A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
A Nokia mobiltelefonos részlege régóta nem tud mit kezdeni azzal a konkurenciával, amit az érintőképernyős okostelefonok szabadítottak a világra. Most is láthatóan az útkeresés fázisában vannak és a legutóbbi hírek szerint megint a Linuxhoz térnek vissza egyes modelleknél, az remélve, hogy ez majd segít visszatalálni a korábbi dicsőséges útra
A legutóbbi híresztelések szerint a cég az olcsó okostelefonokban látja a kiutat, mely készülékek a szándékaik szerint 100 dollár alatti áron kerülnének forgalomba. Ehhez arra van szükség, hogy a készülék előállítási költségeit a lehetséges minimumra szorítsák le. Ezért megint a Linux operációs rendszert veszik majd alapul ezeknek a készülékeknek a fejlesztéséhez.
Nem ez az első liezonja a cégnek a Linux alapú készülékekkel, hiszen korábban a Maemo és a MeeGo platformokkal is kacérkodott a cég, melyekre a Qt grafikus környezetre készített alkalmazásokat vizionált a cég. Persze a megfelelő technológia megválasztása édeskevés a felhasználóknak. Ezért létrehozták az OVI névre hallgató elektronikus piacteret ahonnan a felhasználók alkalmazásokat tölthetnek le a készülékeikre. Az OVI-n azonban a kínálat finoman fogalmazva is szegényes a konkurencia (Apple, Android) által kínált felhozatalhoz képest. Nincs is nagy meglepetés abban, hogy az új okostelefon vásárlók leginkább Apple vagy Android készüléket kívánnak vásárolni.
A Nokia a legújabb tervek szerint a grafikus felületen megtartaná a Qt keretrendszerre épülő alkalmazásokat de a Series 40 kódnevű platformját lecserélné Linuxra. Kétségtelen, hogy a Linux alapú operációs rendszer több lehetőséget ad a modern hardverek tudásának kihasználására, de pont az alacsony árkategóriás okostelefonoknál figyelhető meg, hogy olyan technológiákat építenek be a gyártók, melyekkel inkább okostelefonnak látszó featurephone-ok (speciaálisan a platformra fejlesztett alkalmazásokat futtató, szerény képességű készülékek) kerülnek a vásárlókhoz. Ez magában hordozza azt a veszélyt, hogy kis felhasználói tábor és szűk készülékkínálat nem lesz eléggé vonzó a független fejlesztőknek. Ennek folyományaként ugyanúgy kevés alkalmazás lesz majd elérhető. A helyzete a cégnek semmit nem fog változni.
Föltehetnénk a kérdést, hogy miért nem használ a cég akkor Android környezetet? Nem szabad elfelejteni, hogy a fejlett, valóban okostelefon szegmensben a Microsofttal kötött a cég megállapodást. Ezeken a készülékeken a cég a Windows Phone 7 rendszert használja. Bár a megállapodás részletei nem ismeretesek, de nagy valószínűséggel nem csak a Nokia egyedüli döntésén múlik a dolog. A cég szerintem harapófogóba került, ahogy az Android platformra épülő olcsóbb készülékek is egyre-másra jelennek meg, valamit fel kell tudni mutatni a drágább Windows alapú készülékek mellett. Véleményem szerint a platform leváltása nem fog javítani a helyzeten egy szemernyit sem.
Véleményem szerint a cégnek komolyan el kell gondolkodnia azon, hogy átálljon Android platformra. Igaz az a piac sokkal telítettebb, mint amivel a Windows platform kecsegtet, viszont a cégnek van valamije ami az összes többi gyártónak nincs. Hihetetlen tapasztalata, hogy remek hardvert gyártson. A Nokia a mai napig minőségben nem ismer kompromisszumot. Ez a tudás olyan piaci előny amire érdemes lenne építeni és a platformból pedig a legnépszerűbbet választani.
Először semmibe vesznek, utána nevetnek rajtad, majd harcolnak ellened és végül nyersz (M. Ghandi). A redmondi szoftveróriás hozzáállása a nyílt platformokhoz, szépen bejárta ezeket a stációkat. Viszont most olyat mutattak, ami itthon elképzelhetetlen lenne, kiváltképp ha politikusokról lenne szó.
Több eseménnyel is készül a Linux Alapítvány idén, hogy méltó módon ünnepelje meg az operációs rendszer születésének a 20. évfordulóját. Az egyik ilyen, hogy videókat várnak, amelyek kiemelik ennek az elmúlt két évtizednek a legfontosabb eseményeit vagy csak egyszerűen boldog születésnapot kívánnak az ünnepeltnek.
Pár napja egy olyan feladótól kaptak egy videóüzenetet, amit senki sem várt igazán. Az animációs film küldője a Microsoft volt és gratulált a kis pingvinnek. A film a két világ közötti kutya-macska szerelemről szól. A rövid kis film végén aztán kicserélődik a "Microsoft vs. Linux" a "Microsoft and Linux?" feliratra. Ha nagy egymás nyakába borulás nem is volt, de a "Happy Birthday!" őszinte volt.
A napokban egy nagy elektronikai áruházban sétálgattam, mert volt egy szabad órám, amit mással éppen nem tudtam eltölteni. Megakadt a szemem egy Skullcandy nevű márkaneven, ami fejhallgatóknak, headseteknek a márkaneve. A kifejezés tökéletes képzavar, voltaképpen egy igen összetett képi kifejezés, ami lefordíthatatlan (a skull 'koponya' és a candy 'cukorka' összetétele. Erről jutott eszembe ennek a kifejezésnek a motivációja, a mintája, ami viszont már jóval közismertebb a szoftveres világban.
Eye candynek szokták angolul nevezni azokat a vizuális effektusokat, amelyek szépek, látványosak, de ezenkívül nem adnak hozzá a szoftverhez semmilyen hasznos tulajdonságot. Már amennyiben a szépség, a vizuális funkció, a gyönyörködtetés nem hasznos. Ez a képi kifejezés szó szerint lefordíthatatlan (’a szemnek való cukorka’), a jelentését így lehet körülírni: ’a szemet rabul ejtő látványosság’. A metafora központi eleme a cukorka (candy) rabul ejtő íze, hatása, amely voltaképpen fölösleges, mert jellemzően nem hasznos táplálék. Magyarul egészen másképpen fejezzük ki ezt a jelentéstartalmat. Körülírhatjuk az eye candyt a szemfényvesztés, a csillogó-villogó, a csicsás, a csicsa-micsa kifejezésekkel. Érdekes fejlemény a csili-vili ikerszó, amely a csillogó-villogó alak egyszerűsödött, divatosan rövidült változata.
A magyar linuxos körökben az eye-candyhez hasonlóan elterjedt még a VPS – Vakulj Paraszt System. Borek András barátomtól ismerem ezt a kifejezést, amelyről a magyar linuxos világ nagy webhelyén, a hup.hu oldalon Micskó Gábornak (treynek) erről a témáról komplett sorozata volt még a kétezres évek közepén. Abból az időből származik a vakulj paraszt system, amikor először jelentek meg a nagyon látványos ablakkezelők a Linux rendszerekben (Beryl, Compiz). Ezek jóval a Windows Vista előtt már lehetővé tették a rongyként lebegő ablakokat vagy a vízbe dobott ablak keltette hullámzást, a 3D-s forgó látványelemeket és még sok mást. Valóban nagyon látványosak és szépek ezek a VPS-nek nevezett látványelemek, de ezenkívül semmi gyakorlati hasznuk nincs (ugyanúgy, mint az eye candynek). A VPS-t az informatikai körökben divatos, praktikus hárombetűs rövidítések típusa motiválta. Mellesleg a rövidítések alkalmasak a szépítésre, eufémiára, vagyis egyáltalán nem durva a stílusa a VPS-nek, míg a Vakulj Paraszt System-ben található paraszt ebben a környezetben sértő lehet, és a szerkezet összességében erősen gúnyos szemléletet mutat. Hozzáteszem, hogy a VPS rövidítés után mindig célszerű kiírni zárójelben a feloldást is (vakulj paraszt system), mert a VPS egyébként a Virtual Private Server ('virtuális szerver') rövidítése.
Idén 20 éve indult útjára a Linux operációs rendszer, mely mára megkerülhetetlen szereplőjévé vált az informatikának. Ennek a húsz évnek a mérföldköveiről érdemes megemlékezni az évforduló kapcsán.
1991
Egy finnországi egyetemista bizonyos Linus Torvalds úgy felhúzta magát a Minix operációs rendszer licencelésén és technikai korlátain, hogy visszakézből írt egy kernelt (rendszermag), amit azon nyomban meg is osztott a világhálón az azóta híressé vált kísérőszöveggel:
Üdv minden Minix-felhasználónak odaát! Egy (ingyenes) operációs rendszert csinálok (csak hobbiból, nem lesz olyan nagy és profi, mint a gnu) a 386-os (486-os) AT-klónokhoz. Április óta érlelem, és lassan elkészül. Szeretnék visszajelzéseket arról, hogy mi tetszik és mi nem tetszik a Minixben az embereknek, mivel az én operációs rendszerem némileg hasonlít rá (többek között (gyakorlati okokból) azonos a fájlrendszer fizikai kiosztása).
A bash (1.08) és a gcc (1.40) programokat már átültettem, és úgy tűnik, működik a dolog. Ez azt jelenti, hogy pár hónapon belül valami hasznosat fogok kapni, és kíváncsi lennék, milyen funkciókat szeretnének legtöbben. Minden javaslatot szívesen veszek, azt viszont nem ígérem, hogy meg is valósítom őket :-)
- Linus (torvalds@kruuna.helsinki.fi)
Ui.: Igen! Nincs benne Minix-kód és többszálú fs-sel rendelkezik. Nem hordozható (a 386 feladatváltást használja stb.), és lehet, hogy soha nem is fog az AT-merevlemezeken kívül bármi mást támogatni, minthogy nekem csak ez van :-(.[1]
1992
Ettől az évtől a Linux rendszermag a GNU General Public Licence (GPL) felhasználói licenc alatt alatt került kiadásra. Ez a licenc egyébként a szabad szoftveres mozgalmak másik géniuszának Richard Matthew Stallman-nak (RMS) az agyszüleménye. A licence egyébként jogi szempontból egy briliáns megoldás, hiszen pont az alkotó által elítélt erős copyright rendszer kereteit használja fel annak érdekében, hogy a GPL alatt kiadott munkák nyíltságát szavatolja. RMS meg is alkotta copyright mintájára a copyleft fogalmat, ami egyébként semmi más mint egy remek angol szójáték, ami azt hivatott kifejezni, hogy a copyright szöges ellentéte.
A Linux rendszermag GPL alatti kiadása is olyan mozzanat volt, mely elengedhetetlen volt a későbbi sikerek eléréséhez. Akkoriban viszont inkább a Minix licencelési problémáira keresett válasz volt csupán.
1993
Ekkor már több, mint 100 fejlesztő dolgozott a rendszermagon és adaptálva lett a GNU környezetre is. A két fejlesztés házasságából jöttek létre az első disztribúciók, melyek egy rendszermag és válogatott programok gyűjteményét jelenti. A legelső disztribúció a Slackware volt, amit azóta is az egyik legjobbnak tartanak. Majd még ugyanebben az évben megjelent egy másik nagyon fontos "disztró" a Debian.
1994
Linus szerint a rendszermag eddigre elérte azt a fejlettségi szintet, hogy 1.0-ás verziószám alatt kerülhessen kiadásra. Ebben az évben kapott a rendszer grafikus kezelőfelületet is, melyet az XFree86 projekt fejlesztői hoztak létre, hogy az X Window grafikus felület szabad alternatívájaként lehessen használni. Két másik fontos "disztó" is ebben az évben indult útjára: a Red Hat 1.0 és a SuSE 1.0. Ekkor már körvonalazódott, hogy a GNU/Linux mozgalom és köré épülő gazdasági vállalkozások anyagilag is kifizetődő vállalkozásokká válhatnak. Ezt a későbbiekben igazolta a Red Hat, mint az első olyan vállalat amely leginkább Linux támogatások nyújtásával átlépte az egymilliárd dolláros küszöböt.
1995
A kezdeti szerény hardver támogatás ebben az évben teljesen új architektúrák támogatásával egészült ki. Úgy is mint DEC Alpha és SUN SPARC. Ezzel a rendszer megindult azon az úton, hogy ez váljon a legtöbb hardvert támogató rendszerré. Az eltérő architektúrák támogatása ezek után szinte sporttá vált a fejlesztők körében és ma már inkább az a kérdés, hogy mi az a hardver amin nem lehet Linuxot futtatni? Az utóbbi években a legnagyobb fejlődési ütemet a különféle beágyazott rendszerek produkálták (telefonok, televízió készülékek).
1996
Két év alatt a fejlesztők eljutottak a rendszermag 2.0-ás verziójáig és ezzel együtt komoly versenytársa lett más rendszereknek is. Ebben az évben vált a pingvin a Linux totemállatává. A történet szerint azért, mert Linus-t megcsípte egy pingvin. Persze a pingvines affér igaz, de az már 1993-ban történt és csak mint érdekesség említette Linus a levelező listán. Ebből lett a legenda.
A valódi ok amiért TUX-ra esett a választás az volt, hogy maga Linus kedveli ezt az állatot. A grafikát Larry Ewing alkotta meg a GIMP első nyilvános változatával. Magát a TUX nevet Henning Schmiedehausen találta ki a Torvalds és Unix szavak összegyúrásával hozta létre.
Egyébként TUX sosem vált hivatalosan a Linux logójává, inkább kabalafigurának lehet tekinteni. Ehhez képest mára ha valaki meglátja a Buddha szerű vízi madarat, akkor arról egyből a Linuxra asszociál. Akár totemállat, kabalafigura vagy logónak hívjuk, bejött az amin egyébként komoly marketing szakemberek szoktak dolgozni, az figurával az ember összekapcsolja a Linuxot.
1998
Nagy informatikai vállalatok. mint az IBM, Oracle és Compaq sorra jelentik be, hogy támogatják a Linux operációs rendszert. Ezzel nagykorúvá válik az operációs rendszer alig hét év leforgása alatt. Ekkor jelenik meg a KDE 1.0 grafikus felhasználói felület, melyet Matthias Ettrich kezdett el fejleszteni és hamar népszerűvé is vált a felhasználók között. Egyetlen egy szépséghibája volt a fejlesztésnek, mégpedig az, hogy az akkori Qt (Trolltech) könyvtár licence a fejlesztők jó részének elfogadhatatlan volt, mely a GNOME kezelőfelületet fejlesztéséhez vezetett. Az viszont vitathatatlan érdeme volt a KDE-nek, hogy ezzel sikerült először olyan felhasználói élményt biztosítani ami alkalmassá tette az asztali környezetben való mindennapi használatot is akár.
1999
Az IBM ebben az évben további projekteket jelent be a Linux támogatására megerősítve ezzel az egy évvel korábbi vállalását. Amikor a nagy szereplők nem csak egyszeri fellángolásáról van szó, akkor illik azt komolyan venni. A Linux egyre inkább erős szereplőjévé vált az informatikának és annyira komoly üzletté nőtte ki magát a támogatásra szakosodott cégek piaca, hogy a Red Hat elsőként tőzsdére vonult és ezzel "A Linux" céggé vált, mely első sorban a vállalati felhasználók kiszolgálását célozta meg.
2003
Az IBM híres Linuxos reklámja az amerikai Superbowl alatt ebben az évben futott:
Novell megvásárolja a SuSE Linuxot 220 millió dollár készpénzért. A tranzakció lezárása idején már
2004
volt a naptáron. A Novell első lépésként GPL licenc alá helyezte a YaST2 csomagkezelő rendszert, ami nagyban hozzájárult a SuSE népszerűségéhez. Később a teljes rendszert elérhetővé tették ISO formátumban is. Ebben az évben az XFree86 fejlesztői kettészakadnak és egy részük a X.Org keretein belül folytatja a munkát, mely a grafikus motor gyorsabb ütemű fejlesztését tűzték ki célul.
Ez volt a mára vezető Linux disztribúcióvá váló Unbuntu első éve is.
2005
A Novell elindította az OpenSUSE projektet és ebben az évben jelent meg az OpenOffice 2.0-ás verziója is, mely az ODF nyílt dokumentum formátumot már támogatta. Ebben az évben a BusinessWeek hetilap címlapjára felkerült Linus Torvalds. A magazin egyébként méltatta Linus munkáját és abban az évben a legjobb managerek közé választotta. Közben a Linux köré épülő gazadaság már több mint 10 milliárd dolláros üzletté vált.
2005-ben is volt egy fontos felvásárlás, mégpedig a Google megvásárolta az Android nevű céget, amellyel nagy terveik voltak. Ez akkoriban nem volt különösebben érdekes hír.
