Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Egy újabb okos eszköz: a fejhallgató

Miután már sejtjük, sőt tudjuk, hogy mitől okos az okostelefon, egy újabb, zavarba ejtő újdonság jelent meg, mégpedig az okos fejhallgató. Egy cég kifejlesztett ugyanis egy olyan fejhallgatót, amely okos funkciókat tartalmaz, tehát nemcsak zenét lehet vele hallgatni, hanem más szolgáltatásokat is képes nyújtani.

Ezzel továbbra is felszínen marad az okos kifejezés, hisz a pár héttel ezelőtti „okos” címszóból megtudtuk, hogy egy infokommunikációs eszköz attól lesz okos, hogy saját operációs rendszere van, és a platformjára lehet fejleszteni különböző alkalmazásokat, applikációkat. Az egyszerűbb értelmezés szerint pedig az okos eszközök az alapfunkción túl sokféle szolgáltatást tudnak nyújtani a felhasználójuknak. Ez utóbbi magyarázat alapján érthetjük meg, mitől is lesz vagy lehet egy fejhallgató okos. Leginkább azért, mert az alapfunkción, a zenehallgatáson túl kiegészítő szolgáltatásokat is képes nyújtani. Felmerülhet a kérdés, hogy ugyan milyen kiegészítő szolgáltatást kellene nyújtania egy fejhallgatónak. Ennek a megválaszolásakor pedig az információs társadalom egyik törvényszerűségét, a digitális szakadék jelenségét kell megismerni. E sorok írója életkoránál fogva az információs társadalom azon polgárai közé tartozik, aki tanulja és követi az új infotechnológiai eszközöket. A huszonévesek és annál fiatalabbak generációja pedig beleszületett a modern, internet alapú és hálózati kommunikáció világába. Számukra természetes, hogy mindent megosztanak magukkal kapcsolatban, még a zenehallgatási szokásaikat, preferenciáikat, ízlésüket is a közösségi hálózatokon tudatják az ismerőseikkel, illetve bárkivel. Mellesleg 30-35 évvel ezelőtt mi is valami ilyesmit tettünk, csak nem az interneten, a Facebookon vagy a Twitteren osztottuk meg kedvenc zeneszámainkat, hanem a kétkazettás magnóval, illetve ráfirkáltuk kedvenc együtteseink nevét az iskolatáskánkra.

Ezek után már világos lehet, hogy mi kell egy igazán modern, jó minőségű, zenehallgatásra alkalmas, hordozható eszközbe, vagyis egy okos fejhallgatóba: a zenemegosztás képessége. A sajtóhírekből http://ipon.hu/hir/ujabb_orulet_kozossegi_funkciokkal_jon_az_okos_fejhallgato/26255 vagy http://gizmodo.com/muzik-these-smart-headphones-come-with-unlimited-pla-948217552) csak annyit lehet tudni, hogy 2013 év végén jelenik meg a piacon az eszköz, és alkalmas lesz például arra, hogy az éppen hallgatott zenét a tulajdonosa megossza a közösségi hálózatokon, illetve valószínűsíthető, hogy a web kettes hálózatokon megosztott zenéket is hallgatni lehet majd vele.

Ezután már csak a zenehallgató személynek kell elég okosnak lennie, hogy jól válasszon zenét, és a megfelelő személyekkel ossza meg ízlését.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

Mobil trendfordulók (frissítve)

Évek óta hallani híreket az okostelefonok fokozatos térnyeréséről. A napokban azonban több hír egyszerre jelent meg, amik alapján szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a hordozható készülékek, elsősorban az okostelefonok válnak az elsődleges eszközökké és platformmá az emberek életében. 2013 második negyedéve fordulópontot jelez az informatikában.

A napokban látott napvilágot a hír a Lenovóról, hogy a 2013 júniusáig tartó negyedévben több okostelefont és tabletet értékesített darabszámra, mint számítógépet (igaz, a bevételekből az utóbbi jóval nagyobb részt tett ki). Annak ellenére megtörtént a helycsere, hogy a világ negyedik legnagyobb mobiltelefon és legelső PC gyártója mobil készülékeinek 95%-át a kínai piacon értékesíti.

