Netidők Blogtársaság

Új kategória jelent meg a hordozható gépek világában? A webbook névre keresztelt készüléktípus a tablet és a netbook keveréke, de felfogható hordozható tévéként is, amely kombinálva van egy böngészővel.

A kifejezés alakja szerint szóösszetételnek tűnik: a web (< world wide web) és a book ('könyv') tagokból. Ám ha jobban utánajárunk, akkor rájöhetünk, hogy az utótag valójában a netbook összetételből elvont book alakból származik. A hordozható számítógépek csoportjában a -book utótag a notebook 'jegyzetfüzet', 'feljegyzésre szolgáló könyv' szónak a metaforikus jelentésvátozású alakjából származik. Így jött létre a notebookból a netbook 'hordozható, ultrakönnyű, optikai meghajtó nélküli, kis méretű notebook', és a webbook pedig a notebook változata mind nyelvileg, mind technológiailag. A netbookkal való rokonságra utal, hogy a net és a web szóalak az egyszerű felhasználók számára szinonimaként funkcionál. Igaz, hogy technológiai értelemben a net (ami az internet alak rövidülése) és a web (ami a world wide web rövidülése) nem szinonima, mert a web az interneten érhető el, tehát a net a tágabb jelentéskörű fogalom.

A webbok alakról egyébként könnyen asszociálhatunk az egyre népszerűbb ebook olvasókra is, ebből a szempontból megtévesztő lehet a -book utótag.

A webbook főbb funkciói a következők: tévénézés, internetes rádiózás, podcastok hallgatása, zenehallgatás, emailezés, kép és videomegosztás, böngészés, általában internetezés, hírböngészés és minden olyan művelet, amelyhez internet kell, ám háttértároló nem szükséges. Ebben a géptípusban ugyanis nincs merevlemezes vagy SSD háttértároló. Kihajtható dizájnú készülék, amelynek a billentyűjét egészen ki lehet hajtani, hogy felállítható legyen a kényelmes tévénézéshez, tévéhez is lehet csatlakoztatni. A háttértár hiánya miatt minden alkalmazást a felhőben érhet el a felhasználó, mindent a weben tárol, mindent streamben lehet nézni, hallgatni rajta. Cserébe nagyon egyszerű a felépítése, mindent önműködően intéz (frissít, biztonságot felügyel, rendszert kezel).

Ebből a rövid technikai leírásból is kiderül, hogy sok a hasonlóság a jelentésében is egymáshoz igen közel álló webbook és netbook között, ám kétségtelenül vannak különbségek is. Ha akarjuk, felfoghatjuk marketingfogásnak is, esetleg valós kategóriamegnevezésnek. Majd az idő eldönti.

További részletek a Netidők Tumblr oldalán.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Amióta a Facebook és különböző közösségi hálózatok világában élünk, és mindenki mindenkivel mindent megoszthat, és mindezt a virtuális világban tényleges, térbeli találkozás nélkül tehetjük. Ennek következtében kialakult egy új magatartás- és kommunikációs forma, amelyeknek már neve is van. Ez az oversharing.

A kifejezés jelentése: 'túl sok személyes vagy semmitmondó információ megosztása a közösségi hálózatokon'. Emögött egy karakter, egy viselkedésmód is meghúzódik: fontoskodó, unatkozó, Facebook-függő, felelőtlen, bizalmaskodó személy lehet az oversharer. Mindenki hozhat jobbnál-jobb példákat a saját gyakorlatából, én ezt most mellőzöm, így nem bántok meg senkit. Az oversharer nem egyszerűen túlzottan sok információt oszt meg, hanem túl semmitmondó és túl személyes tartalmakat: ezzel az ismerőseit fölöslegesen terheli, és önmagáról túl sok mindent ad ki, védtelenné teszi magát, és fokozatosan lebontja a privát szférája határait.

Az oversharing a közösségi hálózatok tipikus terméke, ám már régóta megfigyelhető a szakmai levelező listákon is ennek a kezdeménye. Gondoljunk azokra, akik szakmai levelezőlistákon rendszeresen megosztanak vicces videókat, vicceket, édi-cuki képeket, megható képgalériákat és mindezt kiegészíti saját életének részleteivel is. Emellett a gyakran találkozó, például kollegiális viszonyban lévő személyek beszélgetésében is jellemző lehet az ehhez hasonló fölösleges bizalmaskodás.

Az oversharingnek viszont természetesen van kommunikatív funkciója: 1. jelhagyási ösztön, 2. túlkompenzálás (a szorongást bizonyos helyzetekben, különösen virtuális környezetben kitárulkozással ellensúlyozza), 3. „kurkászás", pletyizési ösztön (a társadalmi kapcsolatok ápolásának az ösztöne). Ebben az esetben azonban ezeket a természetes funkciókat túlzásba viszik.

