Idén 20 éve indult útjára a Linux operációs rendszer, mely mára megkerülhetetlen szereplőjévé vált az informatikának. Ennek a húsz évnek a mérföldköveiről érdemes megemlékezni az évforduló kapcsán.
1991
Egy finnországi egyetemista bizonyos Linus Torvalds úgy felhúzta magát a Minix operációs rendszer licencelésén és technikai korlátain, hogy visszakézből írt egy kernelt (rendszermag), amit azon nyomban meg is osztott a világhálón az azóta híressé vált kísérőszöveggel:
1992
Ettől az évtől a Linux rendszermag a GNU General Public Licence (GPL) felhasználói licenc alatt alatt került kiadásra. Ez a licenc egyébként a szabad szoftveres mozgalmak másik géniuszának Richard Matthew Stallman-nak (RMS) az agyszüleménye. A licence egyébként jogi szempontból egy briliáns megoldás, hiszen pont az alkotó által elítélt erős copyright rendszer kereteit használja fel annak érdekében, hogy a GPL alatt kiadott munkák nyíltságát szavatolja. RMS meg is alkotta copyright mintájára a copyleft fogalmat, ami egyébként semmi más mint egy remek angol szójáték, ami azt hivatott kifejezni, hogy a copyright szöges ellentéte.
A Linux rendszermag GPL alatti kiadása is olyan mozzanat volt, mely elengedhetetlen volt a későbbi sikerek eléréséhez. Akkoriban viszont inkább a Minix licencelési problémáira keresett válasz volt csupán.
1993
Ekkor már több, mint 100 fejlesztő dolgozott a rendszermagon és adaptálva lett a GNU környezetre is. A két fejlesztés házasságából jöttek létre az első disztribúciók, melyek egy rendszermag és válogatott programok gyűjteményét jelenti. A legelső disztribúció a Slackware volt, amit azóta is az egyik legjobbnak tartanak. Majd még ugyanebben az évben megjelent egy másik nagyon fontos "disztró" a Debian.
1994
Linus szerint a rendszermag eddigre elérte azt a fejlettségi szintet, hogy 1.0-ás verziószám alatt kerülhessen kiadásra. Ebben az évben kapott a rendszer grafikus kezelőfelületet is, melyet az XFree86 projekt fejlesztői hoztak létre, hogy az X Window grafikus felület szabad alternatívájaként lehessen használni. Két másik fontos "disztó" is ebben az évben indult útjára: a Red Hat 1.0 és a SuSE 1.0. Ekkor már körvonalazódott, hogy a GNU/Linux mozgalom és köré épülő gazdasági vállalkozások anyagilag is kifizetődő vállalkozásokká válhatnak. Ezt a későbbiekben igazolta a Red Hat, mint az első olyan vállalat amely leginkább Linux támogatások nyújtásával átlépte az egymilliárd dolláros küszöböt.
1995
A kezdeti szerény hardver támogatás ebben az évben teljesen új architektúrák támogatásával egészült ki. Úgy is mint DEC Alpha és SUN SPARC. Ezzel a rendszer megindult azon az úton, hogy ez váljon a legtöbb hardvert támogató rendszerré. Az eltérő architektúrák támogatása ezek után szinte sporttá vált a fejlesztők körében és ma már inkább az a kérdés, hogy mi az a hardver amin nem lehet Linuxot futtatni? Az utóbbi években a legnagyobb fejlődési ütemet a különféle beágyazott rendszerek produkálták (telefonok, televízió készülékek).
1996
Két év alatt a fejlesztők eljutottak a rendszermag 2.0-ás verziójáig és ezzel együtt komoly versenytársa lett más rendszereknek is. Ebben az évben vált a pingvin a Linux totemállatává. A történet szerint azért, mert Linus-t megcsípte egy pingvin. Persze a pingvines affér igaz, de az már 1993-ban történt és csak mint érdekesség említette Linus a levelező listán. Ebből lett a legenda.
A valódi ok amiért TUX-ra esett a választás az volt, hogy maga Linus kedveli ezt az állatot. A grafikát Larry Ewing alkotta meg a GIMP első nyilvános változatával. Magát a TUX nevet Henning Schmiedehausen találta ki a Torvalds és Unix szavak összegyúrásával hozta létre.
Egyébként TUX sosem vált hivatalosan a Linux logójává, inkább kabalafigurának lehet tekinteni. Ehhez képest mára ha valaki meglátja a Buddha szerű vízi madarat, akkor arról egyből a Linuxra asszociál. Akár totemállat, kabalafigura vagy logónak hívjuk, bejött az amin egyébként komoly marketing szakemberek szoktak dolgozni, az figurával az ember összekapcsolja a Linuxot.
