Netidők Blogtársaság

Rendhagyó bejegyzés következik: oldalajánló. A Social Media Examiner saját meghatározása szerint a közösségi média iránytűje. Az oldal célja, hogy bemutassa, hogyan lehet az olyan eszközöket, mint a Facebook, twitter vagy LinkedIn minél okosabban használni – elsősorban üzleti célra.

A szakértők által üzemeltetett blog egy-egy bejegyzését rendre több százan osztják meg a twitteren. A Technorati és az AdAge a világ 100 legbefolyásosabb üzleti blogja között tartja számon. 87 ezer regisztrált felhasználójuk postafiókjába jutnak el e-mail hírleveleik révén.

A Social Media Examiner rendszeresen közöl esettanulmányokat, videóikban bemutatják, hogy hogyan használjunk 1-1 új eszközt (például a Google+-t), összefoglalják a friss kutatási eredményeket és interjúkat közölnek az egyes területek szakértőivel.

Néhány érdekesebb olvasnivaló a Social Media Examiner anyagaiból:

• 21 Creative Ways To Increase Your Facebook Fanbase
• 2011 Social Media Marketing Industry Report
• 10 Top Facebook Pages and Why They’re Successful
• 5 Tools That Help Measure Your Social Media Influence

Pintér Robesz

MySpace-ként összeomló Facebook, minden üzleti lehetőséget elszipkázó Google, egymással trécselő robotok, világmegváltást ígérő és közben vagyont kereső szilícium-völgyi vállalkozók. Néhány érdekes téma, abból az interjúból, amit a napokban olvastam Paul Saffo amerikai futurológussal. Nézzük meg milyen lehet a jövőnk!

Aki olvas angolul, annak mindenféleképpen javaslom Matt Rosoff interjúját – bár nem rövid, de minden sorát érdemes elolvasni. Nyilván egy ilyen blogposztban nem lehet egy hét oldalas interjút teljes egészében visszaadni, ezért csak néhány olyan gondolatot emelnék ki, amelyek számomra érdekesebbek voltak, a részleteket pedig az eredeti írásban meg lehet nézni.

Az első érdekes elem a Facebook-kal kapcsolatos megjegyzés, amely szerint az oldal ugyan sikeresen oldotta meg, hogy összekapcsolja az embereket, azonban rövid időn belül meg kell oldania az oldalon belül folyó kommunikáció megfelelő kontextusba helyezését. A hétköznapi életben ugyanis a kommunikáció mindig megfelelő közösségben, közegben folyik, sosem egyszerre az összes ismerősünkkel beszélünk. Miért kellene az egyetemről ismert ezer éves „havernak” és a szakmai életből ismert kollégánknak beszélgetnie egymással, egyáltalán mi közük van egymáshoz? – kérdezi Saffo. Véleménye szerint, ha ezt nem tudja orvosolni a közösségi oldal, akkor könnyen a MySpace sorsára juthat, és a süllyesztőbe kerülhet, miközben egy olyan szolgáltatás lép a helyére, amely sikerrel oldja meg ezt a kihívást. Talán éppen a Google.

A másik gondolatébresztő megjegyzés éppen a Google működésére vonatkozott. Ezek szerint a keresőkirály újfajta működési logikát hozott az üzletbe, mivel úgy terjeszkedik akár a taplógomba, amely minden táplálékot felszív maga körül és lehetetlenné teszi, hogy bármi más megmaradjon ott, ahol ő található. Magyarra fordítva úgy működik a Google, hogy ahová beteszi a lábát, ott teljesen ellehetetlenít minden más üzleti modellt, míg végül nem marad versenytársa a területen. Például a Google megvásárolta a Keyhole-t, létrehozta belőle a Google Maps-et és lehetetlenné tette, hogy egy tisztán csak térképekkel foglalkozó cég versengjen vele ezen a piacon.

A harmadik meglátás, amit kiemelnék a következő „nagy dologra” vonatkozik. Saffo szerint ezek a robotok lesznek. Egyrészt a szenzorok, érzékelők, kamerák és különböző miniatürizált elektronikus mérőműszerek ára annyira leesett, hogy gyakorlatilag mindenbe szinte ingyen bele lehet építeni őket. Jól látszik ez például a mobiltelefonoknál. Másrészt ezek a műszerek beépíthetők bármilyen tárgyba, ami a dolgok internetjének (internet of things) elterjedésével a tárgyak közötti kommunikációt hozhatja magával. A mostani számítógépes kütyük gyakorlatilag szinte robotoknak tekinthetők, csak éppen a kerekek hiányoznak róluk. A Google egyébként nem véletlenül kísérletezik a vezető nélküli autóval – ez ugyanennek a trendnek a fontos része.

Végül a negyedik dolog, amit megemlítenék az interjúból, az a szilícium-völgyi innovátorok természete. Saffo szerint két dolog hajtja ezeket az embereket, egyrészt, hogy meggazdagodjanak, másrészt, hogy megváltoztassák a világot. Mintha egy angyal ülne az egyik vállukon, aki azt súgja a fülükbe, hogy tedd jobb hellyé a világot – és egy ördög a másikon, aki azt mondogatja, hogy keress rengeteg pénzt! Az igazán sikeresek azonban képesek egyensúlyban tartani a két dolgot, jobb hellyé teszik a világot, miközben az a jutalmuk, hogy meggazdagodnak. Aki csak a pénzre hajt, annak többnyire nem jön össze, mivel a sikerhez társadalmi kapcsolatokra van szükség, ez pedig nem növekszik, ha csak a pénzre koncentrálunk.

A legvégére pedig egy tipp Paul Saffo-tól, amit eddigi pályafutása során egyfajta hüvelykujjszabályként is használt: „ha rövid távon sikert akarsz elérni, akkor valami olyasmit keress, ami kb. 20 éve nem sikerül” – úgy látszik ugyanis, hogy húsz év után jön a fordulópont, amikor valakinek összejön az, amivel addig mindenki felsült és beüt a főnyeremény. Így aztán miközben megváltoztatjuk a világot még meg is tudunk gazdagodni.

Pintér Robesz

A lájkolást mint új szóalakot már lassan megszokjuk, hisz olyan gyakran fordul elő. Ezt az idegen szóátvételt szabályosan, a megszokott módszerek szerint illesztettük be a nyelvünkbe. Az alakja azért tűnhet furcsának, mert ez a nyelvi változás most ment végbe, és még nyilvánvaló számunkra a szó idegen formája. Az –l beillesztő funkciójú igeképzővel nagyon sok idegen eredetű szót honosítottunk nyelvünk története során, csak a régi folyamatokról már nem nyilvánvaló, hogy idegen eredetű szó áll mögöttük, például így alkottuk a kapál, a kaszál igénket is.

A lájkolás szóalak formája azért praktikus, mert kijelöli a használati (pragmatikai) környezetét, mindenki számára egyértelmű, hogy lájkolni a Facebookon, a közösségi portálokon, a blogokon, tehát jellemzően a web kettes felületeken lehet. A lájkolás pontos jelentése azonban nem mindig egyértelmű, ennek a körvonalazásához számba kell venni a lehetséges kontextusait is.

Image: Master isolated images / FreeDigitalPhotos.net

A Facebookon jelent meg először a like vagy  magyarul a tetszik gomb, ami ennek a közösségi portálnak a kezdetén a bejelölt ismerőseinkkel kapcsolatos tetszésnyilvánítás kifejezésére szolgált, tehát hogy a feltöltött képek és egyéb információk tetszenek-e. A like gomb az igazi funkcióját az üzenőfal megjelenésével tölti be, hisz oda mindenki szinte bármilyen információt, képet, videót, hírt feltölthet, amiről az ismerősök megjelölhetik, hogy tetszik-e nekik. A Facebook mellett blogokon és egyéb internetes publikációs felületeken is egyre általánosabb a tetszésnyilvánító gombok különböző fajtája.