Az oversharing kifejezés - ahogy fent olvashatjuk - jelentéssűrítő. A szóalak szerkezete a következő: az igei alaptaghoz határozói tartalmú előtag járul: az angol share jelentése 'megoszt'; az over- 'túl-'. A share jelentése magyarul pontosan csak a meg- igekötővel adható vissza, ami az igéhez a befejezettség és az eredményesség jelentésmozzanatát fűzi, míg az angol igének a tartalmában előtag nélkül is benne van a befejezettség. Az over- előtag funkciója ebben a szóalakban közel van a magyar túl- igekötőéhez, ám az oversharing egységes szóalakját nehezen tudjuk visszaadni, mert két igekötőt kellene fűzni az oszt igéhez: túl+meg+oszt, ez viszont szokatlan, ezért csak körülírhatjuk: túlzott megosztás.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Eddig csak találgatások voltak arra vonatkozóan, hogy a Facebook mikor megy tőzsdére. Tegnap azonban benyújtották a SEC-nek az papírokat. A menetrend szerint május közepéig biztosan megjelennek majd a cég papírjai a tőzsdén.

A tőzsdére lépés első hivatalos aktusa az S-1 jelű nyomtatvány benyújtása tőzsdefelügyelet felé, amit a Facebook meg is tett. Ez a nyomtatvány nem csak a hatóságoknak szól, hanem a nyilvánosságnak is, hiszen aki részvényt akar venni az tudni szeretné mibe is fekteti a pénzét. Így most először auditált számokat láthatunk a FB működéséről, felhasználói számáról, bevételeiről, nyereségéről. A nyomtatvány benyújtása egyben azt is jelenti, hogy mostantól a részvények piacra dobásáig viszont teljes hírzárlat lesz a cégnél. Semmiféle új fejlesztésről, cégvásárlásról vagy bármi olyanról nem fogunk hallani egy mukkot sem ami a részvények majdani árára hatással lenne.

Jöjjenek a számok

Ezzel a részvénykibocsátással a cég 5 milliárd dollárnyi pénzt remél a majdani befektetőktől. Ezt hozzácsapva a már most meglévő 3.9 milliárd dollárhoz a cégnek 8.9 milliárd dollárnyi készpénz áll majd rendelkezésre, amit az üzlet fejlesztésére fordíthat. A kérdés csak az, hogy mi lesz ez a fejlesztési irány. Mely területeken lesz érdemes a cégnek nagyobb energiákat összpontosítani? A felhasználói oldalon a legnagyobb növekedést a mobil platformok használói érték el. A havi 845 millió felhasználónak a fele, 425 millió látogató mobil platformon keresztül érte el az oldal szolgáltatásait. Ezzel szemben a mobil platform nem generál annyi bevételt, mint a hagyományos, így feltétlenül szükséges lesz ennek e területnek a megerősítése, új szolgáltatások bevezetése.

Az is kiderül a benyújtott adatokból, hogy a bevételek 12%-a Zynga játékfejlesztő cégnek köszönhető. Ennek nagyobb része a játékokban értékesített virtuális javak értékesítéséből származik, de mint hirdető is komoly partner a cég. A FB és a Zynga egymásra utaltsága eddig is tudható volt, de a mértéke számomra meglepetés. Talán emlékszünk még pár éve majdnem kenyértörésre került a sor a két cég között. Ez egy olyan válás lett volna, amiből egyik fél sem tudott volna jól kijönni.

Zuckerberg viszonylag szerénynek mondható évi 500 ezer dolláros fizetésért dolgozik a cégben amellett, hogy övég a cég részvényeinek a 28%-a. Ehhez még hozzá jött 220 ezer dollár bónusz is. 2013-tól viszont mindössze 1 dollárért fog dolgozni. Emellett persze megmaradnak még a teljesítménytől függő ösztönzők, leginkább részvények formájában.

A web 2.0 állandóan a köztudatban van, nem csitul az iránta való érdeklődés, nem csökken a társadalmi súlya. A közösségi hálók egyre jelentősebb társadalmi, civil szerveződési központokká válnak (mozgalmak, tiltakozások, arab forradalmak, vírusmarketink színterek, legutóbb pedig a likejacking jelenségével már fokozott biztonsági kockázatot is jelentenek stb.). Az is vitathatatlan, hogy a web 2.0 alkalmazások egyre jobban tematizálják a közvéleményt. A tavalyi év nemzetközi blogtrendjeit vizsgálja a Technorati kutatása, amelyből most csak egy elemet emelek ki, hogy a vizsgálat szerint melyik volt az első harminc, legnépszerűbb címke a blogokban 2011-ben, íme a lista:

News
Business
Politics
Entertainment
Video
Sports
Music
Movies
Blog
Technology
Fashion
Reviews
Health
Apple
Art
Software
Business
World
Travel
Education
Facebook
iPhone
Home
TV
Marketing
Google
Media
Internet
Gadgets
Android
További részletek: http://technorati.com/blogging/article/state-of-the-blogosphere-2011-part3/#ixzz1jGiiUUW9

Azért érdekes a web 2.0 kifejezés, mert úgy született meg 2000 körül, hogy előtte nem volt web 1.0. Nyilvánvaló ezek alapján, hogy a world wide webet nem evolucionális fejlődésen keresztülmenő rendszernek tervezték, csak az idő, a felhasználói igények, a technológiai környezet változott meg annyira, hogy az újabb igények újabb technológiákat hoztak. Egy merész húzással elnevezték ezt az újabb technológiai igényeknek megfelelő rendszert web 2.0-nak. Ennek az a szimbolikus értelme, hogy ez a rendszer egy új alapokra helyezett, új generációs szisztéma. Pedig valójában, techológiatörténetileg a world wide web Tim Berners-Lee eredeti szándéka szerint olyan eszköznek lett kitalálva, amely a tudás forrása, a tartalomalkotás színtere és interakcióra, együttműködésre képes. Voltaképpen a web 2.0 is ugyanezt a célt kívánja megvalósítani, csak az idő közben kifejlesztett és általánossá vált technológia segítségével.

A web 2.0 megragadható technológiailag, műfajilag és felhasználói magatartás szempontjából. Technológiailag az a lényege, hogy olyan eszközök állnak a rendelkezésünkre, amelyeknek köszönhetően az egyszerű felhasználó már nemcsak a tartalom befogadására képes a world wide weben, hanem - lényegi informatikai ismeretek nélkül - tartalom előállítására és a weben való publikálására is. Mindezt anélkül, hogy programozni kellene tudni, speciális célszoftvereket kellene használni, domaint kellene birtokolni stb.

A hagyományos webes kommunikáció alapműfajai a web 2.0 segítségével új formában és némiképpen koncentráltan jelennek meg. A netes kommunikációban egyre erősebbé válik a közösségi kommunikáció, az együttműködés, a csoportalkotás, a személyek közötti tartalommegosztás, és mindez koncentrált műfaji csoportokban jelenik meg. A legtipikusabb web 2.0 műfajok a blogok, a wikik, a tartalommegosztók (fájl-, videómegosztók stb.). A legkoncentráltabb web kettes jelenséget a kapcsolati hálók alkotják (ezek közül is a legismertebb a Facebook, a Twitter, a Google+ 2012 elején). A kapcsolati hálókon úgy lehet közösséget alkotni, hogy egyben tartalmat is megosztunk, tehát itt megtalálható a legtöbb műfaj (tudunk blogolni, csetelni).

A web 2.0 műfajok felhasználója pedig egyre aktívabb és egyre interaktívabb. Egy pillanat műve, hogy különböző tartalmakat (képeket, videófelvételeket, szövegket) osszunk meg, ha blogot olvasunk, nagyon könnyen kommentelhetünk és folytathatunk párbeszédet. Tehát a passzív befogadó egyre aktívabb és egyre interaktívabb lesz a web 2.0 környezetben.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Ezek a kifejezések egy jól ismert szerkezeti mintára épülnek, a hijacking mintájára. Ez már sok éve ismerős az internetes kórokozók közt, már a néhány évvel ezelőtti Infoszótár szócikkekben is benne volt. Valahogy így: a hijacker is egy malware, vagyis a károkozók közé tartozik. A hijacker angolul szó szerint 'gépeltérítőt' jelent, az informatikában metaforikus jelentésátvitellel 'eltérítő program' értelmű. A hijacker átveszi az irányítást a böngészőprogram bizonyos elemei fölött, például a böngésző kezdőlapját átírja, a keresőprogramot átirányítja, működését befolyásolja.

A hijacker mintájára jött tehát létre a likejacking, ami akaratunkon kívül oszt meg egy tartalmat a nevünkben a közösségi hálón, a Facebookon. Miközben rákattintunk a like gombra, tőlünk teljesen függetlenül kikerül az üzenőfalunkra egy tartalom, valamilyen videó. Voltaképpen itt a megosztásunk, illetve a kattintásunk van eltérítve, épp ezért nevezik clickjackingnek is. Ezek az eltérítő malware-ek voltaképpen csalások, amelyre szintén van IT szakkifejezés: scam (ez is benne volt már az Infoszótárban), ez a szó azt jelenti, hogy 'csalás', 'szélhámosság'. Érdekes, hogy a scam igen hasonlít a szintén csalások közé tartozó spam szóalakhoz.

A likejacking azért veszélyes, mert az ismerőseink nevében, de az ő akaratukkal ellentétben oszt meg egy tartalmat, ami a mi lájkolásunknak köszönhetően a mi felületünkön is megjelenik, és még csak nem is gyanakodhatunk a becsapásra, mert a közösségi oldalakon való tartalommegosztásban nem nagyon van személyes elem, amelyből ráismerhetnénk az illető stílusára.

Az újabb csalás tehát formailag és jelentéstanilag is jól beleilleszkedik a már megszokott mintákba.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség