Netidők Blogtársaság

Egy klasszikus Első Világ problémával szembesültem a héten – akit az ilyenek hidegen hagynak, vagy egyenesen felbosszantanak, azt most kérem, hogy lapozzon tovább. Szóval a kérdés az, hogy ha új tabletet szeretnénk venni (amiről tudjuk, hogy ez lesz a karácsonyi slágertermék), akkor melyik mellett döntsünk?

Jómagam a két, e héten bejelentett friss versenyző között vacillálok, nevezetesen a Nokia 2520 és az iPad Mini retinás verziója között. Most egy iPad Minit használok és imádom, de jó volna, ha lenne benne mobil internet, a retinaság, meg a gyorsabb szerkezet is tetszik, tehát érik az upgrade. De már a Surface-szel is nagyon szemeztem, amikor szinte napra pontosan egy éve hosszas töprengés meg tesztek olvasgatása után az iOS vonal mellett döntöttem (átmenetileg). Aki ismer, tudja, hogy Nokia fan vagyok (egy tamperei egyetemi ösztöndíj és egy finn információs társadalomról írt könyv után ez talán megbocsátható – úgy maradtam). Szóval a Lumia 920-am mellett nagyon jól mutatna a 2520 és kövezzenek meg, de nekem a csempés Windows is nagyon tetszik.

Egyelőre még nem döntöttem, mert még nem tudok minden felmerült kérdésre válaszolni. Amit végig fogok gondolni:

Tudom-e ugyanarra vagy többre használni a Windows RT-t, mint az iPad Minit: levelezés, böngészés és hírek olvasása, naptár, jegyzetelés, tanulmányok olvasása (PDF és Word) és elbírálása, cikkek mentése Evernote-ba, Facebook, YouTube, Dimag (újságolvasás), BKV menetrend, néha zenehallgatás (Deezer), ritkán játék (főleg Angry Birds), gyerekeknek jóságok (mint amilyen a Terka a piacon), ha külföldön vagyok akkor Skype. Ebből így első ránézésre csak a kifejezetten gyerekeknek szánt iPad-en megjelent appok tudnak hiányozni (azt hiszem meg kell tartani a mostani iPad-et is és kinevezni családi darabnak, a gyerekek megvesznének tőle).

Mekkora a mérete: én 7-8 col párti vagyok, az első iPad-ből is csak a mérete miatt nem vettem. Meg kell nézni milyen kézbe fogva egy 2520-as, lehet-e a BKV-n a metró ajtóban állva vagy a buszon ülve kényelmesen használni. Ezt ki kell próbálni, anélkül nem tudok véleményt alkotni. A súlya az adatok alapján rendben van (kb. 60 deka).

Kell-e bele alapból mobil internet: ez egy döntő kérdés, mivel az iPad-nél 40 ezer(!) forint az árban a különbözet a 3G képes és a wifis verzió között. Túl sok, főleg, ha hozzávesszük, hogy a mobil internet sincs ingyen, legalább havi 2 ezer forint egy rendes társkártyás csomag… A 2520 alapból LTE képes, ugyanazért az árért, jár a piros pont.

Mekkora háttértárral szeretnénk, legyen-e az bővíthető: ha jól láttam, akkor a Nokia egyféle háttértárral jön (32 giga), de bővíthető (max. 32 gigáig) – kérdés, hogy mennyit zabál fel ebből alapból a Windows RT. Az iPad nem bővíthető, de választható a háttértár (különböző árakon). Egy 2520-nak megfelelő mobil internetes 32 gigás verzió az iPad Miniből retinás verzióban viszont 190 ezer (!) forint. A Nokia 2520 hazai árát még nem tudjuk (500 dollár kint, ami jó szokás szerint valószínűleg 500€ Európában), saccra 150 ezer forintra teszem hazai árakon vagy a fölött (ha erre még rátesszük a rendkívül versenyképes hazai ÁFÁ-t). Az kb. annyi, mint az iPad említett verziója. Meglátjuk.

Mikor lehet itthon megvenni: az ember türelmetlen ugye, szeretne minél előbb hozzájutni a cucchoz. Az iPad-ről már a hazai árat is tudni, sőt van olyan mobilszolgáltató, ahol már előrendelhető a 3G/LTE verzió. A Nokia 2520-asról viszont semmit sem tudni azon kívül, hogy a nagyobb piacokon kezdik el először árulni.

Mindent összevetve, még vacillálok. Jó volna, ha a Nokia 2520 minél hamarabb kipróbálható lenne valahol, mert az iPad-et már jól ismerem, nem kell nagy fantázia, hogy elképzeljem gyorsabb kivitelben és gyönyörűbb kijelzővel… 

Pintér Robesz

Terka egy cserfes szájú kisgyerek, aki nem szeret enni, leszámítva az édességet. Különösen a zöldségekkel áll hadilábon. De a husit sem engedi, hogy felvágják, hiszen akkor még több étel lesz a tányérján. Ismerős? Mi lehet a megoldás egy ilyen helyzetben?

Terka valószínűleg nem egyedi eset, gyerekek milliói a világon küzdenek szüleikkel a reggelinél, ebédnél, vacsoránál, hogy mit és mennyit egyenek. Valahogy meg kellene értetni a gyermekekkel, hogy a zöldség egészséges és finom. De a gyerekek nem racionálisak, ahhoz, hogy megegyék a zöldséget, szeretniük kellene azt, legjobb esetben még azelőtt, hogy megkóstolnák, vagy különös színe elriasztaná őket.

Van megoldás: mi az, amit a legtöbb gyerek az édességen kívül még nagyon szeret? Segítek, nem étel. A kütyükért bolondulnak még a gyerekek. Tehát a tökéletes megoldás a „zöldség problémára” a szerethető digitális zöldségek, amelyek révén kötődésük alakulhat ki a gyerekeknek a zöldségekhez, megismerhetik és megszerethetik őket, mielőtt a tányérjukra kerülnének. Ez most így talán túl tudálékosan hangzik, de a dolog működhet. Most ki is lehet próbálni. Először az iPad tulajdonosoknak, mivel Terka egy mese alkalmazás főhőse, ahol megismerhetjük az akrobata borsókat, a vén kisasszony répát, a rosszcsont spenótot és a sóskát, a sötétben félős kis kelbimbót és társaikat. A meséből a megfelelő ponton az is kiderül, hogy a zöldségek akkor lesznek igazán boldogok, ha egy kisgyerek tányérján végezhetik és segíthetnek neki, hogy nagy és erős lehessen. No és melyik gyerek ne akarna megnőni?

Az alkalmazásból már fejlesztik az androidos verziót is. Terka egyébként a nyelvtanulásban is tud segíteni, mivel a narráció elérhető magyarul, angolul, németül, spanyolul és kínai nyelven is. Saját gyerekeimen (3, 6 és 9 évesek) tesztelve a mesét, különösen a borsópiramis nyerte el a tetszésüket, ahol a megijedt borsók szanaszét gurulnak a képernyőn újra és újra.

A mese interaktív, azaz a gyerekek kis kezeikkel különböző helyeken érinthetik meg a képernyőt miközben hallgatják a történetet, mindettől sokkal inkább részesei lehetnek a mesének. Ezért aztán persze érdemes egyszerre legfeljebb egy gyereknek megmutatni Terkát, mert a digitális zöldségek felett még akár össze is verekedhetnek. Bár a rendes zöldségek kapcsán ilyesmi nem igazán fordulhat elő, már az is nagy szó, ha esznek belőlük a gyerekek. A „Terka a piacon” ebben segít: megeteti a gyerekekkel a zöldségeket. Nyami!

Pintér Robesz 

Bár egyre több embernek van okostelefonja a világon és idehaza is, eddig úgy tűnt, hogy a többség inkább a WiFi használatára esküszik ezeken a készülékeken is, ha internetezésről van szó. Egy friss tanulmány szerint ez a trend a következő években csak tovább fog erősödni. Azonban egy másik, szintén napokban megjelent kutatás azt mutatja, hogy az LTE (a negyedik generációs mobil hálózat – 4G) esetleg képes lesz megtörni a WiFi hegemóniáját. Vajon mi lehet az igazság?

Először lássuk a WiFi uralmáról szóló tanulmányt: az Európai Bizottság megrendelésére készített átfogó riportot a WIK Consult és az Aegis Systems Limited jegyzi, ezek szerint 2012-ben az okostelefonokon és tableteken vezeték nélküli technológiával forgalmazott adatok 71%-át WiFi hálózaton (vagy ún. femto- és pikocellás mobilhálózaton) közvetítették. Magyarul az adatforgalom mindössze háromtizedét adta a mobilokon és a tableteken a makrocellás mobilhálózat. 2016-ra a WiFi további növekedését várják, 78%-os értékre. Ez azt is jelenti, hogy a WiFi hálózat használatával nagyjából 200 milliárd euró hálózati költség spórolható meg majd csupán 2016-ban! A költségek megspórolásán túl a WiFi hálózatok preferálásának igen prózai oka van, a legtöbb felhasználó otthon vagy a munkahelyén tölti ideje túlnyomó részét, ahol van elérhető WiFi hálózat, így felesleges a mobil hálózatot adatforgalomra használni.

Ehhez képest érdekes a szintén a napokban megjelent angol EE szolgáltató híre (EE says LTE is knocking public Wi-Fi usage), miszerint a 2012 októberében elindított LTE (4G) hálózatot használó ügyfeleik felhasználói szokásaikban látszólag teljesen szembemennek a fentebb ismertetett trenddel és egyre inkább a mobil hálózatot preferálják a WiFi-vel szemben (arról sajnos nem szól a sajtóhír, hogy a femto- és pikocellás mobilhálózati használatot hová számították, tehát WiFi vagy mobilhasználatnak). Az EE szerint a 4G felhasználóik 43%-a felhagyott vagy jelentősen csökkentette a nyilvános WiFi hálózatok használatát. Ugyanez az arány áprilisban még csak 37% volt – vagyis egyre többen a mobil hálózatot preferálják az elérhető nyilvános WiFi hotspotok használata helyett.

A részleteket megnézve úgy tűnik azonban, hogy a két kutatás csak látszólag mond ellent egymásnak, arról lehet ugyanis szó, hogy a 4G-t használó emberek otthon és a munkahelyen rácsatlakoznak a megbízható WiFi pontokra, de a máshol elérhető nyilvános WiFi hotspotok helyett egyre inkább a biztonságos és megbízható mobil adatszolgáltatást választják. Az ok, hogy a 4G hálózat gyors és megbízható, emiatt a felhasználói szokások is megváltoznak. Míg a 3G-n a leggyakoribb tevékenység a böngészés volt az EE szerint, addig a 4G esetén a tévénézést, videónézést vagy vásárlást is mobil hálózaton keresztül intézik a júzerek. A mobil szolgáltatók szempontjából fontos trendet mutat az is, hogy a 4G felhasználók negyede több mint 3 órát tölt naponta a mobil nettel. Végül, a mobil net szükségességét igazolja az is, hogy az olyan események, mint Margaret Thatcher egykori miniszterelnöknő temetése hatalmas adatforgalmat generált a közösségi oldalakon, miközben a mobil hálózat segítségével feltöltött adatmennyiség meghaladta a letöltöttét. Vagyis az emberek igénylik, hogy bárhol járjanak is, meg tudják osztani az élményeiket, fotókkal és videókkal, miközben nincsenek WiFi hotspotokra utalva vagy nem kell megvárniuk azt a pillanatot, amíg hazaérnek és internet közelbe kerülnek.

Pintér Robesz

Évek óta hallani híreket az okostelefonok fokozatos térnyeréséről. A napokban azonban több hír egyszerre jelent meg, amik alapján szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a hordozható készülékek, elsősorban az okostelefonok válnak az elsődleges eszközökké és platformmá az emberek életében. 2013 második negyedéve fordulópontot jelez az informatikában.

A napokban látott napvilágot a hír a Lenovóról, hogy a 2013 júniusáig tartó negyedévben több okostelefont és tabletet értékesített darabszámra, mint számítógépet (igaz, a bevételekből az utóbbi jóval nagyobb részt tett ki). Annak ellenére megtörtént a helycsere, hogy a világ negyedik legnagyobb mobiltelefon és legelső PC gyártója mobil készülékeinek 95%-át a kínai piacon értékesíti.

A Gartner friss adatai alapján egyébként az okostelefonok értékesítése először haladta meg darabszámra a butatelefonokét 2013 második negyedévében. Az IDC-nél már az első negyedévben megtörtént a trendforduló (viszont ők nem a kiskereskedelmi értékesítést - amikor eljut a vevőhöz a készülék - hanem a termékek kiszállítását veszik figyelembe, amikor még csak a kereskedőkhöz kerül a termék).

De nem csak az eszközök értékesítése, hanem használata alapján is trendfordulót érzékelhetünk. Az Egyesült Államokban az eMarketer becslése szerint először alakult úgy, hogy mobilon és tableten több időt töltenek online aktivitásokkal a felhasználók, mint számítógépen (US Time Spent on Mobile to Overtake Desktop).

Az e-kereskedelemben pedig a mobilos és tabletes vásárlás kezdi meghaladni a PC-n folyó vásárlásokat, szintén az Egyesült Államokban. A Millennial Media és a comScore közös kutatása szerint több időt töltenek online vásárlással az emberek ezeken a hordozható eszközökön, mint PC-n.

Végül, az online játékplatformok között is átvette a vezetést a mobil - szintén az Egyesült Államokban. Az eMarketer kutatása alapján a mobil válik az elsődleges online játék platformmá, mivel 126 millióan játszanak mobilon legalább egyszer havonta, míg ugyanez a szám 96,6 millió az online alkalmi (casual) játékok esetén, 80,3 millió az online közösségi oldalakon és 43,3 millió az online konzolos játékoknál.

Pár éve, amikor először megjelent a "Mobile First" jelszó (a design kapcsán), talán megmosolyogták néhányan, látva PC hegemóniáját, ám mostanra úgy tűnik, hogy azoknak volt igaza, akik a hordozható számítástechnika elsőségére számítottak. Szépen lassan, területről-területre egyre nagyobb szerepet játszik életünkben a mobiltelefon és a tablet, ami mindenhová elviszi az internetet, így az azon elérhető szolgáltatásokat is. A trend pedig erősödik, ahogy az íróasztalhoz kötött számítástechnika kiszabadul a "szobafogságból" és úgy érzem még csak a folyamat legelején járunk, a Google Glass vagy az okosórák azt mutatják, hogy megannyi hordozható (viselhető) eszköz van még, ami csak tovább fogja erősíteni azt, hogy a számítástechnika lassan mindenütt jelen legyen az életünkben (ubiquitous computing). Trendfordulóhoz értünk.

Pintér Robesz

Pár napja egy közeli rokonom megkérdezte, hogy milyen tabletet vegyen, ha 20-30 ezer forintot szánna az egész vásárlásra. Elsősorban netezésre, videók megnézésére, egy kis játékra és térképes navigációra szeretné használni és fontos számára az akkumulátor idő. A jó hír az, hogy még ilyen összeg mellett sem kell nagy kompromisszumokat kötnie annak, aki tabletet szeretne. Viszont 1-2 dolgot érdemes észben tartani.

Ha valaki nem szán ennél többet vagy jóval többet a táblája beszerzésére, akkor elsősorban a belépő szintű androidos készülékek között ildomos körbenéznie. Mivel az android uralja a tablet piac közel 70%-át már, nehéz is mást venni, pláne ebben az árkategóriában. Fontos viszont, hogy olyat androidos tabletet válasszunk, amin nem csak a gyártó saját (többnyire szegényes) alkalmazásboltja elérhető, hanem a nagy, rendes alkalmazásbolthoz (Google Play) is csatlakozik, különben nem fogunk tudni bármilyen androidos appot rátelepíteni, ami később keserű szájízt okozhat. Az, hogy egy tablet hozzáfér-e az alkalmazásbolthoz rendszerint egy termékleírásból vagy terméktesztből kiderül, ha rákeresünk a kiszemelt készülékre a neten, de mostanában már az ilyen eszközök a gyakoribbak.

Androidra egyébként több ezer(!) gyártó van, a nagyok (például a Samsung, az Asus, a Lenovo vagy az Acer) eladnak fejenként legalább 1-2 millió tabletet negyedévente, viszont a kicsik piaci részesedése összességében majdnem 40% körül van a teljes piacon és az előző negyedévben 17,5 millió ilyen egyéb gyártótól származó tabletet vettek a világon. Jól látszik tehát a trend, hogy az olcsóbb, kevésbé márkás tabletek előretörnek szinte mindenhol.

Persze a no name gyártók között is vannak különbségek, idehaza például nagyon erős tablet fronton a myaudio (piacvezető a Samsung vagy az Apple előtt) – egyébként magyar cég, bár ugyanúgy Kínában gyártják az eszközeiket, mint szinte bármelyik másik márkának. Ezek mellett belépő árszinten érdemes lehet megnézni például a Wayteq vagy a ConCorde készülékeit, ezek ugyanis nem teljesen ismeretlen márkák, de nem is olyanok, ahol csak a névért ad ki valaki jelentős plusz összegeket.

Ami a működési időt illeti, biztos találni olyan modellt, amiben cserélhető az akkumulátor, de inkább az szokott jellemző lenni, hogy ehhez nem lehet hozzányúlni (tehát a hátlap nem levehető és az akkumulátort nem lehet otthon eltávolítani). Viszont hordozható akksi töltőt be lehet szerezni, az a tableten túl telefonhoz és akár hordozható DVD lejátszóhoz is jó lehet, így én inkább ezt javasolnám, mint a plusz akkumulátort, ami csak egyetlen készülékhez jó és macerás lehet a ki-behelyezése.

A tablethez persze kell internet is, alapból nyilván az otthoni, munkahelyi vagy egyéb wifivel használjuk a készüléket. Ha utazás közben is hozzá szeretnénk férni az internethez, akkor választhatunk mobil internetes modellt (többnyire felárral), ez esetben készüljünk fel, hogy a 3G csak akkor működik, ha mobilnet előfizetést veszünk hozzá, ez legalább havi 1-2 ezer forintba kerül, illetve bizonyos előfizetésekhez lehet 2 sim kártyát igényelni és ugyanazt az adatcsomagot használni az okostelefonhoz és a tablethez. Ha van már okostelefonunk és azon van mobilinternet kapcsolat, akkor megoldás lehet az is, hogy a telefonkészülék internet elérését osztjuk meg a tablettel – ez a nagy mobil platformokon (android, iOS, Windows Phone) ma már mind elérhető.

További szempont lehet, hogy térképes navigációra is alkalmas legyen az új kütyünk. Ha van GPS a tabletben, akkor kültéren bárhol fogja a jelet, de csak akkor jeleníti meg térképen a helyzetünket, ha hozzáfér egy térképhez. Ehhez vagy kell egy offline is működő térkép (választásunktól függően ennek akár a tablet árával vetekedő plusz költsége is lehet), vagy állandó online kapcsolat, amin keresztül útközben is le tudjuk tölteni a térképet. A Google Maps (az android ingyenes saját térképe) tudomásom szerint csak bizonyos sugarú területet tölt le előre offline üzemmódhoz, de nem komplett térképeket. A legtöbb nagy térképes szolgáltatás (például a Google-é vagy Apple beépített térképe) nem működik teljes funkcionalitással offline (ezt leginkább a Nokia oldotta meg, egyelőre viszont nekik még nincs saját tabletjük). Szóval offline navigációhoz egy megfelelő, offline is működő alkalmazásban érdemes gondolkodni. Az android alkalmazásbolt egyebként PC-ről is böngészhető, bármilyen speciális célra szeretnénk egy tabletet vásárolni, előre utána lehet nézni a témának, hogy van-e olyan alkalmazás, ami majd kielégíti az igényeinket. Az androidos offline navigáció amúgy egy elég népszerű a kérdés az interneten…

Végül a készülék kiválasztásánál szerintem érdemes még odafigyelni a processzorra és a memóriára, bár az elején lehet, hogy azt gondoljuk, csak netezésre kell a tablet, de idővel szinte biztos rakunk rá néhány játékot és az gyenge hardveren szaggathat, ami jelentősen rontja a játékélményt. Két magos processzor és 1GB memória szerintem ajánlott és legalább android 4-es rendszer (mert a legújabb alkalmazások a régebbi androidon nem biztos, hogy elfutnak). Ezekkel az elvárásokkal egyelőre pont beleférünk a célul tűzött 30 ezer forintos lélektani határba.

Pintér Robesz