Netidők Blogtársaság

Azért annak lehet egyfajta fílingje, mikor az ember reggel azon agyal, hogy a repülőgépe fel van-e tankolva, mert lassan kéne indulni, ha tényleg a Kanári szigeteken akarunk bulizni szilveszter éjjel. A FlightGear repülőgép szimulátorral pedig át is élheted az élményt (a buliról mindenki maga gondoskodik). Aki valamilyen precíziós bombázós, vagy nagy légi csatározós játékot vár az csalódni fog. Ez egy szimulátor. Nem is az akármilyen fajtából. Ennek segítségével ugyanis nem csak kedvenc repülőgépünkkel tudunk repülni, hanem több számítógéppel és egy projektorral olyat tudunk varázsolni a szobába, amit csak dollár százezrekét kapunk meg.

Egy barátommal sok évvel ezelőtt ki is próbáltuk ebben az üzemmódban ezt a szimulátort. Két számítógépet használtunk. Az egyik a fedélzeti műszereket jelenítette meg LCD monitorokon, míg a másik a látképet gyártotta le, és egy projektorral a szoba falára vetítette. Hihetetlen élmény volt így bejárni a Grand kanyont, elrepülni Ferihegyről Bécsbe és vissza. Teljesen spontán ötlettől vezérelve raktuk össze a "szimulátorunkat", viszont egész estés szájtátás lett a dologból. A mi konfigunk persze meg sem közelítette a megszállottakét (a képen), de azért így is remekül szórakoztunk.

A program a tapasztalatlan pilótáknak semmiféle kapaszkodót nem ad. Mindent tudunk babrálni a repülők pilótafülkéjében, és szükség is lesz a fedélzeti berendezések és irányító eszközök ismeretére, ha el akarunk szakadni a kifutó betonjától. Érdemes először valami egy egyszerű Cessna repülőgéppel megismerni a legalapvetőbb dolgokat. Majd ha már mindent tudunk használni, akkor érdemes a nagyobb gépek felé kacsintgatni.

A szimuláció persze akkor teljes, ha minden a valós életnek megfelelően történik. Ezért lehetőségünk van engedélyezni, hogy az adott helyszín valódi időjárása legyen a virtuális világunkban. Hallhatjuk továbbá a légi irányítás (ATC) beszélgetéseit, amibe mi nem szólhatunk bele. Több játékos üzemmódban természetesen a többi repülőgép forgalmára is figyelemmel kell lennünk, nem mehetünk csak úgy bele a világba.

Az egész földet berepülhetjük keresztül kasul, persze csak akkor, ha mind a 9 DVD-nyi földfelszíni adatot letöltöttük. Erre azért szerencsére semmi szükség, elegendő mindig csak a föld azon részét letölteni, amerre éppen repülünk.

A program természetesen nyílt forráskódú és elérhető mind a három legelterjedtebb platformon.

Az adataink, a fájljaink és minden amit számítógépünkön tárolunk nagyon fontosak. Érdemes ezért minden lehetséges módon védelmezni azokat az illetéktelenek elől. Erre több lehetőségünk is van, de nekem leginkább a TrueCrypt névre hallgató nyílt forráskódú megoldás tetszik a legjobban, mert több módon is használhatjuk titkosításra.

Első szint

A legegyszerűbb, ha az összes adatunkat belehajigálhatjuk egy nagy széfbe, amit csak mi tudunk kinyitni. Ezt minden további nélkül megtehetjük a TrueCrypt segítségével, mégpedig úgy, hogy létrehozunk egy jó nagy titkosított fájlt vele, amit aztán mint egy merevlemezt tudunk hozzáadni a rendszerünkhöz. Ha tudjuk a jelszót ehhez a virtuális meghajtóhoz, akkor látszanak az oda mentett dolgaink, ellenkező esetben csak egy darab fájlt találunk a merevlemezünkön.

Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a titkosított fájlt, nyugodtan tárolhatjuk akár a felhőben is, még ha valami módon magához fájlhoz hozzá is férnének, a jelszó ismerete nélkül azzal nem mennek semmire. De ugyanígy USB kulcson is biztonságban tarthatjuk a dolgainkat. Elvesztés vagy eltűnés esetén sem kell aggódnunk, hogy az azon tárolt adatokat valaki felhasználja.

Második szint

Haladók és kalandos kedvű felhasználók választhatják a teljes merevlemez titkosítását is. Ez azért igényel egy magabiztos számítógép ismeretet, mert particionálás, formázás mind szerepel a műveletek között, ami gyakorlatlan felhasználóknak egyenes út az adatvesztéshez. Aki viszont csinál biztonsági mentést, mielőtt egy ilyen műveletbe belevág, az nyugodtan kísérletezhet ezzel a megoldással. Ha olyan operációs rendszert használunk, amelyik a telepítéskor felkínálja az adatok titkosított tárolását (pl. Ubuntu), akkor érdemes élnünk ezzel a lehetőséggel. Ilyenkor az összes kellemetlenség csak annyi, hogy minden rendszer induláskor meg kell adnunk a jelszót, amivel a titkosítás feloldható. Ez nem akkora véráldozat, hogy ne érné meg a fáradtságot.

Julian Assagne szint

Egy oknyomozó újságírásáról híres napilapnál történt meg állítólag Venezuelában az az eset, hogy a szerkesztőség majd minden tagja a reggeli kávéját szürcsölgette, mikor is nagy ordítozásra lett figyelmes mindenki. A recepciósok nem tudták feltartóztatni az egyenruhásokat akik egyenesen Robert Carmona-Borjas irodája felé vették útjukat. Az ajtót berúgták és a rémült embertől követelték, hogy adja át a jegyzeteit, a demokráciavédelmi törvény értelmében. Ő ekkor halkan csak annyit mondott, hogy minden jegyzetét a számítógépén tartja. Ebben a pillanatban előre lépett egy kicsit véznább, szemüveges egyenruhás aki a billentyűzetet mellől kitúrta Robertet. Bekapcsolta gépet, majd kisvártatva közölte az egyenruhások vezetőjével, hogy nem tudja a gépet elindítani mert az jelszóval van védve. Ekkor a főnök, nyomatékosan megkérte Robertet, hogy árulja el a jelszót. Robert körülnézett és látva a rengeteg AK-103-ast, jobbnak látta elárulni azt. Halkan, szinte a fogai között sziszegte: Clandestino. A billentyűzeten szinte azonnal megismétlődtek a betűk és egy másodperc múlva eltűntek a ráncok a szemüveges egyenruhás homlokáról és kárörvendően elvigyorodott, majd így szólt: rendben, lefoglalhatjuk a gépet. Így is tettek és ahogy jöttek úgy el is vonultak, magukkal hurcolva a corpus delictit. Robert pár nap múlva elhagyta Venezuelát és az Egyesült Államokba emigrált. Tudta, hogy egyetlen egy informátorát, sem fogják megismerni az elkonfiskált számítógépről, hiszen a "hatósági" jelszót adta meg ami, nem az igazi operációs rendszert indította el. A valódi létezését sokáig próbálták megfejteni, de azóta sem sikerült senkinek.

Persze ennek a történetnek a hitelességét senki nem erősítette meg, de a számítógépes része igaz is lehet, amennyiben kihasználja valaki a TrueCrypt szteganográfiás képességeit is. A rendszer ugyanis erre is alkalmas. Akár két operációs rendszert is elhelyezhetünk a számítógépen. Az egyik csak elterelési célokat szolgál arra az esetre, ha fegyvert szegeznének a homlokunkhoz. Ilyenkor nyugodtan el lehet árulni a kamu jelszót. Kamu jelszóhoz, kamu operációs rendszer tartozik, amit tetszőleges kamu adatokkal tudunk feltölteni, hogy éles helyzetben hitelesnek tűnjön az egész. Ha pedig a valódi jelszót adjuk meg akkor dolgozhatunk nyugodtan a féltve őrzött adatainkkal.