1998
Nagy informatikai vállalatok. mint az IBM, Oracle és Compaq sorra jelentik be, hogy támogatják a Linux operációs rendszert. Ezzel nagykorúvá válik az operációs rendszer alig hét év leforgása alatt. Ekkor jelenik meg a KDE 1.0 grafikus felhasználói felület, melyet Matthias Ettrich kezdett el fejleszteni és hamar népszerűvé is vált a felhasználók között. Egyetlen egy szépséghibája volt a fejlesztésnek, mégpedig az, hogy az akkori Qt (Trolltech) könyvtár licence a fejlesztők jó részének elfogadhatatlan volt, mely a GNOME kezelőfelületet fejlesztéséhez vezetett. Az viszont vitathatatlan érdeme volt a KDE-nek, hogy ezzel sikerült először olyan felhasználói élményt biztosítani ami alkalmassá tette az asztali környezetben való mindennapi használatot is akár.
1999
Az IBM ebben az évben további projekteket jelent be a Linux támogatására megerősítve ezzel az egy évvel korábbi vállalását. Amikor a nagy szereplők nem csak egyszeri fellángolásáról van szó, akkor illik azt komolyan venni. A Linux egyre inkább erős szereplőjévé vált az informatikának és annyira komoly üzletté nőtte ki magát a támogatásra szakosodott cégek piaca, hogy a Red Hat elsőként tőzsdére vonult és ezzel "A Linux" céggé vált, mely első sorban a vállalati felhasználók kiszolgálását célozta meg.
2003
Az IBM híres Linuxos reklámja az amerikai Superbowl alatt ebben az évben futott:
Novell megvásárolja a SuSE Linuxot 220 millió dollár készpénzért. A tranzakció lezárása idején már
2004
volt a naptáron. A Novell első lépésként GPL licenc alá helyezte a YaST2 csomagkezelő rendszert, ami nagyban hozzájárult a SuSE népszerűségéhez. Később a teljes rendszert elérhetővé tették ISO formátumban is. Ebben az évben az XFree86 fejlesztői kettészakadnak és egy részük a X.Org keretein belül folytatja a munkát, mely a grafikus motor gyorsabb ütemű fejlesztését tűzték ki célul.
Ez volt a mára vezető Linux disztribúcióvá váló Unbuntu első éve is.
2005
A Novell elindította az OpenSUSE projektet és ebben az évben jelent meg az OpenOffice 2.0-ás verziója is, mely az ODF nyílt dokumentum formátumot már támogatta. Ebben az évben a BusinessWeek hetilap címlapjára felkerült Linus Torvalds. A magazin egyébként méltatta Linus munkáját és abban az évben a legjobb managerek közé választotta. Közben a Linux köré épülő gazadaság már több mint 10 milliárd dolláros üzletté vált.
2005-ben is volt egy fontos felvásárlás, mégpedig a Google megvásárolta az Android nevű céget, amellyel nagy terveik voltak. Ez akkoriban nem volt különösebben érdekes hír.
2006
A Novell és Microsoft bejelenti, hogy együttműködnek az egymás rendszereinek jobb támogatása érdekében. A bejelentés elég nagy hullámokat vetett, hiszen eddig a két operációs rendszer mint tűz és víz volt. Persze a döntés logikus volt, hiszen a vállalati felhasználók ekkorra már szinte kivétel nélkül heterogén informatikai rendszert üzemeltettek, amiben bőven jutott hely mindkét operációs rendszernek, így azok a cégek melyeknek fontos volt a vállalti szegmens, azok kénytelenek voltak mindkét rendszert elismerni.
2007
A Dell megkezdi az Ubuntuval előtelepített laptopok forgalmazását, és megalakul a Linux Foundation is mely a korábbi OSDL (Open Source Development Labs) és a FSG (Free Standards Group) összeolvadásából jött létre és elsődleges céljául a Linux népszerűsítését, védelmét és szabványosítását tűzte ki célul.
Ebben a z évben alakul meg az Opena Handset konzorcium amely a legnagyobb telefongyártókat, csipgyártókat és szolgáltatókat hozza egy fedél alá. Majd a konzorcium megalakulásának napján bemutatták az Android platformot mely a 2,6-os Linux rendszermagra épült.
2008
Ennek az évnek a végén jelenik meg az első mindenki számára elérhető Androidos készülék a HTC Dream. Ezt a gyártót csak a mobil iparban jártas emberek ismerték akkor. A megjelenéskor bátorkodtam megjósolni, hogy ez a platform lesz a kihívója az Apple-nek, bár ezt sokan megmosolyogták akkor.
2010
A Linux alapú Android ebben az évben leelőz minden más operációs rendszerrel szállított okos telefont az USA-ban és a trendeket figyelve az világ többi országában is ez várható. Az operációs rendszer népszerűségének növelése érdekében az Android a legjobb dolog ami történhetett.
2011
A Linux 20 éves születésnapját ünnepli és ma a világ leggyorsabb szuperszámítógépeitől, a tőzsdéken és banki ATM-eken át, szinte minden elektronikus készülékben megtalálható. Az otthoni router-ben és az új lapos tévében ugyanúgy mint a zsebünkben.
Utolsó kommentek