Hogyan jegyezzük meg a szavakat, és miért emlékszünk vissza olyan szavakra, amelyekkel voltaképpen nem találkoztunk az olvasott szövegben? Egyáltalán, hogyan ismerjük fel a szavakat olvasás közben? Ezekhez hasonló kérdéseket vizsgált online módszerrel a Cambridge-i Egyetem Memória Laboratóriuma. A Guardian című brit napilap online felületén végzett memóriavizsgálati kísérlet kísérlet célja a mentális lexikon, illetve a szavakhoz fűződő memória működésének, hibalehetőségeinek a feltérképezése volt. A kísérletben 27 ezer olvasó vett részt, és a vizsgálati alanyoknak a Guardian online cikkei alapján kellett szavakat felismerniük.

Ez azért érdekes, mert a szavakat és a szavakra vonatkozó információkat, jelentéseket, nyelvtani funkciókat az úgy nevezett mentális lexikonban tároljuk, amelynek a működését elméletekkel magyarázzuk. A mentális lexikon nem olyan, mint egy számítógép-memória, hanem a a szavakat, morfémákat valamiféle kapcsolat (hangzásbeli hasonlóság, formai hasonlóság, funkcionális hasonlóság stb.) alapján csoportokba rendezve tárolja. Ennek következménye, hogy például hangzásbeli vagy jelentésbeli hasonlóság alapján eszünkbe juthat egy másik szó vagy szócsoport is (bor, bőr, bár; bor, szőlő, must, hordó, palack, pohár stb.), és a szavakat a mentális lexikon kapcsolatrendszere, hálózata alapján memorizáljuk és ismerjük fel, illetve alkalmazzuk olvasás, beszéd közben.

A részletek további mellőzésével koncentráljunk az eredményekre: a kutatásban részt vevő 147 országbeli 27 ezer olvasó a cikkekben látott szavak 71 százalékát ismerte fel helyesen, és a korábban nem látott, új szavak 33 százalékát válogatták be tévesen az „ismert" kategóriába. Figyelemre méltó a harmadik kategória, amely azon alapul, hogy hajlamosak vagyunk a mentális lexikon hálózatos felépítése miatt hasonló alakú, szerkezetű szavakat, szószerkezeteket, összetételeket azonosítani egymással. Tehát a már látott szavakból újabbakat kombinálunk össze, például a szóösszetétel és a sorszerkezet kifejezések elolvasása után sokan emlékezhetnek tévesen arra, hogy a szószerkezet alakot is olvasták. Ezek tehát voltaképpen memóriahibák, ám leginkább a mentális lexikon működését demonstrálják. Az ilyen téves kombinációkból összeálló szavak 53 százalékát felismerni vélték az alanyok a cambridge-i kutatók kísérletében.

Források:

http://www.guardian.co.uk/science/blog/2012/mar/02/psychology-neuroscience

http://www.psychol.cam.ac.uk/memlab

http://ipon.hu/elemzesek/hogy_volt_%E2%80%92_online_memoriakiserlet/1263/1

Bódi Zoltán

http://infoszotar.wordpress.com