2006
A Novell és Microsoft bejelenti, hogy együttműködnek az egymás rendszereinek jobb támogatása érdekében. A bejelentés elég nagy hullámokat vetett, hiszen eddig a két operációs rendszer mint tűz és víz volt. Persze a döntés logikus volt, hiszen a vállalati felhasználók ekkorra már szinte kivétel nélkül heterogén informatikai rendszert üzemeltettek, amiben bőven jutott hely mindkét operációs rendszernek, így azok a cégek melyeknek fontos volt a vállalti szegmens, azok kénytelenek voltak mindkét rendszert elismerni.
2007
A Dell megkezdi az Ubuntuval előtelepített laptopok forgalmazását, és megalakul a Linux Foundation is mely a korábbi OSDL (Open Source Development Labs) és a FSG (Free Standards Group) összeolvadásából jött létre és elsődleges céljául a Linux népszerűsítését, védelmét és szabványosítását tűzte ki célul.
Ebben a z évben alakul meg az Opena Handset konzorcium amely a legnagyobb telefongyártókat, csipgyártókat és szolgáltatókat hozza egy fedél alá. Majd a konzorcium megalakulásának napján bemutatták az Android platformot mely a 2,6-os Linux rendszermagra épült.
2008
Ennek az évnek a végén jelenik meg az első mindenki számára elérhető Androidos készülék a HTC Dream. Ezt a gyártót csak a mobil iparban jártas emberek ismerték akkor. A megjelenéskor bátorkodtam megjósolni, hogy ez a platform lesz a kihívója az Apple-nek, bár ezt sokan megmosolyogták akkor.
2010
A Linux alapú Android ebben az évben leelőz minden más operációs rendszerrel szállított okos telefont az USA-ban és a trendeket figyelve az világ többi országában is ez várható. Az operációs rendszer népszerűségének növelése érdekében az Android a legjobb dolog ami történhetett.
2011
A Linux 20 éves születésnapját ünnepli és ma a világ leggyorsabb szuperszámítógépeitől, a tőzsdéken és banki ATM-eken át, szinte minden elektronikus készülékben megtalálható. Az otthoni router-ben és az új lapos tévében ugyanúgy mint a zsebünkben.
Egyre többször esik szó arról, hogy a böngésző lett a számítógép. Van aki ezt teljesen komolyan gondolta és megírt egy PC emulátort... Javascriptben!
Fabrice Ballard igazi régi vágású hacker. Neki köszönhető egy sor olyan program, amit lehet nap mint nap használtunk/használunk (LZEXE, FFMpeg audio/video konverter vagy a QEMU emulátor). Nem mellesleg ő tartotta a PI számítási rekordot egészen 2010 augusztusáig 27.000 milliárd tizedes pontossággal, asztali számítógépen.
Nem mindennapi barátunk, nem mindennapi újdonsággal rukkolt elő megint. Javascriptben írt egy PC emulátort, ami egy 32 bites x86 architektúrájú számítógépet emulál. A processzor emuláció leginkább a 486SX-re hasonlít - ennek nem volt lebegőpontos számítási képessége. Mégis mivel lehetne kipróbálni egy ilyen furcsa szerzet gépet? Igen, természetesen próbáljunk meg egy Linuxot bootolni vele.
Fogott egy 2.6-os kernelt, kicsit megfoltozta, hogy ne méltatlankodjon a lassú soros port miatt, majd kipróbálta, hogy be tud-e bootolni. A művelet sikeres volt, sőt bárki kipróbálhatja Bellard honlapján. A kipróbáláshoz nem kell semmi, csak egy böngésző, jelenleg csak a Firefox 4 és a Chrome 11-es verzió támogatott.
Az emulátort csak a saját szórakoztatására írta és azért, hogy kicsit gyakorolja az újabb Javascript értelmezők legújabb képességeit. Hiába ha egy zseni kihegyezi a ceruzáját, akkor tesztként minimum tervez egy repülőt :-) Az élményfaktoron kívül azért megszaladt pár ember fantáziája, hogy mire is lehetne használni ezt. Lehetne sebességi teszteket futtatni a "melyik-a-leggyorsabb" kezdetű böngésző összehasonlításokhoz, vagy egyéb kódot futtatni az emulált géppel. Ha kicsit fejlődik még a JSPC, akkor lehetne akár régi DOS-os játékokat is futtatni később.
Utolsó kommentek