Netidők Blogtársaság

Persze, igen, ha van Nemzetközi Öltözz Ki Nap, Nemzetközi Párnacsata Nap (március 22.), van világnapja WC-nek, az élelmezésnek, a pinek, a dokumentumszabadságnak, a dadogás elfogadásának, az ölelésnek (július első szombatja), akkor miért ne lehetne napja a biztonságos internetezésnek?

Hajrá, védjük magunkat és gyermekeinket! De hogyan? És pontosan mi elől?

Oké, az én 5 és fél éves lányom még nem érdeklődik (és adja isten, hogy később se akarjon!) a fegyverek, a kábítószer és az anorexia iránt, de mivel már legalább 1 éve néha-néha odaengedjük a világhálóhoz (hadd férjen már ő is hozzá szegényke, ne csak mi ketten, az apjával!), szóval ő is leül néha, és természetesen tudja kezelni az egeret.

Leginkább a YouTube-ot nézi (imádja a zenét, kedvence Michael Jackson), ilyenkor mellette maradunk, hogy nehogy neki nem illő tartalomra kattintson az ajánlatok közül. A másik site, amit engedélyezünk, az az egyszervolt.hu.

No, akkor már tárgynál is vagyunk, mert éppen az egyszervolt.hu kapott kitüntetést Magyarországon (már sokadjára), most épp azért, mert biztonságos. Magyar Kiváló Online Gyermektartalom 2011 Díjban, és közönségdíjban is részesült. Jó az oldal, na!

A Safer Internet Day (SID) célja, hogy az Európai Unió Safer Internet Plus program akciótervének keretein belül felhívja a figyelmet az interneten leselkedő veszélyekre, így a zaklatásra, a gyermekpornográfiára és egyéb illegális vagy káros tartalmakra.

Pozitívum, hogy ilyenkor foglalkoznak azért az internetnek a tanulásban és oktatásban betöltött szerepével is.

„Az életed több, mint játék!” - ez volt az idei szlogen, és ezzel arra ösztönözték a fiatalokat (mert őket szólította meg a kampány), hogy vegyék közelebbről szemügyre a virtuális életüket.

Merthogy a fiatalok elég erőteljesen (és akkor finoman fogalmaztam) be vannak hálózva. A SID kampányának háttéranyagában például arra hívták fel a figyelmet, hogy:

· A játékosok átlagosan heti 8 órát töltenek online játékkal.

· A fiatalok naponta 2-3 órával kevesebbet alszanak, mit 10 éve.

· 2010 januárjában 18 millióan regisztráltak a Second Life oldalon.

· Az aktív Facebook felhasználók száma több, mint 500 millió, és havonta 700 milliárd percet töltenek a Facebook-on.

· 13 millióan játszanak a világ legnagyobb online szerepjátékával a World of Warcraft-tal.

· A sokszereplős online szerepjátékok (MMORPG) világviszonylatban 1.5 milliárd USD bevételt generáltak 2008-ban, és az előrejelzések szerint 2012-re ez a szám eléri a 2,5 milliárd USD-t.

· Az eladott virtuális áruk értéke 2009-ben kb. 18 milliárd USD volt.

Az idei Safer Internet Day néhány kiemelt üzenete a felhasználók számára:

· Az avatar, pszeudo vagy profiloldal nem véd pajzsként.

· Amit virtuális életedben teszel, hatással lehet a valós életedre is.

· Keress olyan virtuális világokat, amelyek nem ösztönöznek fogyasztásra!

Elgondolkodtató dolgok, nem?

Mert az rendben van, hogy én napi 8-12 órát ülök számítógép előtt, és ebből jónéhányat töltök a világhálón is - a munkámmal jár.

De az nem oké, hogy kevesebbet alszanak (feltehetően részben azért, mert ők is ülnek a gép előtt, facebookolnak, meg virtuális életet élnek), másrészt rengeteg pénzt is elköltenek az interneten.