A Gartner friss adatai alapján egyébként az okostelefonok értékesítése először haladta meg darabszámra a butatelefonokét 2013 második negyedévében. Az IDC-nél már az első negyedévben megtörtént a trendforduló (viszont ők nem a kiskereskedelmi értékesítést - amikor eljut a vevőhöz a készülék - hanem a termékek kiszállítását veszik figyelembe, amikor még csak a kereskedőkhöz kerül a termék).

De nem csak az eszközök értékesítése, hanem használata alapján is trendfordulót érzékelhetünk. Az Egyesült Államokban az eMarketer becslése szerint először alakult úgy, hogy mobilon és tableten több időt töltenek online aktivitásokkal a felhasználók, mint számítógépen (US Time Spent on Mobile to Overtake Desktop).

Az e-kereskedelemben pedig a mobilos és tabletes vásárlás kezdi meghaladni a PC-n folyó vásárlásokat, szintén az Egyesült Államokban. A Millennial Media és a comScore közös kutatása szerint több időt töltenek online vásárlással az emberek ezeken a hordozható eszközökön, mint PC-n.

Végül, az online játékplatformok között is átvette a vezetést a mobil - szintén az Egyesült Államokban. Az eMarketer kutatása alapján a mobil válik az elsődleges online játék platformmá, mivel 126 millióan játszanak mobilon legalább egyszer havonta, míg ugyanez a szám 96,6 millió az online alkalmi (casual) játékok esetén, 80,3 millió az online közösségi oldalakon és 43,3 millió az online konzolos játékoknál.

Pár éve, amikor először megjelent a "Mobile First" jelszó (a design kapcsán), talán megmosolyogták néhányan, látva PC hegemóniáját, ám mostanra úgy tűnik, hogy azoknak volt igaza, akik a hordozható számítástechnika elsőségére számítottak. Szépen lassan, területről-területre egyre nagyobb szerepet játszik életünkben a mobiltelefon és a tablet, ami mindenhová elviszi az internetet, így az azon elérhető szolgáltatásokat is. A trend pedig erősödik, ahogy az íróasztalhoz kötött számítástechnika kiszabadul a "szobafogságból" és úgy érzem még csak a folyamat legelején járunk, a Google Glass vagy az okosórák azt mutatják, hogy megannyi hordozható (viselhető) eszköz van még, ami csak tovább fogja erősíteni azt, hogy a számítástechnika lassan mindenütt jelen legyen az életünkben (ubiquitous computing). Trendfordulóhoz értünk.

Pintér Robesz

0 Tovább

Egy hónap a Lumia 920-szal - II. rész

Óriási kijelző, gyönyörű saját videók, teljes értékű offline navigáció – a Nokiának köszönhetően* egy hónapja használok egy Lumia 920-at. Az alábbiakban pro- és kontra érvek következnek, avagy milyen előnyei és hátrányai vannak a Nokia jelenlegi csúcskészülékének? A múlt heti teszt második, befejező része. (Az első rész elérhető itt.)

Várakozások a Lumia 920-szal szemben

A Lumia 920 már nem egy új készülék, így mire májusban megkaptam, már számos tesztet végigolvastam és videót megnéztem, így voltak várakozásaim a készülékkel szemben. Elsősorban egy kiváló kamerát vártam, óriási kijelzőt, vezeték nélküli töltést, offline is elérhető térképes navigációt és a fentebb már említett kezes e-mail alkalmazást (amit ismertem már a Lumia 800-ról).

A kamera tényleg kiváló, főleg a videói félelmetesen jók. Ugyanakkor a fényképekről el kell mondjam, hogy bár nagyon jók, nem váltanak ki egy „rendes” kamerát. Tudom, naivnak tűnhet egy ilyen elvárás, ugyanakkor viszont szerintem ezen a téren még tovább lehet lépni – ha igazak a pletykák, pont ezen a területen fejleszt a Nokia, a 41 megapixeles PureView kamerát kaphatja meg a Lumia sorozat legújabb darabja. A kamera ugyanakkor kapott egy csomó szoftveres kiegészítést, ami alapból a készüléken van. A fentebb már említett Cinemagraph például „mozgó fényképet” tud csinálni pár másodperc alatt, ahol szabadon eldönthetjük, hogy a kép melyik része mozogjon és melyik része legyen mozdulatlan. A gyerekek (is) imádták. Gyakorlatilag animált gifeket csinálhatunk könnyen és egyszerűen bárhol és bármikor. (Sajnos a lentebbi képen a postr nem tudja kezelni az animált részt, az eredetin csak a tv képe mozog, mintha éppen adás lenne... Kárpótlásul ajánlom ezt a rövid kis videót.)