Ám nem minden információra lehet egyértelműen azt válaszolni, hogy tetszi-e. Például 2011. májusának utolsó napjaiban Mádl Ferenc volt köztársasági elnök halála kapcsán a Facebookon kialakult egy vita, hogy lehet-e az ezzel kapcsolatos információkat, részvétnyilvánításokat lájkolni vagy sem. Ebből kiderült, hogy nem mindenki számára egyértelmű, hogy a lájk ’tetszik’ gomb nem csak azt jelenti, hogy ’tetszik’, hanem általában azt is, hogy ’pozitív érzelmeket viseltetek az aktuális téma iránt’. Ez viszont adott esetben (egy halálhír kapcsán) ellentmond a lájkolás azaz a tetszésnyilvánítás alapjelentésének. A helyzet valóban félreérthető. Ebben az esetben a lájk jelentése ’részvétnyilvánítás’, illetve a részvétnyilvánítók tárborába való tartozásnak, a csoport-összetartozásnak a jelzése.

Velem történt meg, hogy egy állatkínzásról és az ellene való fellépésről szóló blogbejegyzést lájkoltam, és a kommentáromban úgy éreztem, meg kell magyarázni, miért tettem: hogy nem az állatkínzásról szóló alaphír tetszik, hanem az, hogy ezt a szörnyűséget a szerző megírta a blogjában, és a hasonló esetekkel szembeni fellépésre, összefogásra buzdított. Tehát itt a lájkolás jelentése ’együttérzés, szimpátia a pozitív erkölcsi értékekkel’.

A napokban olvastam a Facebook üzenőfalán, hogy az egyik ismerősöm azt írta, nagyon szomorú, mire egy másik ismerősöm lájkolta ezt a bejegyzést, melynek az lett az eredménye, hogy a szomorú személynek rögtön jobb kedve lett. Itt a lájkolás jelentése ’vigasztalás’, ’mosoly’, ’szimpátia’, ‘öröm’. A sort még sokáig lehetne folytatni.

Tehát a lájkolás alapjelentése világos, ám az aktuális jelentése csak a pontos szövegkörnyezetből azonosítható, és ez néha a látszólagos ellentmondások miatt félreértésekhez is vezethet, kis odafigyeléssel és empátiával viszont könnyen átlendülhetünk ezeken a félreértéseken.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Alig három hete írtam a Netflix-ről és arról, hogy milyen forradalmi változást hoz majd a cég a televíziózásban. A cég egy kavicsot dobott az óceánba, de úgy tűnik cunamit okozott.

A streaming videó piacára nagyon hamar megérkeztek az régi-új szereplők és történtek felvásárlások is. Az Amazon az instant videó szolágáltatását erősítette meg. Míg a Facebook a Warnerrel karöltve szintén előállt a saját megoldásával. Közben a napokban a Dish megvásárlota a Blockbuster nevű céget, azzal a szándékkal, hogy ő is beszállhasson a streaming videó piacra. Ki is maradt ki? Ja persze a

Goolge

A keresőóriás tulajdonában van a legnépszerűbb videó megosztó oldal, de komoly áttörést még nem sikerült elérni, hogy a nappalinka is becsempésszék magukat. Pedig próbálkoztak erősen. Van GoogleTV, van Youtube Leanback szolgáltatás. A Netflixnek meg mindeközben lassan több előfizetője van mint a HBO-nak. A Google erre most 100 millió dollárt gondol elkölteni a szolgáltatásainak átalakítására. Új lendületet kívánnak adni a "channels" azaz csatornák nevű szolgáltatásának. Az induláshoz egyből 20 prémium csatornát kíván a cég létrehozni, amelyeken hetenként és csatornánként 10 óra jó minőségű gyártásban készült műsorral növelné a cég látogatók számát. A változásokat fokozatosan vezetné be a cég, de a teljes átalakulást még az év vége előtt elérhetőnek tartják.

A cég az elmúlt hetekben intenzív tárgyalásokat folytatott a Hollywood-ban ami arra irányult, hogy az induló csatornák el legyenek látva tartalommal is. A csatornákra kerülő műsorok kiválogatása a jelenlegi elképzelések szerint kézzel történne, ami valószínűleg megfelelő garanciát ad majd a minőségi válogatásra. Mindeközben itthon lezajlott a

Médiapiac 2011

konferencia, amiról Pintér Róbert barátom már megírta az összefoglalót. A konferenciáról ezen a helyen is és máshol is olvastam beszámolókat, melyekből egyszerűen hiányzott ennek az új technológiai trendnek a vitája. Kár ezért a hozzáállásért, hiszen ezek a fent említett cégek elsősorban majd a hagyományos csatornáknak jelentenek majd konkurenciát és nem egymásnak.

Szerintem az elkövetkezendő években nagyon sokat fogunk majd hallani erről a témáról és lesz még meglepetés mindenkinek!

2011. március 29-30-án rendezték a Médiapiac 2011 konferenciát Tapolcán, amelynek második napján jómagam vezettem az internettel foglalkozó Web 2.011 szekciót. A szekcióban elhangzó kilenc előadás meglehetősen sok témát fedett le be a területen folyó történésekből, így beszéltünk a számítási felhő adatvédelmi vonatkozásairól (cloud computing), a HTML5-ről, a márkák és a keresők viszonyáról, az online marketing szerepéről a média munkahelyeken, a céges rajongói oldalakról, a webes hatékonyságnövelés eszközeiről, egy alternatív kézbesítési rendszerről, a digitális fogyasztókról, végül a mobilok térnyeréséről. Konferenciabeszámoló következik.

Első ránézésre talán túlságosan is sokszínűnek tűnik ez a program, de van benne rendszer: a technológiától indulva jutottunk el a márkákig, majd az online marketingig, onnan az online kereskedelemig, és a mobil megoldásokig. Minden előadás a friss, 2011-es internetes jelenségekkel, foglalkozott és szinte kivétel nélkül a hazai helyzetre reflektált. A teljesség igénye nélkül szemezgetek az előadások gondolataiból, szubjektíven kiemelve néhány számomra meghatározó elemet.

A nyitó előadásban Kulcsár Zoltán (Privacy Policy Online Services) a számítási felhővel kapcsolatos adatvédelmi aggályokat mutatta be. Miután a számítási felhő nem egyetlen fizikai helyhez kötött, nehéz meghatározni, hogy a segítségével nyújtott szolgáltatásokra milyen adatvédelmi és egyéb szabályozási elvek vonatkozzanak. Bár egyre többen vesszük igénybe a számítási felhő alapú rendszereket, a szabályozásban még számos luk található, nem tisztázott például, hogy pontosan mihez járult hozzá előzetesen a felhasználó, milyen jogai vannak és mi történik, ha kiszivárognak vagy elvesznek az adatai.

Kolozsi István (fps webügynökség) előadásából megtudhattuk, hogy mi az a HTML5, mi hívta életre, milyen területei vannak és milyen hatással fog járni, ha elkészül. Gyakorlatilag egy olyan webes szabványról van szó, ami 2014-ig készül el, fokozatosan vezetik be és a böngészők kompatibilitásától függően gondoskodik arról, hogy nekünk internetezőknek egyszerű legyen böngészni (ne kelljen plusz kiegészítőket telepítenünk). Ezen felül a webre fejlesztő cégek számára jelent egy egységes környezetet, amiben sokkal kevesebbet kell a fejlesztéssel, dizájnnal, webes optimalizálással foglalkozni, tehát a tartalomipar és egyéb webes szereplők számára is előnnyel jár majd a bevezetése.

Varga Péter (Optimalizálás Bt.) arról beszélt, hogy miközben nagyon sokan keresnek a nagy márkákra, illetve a hozzájuk kapcsolódó kifejezésekre, ezek sok esetben nem vezetnek el magának a márkának az oldalára. Vagyis nem az a kérdés, hogy egy nagy márka tulajdonosa mit nyerhet a keresőoptimalizálással, hanem, hogy mit veszíthet, ha a felé irányuló figyelmet átengedi másoknak.

Damjanovich Nebojsa (Senpai Consulting) arra hívta fel a figyelmet, hogy a marketing szakma technologizálódik, digitalizálódik, a médiában dolgozó szakembereknek egyre inkább nem csak egyszerűen ismerni kell az online világot, hanem abban, annak az eszközeivel dolgozni, ezért nem mindegy, hogy milyen tudással rendelkeznek, milyen képzéseken vesznek részt.