Letöltés:TrueCrypt
Magyar nyelvi kiegészítés: letöltése innen

Folytatom a mini sorozatot a múlt hétről, amikor a legzseniálisabb Firefox kiegészítésről írtam, most olyan segédprogramokról írok, melyek hasonló elven működnek mint a múlt heti Ubiquity. A fő eltérés, hogy ezek az alkalmazások már nem a böngészés közben előforduló feladatok egyszerűsítésére szolgálnak, hanem magán az operációs rendszeren belül végzett feladtok elvégzéséhez nyújtanak segítséget. Egy program elindítása, egy fájl megnyitása vagy keresés dokumentumaink között enm kell, hogy feltétlenül a Menü-ben történő matatással, kell hogy kezdődjön. Hasonlóan a Ubiquity-hez ezek az alkalmazások is láthatatlanak míg nem csalogatjuk elő egy gyorsbillentyű kombinációval (ALT+Szóköz, Win+Szóköz, Cmd+Szóköz). Ha előbukkant a háttérből az alkalmazás, akkor elég csak elkezdeni gépelni az alkalmazás vagy fájl nevét amire szükségünk van. Ha sikerült így megtalálni amit kerestünk akkor ez Enter gomb lenyomásával indíthatjuk el az alkalmazást, vagy nyithatjuk meg a keresett fájlt. Nézzük hát a lehetséges jelölteket.

Launchy (Win/Lin/Mac)

Ez talán a Windows-os körökben legjobban ismert ilyen alkalmazás. A köszönhetően a kiegészítőknek a fenti feladatokon kívül alkalmas, még sok egyéb feladat elvégzésére alkalmas. Így fest működés közben:

Letöltés és telepítés után érdemes körülnézni a kiegészítők között is, mert arrafelé találunk egy-két érdekességet amivel még jobbá tehetjük ezt az alkalmazást.

Gnome-Do és Synapse (Linux)

Nekem speciel a Gnome-Do és a Synapse közül a Gnome-Do tűnik jobbnak, viszont nagyon sokan vannak akik a Synapse-ra esküsznek. szerintem a puding próbája az evés, így érdemes majd mindkettőt kipróbálni és amelyik jobban kézre esik, annál maradni. A Gnome-Do-t errefelé kell keresni, míg az új kihívót a Synapse-ot pedig erre.

Quicksilver (Mac)

A rövid lista nem lenne teljes és igazságos, ha nem ejtenénk szót a Quicksilver nevű programról ami csak Mac-en létezik. Ez volt az inspiráció ugyanis a Gnome-Do-nak is és még gondolom sokan másoknak. A Quicksilver itt érhető el.

További versenyzők

A versenyben természetesen vannak további indulók is. Aki most ismerkedik ezekkel a programokkal, annak ez az összehasonlítás mindenképp hasznos lehet.

Nálunk a viszonylag keveset foglalkoztak a szakmai oldalkon kívül[1][2] az egyik legzseniálisabb Firefox kiegészítővel, ami a Ubiquity névre hallgat. Nálam ez sztenderd kiegészítő, amit azonnal telepíteni szoktam. Nem kevesebbre vállalkoztak a fejlesztők, mint természetes nyelvi közegbe próbálták helyezni a mindennapi feladatok elvégzését, amik egy böngészőben előfordulnak.

Bármennyire is intelligensek az alkalmazások, olyan egyszerű dolgokat, mint egy weboldal címének elküldését emailben vagy egy találkozó helyének és idejének felvételét a naptárunkba, csak kattintások sorozatán keresztül tudjuk megvalósítani. Ugyanígy viszonylag bonyolult művelet egy weboldalon található cím megtekintése a Google térképen (címet kijelöljük, kimásoljuk, megnyitunk egy böngésző fület, elindítjuk a Google térkép alkalmazást, majd bemásoljuk a keresett címet).

Aza Raskin az ember-gép kapcsolattal foglalkozik a mindennapokban és komolyan elgondolkodott azokon a problémákon, amelyek a modern számítógépes környezet használatát jelentik. A feladatok elvégzése ugyan leegyszerűsödött napjainkra az ikonok és grafikus menük kergetésére, de ez közel sem jelenti azt, hogy a hatékony számítógép használathoz egy jottányival is közelebb került volna az emberiség. Szerinte sokkal hatékonyabb, ha a számítógép kezelését a természetes nyelvi környezetbe helyezzük, a gépre hagyjuk a kotextus kezelését míg mi csak azt közöljük, hogy mit is akarunk csinálni.

Például egy címet találva egy weboldalon, azt egyből meg tudnánk jeleníteni a térképen, vagy egy számunkra ismeretlen szó jelentését egy mozdulattal megismerhetnénk. Mindezt a legcsekélyebb egérhasználat mellet. Az egérhasználat szerintem is az egyik legrosszabb öröksége a számítástechnikának amit akkor is használunk, ha azt egyébként semmi sem indokolja.

Eléggé bonyolultnak tűnik így leírva mindaz, ami pedig teljesen természetesnek tűnik ha mi magunk is használni kezdjük. Ha megnézzük a következő videót akkor látjuk, hogy mi mindenre képes a Firefox Ubiquity kiegészítője.

Sajnos a projekt fejlesztése leállni látszik, de a koncepció tovább fog élni más fejlesztésekben. Amíg ezek az új projektek nagykorúvá válnak addig viszont nyugodtan használjuk a Ubiquity-t.

Szerencsére ez a fajta ember-gép kapcsolati koncepció más területeire is kezd beszivárogni a számítástechnikának. A következő részben majd ezeket a megoldásokat veszem górcső alá.

Ami elromolhat, az el is romlik. Akinek nem volt dolga még soha vírussal, elfelejtett jelszóval, összegubancolódott partíciós táblával vagy döglődő merevlemezmeghajtóval az fehér hollót is sokat látott. A baj ráadásul mindig a lehető legrosszabb pillanatban üt be. Nem mintha lenne ezekre jó pillanat egyáltalán. Ilyen esetekben jó lenne, ha kéznél lenne valamilyen varázsszer ami megoldaná gondunkat.

Tom Kerremans 2001-ben készítette az első DOS alapú digitális mentőövet The Vault néven, amivel egy gond volt. Az abban használt programok terjesztése illegális volt, Tom így dobta a régi megoldást és GNU/Linux alapokra építve, létrehozta a Trinity Rescue Kit névre hallgató rendszert, amely elsősorban a bajba jutott Windows felhasználók megsegítésére jött létre, de persze a GNU/Linux használók is találnak benne gyógyírt elég sok problémára. Érdemes tehát ebből a rendszerből egy példányt tartani a fiókban CD-re, vagy USB kulcsra kiírva.

A használata viszonylag egyszerű, ha valamennyire elboldogulunk az angol nyelvvel. Az átlagos felhasználó leginkább a CD-re írt vagy az USB kulcsra kiírt verziót fogja használni.

Ha elkészítettük az életmentő készletet, akkor már csak bootolni kell és hozzá is láthatunk az újraélesztéshez. A bootmenüben érdemes az alapértelmezett módban elindítani a rendszert.

Ha betöltődött, akkor egy menüből kiválasztva a megfelelő gyógymódot, beadhatjuk a keserű pirulát a betegnek. A különféle gyógymódok között, ezeket a legfontosabb dolgokat találjuk:

1. Windows jelszó helyreállítás
2. Víruskeresés (internet kapcsolat szükséges a vírusirtók letöltéséhez)
3. Kétféle rootkit detektálás
4. A Windows által teleszemetelt fájlok kitakarítása
5. Biztonsági mentések kezelése
6. Gép klónozása a hálózaton keresztül

A Windows NTFS fájlrendszerével könnyen megbirkózik a rendszer, köszönhetően a Szakacsits Szabolcs (Tuxera) által készített NTFS-3G fájlrendszer implementációnak.

A vírusirtáshoz internet kapcsolatra van szükség, maguknak a vírusirtóknak és a vírusdefiníciós fájloknak a letöltéséhez. Ezek után tudja csak elkezdeni a rendszer a kórokozók semlegesítését.

A TRK innen letölthető.