A Cinemagraph-fal készült képen az általunk választott részen mozog a kép

A tévé mindig megbabonázza a gyerekeimet

Az óriási kijelző remek választásnak bizonyult. A mérete mellett a tiszta, éles képe, amit nagyon szeretek, illetve, hogy erős napfényben is kiválóan olvasható, mivel a szenzoroknak köszönhetően a fényerőnek és a kontrasztnak azonnal „utána igazít” a rendszer. Pár hete még szemészhez is elmentem, hogy a sima PC monitort életlennek látom – aztán rá kellett jönnöm, hogy elsősorban a telefon felbontása és éles képe az, ami megbolondított, a PC monitor pedig a jóval alacsonyabb pixelsűrűség miatt soha nem fogja tudni hozni ugyanezt a színvonalat.

A vezeték nélküli töltésre elsősorban, mint geek vártam, kíváncsi voltam milyen, hogyan működik. A készülékhez egy kis állványt kaptam, ami csatlakoztatható az elektromos hálózathoz, a telefont erre az állványra lehet rátámasztani (de magába a készülékbe semmit sem kell beledugni) és eközben töltődik az akkumulátor. Munkahelyen nagyon kényelmesen használható, ha hívás érkezik, egyszerűen csak le kell emelnem a készüléket a tartóról és kimehetek vele a szobából, nem kell kihúznom semmit. A töltő azonban nem csak emiatt praktikus – ebben ugyan senki nem erősített meg, de – nekem több töltés után az volt a benyomásom, hogy a vezeték nélküli töltéssel feltöltött készülék tovább bírja, mintha „hagyományosan” az aljára dugott vezetékkel tölteném. A 920 egyébként nálam egy (használattól függően másfél) napot bírt ki – mivel nem kapcsolom ki, ez praktikusan 20-30 órákat jelent. Aki ismeri a Windows Phone rendszert, az tudja, hogy az akku élettartama egész jól befolyásolható a takarékos üzemmód bekapcsolásával, illetve az ütemezett szinkronizációk időközének állításával. Érdemes ezt egyénileg kitapasztalni, nálam óránként szinkronizál a magán és a vállalati levelezés (naptárt és névjegyzéket is), folyamatosan megy a wifi, de ki van kapcsolva a bluetooth, a helymeghatározást engedélyeztem néhány alkalmazásnak és a Skydrive felhő szolgáltatása is rendszeresen fut a háttérben.

Szintén nagyon vártam a Nokia térképeket és alkalmazásokat, amiket megszerettem a Lumia 800-on. Nem csak a navigációt, ami az offline, előre letölthető térképekkel akár külföldön is adatcsomag nélkül használható, hanem a budapesti tömegközlekedési alkalmazást, ami alapból, gyárilag rajta van a telefonon. A Nokia véleményem szerint az egyik legjobb a navigáció terén, mindenféle külön beszerzendő alkalmazások és pénzköltés nélkül a felhasználók a három platform (iOS, Android és Windows Phone) közül szerintem itt kapják a legjobbat.

Amire nem számítottam: kisebb kényelmetlenségek

Persze nincs olyan rendszer vagy készülék, ami ne okozna kényelmetlenségeket, kisebbeket vagy nagyobbakat. A Lumia 920 sem kivétel. Fentebb már említettem, hogy bár a kamera gyönyörű videókat csinál, de a képek lehetnének egy kicsivel élesebbek.

A másik gond, hogy az akkumulátor időnként túl gyorsan merül le (például éjszaka takarékos üzemmódban is képes 20-30%-ot merülni). Ezen egy újraindítás szokott segíteni – amúgy nagyon ritkán kapcsolom ki a készüléket, ha ez a probléma nem lenne, akkor pedig egyáltalán nem érezném szükségét. Az akkumulátorral kapcsolatban a másik gondom, hogy a kijelzőn nem látszik az akku töltöttsége százalékban, azt csupán a beállításokban lehet leellenőrizni.

Sokan és sok helyen megjegyezték, hogy kicsit nehéz a készülék. Az első kézbevételkor ez nekem is feltűnt, de azóta teljesen hozzászoktam ehhez és egyáltalán nem volt eddig zavaró a használat közben. Futásra is magammal szoktam vinni a Lumiát (Endomondo-val használom), ott sem tűnik fel, hogy túl nehéz lenne… Ami inkább gond, hogy a méret és feltehetően a súly miatt viszont hajlamos kicsúszni ülés közben a zsebből, erre érdemes odafigyelni, nehogy elhagyjuk – nekem egyszer sikerült otthagynom a kollégám kocsijában a készüléket, szerencsére hamar észrevettem és utána gyorsan vissza is kaptam.

Végül, az utolsó pont (ami egyáltalán nem a telefon hibája), hogy bár a készülékben van NFC, azt egyelőre nem tudtam kipróbálni, pedig például a hazai Mobil Tárca Szövetség tesztjébe szívesen csatlakoztam volna... csakhogy az nem elérhető a Windows Phone platform számára.

Egy hónap után: nagyon bevált

Mindent összevetve, nem ért igazán csalódás a készülékkel és a rendszerrel kapcsolatban. A Lumia 920 nagyon jól bevált, teleraktam alkalmazásokkal a 9Gag-től a Weather Flow-ig. Készítettem vele az egy hónap alatt 315 fényképet és több tucat videót és minden nap aktívan használom néhány órát. Akinek van lehetősége, érdemes váltania és kipróbálnia a Lumia 920-at és a Windows Phone mobil rendszerét.

* A szerző számára a Nokia biztosított egy Nokia Lumia 920-as készüléket, annak tartozékaival tartós használatra, annak fejében, hogy tapasztalatait megosztja az interneten, rendezvényeken, illetve személyesen a környezetével.

Pintér Robesz

3 Tovább

Egy hónap a Lumia 920-szal - I. rész

Óriási kijelző, gyönyörű saját videók, teljes értékű offline navigáció – a Nokiának köszönhetően* egy hónapja használok egy Lumia 920-at. Az alábbiakban pro- és kontra érvek következnek, avagy milyen előnyei és hátrányai vannak a Nokia jelenlegi csúcskészülékének?

A 920-ra való áttérés előtt két hónapig egy iPhone 4S-t nyüstöltem, azt megelőzően pedig több mint egy évig egy Lumia 800-at. Mindezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni itt az elején, hogy világos legyen, már volt előzetes tapasztalatom a Windows Phone rendszerrel és közelről ismertem az iOS-t is (valamint a feleségem telefonja és két tablet révén behatóbban elmélyültem az androidos rendszer bugyraiban is). Másrészt, mint a felsorolt készülékekből látszik, költöztem már egy párszor új készülékre, így tudtam mire érdemes odafigyelni, illetve mire számíthatok.

Ennek köszönhetően az átköltözés simán és flottul ment a készülékre, az első bekapcsolástól számított kevesebb, mint egy óra alatt minden adatom rajta volt az új Lumián és beállítottam az összes fiókomat (levelezés, közösségi oldalak, felhő szolgáltatás stb.). Azóta volt részem egy Android készülék iOS-re költöztetésében is, még napok múlva is a névjegyzék beállításával, majd a jegyzetek egyenkénti mentegetésével kellett foglalatoskodni.