Forgács Mariann (MarketingMorzsák) a Facebook céges rajongói oldalainak világába kalauzolt el minket. Bemutatta, hogy még a kis cégektől is tanulhatnak a nagy márkák, például többek között az egyszerűséget és hatékonyságot. Megtudhattuk, hogy a rajongói oldal nem értékesítésre való, hanem folyamatos párbeszédre, ahol a közösségépítés meghatározó, ezért a tartalom minősége és nem az önmagában vett mennyisége a mérvadó.

Dunder Krisztián (Dunder.hu) a webes hatékonyságnövelésről beszélt. Ma már a felhasználók gyakran csak átfutják az oldalakat és nem olvassák el a tartalmat, miközben egyre tudatosabban használják a keresőket – bár sok esetben a lustaság is meghatározó lehet a tevékenységükben. A weben egyszerre, egymás mellett található a hasznos tartalom és a szemét, miközben mindkettő ingyen van, mivel ehhez hozzászoktak az emberek. Emiatt szükség van hatékonyságnövelésre, amihez számos, sok esetben ingyen is hozzáférhető eszközt nyújt számunkra a web.

Sipos György (Lapker) az Inmedio és Relay boltok rendszerét mutatta be, mint csomag kézbesítésre használható alternatív eszközt. Ha rendelünk valamit az internetről, akkor nem muszáj azt futárszolgálattal kiszállíttatni és lesni a futár érkezését. A megrendelt csomag egyre több webáruháznál (jelenleg kb. 200 partnere van a cégnek) kérhető a Lapker boltjaiba, amelyek forgalmas, könnyen megközelíthető helyeken találhatók. A csomagok biztonságos kiszállítását összetett logisztikai rendszer biztosítja, az átvételkor pedig tudunk készpénzzel vagy kártyával is fizetni.

Bacher János (GfK) a digitális fogyasztóról (Digital Connected Consumer) szóló friss magyar kutatás adatait ismertette. Ezek szerint a 15-49 éves, legalább hetente internetező lakosság netes és digitális fogyasztási szokásai alapján öt csoportba sorolható: megszállott (8%), neten lógó (11%), kütyümániás (17%), célzottan tájékozódó (26%), bizalmatlan (39%). Elsősorban milyen tevékenységeket vált ki az internet már idehaza is? Újságolvasást, tévézést, bankba járást, hivatalos ügyek személyes elintézését, könyvvásárlást. A digitális fogyasztás már jelen van a magyar emberek egy részének az életében, viszont csalóka lehet csak Budapestről, egy íróasztal mögül figyelni mindezt, mert így túlértékelhetjük a jelentőségét és súlyát.

Az utolsó előadásban Dobó Mátyás (Peer) a mobil platformokról mesélt. Véleménye szerint átmeneti időszakban vagyunk, végleg lezárult a PC-korszak, amikor a felhasználónak értenie kellett az eszköz működéséhez, amikor nem egyszerűen csak használnia kellett azt, de működtetnie is. Minden népszerű fogyasztói technológia életében eljön az a pillanat, amikor használata megnyílik az egyszerű tömegek számára, akik nem érteni, hanem csak használni akarják. Mert három -féle használó van, a mérnök, a nerd és „anyu, apu”. Az informatikában az okostelefonok és a tabletek elhozzák az infokom eszközök használatát a harmadik csoport számára is – aminek a kisebbségbe szorult mérnök és nerd csoportokat leszámítva mindenki örül.

A fentebbi beszámoló alapján is látszik, hogy a média és az internet viszonya sokrétű, összetett és szerteágazó. A kilenc előadás alapján úgy tűnik, hogy aki ebben a világban vállalkozóként, média tulajdonosként vagy akár szakmában dolgozó alkalmazottként boldogulni akar, annak egyszerre kell figyelnie a technológiákra, marketing eszközökre, képzésre, fogyasztóra, szolgáltatásokra, újdonságokra... És még így sem garantált, hogy nem marad le valami fontosról, ami végzetes lehet számára.

Pintér Robesz