Netidők Blogtársaság

Első alkalommal került a Grammy-díjazottak közé egy számítógépes játék zenéje. Christopher Tin még 2005-ben készítette a most díjazott Baba Yetu c. dalt, amely a „Legjobb instrumentális szám kísérő énekesekkel” kategóriában nyerte el a magas kitüntetést.

A  Baba Yetu-t a Civilization IV c. körökre osztott számítógépes stratégiai játék főcímzenéjeként lehet hallani. Az első Civilization játékot még 1991-ben alkotta meg csapatával Sid Meier és az azóta elkészült verziók (2010-ben jelent meg a Sid Meiers Civilization V.) során a világ legjelentősebb civilizációinak történelmét írhatjuk újra. A játékban egy telepessel kezdünk és mindig az a cél, hogy várost alapítsunk, fejlesszünk és felvirágoztassuk.

Ha a Grammy-díjak történetét újraírni már nem is lehet, de legalábbis új fejezetet lehet kezdeni. Christopher Tin, a 35 éves amerikai zeneszerző 2005-ben készítette el a Civilization IV. zenéjét. A dal szövege egyébként szuahéli nyelven a Miatyánk keresztény ima fordítása. A dal hatására jellemző, hogy sok játékos csak azért időzött a program főmenüjében, hogy hallgathassa a Baba Yetu-t, sőt a játék megjelenése után a szerzemény önálló életre kelt, hiszen az eltelt kb. öt év alatt ezer alkalommal adták elő különféle kórusok amerikai rendezvényeken, és még a Dubai szökőkút műsorának egyik aláfestő zenéjeként is használják. Christopher Tin debütálló albuma, a Calling All Dawns egyébként 2009-ben jelent meg, ennek nyitó tétele lett az újrahangszerelt Baba Yetu, amelyet a a sowetói evangélikus kórus ad elő. A lemez egyébként kapott egy másik Grammyt is, mégpedig a „Best Classical Crossover Album” kategóriában is győzedelmeskedett.

Az album tizenkét dalát tizenkét különböző nyelven adják elő, a már említett szuahélin kívül lengyelül, franciául, perzsául és maori nyelven; és közreműködik hat kontinens több mint kétszáz muzsikusa.

Itt meghallgatható a Grammy-díjas játékzene: KLATTY.

Szilágyi Árpád-Spányik Balázs

Arról a webhelyről lesz most szó, amelyet pár éve napi rendszerességgel látogatok, már csak azért is, mert egy nagyon érdekes koncepció mentén szolgáltatnak naponta ingyenes teljes verziós szoftvereket. De mindegyiket csak egy napig lehet letölteni – hát ezért állítottam be gépemen az RSS olvasót a figyelésre.

A Giveaway of the Day c. weboldalt saját bevallásuk szerint kb. négy évvel ezelőtt indították el egy olyan kezdeményezésként, amely a szoftverek terjesztésének új módját mutatja be. Az eltelt idő alatt nagyméretű rajongótábor fejlődött ki körülöttük, akik rendszeresen visszajárnak a napi frissítésért. Itt ajánlom figyelmébe a kedves olvasónak az RSS olvasót (pl. Feedreader), amibe új, figyelendő feed-ként érdemes beállítani az RSS szolgáltatás címét. Ha ezt beállítjuk, akkor arra számíthatunk, hogy magyar idő szerint minden reggel 9-kor ott lesz az RSS olvasóban egy új szoftver ajánlója és a teljes verzió letöltő linkje.

A Giveaway tehát nem afféle egyszerű shareware-freeware raktár, hanem a napi szoftver egy álló napon keresztül tényleg a teljes verziót tölthetjük le. A programok telepítését is el kell végeznünk a 24 óra lejárta előtt (tehát itthon a másnap reggel 9 óra előtt), hiszen a telepítő ellenőrzi a dátumot. A rendszeres használat közben érzékelni fogjuk, hogy érdemes is naponta elvégezni a rutint: megnézni, hogy a napi ajánlat érdekes-e számunkra vagy nagyvonalúan legyintünk, hogy ez az ingyenszoftver nem kell nekünk. Még a notórius szoftver-tesztelők is érzékelni fogják egy idő után, hogy ennyi szoftverre tényleg nincs szükségünk, tehát a weboldal másodlagos nagyon hasznos hatása, hogy a tudatosabb használat felé terel, hogy naponta döntsünk a felkínált előny/eszköz/szoftver használatáról. Eleinte számomra is nehéz volt eldönteni, hogy egy-egy segédprogramra tényleg szükségem van-e, vagy csak „a szemem kívánja”.

E sorok írásakor az aktuális ajánlat egy olyan PowerPoint kiegészítés, amellyel a prezentációból viszonylag könnyedén készíthetünk e-learning segédanyagot, kvízeket, illetve kurzusokat. De néhány napot visszafelé haladva még néhány konkrét példa: otthoni digitális média-katalógus szoftver, video konvertáló segédprogram, hangfelvételt segítő eszköz, világóra, stb.

Az oldal fenntartói egyébként fizetnek a szoftverek fejlesztőinek a letöltött és telepített licencek után – az oldalt pedig nyilvánvalóan reklámokból tartják fenn. Ráadásul nem csak az ismeretlen, feltörekvő kis szoftverstúdiók termékeit lehet itt megtalálni: nem egyszer szerepeltek már a Paragon vagy éppen az Ashampoo programjai is a kínálatban.

Az egyik legértékesebb szolgáltatás a teljesen hagyományos kommentezés, amit ezen a site-on valóban érdemes követni, mert sok fontosat tudhatunk meg az adott programról. A kommentelők között rendszeresen megjelennek profi tesztelők, akik nagyon gyorsan jelentkeznek olyan információkkal, hogy mik az adott program előnyei és hátrányai, vagy éppen melyik program tekinthető megfelelő alternatívának.

A Giveaway-nek van egy játékszoftveres változata is.

Szilágyi Árpád

Mióta elterjedtek a komputerjátékok, és milliós példányszámban adják el ezeket, azóta birizgálja a hollywoodi producerek püspökfalatját ezek a 7-8 jegyű számok. Villámgyorsan le is vonták a következtetést, ha ennyien megveszik a játékot, akkor ezek mind majd elmennek a moziba, és megnézik a játékból készült filmet, és még mindegyik visz magával még legalább egy embert. Tiszta matek, dől a lé, hajrá gyerünk…

Aztán bedől az egész, mert csak bukás lesz bukás hátán, és csak meresztgetik a producerek nagy csodálkozó szemeiket, hogy miért ilyen értetlenek a moziba járók, ők olyan jól kimatekozták a kasszasikert.

És ez így megy huszonakárhány éve, a sikeres játékokból bukott filmek lesznek.  De Hollywood producerek képtelenek tanulni a saját és a többi producer kárán, és ismét és ismét próbálkoznak. Aztán jön a globális elmebaj, mert „milyen húzós játékokból nem próbáltunk meg pénzt csinálni” felkiáltással körbenéztek a piacon. És jöttek a nagy ötletek.

Nemrég jelentették be, hogy a RollerCoaster Tycoon játékból csinálnak filmet. Ez egy vidámpark szimulátor. A sorozat minden része a vidámparkok építésével, igazgatásával vagy fejlesztésével kapcsolatos célokat ad meg, valamint a lehetőséget, hogy a játékos elkészíthesse a saját hullámvasútját. Már a játék léte is elmebaj, nemhogy a filmé. Íme:

Aztán jött az újabb övön aluli ütés: az Ataritól megvásárolták az asteroids játék megfilmesítési jogait. Akinek nem rémlik, ímhol a játék:

Azért kíváncsi lennénk a forgatókönyv kivonatára mintegy húsz sorban.

És végül az igazi végső csapás: a népszerű torpedó játékból (ami arrafelé Battleship néven fut) csinálnak filmet Hollywoodban. Igen, igen, amit papíron játszanak 10x10 négyzetrácson „B8 -  talált süllyedt” felkiáltással. A Universal nem kevesebb, mint kétszázmillió dollárt rakott félre a filmre. A sztori röviden: a nagy földi hajóhad a tengeren csap össze a földönkívüliekkel. Hogy ennek mi köze a játékhoz…?

Segítsünk Hollywoodnak! Várom a következő filmek forgatókönyv ötleteit: Tetris, Passziánsz, Pinball, Moorhuhn, Space Invaders, és természetesen Pac-Man.

Szóval, van még épelméjű producer Hollywoodban?

Tücsi a galaktikus

A napokban olvastam, hogy jelentős kockázattal jár, hogy a különböző .pdf-olvasók és Flash-lejátszók biztonsági résein keresztül behatolhatnak a kórokozó programok a gépünkbe, hisz ezek a szoftverek biztos, hogy minden gépen megtalálhatók. Éppen ezért, az utóbbi hónapokban egymást érik a biztonsági frissítések. Az egyik védelmi megoldás, hogy ezeket a programokat sandbox technológiával védik. Ahogy elolvastam ezt a kifejezést, rögtön elindult a fantáziám.

A sandbox tehát egy védelmi technológia neve, amelynek a lényege, hogy olyan futtató környezetet hoz létre, amelyben a behatoló programok nem tudják közvetlenül elérni a gazdagép erőforrásait, tehát a sandboxon belül futó szoftverek el vannak zárva a gép rendszerétől, így az esetleges sérülékeny pontokat kihasználó rosszindulatú, károkozó programok nem tudnak kódokat futtatni vagy adatot olvasni a számítógépről.

Az illusztráción a szerző kislánya tölti be az "informatikai betolakodó" szerepét

A sandbox magyarul 'homokozó', az informatikai szaknyelvben előfordul 'homokverem' formában is. Mindenesetre nagyon szemléletes ennek a szóösszetételnek a jelentéstani háttere, hisz egy ilyen komoly téma esetében, mint a szoftverek sérülékenysége, az adatlopás, a kódfuttatás, a védelmi szoftverrendszerek, egy gyermekekkel, játékkal, játszóterekkel kapcsolatos kifejezést használnak. Nyilvánvaló, hogy mi a funkciója a homokozónak. Ez egy elkerített terület, voltaképpen egy verem, ami homokkal van feltöltve, és játszani lehet benne, például várat lehet építeni, ám a felépített vár természetesen nem valós, hisz csak homokból készül. Természetesen a homokozóban várat építő gyerekek nagyon komolyan veszik a játékot, és tényleg várnak hiszik, amit építenek, így a homokozóban egy külön világ alakul ki. A sandbox technológia is egy elkerített, ellenőrzött területet hoz létre, amelyben a behatoló úgy látja, hogy hozzáfér a gazdagép rendszeréhez és adataihoz, ám valójában a sandbox hermetikusan lezárja a rendszert. A sandbox tehát egy átverés, egy látszólagos környezetet mutat a rosszindulatú behatolónak. Ebből is látszik, hogy ez a kifejezés komoly jelentéstartalommal rendelkezik, de a mögötte rejlő informatikai gondolkodásmód, szemlélet vicces, furfangos.

A sandboxot használják a számítógépes játékok világában is, ezekben nincs linearitás, nincs sorrendiség, nincs kötelezően bejárandó pálya, a játékos bárhol, bármilyen irányban elkezdheti a tevékenységét. Ebben a jelentésben is jól megfigyelhető a játszótéri homokozó metaforikus jelentéstani háttere, hisz a homokozóban is bárhol elkezdhetünk várat építeni.

Bódi Zoltán

A Google minden év végén számadást készít az internetezők kereséseiből, amik kirajzolják az adott év fontos trendjeit, kérdéseit, eseményeit… (a szolgáltatást stílusosan Zeitgeist-nek nevezik, hiszen méltó lenyomata a korszellemnek). Egy ideje a Magyarországra vonatkozó adatok is elérhetők – most ezekből szemezgetnék, a mögöttünk álló esztendőt elbúcsúztatandó.

A legnépszerűbb 10 kereső kifejezés szerint az iWiW (második) lenyomta a Facebook-ot (hatodik) 2010-ben is. De ha a leggyorsabban növekvő kifejezéseket nézzük, akkor a Facebook volt a nyerő az elmúlt évben, ez volt ugyanis a no1 leggyorsabban növekvő kifejezés az évben nálunk („facebook bejelentkezés”), míg az iWiW ennek a listának csak a tízedik helyére tudott feliratkozni. Jól látszik tehát, hogy 2010-ben tömegével tanulták meg a magyarok hogyan kell belépni a Facebook-ra.

A legnépszerűbb kifejezések között a „játékok” végzett az első helyen, arra a kérdésre viszont, hogy milyen játékokról lehet szó, a leggyorsabban növekvő listára nézve kaphatunk választ: Farmerama (második), Grepolis (harmadik), Kertbirodalom (negyedik), Én Kicsi Tanyám (nyolcadik). Ezt a kínálatot elnézve Magyarország a 3,5 millió (internetező) kisgazda országa volt idén.

Mi derül még ki az eddig nem említett leggyorsabban növekvő kifejezésekből? A listára nézve jól látszik, hogy 2010 a választások éve is volt idehaza: választottunk politikusokat az ország és a települések élére (hatodik), és két műsorban is választottunk tehetséges énekeseket, az X Faktorban és a Megasztárban. A két műsor versenyét egyébként a Google-nél az X Faktor nyerte (hetedik), a Megasztár csupán a kilencedik helyre iratkozott fel. Végül, a top10 leggyorsabban növekvő kifejezések között szerepelt még a Pannon névváltása, az emberek nagyon sokszor kerestek rá a Telenor kifejezésre, ami így az ötödik helyen végzett.

Visszatérve a legnépszerűbb kifejezések listájára, az internetezők kereséseit a közösségi oldalakon és játékokon túl a youtube (harmadik), Budapest (negyedik), freemail (ötödik), tv (hetedik), torrent (nyolcadik), térkép (kilencedik), google (tizedik) határozta meg. Szóval, hajszál híján „lenyomta” a torrent a TV-t. Azt viszont ne kérdezzék, hogy miért keres rá 2010-ben Magyarországon valaki arra a Google-ben, hogy google…

Végül vessünk egy pillantást a többi, még Magyarországra vonatkozó tematikus listára. A legnépszerűbb ember Király L. Norbert volt, a legelső sportesemény a foci VB, a „legjobb étel” a pizza, Schmidt (sic!)* Pál végzett élen az „emberek a hírekben” kategóriában és használt autót kerestek legtöbben, ha vásárlásról volt szó. Az év legjellemzőbb eseménye tehát az lehetett volna, amikor Király L. Norbert a használt autójában foci VB-t nézett pizza evés közben, miközben a rádióból Schmitt Pál beszélt.

Boldog új esztendőt kíván a Netidők Blogtársaság!

Probesz

* érdekes, hogy új államfőnk nevét, Schmitt Pál nevét elírta a Google, könnyen lehet persze, hogy ez abból fakad, hogy a névre kereső magyarok nem tudják a helyes írásmódot.