iPhone vs. Lumia 920: személyes nézőpontból

Mielőtt utoljára kikapcsoltam volna az iPhone-t, alaposan végiggondoltam, hogy mi fog hiányozni az almás készülékből – vagyis előre készültem rá, hogy össze tudjam vetni a két rendszert és a két konkrét készüléket egymással. Nagyon szerettem például az iOS-ben a Safari böngészőnek az olvasási nézetét és még inkább azt, hogy a teljes szöveget megoszthatóvá teszi e-mailben, anélkül, hogy bármit ki kellene jelölnöm és be kellene illesztenem. Ez azóta is hiányzik. Az elmúlt egy hónapban sokszor botlottam olyan cikkbe a Lumián, amit teljes szöveggel el szerettem volna menteni (mondjuk az Evernote-ba) vagy meg szerettem volna osztani ismerősökkel, ilyenkor nem maradt más hátra, mint képernyőn kijelölni a szöveget (aprólékos munka), másolni és beilleszteni egy levélbe. Erre azóta sem találtam jobb megoldást (például teljes szöveg kijelölése egy-két mozdulattal), szóval ilyen feature jöhetne a Windows Phone-ba.

A csere előtti utolsó pár hétben nagyon rákaptam az iPhone-nal az Instagram használatára és annak ellenére, hogy a Lumiám fényévekkel többet tud a fényképkészítésről (lásd később a Cinemagraph-ról szóló részt), ez az alkalmazás nagyon hiányzik a telefonról azóta is, sajnos Windows Phone-ra ugyanis nem elérhető hivatalosan az Instagram. Most az Instance nevű alkalmazással próbálkozom, ami csinos és képességekben is hozza az eredeti Instagram színvonalát, de nem hivatalos alkalmazás.

Aki ismer, tudja, hogy imádok jegyzetelni, az Evernote viszont telefonon (tableten) előfizetés nélkül csak online kapcsolattal működik, offline nem. Az iOS-en ezt pótolja félig-meddig, hogy a rendszer alap jegyzetelő alkalmazása szinkronizálja a jegyzeteket a Google fiókba, amikor van net, tehát nem szükséges Evernote-ot használni. Ez nagyon kényelmes és praktikus. A Lumián ezzel szemben a OneNote használható, amit a SkyDrive-ba (tehát a Microsoft felhő szolgáltatásába) szinkronizál a készülék, sőt az egyes jegyzetek ki is tűzhetők a telefon kezdőképernyőjére. Itt tehát nem kellett kompromisszumot kötnöm az áttéréssel.

Szintén előre hiányoltam, hogy a Lumiával készült fotók nem kerülnek automatikusan szinkronizálásra a fotóadatfolyamom révén az iPad Minimre, mint ahogy az iPhone-nál történt. De elfogadtam, hogy ez az ára annak, ha az ember külön telefon és tablet rendszert használ (tudom, ez keveseket érint még idehaza). Ami vigasztalt, hogy az iPhone-ról túl körülményes a képeket PC-re menteni, illetve továbbküldeni, a Lumiával készült képeket viszont szinte azonnal elérhetem a PC-n a SkyDrive-om megfelelő folderében az automatikus szinkronizálásnak köszönhetően. Az elmúlt egy hónapban sokszor kihasználtam ezt a jellemzőjét a rendszernek és nagyon örültem neki. Az iPhone-nal képeket menteni a gépre egy kínszenvedés volt (igen, mivel iTunes kell hozzá).

Végül, amire szintén azt gondoltam, hogy hiányozni fog, az az index.hu iPhone alkalmazása – elég sűrűn látogattam mobilról az index oldalát és azt hittem nincs Windows Phone alkalmazásuk. Itt is kellemeset csalódtam, van a Windows Phone rendszerre index alkalmazás, remekül használható, kint is van a Lumiám kezdőképernyőjén.

Azt is tudtam, hogy lesz néhány dolog, ami egyáltalán nem fog hiányozni az iPhone-ból. A bosszantó autocorrection, vagyis a gépelés automatikus javítása, ami bár többnyire jól működik iOS-en, de az ember azért naponta egyszer biztosan agyvérzést kap tőle. A Lumián ehhez képest a prediktív szövegbevitel megdöbbentően jól működik, gépelés közben a billentyűzet felett egy szövegsávban jelennek meg a javaslatok, amiből bármit kiválaszthatok, viszont, ha olyan szót gépelek, aminek nincs ékezetmentes verziója, akkor automatikusan kicseréli a szót a jóra, ha lenyomom a szóközt a szó végén. Nem mondom, hogy hibamentes a rendszer (például a szókezdő kisbetű-nagybetű néha bezavar), de a magyarban gyakori ragozott szavakkal és egyáltalán a gépeléssel sokkal hatékonyabban elbánik, mint az iOS féle autocorrection. Csillagos ötös.