Szóval igen, talán tényleg szükség van Biztonságos Internetet! napra is.

Most volt, kedden. És Te biztonságban voltál aznap a neten? Vagy éppen most, ebben a pillanatban?

És teszel azért valamit, hogy a gyerekeidnek is biztonságos legyen a világháló?

Kéky Kira

Nem győzöm évek óta hangsúlyozni, hogy nagyon meg kell gondolni, az ember milyen képeket oszt meg magáról a közösségi oldalakon. Az még hagyján, hogy hülyét csinál magából, esetleg elkönyvelik „dizsiribinek”. De az állás, az iskola a jövő múlhat rajta.

A Facebook eheti idiótái a huszonkét éves Doyle Byrnes és három tanuló társa, akik Kansasban a Johnson főiskolán ápolói szakon tanultak. Az utolsó éves diákok novemberben laborgyakorlaton egy anonim donortól érkezett emberi méhlepényt tanulmányoztak, milyen a felépítése, hogyan is táplálja a meg nem született babát. Mint ahogy a Wall Street Journal megírta, a négy diák lefotózta magát a placentával, a képet feltöltötték a Facebook oldalukra. A képekből hamarosan botrány lett, fegyelmi ügy lett belőle, és az iskola úgy döntött, etikátlan magatartás miatt kirúgja a diákokat.

Az emberi szervekkel történő ilyen bánásmód több, mint etikátlan, és az egészségügyben elvárható alapvető emberi tiszteletet is semmibe veszi.  Byrnesék a jelek szerint nem fogták fel, hogy nem csak az a gond, hogy csak egy idióta készít magáról mosolygós képet egy méhlepénnyel. Még az ünnepek előtt keresett nyújtottak be az illetékes bíróságon, a döntés felfüggesztésére. Indoklásul azt hozták fel, hogy a fényképezés a tanár jelenlétében történt és az nem emelt kifogást a képek készítése ellen. És az iskola szabályzata nem tíltja.

A bírói döntés arra kötelezte az iskolát, hogy vonja vissza a döntését, mert az indoklás szerint a kép nem sért emberi jogokat, mert nem fedezhető fel kapcsolat a méhlepény és egy élő anya között. A diákok a következő tanévben újra járhatják a negyedik osztályt.

Az esetnek két tanulsága van. Egyrészt elég egyetlen ostoba fotó, hogy valaki elveszítse négy év tanulmányait, és az iskola befejezése előtt úgy rúgják ki, hogy soha többé esélye se nagyon legyen ezeket a tanulmányokat befejezni és a szakmában elhelyezkedni. Hiszen nem valószínű, hogy másik egészségügyi főiskola hajlandó lenne felvenni tanulói közé.

Fenntartásaim vannak a bírói döntéssel kapcsolatban. Nagyon gyakran éri a vád az egészségügyet, hogy nem bánnak tisztelettel a páciensekkel, szinte tárgyként kezelik őket. Az eset szerint a bíró is úgy gondolja, hogy az emberi testrészeknek már nem jár ki az emberi bánásmód. Nem azt mondom, hogy előre kell neki köszönni, és babusgatni, de azért annyi tisztelet kijárna neki, hogy ne játszanak vele. Ha esetleg valaki nem ért velem ebben egyet, gondoljon arra, hogy az a méhlepény az édesanyjáé volt. Így már rögtön nem olyan vicces a történet.

De vajon a bíró bele gondolt abba, hogy ezek után hány anya fogja felajánlani az iskoláknak az oktatásra a méhlepényt? Vagy bárki más egyéb szerveit? Mert mi jöhet még ez után? Integetni a levágott kézzel? Pózolás az amputált lábbal? Esetleg harmadik lábként járni vele? Vagy nyugodtan lehet fényképezkedni egy hullával, csak legyen letakarva a feje, hogy ne lehessen azonosítani?

A fekete lista az idősebbeknek a csengőfrászt hozza elő, tehát történelmi, esetleg politikai asszociációkat kelt, és a kerülendő, megfigyelendő, üldözendő, megbüntetendő személyek listáját jelenti, akikért annak idején, hajnaltájt jött egy nagy fekete autó. A fiatalabb és a számítástechnikában járatosabb korosztálynak viszont - hála Istennek - az informatikai biztonságtechnikát idézi fel ez a szószerkezet.

A számítógépes rendszerünket, és a benne lévő adatokat föl lehet fogni egy megvédendő objektumnak, amelyet leginkább a külső hálózatokon működő személyektől, rosszindulatú behatolóktól, károkozóktól kell megvédeni. Jól mutatja ezt a jelentéstani hátteret a témakör szakkifejezés-készletének a képi háttere: behatoló, kórokozó, védelmi rendszer, fekete lista stb.

A behatolók jelentős része továbbra is a legegyszerűbb módon, e-mailben, vagy egy weboldalon lévő állomány segítségével kíván bejutni a rendszerbe. Ezek tehát valós személyek vagy valós személynek álcázott károkozók, amelyek jellemzően az e-mail csatolmányában vagy a weboldalon megbújó állománnyal, szoftverrel kívánnak kárt okozni a rendszerben vagy az adatokban. Az ilyen gyanús személyeket a valós életben a biztonsági személyzet, az őrség fekete listára szokta helyezni. A védelmi szoftverek is így teszik, a spamszűrő (vagy fonetikusan átírva: szpemszűrő) szolgáltatások, a tűzfalak, a blokkoló eszközök is összeállítanak egy listát azokból az e-mail címekből, azonosítókból, weboldalakból vagy állománytípusokból, amelyeket blokkolni kell, a letöltést is meg kell akadályozni, hogy a felhasználó ne is láthassa ezeket az állományokat.

Kérdés, hogy miért éppen fekete ez a lista. A fekete szín asszociációs háttere az emberek számára a sötétséggel, a félelmetes, az illegális, a negatív tartalmakkal kapcsolódik össze. Ennek minden bizonnyal az éjszaka rejtelmeihez, a hiedelmekhez, a természeti környezethez van köze, hisz az ember érzékszervei a sötétben jelentősen korlátozva vannak, így nehéz tájékozódni és védekezni. Ezért a fekete metaforikus jelentésköre a ’rossz’, a ’negatív’, a ’törvénytelen’, ’szabálytalan’ körébe tartozik, hisz a fekete listán kívül van fekete gazdaság, fekete munka, fekete leves, sőt mondjuk azt is, hogy feketézik.

A fehér lista kifejezetten a számítástechnikai biztonságtechnológia szakkifejezése, és a képi hátteréből könnyen kitalálható, hogy a fekete lista ellentéte, antonímája. Fehér listára kerülnek azok az azonosítók, e-mail és webcímek, állományformátumok, amelyek a védelmi rendszer vagy a felhasználó döntése szerint nem gyanúsak, nem jelentenek veszélyt. Ezért a védelmi rendszer a kivételezettek listájára, a fehér listára helyezi ezeket az adatokat. A fehér szín metaforikus jelentésköre logikusan a fekete ellenkezője. A fehér a ’legális’, a ’tiszta’, a ’felfedezendő’ jelentéskörébe illeszkedik, a fehér listán kívül van fehér gazdaság, fehér folt (a térképen).

Ahol fekte és fehér van, ott szürke is van, az IT biztonságtechnikában van szürke lista is, ide azok a címek, kiterjesztések, webcímek kerülhetnek, amelyek gyanúsak. A felhasználó döntése vagy a szoftver döntése alapján kerülhetnek erre a listára adatok. A szürke a fekete és a fehér közötti átmenet színárnyalata, és a metaforikus jelentése is az átmenetet fejezi ki. A szürke lista mellett közhasználatú a szürke zóna, a szürke gazdaság képi jelentéstartalmú szószerkezet is.

Bódi Zoltán

További elérhetőségek: