Netidők Blogtársaság

Vajon mit hozhat a jövő? Gyorsulni vagy lassulni fog a világ? Maradunk a Földön vagy meghódítjuk a világűrt? Szigetszerű marad a technológiai fejlődés vagy kezdetét veheti egy elképesztő technológiai integráció? És mi található mindezek metszeteiben?

A héten az információs társadalom és az IT jövőjéről beszélgettünk az egyetemi hallgatóimmal, aminek keretében készítettünk egy szcenárióelemzést. A futurológusok (jövőkutatók) által előszeretettel használt módszertan lényege, hogy a lehetséges jövőkből (amelyeknek végtelen számú fokozata lehet) néhány kulcs tengely mentén választanak ki néhányat és próbálják azon keresztül megragadni a várható jövő lényegét.

A szcenáriókészítés főbb lépései (röviden):

1. A főbb, a jövőt nézve meghatározó tényezők megtárgyalása, majd ezekből tengelyek meghatározása (a lehetséges ellentétes végpontok leírása). Érdemes olyan tengelyeket választani, amelyek egymástól függetlenek.
2. A tengely segítségével egy 3 dimenziós, 8 részből álló tér meghatározása, amely kiad 8 szcenáriót az egyes tengelyek megfelelő végpontjainak ötvözésével.
3. A 8 lehetséges jövő rövid jellemzése, lehetőleg beszédes nevekkel való elnevezése, hogy később könnyű legyen azonosítani őket és visszaemlékezni, hogy melyiknek mi állt a középpontjában.
4. Annak kiválasztása, hogy ezek közül melyik a legvalószínűbb (probable), melyik lehetséges (possible) és melyik a számunkra a legkedvezőbb (preferable) jövő.

Ezt követheti a szcenáriót készítők számára stratégia elkészítése a 3P számára (tehát a legvalószínűbb, a lehetséges és a legkedvezőbb forgatókönyvekkel számolva) – tulajdonképpen ez az értelme a szcenáriókészítésnek, hogy fel tudjunk készülni a jövőre. Komoly szcenáriókészítés rendszerint számba vesz még úgynevezett szélsőséges forgatókönyveket is (wild card), amelyeknek ugyan kicsi a valószínűsége, viszont, ha bekövetkeznek, azoknak óriási hatása van, így érdemes foglalkozni velük.

Az itt bemutatott szcenáriókat a Corvinus végzős gazdaságinformatikus hallgatóival készítettem információs társadalom órán. Először a három tengelyt választottuk ki 8-10 lehetséges tényező közül egy brainstorming keretben. Ezt követően szavazásos alapon végül a következő tengelyekre esett a választásunk, mint a 3 szerintünk legfontosabbra:

1. a technológia integrálódik, minden IT technológia összekapcsolódik egymással – a technológia fejlődése szigetszerű marad
2. maradunk a Földön – meghódítjuk a világűrt
3. a világ tovább gyorsul – a világ „lassul”, mivel egyre nagyobb értéket jelent, hogy ne rohanjunk, a lassulással az életminőség javítása a cél (hasonlóan a slow food mozgalomhoz)

A legvalószínűbb jövő szerint a technológia fejlődése továbbra is szigetszerű marad, maradunk a Földön és a világ tovább gyorsul („jelen” szcenárió). A lehetséges jövő szerint a technológia integrációja nő, sokkal jobban összekapcsolt lesz, maradunk a Földön és a világ tovább gyorsul („még több technológia” szcenárió). Végül a hallgatók számára preferált jövő az lenne, ha a technológiai integráció erősödne, maradnánk a Földön, de a világban megerősödne a slow mozgalom, tehát a technológia az életminőséget javítaná, nem a gazdasági verseny pörgését erősítené tovább („megfontolt élet” szcenárió).

A további öt szcenáriót is jellemeztük, amiben elképzelhető az „űr kolonizáció”, lassítással a „fenntartható fejlődés”, az „Űr-wellness” – ahol a világűr meghódítása az életminőséget szolgálja; a „Vissza a Holdra” és „Mars 2020”, utóbbi, mint a jelen egyfajta jövője, ahol pár éven belül űrhajósok mehetnek a Marsra (csak oda).

A stratégiakészítésről lemondtunk, viszont nagyon érdekes, hogy egy-másfél óra alatt mennyire elgondolkodtató képeket lehet felvázolni a jövőnkről. Azóta arra is rájöttünk, hogy egyes jövőképek nem csak a mi „radarunkon” tűntek fel, a Wall-e például az űr-wellness szcenárió disztópikus feldolgozásából indult ki és erre épített egy egész jó kis rajzfilmet. 

Pintér Robesz

2013-ban is napvilágot látott a Global Information Technology Report (GITR), amelyben Magyarország a 44. helyen, egy hellyel hátrébb foglal helyet, mint tavaly. A GITR a világ 144 országát rangsorolja (amelyek a világ GDP-jének 98%-át állítják elő) azok információs társadalmi felkészültsége alapján. A rangsort idén Finnország vezeti Szingapúr és Svédország előtt. A listában hagyományosan a skandináv államok, néhány ázsiai kistigris, az USA és Hollandia valamint az Egyesült Királyság szerepel az első tízben. A 22. Észtország az első a kelet-európai államok közül és a 75. Románia az utolsó (az EU tagállamai közül). 

Magyarország mondhatni, hogy megőrizte helyét, ugyanakkor olyan országok előznek meg minket, mint Kazahsztán (43.), Omán (40.), Barbados (39.) vagy Malajzia (30.). 

A részletes országprofil alapján a nagy-jövedelmű (high income) országcsoporton belül, ahová hazánk tartozik, alulteljesítünk a csoportátlagot tekintve, mind a 8 vizsgált területen.

A GITR nagy előnye ugyanakkor, hogy részletesen megmutatja mely részterületeken teljesítünk jobban és rosszabbul, mint "illene" (a számok a 144 ország közötti helyezésre utalnak):

Néhány sikeres terület:

• Egy vállalkozás bejegyzéséhez szükséges napok száma – helyezés: 10
• A felnőtt lakosság írás- és olvasástudása – helyezés: 14
• Egy vállalkozás bejegyzéséhez szükséges lépések száma – helyezés: 20
• A digitális tartalom hozzáférhetősége – helyezés: 26
• Illegális szoftverek aránya – helyezés: 28
• Szélessávú internet előfizetések száma – helyezés: 28

Elmaradó területek:

• A jogrendszer hatékonysága a kihívást jelentő területek kezelésében – helyezés: 135
• A kormányzat sikere az IKT támogatásában – helyezés: 120
• A jogrendszer hatékonysága a vitás ügyek kezelésében – helyezés: 117
• Befektetői (venture) tőke hozzáférhetősége – helyezés: 115
• Az adó teljes mértéke – helyezés: 114
• A kormányzat közbeszerzése a fejlett technológiák terén – helyezés: 110

Magyarországról bővebben lásd a GITR 196. oldalán.

A 12 éve készülő GITR kiemeli, hogy évek óta először látszik javulni az üzleti környezet és beindulni látszik a gazdasági növekedés, ami jót tesz az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) is, ugyanakkor vitathatatlan, hogy ehhez az IKT-k is hozzájárultak. 

Pintér Robesz 

Korábban sohasem látott mértékben sűrűsödő társadalmi hálózatok, spontán aktivitás, előre nem jelezhető izgalmi állapotok és az erejüket felismerve társadalmi mozgalommá szerveződő emberek. Az internet alapjaiban változtatja meg a társadalom működését és a hatalomhoz való viszonyát. Kruse professzor a Bundestag tagjainak mutatta be mire kell felkészülniük a politikusoknak a közeljövőben.

Ritkán fog el olyan „aha élmény”, mint amit P. Kruse professzor mindössze 3 perces alábbi videójának megtekintése után éreztem.

Professzorok nem szoktak tudni ilyen rövid idő alatt, ennyire koncentráltan, ilyen fontos igazságokat kimondani – ezért külön le a kalappal az előadó előtt. Persze az is lehet, hogy mindössze arról van szó, hogy a március 15-i hóvihar kapcsán kialakult közösségi aktivitás élményével rezonált bennem a videó. De eme aktualitás ellenére azt gondolom, hogy Kruse-nek általános értelemben és hosszabb távon is igaza van. A Facebook, a közösségi média és az internet nem csak az arab tavaszban játszott meghatározó szerepet, hanem a demokráciákban is. És még csak nem is kell jövő időben fogalmaznunk, elég csak, ha vigyázó szemünket Olaszországra vetjük, ahol egy blogger, ellenfelei által „bohócnak” tartott civil politikus által vezetett mozgalom lett a legerősebb politikai erő a friss választások után. Sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja a régi elit.

Egyetlen dolgot emelnék ki, mivel a videó magáért beszél: ahhoz, hogy lássuk, merre megy ez a világ, empátiára van szükség, arra, hogy kellően közel legyünk az emberekhez és megérezzük mire érzékeny, mire rezonál a társadalom. Ha a hatalomnak nincs elég empátiája, hogy ezt megérezze, hogy tudja, hol jön létre a következő társadalmi „begerjedés”, akkor a következő években komoly problémákkal fog szembesülni. 

Pintér Robesz

2013. január 28-án lesz 15 éves a BME-n működő kutatóintézet, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK). Az első 10 évében én is aktívan részt vettem, de az utóbbi 5 évben sem veszítettük szem elől egymást. Nosztalgikus visszaemlékezés következik, születésnapi köszöntő gyanánt, avagy emlékezzünk együtt a magyar információs társadalom eme fontos intézményére.

1996-ban, a szociálpszichológia szigorlatomon ismerkedtem meg Dessewffy Tiborral, aki akkor még engem nem tanított, viszont a vizsga után megkért, hogy írjak már egy cikket az új lapjába, az Imago harmadik számába a karaoke jelenségről (harmadéves egyetemistaként ez akkor számomra óriási megtiszteltetés és egyben lehetőség is volt). A lap ugyan a második szám után megszűnt és az elkészült tanulmány sohasem jelent meg, viszont felmerült, hogy az anyagból cikket lehetne írni a Magyar Narancsba. Ennek apropóján látott napvilágot életem eddigi egyetlen MaNcsos cikke (igaz, nem a karaoke témában) 1997. május 1-én a Torgyán Józseffel a címlapján megjelent lapban. Ekkortól kezdtem el rendszeresen olvasni a lapot.

1997 őszén egy nagyon érdekes cikk jelent meg a Magyar Narancsban, ami a maláj információs társadalomról szólt és bizonyos Z. Karvalics László (ZKL) írta. A cikkben találtam 1-2 olyan pontot, ami szerintem pontatlan volt és mivel szerencsére a szerző neve alatt szerepelt az e-mail címe, levelezni kezdtünk. A cikk szerzőjéről hamar kiderült, hogy a BME oktatója, de egyáltalán nem úgy bánt velem, mint egy kotnyeles hallgatóval, jót leveleztünk és közben azt is megírta, hogy éppen egy tudományos kutatóintézetet gründol, ha van kedvem, akkor menjek el az alakuló eseményre.

1998. január 28-án éppen a Déli Krónikát hallgattam a Kossuth Rádióban, amikor arra lettem figyelmes, hogy beszámolnak egy bizonyos Információs Társadalom- és Trendkutató Központ megalakulásáról a BME-n. Azóta is bánom, hogy nem lehettem ott személyesen az első nyilvános eseményen... Szemrehányó levelemre teljesen normális hangú levél érkezett, amiben személyes találkozásra invitált az Intézet igazgatója, Z. Karvalics László, akit saját leírása alapján onnan tudtam megismerni, hogy úgy nézett ki, mint Petőfi. A Mi a Jövő című információs társadalom stratégiai szöveggyűjtemény bemutatóján találkoztunk, 1998 februárjában. Arról beszélt a találkozásunkkor, hogy rengeteg mindennel foglalkozik (saját bevallása szerint sok kisebb-nagyobb hátizsákot cipel magával) de ebből nagyon szívesen adna át másnak, így nekem is. Ezt halálosan komolyan gondolta. ZKL formátumára jellemző, hogy amikor 1998 tavaszán kiderült, hogy Socrates ösztöndíjjal (az ERASMUS diákcsere program elődje) esetleg Finnországba mehetek egy szemeszterre tanulni, akkor azt javasolta, hogy írjak belőle (egész pontosan a finn információs társadalomról) könyvet. Persze, persze, könyvet... - gondoltam, mi mást is írhatna egy egyetemi hallgató pár hónapos tanulmányai után. Végül neki lett igaza, a Finnországról szóló könyv 1999 végén jelent meg és azt osztogatta a Nokia karácsonyi ajándékként.

1998-as megalakulásakor az ITTK-nak alig volt pénze (emlékeim szerint összesen pár millió forint kezdőtőkét kapott az Oktatási Minisztériumtól és az Unesco-tól), ezért először csak papíron létezett, hónapokkal később is csupán egyetlen alkalmazottja volt, Pálfai Marci, mint titkár. Viszont iszonyatosan sok tervünk volt és az ősleves állapotú ITTK környékén tucatjával voltak az olyan ifjú titánok, mint jómagam. Ekkor született meg a máig legendás ITTK-s bábelőadás, amelyet az Internet Galaxison (a korszak egyik legnagyobb internettel foglalkozó kiállításán-konferenciáján) mutatott be a társaság. Sajnos az előadásról készült felvétel egyetlen CD-s példánya megrongálódott, így nem lehet újra megnézni.

Az ITTK formálisan 1999 őszén kezdte meg működését, amikor az EU kitalálta, hogy ki kell alakítani egy információs társadalom kutatással foglalkozó hálózatot, amelynek tagjai a terület fejlődéséről egységes szerkezetben jelentenek. Számomra óriási - és igen kellemes - meglepetés volt, hogy a piackutató cégek ellenében végül az ITTK nyerte el Magyarországon a jogot, hogy ezeket az adatokat gyűjthesse és rendszeresen jelenthessen a helyzet alakulásáról. Azt hiszem ZKL-t leszámítva mindannyian kishitűek voltunk, ő volt az, aki, mint oly sokszor később is mert nagyobbat álmodni és vitte előre az ITTK-t fáradhatatlan lendületével. Elmondhatom, hogy 2-3 ember helyett dolgozott éveken át, iszonyatos energiával, munkabírással, jókedvvel, humorral és humánummal.

1999-ben befejeztem az egyetemet és elkezdtem a doktorit, ezzel párhuzamosan már nyáron elkezdtem dolgozni az ITTK-ban is. Eleinte csak az Infinit Hírlevelet csináltuk Eckert Bálinttal, a hírlevél főszerkesztőjével közösen, de aztán ősszel beindultak a projektek is. Az ITTK ugyanis el kellett, hogy tartsa magát, alapító okiratában kikötötték, hogy oktatási tevékenységet nem folytathat, igy nem volt lehetséges, hogy valamelyik tanszék oldalvizén erősödjön meg. Rendszeres állami vagy egyetemi appanázst, illetve szponzori támogatást sem kaptunk (meglepő lehet, de például a Matáv, a korszak akkori fejőstehene sosem volt az ITTK jelentős megrendelője). Ekkoriban az egyik legnagyobb elismerés az volt, amikor visszahallottuk, hogy az Accenture és más tanácsadó cégek is haragszanak ránk, mert rontjuk a tanácsadó bizniszüket. Ekkor már tudtuk, hogy jó nyomon járunk.

Az ITTK szakértelméhez hamar hozzátartozott az információs társadalom stratégiák előkészítése és megírása. Nem köztudott, de például ITTK-sok írták a Széchenyi Terv információs társadalom és gazdaságfejlesztési programját, a NITS (Nemzeti Információs Társadalom Stratégia) egyes részeit, a MITS (Magyar Információs Társadalom Stratégia) szinte egészét, illetve több e-kormányzati szakanyagot. Az már más lapra tartozik, hogy ezeket szinte egyetlen esetben sem hajtották végre (akit bővebben érdekel ez a téma, az információs társadalom fejlesztésének témájából írtam a doktorimat 2004-ben).

Az ITTK-hoz a jó hangulatú társaságon túl hozzátartozott az információs társadalommal kapcsolatos szakmai közélet, orgánumok megszervezése. Így jött létre az Infinit Hírlevélen túl a Szakmai Klubok havi rendezvénysorozata, az Információs Társadalom negyedéves tudományos folyóirat, az információs társadalom oktatásával foglalkozó ITOK hálózat országszerte, illetve több könyvsorozat, amelyből például az ötödik születésnapra külön polcot kapott az Intézet a Szabó Ervin Könyvtárban.

Az ITTK ugyanakkor jelenti az Isteni Tízesek Torna Klubot is (szintén ITTK), ahol ITTK-sok és barátok rúgták a bőrt minden héten - sőt, a múlt idő itt nem indokolt, a heti keddi focizás ma is létezik. De híresek voltak az ITTK tavaszi és nyári intézeti kirándulásai, ahol bejártuk nem csak Magyarországot, hanem a környező országokba is eljutottunk, így építettünk szakmai kapcsolatot Brünnben, Prágában, Kolozsváron, Bécsben és Salzburgban is közösen.

Külön bekezdést érdemelnek a konferenciák. Már 1998-ban, az első ITTK-s eseményen a Szkéné színházban arról folyt a disputa, hogy drága-e az internet (az Internetto híres-hírhedt Fehér Könyvét vitattuk meg) - akkoriban mindenki a Matávról és a drága internet előfizetésekről beszélt. Emlékszem 2001-ben pedig az első ITTK Információs Társadalom Szakmai Napokra még úgy is több mint százan jöttek el, hogy reggel leszakadt a hó és megbénult a város. Többet nem rendeztünk decemberben konferenciát...

Végül muszáj szót ejteni az alapkutatásokról is, így elsősorban a World Internet Projectről, amit a Tárkival majd át ITHAKA-val közösen csinált az ITTK. Ennek elindulásában elévülhetetlen érdemei vannak a Netidők műsorának is, amely „összehozta” a kutatás amerikai alapítóját és az ITTK vezetőjét.

15 év persze nem fér bele egyetlen blogposztba, az induláson és a kezdeti éveken túl számos dolog történt még, ezek azonban sokkal jobban dokumentáltak az ITTK éves jelentései révén, az utóbbi pár évre pedig mindig könnyebb visszaemlékezni.

Isten éltessen sokáig ITTK! Isten éltessen minden egykori, jelenlegi és leendő ITTK-st!

Pintér Robesz

Múlt héten a 2012-es év első felének meghatározó eseményeivel foglalkoztam, alább a második félév történéseiből mazsolázok, illetve bemutatok néhány olyan meghatározó történetet, amely végighúzódott az egész éven. Végül megpróbálom meghúzni 2012 mérlegét, vagyis, hogy a hírek alapján merre ment a világ a most záruló évben az információs társadalmat tekintve. A visszatekintés továbbra is szubjektív, de remélem hasznos mások számára is felidézni az év híreit.

2012. július:

A Gmail lett a világ legnagyobb e-mail szolgáltatója - a Hotmail-t és a Yahoo levelezőszolgáltatását utasította maga mögé

Eladhatók a használt szoftverek az EU-ban egy bírósági döntés szerint

Európában elbukott az ACTA (a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás), miután az Európai Parlament leszavazta az igen vitatott tervezetet

Teljes digitális terjesztésre áll át a jövőben az Electronic Arts játékkiadó

Kína az első az okostelefonok piacán is

Több mint száz negyedév után először volt veszteséges a Microsoft

2012. augusztus:

Megszűnik a Virusbuster, a magyar vírusirtó cég

Megbukott a francia kalózellenes hivatal: az új kulturális miniszter szerint nem érte el célját a hivatal

Döcög a Zynga - a facebookos játékai (például Farmville) révén ismertté vált cég súlyos gondokkal küzd

Ez nem a közösségi média olimpiája volt, hanem a mobilé

Politikai menedékjogot kapott Ecuadortól Julian Assange, a Wikileaks alapítója

8,9 milliárd dolláros, rekord veszteséggel zárta a negyedévet a HP

2012. szeptember:

Streaming zeneszolgáltatást indított idehaza a Telenor a Deezer céggel közösen

Megjelent a HP által felvásárolt webOS mobilos rendszer open source változata (miután a HP sikertelenül próbált saját maga belépni a mobilos piacra)

A Nokia bemutatta az iPhone gyilkosnak kikiáltott Lumia 920-at, amely a Microsoft új, Windows 8-as mobil operációs rendszerét futtatja - az első napokban rögtön botrány keveredett a készülék körül, amikor kiderült, hogy kameráját hamis videóval reklámozták

Bejelentette az Amazon új tábláját és könyvolvasóját: az olcsó hardvert részben tartalomszolgáltatásból finanszírozza a cég

Zuckerberg bejelentette, hogy a legnagyobb tévedés a HTML5 volt, alkalmazásokra van szüksége a Facebooknak a mobil forradalomban - az alapító beszédének hatására a cég részvényének esése is megállt a tőzsdén

Az iPhone 5 minden idők legsikeresebb iPhone bevezetése volt - a befektetők mégis többet vártak. Az új telefonnal egy időben rajtolt új operációs rendszerrel bemutatkozott Apple saját térkép minőségével már a kezdetektől nem voltak elégedettek a felhasználók (később bocsánatot is kért Tim Cook vezérigazgató és a szolgáltatás fejlesztéséért felelős vezetőt is menesztették még idén)

Véres tüntetések robbantak ki a muszlim világban egy YouTube-ra feltöltött filmelőzetes miatt

2012. október:

Elérte az egy milliárd főt az aktív Facebook felhasználók száma

Becsekkolt Foursquare-en a Marsra a Curiosity - ez volt a szolgáltatás történetében az első "földönkívüli" bejelentkezés

Nemzetbiztonsági kockázatnak minősítették az Egyesült Államokban a Huawei-t és a ZTE-t, a két feltörekvő kínai mobilcéget

Világszerte csökkentek a PC eladások a harmadik negyedévben - a Gartner és az IDC szerint az új Windows 8-as operációs rendszert várják a vásárlók

Rekordot döntött az interneten is Felix Baumgartner sztratoszféra ugrása: egy időben egyszerre még sohasem követtek ennyien élőben online videóközvetítést a YouTube-on (8 millió ember nézte egyszerre az ugrást)

Hosszas találgatások után végre igaznak bizonyult a hír: megjelent az Apple iPad Mini

Elindult a Microsoft Surface táblagép és az új, "csempés" Windows 8 értékesítése

Október végén a fél ország azt nézte egy amatőr videón, hogy hogyan lopnak telefont a pesti metrón

2012. november:

Az eladott tableteknek már "csak" a fele iPad

A Sandy hurrikán megmutatta, hogy mennyire rá vagyunk utalva az új kommunikációs eszközökre és technológiákra

Az okostelefon piacnak már a háromnegyede az androidé - jelentette az IDC a harmadik negyedéves okostelefon eladási adatok alapján

Mitt Romney állítólag részben az IT és mobil rendszerének fiaskói miatt bukta el az amerikai elnökválasztást

Star Wars-os verzió jelent meg az egyik legsikeresebb mobilos játékból, a finn Rovio által fejlesztett Angry Birds-ből

2012. december:

Megszűnt az egykoron nagy csinnadrattával bejelentett első iPad-es magazin, a The Daily, mivel nem olvasták elegen

3-8 éves gyerekeknek indított tartalomszolgáltatást az Amazon saját tabletjén

Az iSupply szerint 2012-ben véget ér az elektronikus könyvolvasók kora, jelentősen esni fog a kereslet irántuk a jövőben

Fél év alatt elérte az egymilliárdos nézettséget 2012 vírusvideója, a Gangnam Style

48 óra alatt több mint 10 millióan töltötték le a Google Maps szoftverét az Apple App Store-ból. A Google Maps korábban alapból elérhető volt az almás készülékeken, azonban pár hónappal korábban az iOS6 bejelentésekor az Apple saját, félresikerült szolgáltatásával helyettesítette azt

14 év után elveszítette első helyét a mobiltelefon gyártók között a Nokia

Végül néhány kiemelkedő, az egész éven át húzódó, fordulatokban gazdag történet

Mobil tender Magyarországon: nyilvántartásba vétel, blokkválasztási szakasz, eredményhirdetés, a vesztes inkumbensek panaszának elutasítása, amikor még úgy tűnt, hogy sikeresen lezárult a tender... Aztán szeptemberben kiszivárgott a tanácsadók anyaga, hogy inkább bukásnak ígérkezik az üzlet, amit gyorsan követett a hidegzuhany: a Fővárosi Törvényszék ítéletében megsemmisítette az NMHH frekvenciatenderének eredményét.

Tőzsdére ment a Facebook: az elején még minden szépnek ígérkezett, a kibocsátás előtt már számtalan információ látott napvilágot, a Tőzsdefelügyeletnek beadott jelentéssel kezdődtek igazán a gondok, aztán szabadalmakat vett a Facebook, hogy megerősödjön, végül csak benyújtották a részvénykibocsátási kérelmet, aztán sokáig úgy tűnt, hogy az év kibocsátásából az év bukása lett.

Bezárták a Megaupload-ot: ahogy kezdődött, aki állt mögötte: avagy ki az a Kim Dotcom(?), amikor már az amerikai kormánytisztviselők is bezárás ellen fordultak, később botrányt okozott, hogy pénzt kértek a lefoglalt adatok visszaszolgáltatásáért a hatóságok. Érdekesen alakult az üggyel kapcsolatos jogi eljárás is: először még a kiadatás volt terítéken, aztán kiderült, hogy törvénytelen volt a házkutatás, majd lemondott az ügy bírája, végül úgy tűnik Kim Dotcom lassan fellélegezhet. Az év végére már arról láttak napvilágot számítások, hogy egyenesen ártott a filmiparnak az oldal bezáratása...

Jogi háború bontakozott ki az Apple és a Samsung között (a korábbi évek pereskedései a különböző mobil platformok gyártói között már megszokottak voltak, de 2012-ben a Samsung és az Apple közötti harc igen véressé vált, betiltásokkal, óriási bírsággal és bocsánatkérésekkel). Egyelőre a Samsung vesztett többet a dolgon, de biztos, hogy 2013-ban folytatódik a történet.

Miről üzent 2012?

A híreket végignézve négy dolgot emelnék ki - persze mindez erősen szubjektív, hiszen már a hírek kiválogatása is csupán a saját látásmódomat tükrözi, másnak nyilván más volt érdekes az évből:

Szakadásos fejlődés: vadászok az olyan történetekre, amikor a fejlődésben törés következik be, amikor tetten érhető a pillanat, hogy valami véget ért. Ilyen volt a Kodak csődje (ami a fotózás új korszakhatára is lehet akár) vagy az Encyclopaedia Britannica nyomtatott verziójának megszűnése, ami a digitális kultúra nagykorúsodását és csorbítatlan jogainak elismerését is jelentette. De ugyanide sorolható a Nokia hegemóniájának megtörése is a mobiltelefónia terén.

Küzdünk a jogainkért: ha már jogokról esett szó, fontos látni, hogy az információs társadalomban a jog (a szabályozás) egyelőre inkább az események után "kullog", amiből számos konfliktus származott 2012-ben is. Mindaddig meghatározó marad a szabályozás, amíg ennyire gyorsan változnak a különböző területek és egy átmeneti világban élünk - elég, ha a szerzői jogokra, kalózkodásra vagy az adatvédelemre... gondolunk. De nem csak a felhasználók, hanem a cégek is küzdenek, hogy érvényesítsék a jogaikat, amint az látható volt a mobil iparágban folyó perekből.

Hullámvasút: az év tele volt céghírekkel, amikből számomra egyvalami világos - nincsenek tartósan sikeres vállalkozások. A 100 évig innovatív Kodak csődjéről, vagy a sokáig sztárolt Facebook részvénykibocsátási fiaskójáról, illetve a Groupon vagy a Zynga mélyrepüléséről szóló hírek megerősíthetnek minket abban, hogy a sikeres cégeknek is folyamatosan innoválniuk kell, ha élen akarnak maradni a versenyben. Ami ma örökkévalónak tűnhet, az könnyen lehet tiszavirág életű, amire esetleg néhány év múlva már nem is fogunk emlékezni (ezt erősíti meg Rupert Murdoch elhíresült mondata 2012 januárjából: "Minden lehetséges módon elbaltáztuk a MySpace-t" - aki nem emlékezne, a MySpace volt A Közösségi oldal a Facebook előtt, amit Murdoch cége vásárolt fel egy kisebb vagyonért).

Valami új kezdődik: végül fontos kiemelni, hogy 2012-ben is történtek új dolgok, indultak új szolgáltatások, megjelentek új termékek, tehát nem csak a régi világ tűnik el, hanem épül az új is. Erre utal például az ultrabook megjelenése, a Netflix európai terjeszkedése, a Google szemüvege vagy a Microsoft rendszerbe integrált felhő szolgáltatása... Mindezek mutatják, hogy merrefelé mehet tovább ez a kütyük és szolgáltatások uralta világ a jövőben.

Azt gondolom könnyen lehet, hogy 2012-re több ok miatt is, mint sorsfordító évre fogunk visszaemlékezni majd később: ez volt az az év, amikor a mobil "lenyomta" a PC-t, amikor a Nokia elveszítette több mint egy évtizedes hegemóniáját, vagy amikor a Microsoft új operációs rendszerben próbálta egyesíteni a PC és a tablet világot. Mindez több tekintetben is korszakhatárokat látszik jelezni, de arra a kérdésre, hogy ez tényleg így van-e, csak utólag fogunk tudni teljes bizonyossággal válaszolni.

Pintér Robesz