Prediktív szövegbevitel a Nokia Lumia 920-szal

Prediktív szövegbevitel a Nokia Lumia 920-szal: működik

Szintén a „nem fogok sírni miatta” kategóriába estek iPhone-on az esti homályos képek és videók, mert az iPhone vakuja rendszeresen nem kapcsolt be. Nem fogom hiányolni a túlságosan kicsi kijelzőt sem, valamint azt, hogy az iPhone nem szinkronizálta folyamatosan a vállalati e-mail címemhez tartozó Outlook névjegyzéket (tehát az egy idő után már nem volt naprakész), illetve, hogy az olvasatlan Gmail levelek megtekintéséhez külön alkalmazást kellett telepítenem és futtatnom, mert a gyári levelezőben nem volt ilyen nézet. A Lumia képei és videói sem tökéletesek, de rossz fényviszonyok mellett is sokkal jobbak, mint az iPhone-nal készültek. A kijelző nem csak érzésre lényegesen nagyobb, mint az iPhoné, azt mondanám, hogy az első két hétben szinte alig használtam a tabletemet, mert a Lumia mérete miatt még szinte azt is helyettesíteni tudta. Az Outlook névjegyzékem folyamatosan naprakész és ehhez mindössze egyetlen egyszer kellett beállítanom a dolgot, ami fél percembe telt. Végül, a beépített levelező a Lumián rendelkezik olvasatlan levelek nézettel, nem kell ahhoz külön alkalmazás. Nagyon hasznos, imádom.

Jövő héten folytatjuk... (A második rész 2013. július 12-én reggeltől itt olvasható.)

* A szerző számára a Nokia biztosított egy Nokia Lumia 920-as készüléket, annak tartozékaival tartós használatra, annak fejében, hogy tapasztalatait megosztja az interneten, rendezvényeken, illetve személyesen a környezetével.

Pintér Robesz

1 Tovább

Tudom hol voltál tavaly nyáron - Telenor Akadémia a helyek bűvöletében

Tegnap rendezték a Telenor második Okostelefon Akadémiáját, amely a helyalapú szolgáltatásokkal foglalkozott. Megtudhattuk, hogy évente 1,1 milliárd vezetéssel töltött órát és 3,5 milliárd liter üzemanyagot spórolnak meg az embereknek a navigációs alkalmazások. Az is kiderült, hogy megközelítőleg 70 ezer Waze és 45 ezer Egérút felhasználó közlekedik a magyar utakon, akik már a közösségi navigáció réven azt is tudják, hogy éppen merre érdemes elindulni, ha útvonalat terveznek. Végül élőben láthattuk a Google Street View triciklijét, amit Bagaméri is megirigyelt volna, bár a 100 kilós súlya miatt 2 ember kellene ahhoz, hogy egy Critical Mass alkalmával a fejünk fölött megrázzuk.

Nem voltam még olyan eseményen, ahol a több mint három órát kitevő előadások végén többen ültek-álltak a teremben, mint, bármikor menet közben. Ez betudható az ügyes szervezésnek, amely a tombolát a végére hagyta, ahol közel 1 millió forint értékben sorsoltak ki csúcskategóriás készülékeket a regisztrált résztvevők között (így tehetett szert egy Firefox OS evangelista egy Samsung S4-esre – mert másképpen biztosan nem venne a kezébe ilyen telefont).

A nyitó előadásból kiderült, hogy a helymeghatározással foglalkozó iparág már most többet ér, mint amennyi Magyarország éves GDP-je. A Google felkérésére a Boston Consulting Group készített egy tanulmányt, amely a helymeghatározási ipar méretével, közvetlen és közvetett hatásaival foglalkozik. Ebből tudhattuk meg, hogy az ipar értéke 150-270 milliárd dollár közé esik, évi 1,1 milliárd órát és 3,5 milliárd liter üzemanyagot spórol meg nekünk. Hatással van a katasztrófavédelemre, a mezőgazdaságra, az oktatásra, sportra, turizmusra... Várható, hogy a jövőben a Location Based Services (LBS, hely alapú szolgáltatások) még inkább a középpontba kerülnek az okostelefonok révén és az élet mind több területére fognak betörni.

A bevezetőt egy hosszabb kerekasztal követte, ahol az LBS és a térinformatika katasztrófavédelemben betöltött szerepéről hallhattunk néhány gondolatot és érdekes információt. Kiderült például, hogy a 112-es központi hívószám bevezetésével tudni fogjak azonosítani a hívó pontos helyzetét, tehát ki tudják majd szűrni a hamis riasztások egy részét. Azt is megtudhattuk, hogy Kolontáron az iszapömlés után is térinformatikai szoftvert használtak a helyreállításhoz. Persze a beszélgetés gerincét a március 14-i hóhelyzet kitárgyalása adta, ahol már ütköztek az álláspontok. Az index újságírója (Szabó Z.) szerint – aki azon a bizonyos napon a percről-percre rovat egyik szerkesztője volt – nem érdemes geolokációról beszélni mindaddig, amíg egy kis hóesés ennyire meg tudja bénítani az országot. Az állam nem felkészült egy ilyen helyzet kezelésére, de a média sem. Érdekes, hogy az emberek leginkább magukat mentették meg és a Facebook volt az az infrastruktúra, amire ez rá tudott épülni – és nem az index vagy a sok pénzért az ilyen helyzetekre korábban létrehozott tájékoztató rendszer. Mindeközben a Magyar Honvédség volt az egyetlen, amely a Facebookon is tájékoztatta az embereket. A külön kifejlesztett kommunikációs csatornákat viszont sehol sem használták, azzal az indokkal, hogy azzal csak mindenkinek tudtak volna üzenni, helyette SMS-t küldtek – (majdnem) mindenkinek. Az volt a gond, hogy információk beáramlottak (hó lesz, hol fog esni, melyik utat kellene lezárni) csak nem volt, aki feldolgozza és időben felelős döntést hozzon. A katasztrófavédelem jelen levő képviselője szerint viszont sikerült levonni a tapasztalatokat a március 14-i havazásból, hasonló helyzetben ezt bizonyítani is fogják.

Pino Bonetti a Nokia HERE szolgáltatásról beszél a Telenor Okostelefon Akadémiáján

Itt a HERE – Pino Bonetti bemutatja a Nokia térképes szolgáltatását

Az este egyetlen angol nyelvű előadását a Nokia HERE szolgáltatását bemutató Pino Bonetti tartotta. A 2012 novemberében indult Nokia HERE a cég hely alapú szolgáltatásainak egyesítése. A Nokia úgy látja, hogy az internettel kapcsolatban több trend alakítja az életünket:

  • az első a város – nagyon sokan költöznek városokba világszerte, egyre inkább felértékelődik a városi terek fontossága
  • mobile first: bárhol és bármikor hozzáférhetünk az internethez
  • a szenzorok megsokszorozódása, amiket folyamatosan magunkkal viszünk. (Ezek nem feltétlenül csak az okostelefonokban lévő szenzoraink, hanem lehetnek céleszközök is, mint például egy lépésszámlálásra alkalmas cipő.)
  • közösségi hálózatok: a valós és a virtuális közötti távolságot közösségi hálózatok hidalják át

Ezen trendek miatt újra fel kell találni a térképeket, ami újra értelmet ad a való világnak. A térképek abban segítenek, hogy tájékozódjunk, hogy érzékeljük a minket körbevevő teret, hogy eljussunk egyik számunkra fontos pontról egy másikra és közben sikeresen menedzseljük a közlekedést, végül, hogy folyamatosan tudjunk adaptálódni a minket körbevevő világhoz. Hogyan lehet „újra feltalálni a térképet”? A Nokia válasza erre a kérdésre a HERE, amelynek az a célja, hogy vezető location cloud szolgáltatás legyen a világon. Nyitott a rendszer, így nem csak a Nokia eszközök tudnak kapcsolódni rá, több nagy szolgáltató (például a Yahoo vagy a Microsoft) is ezt a rendszert használja. Ebben a rendszerben több térképréteg épül egymásra valós időben, magán a készüléken, így szinte az összes szolgáltatás működik offline is (ellentétben más térképes szolgáltatásokkal). 6 gigabyte méretű letölthető térképbe belefér az egész világ. Ennek köszönhetően az utcatérkép, a közlekedési térkép, a beltéri térképek mind egy helyen érhetők el. Végeredményben abban segíthet a rendszer, hogy mindenhol helyinek érezhesse magát az ember bárhol van is, tehát a saját komfort zónáját terjesztheti ki.

Az est vége felé mutatkoztak be a közösségi navigációs szolgáltatások, amelyek az utakon közlekedő emberek visszajelzései alapján valós időben gyűjtik a közlekedési információkat és ez alapján ajánlanak gyorsabb útvonalat, hogy elkerülhessük a dugókat, lezárásokat, egyéb nem várt útakadályokat. Oláh Miklós az Egérút alkalmazásról beszélt. Az Egérút rendszere az utat nem a távolság alapján, hanem a megtételéhez szükséges időből számolja ki – ez a dinamikus navigáció. A dinamikus navigáció lényege, hogy a felhasználók szeretnének A-ból B-be a „legjobban” eljutni. Ez többnyire a „leggyorsabban-t” jelenti – ami nem biztos, hogy a legrövidebb. Ezt kell a legjobban csinálni a rendszernek, minden további szolgáltatás már csak hab a tortán. Erre az egyszerű felhasználói igényre ugyanis nehéz válaszolni. Folyamatos anonim mérésekre van szükség, kellően sok felhasználó kell hozzá (most 45 ezer felhasználójuk van), hogy kiderüljön aktuálisan éppen hol milyen az útvonal. A rendszer ugyanakkor tanul, például tudja, hogy az Üllői út mindig bedugul bizonyos napszakokban, tehát onnan felesleges nagy mennyiségben gyűjteni az adatokat. Azt is kell tudni kezelni, hogy ad hoc módon kieshetnek útvonalak – rendszerint országos szinten napi 2-300 ilyen fordulhat elő. Ezeket egy operator viszi be a rendszerbe, tehát ezeket elkerülhetik az utasok, ha az Egérutat választják. Végül a közlekedési szabályokat is figyelembe kell venni (hol lehet kanyarodni, melyik utca egyirányú stb.). Végeredményben ezek az egymásra épülő rétegek segíthetnek abban, hogyha elég sokan fogják használni a rendszert, akkor az Egérút lehessen a legpontosabb navigációs rendszer Magyarországon.

A legpontosabb navigációs rendszer címért versenyzik a Waze is, aminek megközelítőleg már 70 ezer felhasználója van kis hazánkban is (aki olvas híreket, az tudja, hogy ezt a rendszert próbálja egymás orra elől elhalászni a Facebook, a Google és még néhány nagy multi, egyelőre azonban minden kérőt kikosaraztak). A Waze elődje 2006-ban indult Izraelben, ahol mára a legnépszerűbb navigációs alkalmazássá vált (annyira közkeletű, hogy már magát a navigálást is wazerelésnek hívják). Világszerte 45 millió felhasználójuk van, akik 2012-ben 10 milliárd kilométert tettek meg a Waze segítségével – ebből 125 milliót Magyarországon. Ez hatalmas mennyiségű „munkaóra”, amivel nem tud versenyezni egyetlen cég sem saját erőforrással, ugyanis a felhasználók hozzák létre (rajzolják be) az utakat a térképeken a világon mindenhol és folyamatosan karban is tartják az adatbázist – nem véletlen tehát a hatalmas befektetői-felvásárlói érdeklődés a céggel kapcsolatban. A Waze tapasztalata egyébként az, hogy az adatok onnan válnak igazán használhatóvá egy országban, ha legalább az autósok 3%-a használja folyamatosan, Magyarország jó úton halad e felé.

Mindent összevetve kellemes estét szerzett nekünk a Telenor – köszönet érte. Hazafelé le is töltöttem az Egérút alkalmazást, a Nokia HERE már alapból megtalálható a készülékemen, a Waze sajnos nem elérhető Windows Phone-ra, pedig szívesen wazerelnék. 

Pintér Robesz

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek