Netidők Blogtársaság

Kétségtelen, hogy egy súlycsoportba kerülhet a Facebook a Google-lel. A Facebook azonban egyelőre csupán egy ígéret, míg a Google már most is a valóság. Hadd fogalmazzak meg pár gondolatot Borek András bejegyzése kapcsán („Facebook: minden nap háború”), amik árnyalhatják a két óriás közötti háború képét:

I. A FB csak szövetségesekkel tudja megvalósítani azt, amivel a Google már most is rendelkezik, keresés a Bing-gel, maps a Yahoo-val stb. Ha politikai hasonlattal szeretnék előhozakodni, akkor azt mondanám, hogy ez egy érdekek mentén kötött koalíció, amit egyben kell tartani (most az tartja egyben, hogy sokan baromira félnek a Google-től, na meg persze sok pénzt akarnak keresni). Lehet, hogy ez később is elég lesz, de nem biztos. A FB nem nyitott cég, nincs a tőzsdén, nem ellenőrzik olyan szinten Zuckerberget, hogy a stratégiájára érdemi hatást tudnának gyakorolni (azért bármit ő sem csinálhat meg, elég arra a fejreállásra gondolni, amikor korát megelőzve kapcsolati háló alapú reklámozást akart bevezetni).

II. Sok esetben a FB és a Google kiegészíti egymást, még ha egyre több fronton háborúznak is. Most (minimum) három internet létezik egymás mellett és egymással átfedésben:

1. Történetileg az első volt a portálok, a nagy tartalomgyárak által létrehozott világ, amit a display alapú hirdetések tartanak el elsősorban. Ez egy nagyon sokszereplős világ (nálunk ezt az Origo és az Index uralja).

2. A második, ezzel részben egy időben épült, de csak később megerősödött világ a keresők világa, ami már inkább egyszereplős világgá vált mára, ezt a Google uralja és a keresőhöz köthető hirdetésből él. Bármit mond is a Google, igazándiból még mindig egy lábon áll, talán az Android és a mobilos dolgok egy napon tudnak ezen változtatni...

3. A legkésőbb fejlődni kezdő internet a közösségi. Először ez is nagyon sokszereplős volt, de egyre inkább úgy tűnik, hogy lesz ennek is egy szuperragadozója, a FB (majd meglátjuk, hogy a nemzeti vagy specializált játékosok túlélnek-e az árnyékában). Az üzleti modellje még nem teljesen tiszta, keveri a display-t meg a relevancia alapú hirdetést.

Na mármost ez a hármas egymás mellett, egymásból, és egymásra reflektálva él. Vannak hangsúlybeli eltolódások, de bármennyire is FB uralta világ lesz az internetből, a másik kettő által dominált aktivitásrendszerekre akkor is szükség lesz. Ezért tartom túlzónak azt gondolni, hogy bármilyen cég beérheti csupán FB-os jelenléttel.

III. A FB jelenleg még nagyon a hype-görbe elején tart (amikor azt hisszük, hogy mindenre jó lesz és mindent fel fog váltani). Pár év kell, hogy kiderüljön, mire jó igazán. Addig és utána is lesz háború, de utána is lesz Google meg közösségi oldal is, mert egymást részben kiegészítő tevékenység portfólióval bírnak. Párhuzamos világok harcáról van tehát szó, amelyek nem foglalhatják el teljesen a másik territóriumát és nem is dönthetik egymást romba. Szerencsénkre.

További elérhetőségek:

Év végéig eléri a bűvös két milliárdos határt a világ internetezőinek száma az International Telecommunication Union (a Nemzetközi Távközlési Unió) szerint. 2009-ben még 1,4 milliárdra becsülte a szervezet az internetezők számát világszerte, 2010 elejére ez 1,6 milliárdra nőtt és a növekedési ütemet tekintve várható, hogy év végéig eléri a 2 milliárdot.

Persze ettől még a nemzetek közötti (ún. Észak-Dél) digitális szakadék továbbra is fennmarad: míg a fejlett világban az emberek 71%-a fér hozzá az internethez 2010 végéig, addig ez az arány a fejlődő világban 50%-kal alacsonyabb. Viszont várható, hogy a különbség csökkenni tud a jövőben.

Az internet használók számának növekedése részben a szélessávú internetes hálózatok térnyerésének köszönhető, részben pedig a mobil internet gyors előretörésének – miközben mindkét technológia további hatalmas fejlődés előtt áll, ha a globális használatot nézzük. A szélessávú internet penetrációja például mindössze 8%-os jelenleg – mindeközben a világ mobil lefedettsége már most 90% körüli, emiatt a mobil internetben nagy lehetőségek vannak. Az ITU szerint éppen ezért várható, hogy a távközlési szektor szerepe a jövőben világszerte növekedni fog és a gazdasági szerepe is erősödik. A fejlődéstől azt várják, hogy új állásokat fog létrehozni és pozitív hatással lesz a gazdasági növekedésre, miközben javítja a munkavégzés hatékonyságát és a versenyképességet – különösen a fejlődő országokban. A mobiltelefónia penetrációja egyébként már most 68%-os a fejlett világban – soha egyetlen technológia sem ért el még ekkora elterjedtséget a világnak ezen részében.

(A mobiltelefont a fejlődő világban a saját igényeikhez igazodva adaptálják, emiatt a használata sok tekintetben eltér a nyugati világban bevettől, olyan innovatív megoldásokat nyújtva, mint a feltöltőkártya alapú pénzküldés és készpénz felvétel. Ehhez hasonló példákról is hallhat, aki megnézi Jan Chipchase, a Nokia kutatójának előadását a TED oldalán a mobiltelefon használatról – sajnos magyar felirat még nem érhető el a videóhoz, de az angol mellett további kilenc nyelven áll rendelkezésre felirat. Az említett feltöltőkártyás példa kb. 8:15-nél kezdődik, érdemes megnézni, tanulságos.)

További elérhetőségek:

Az internetes csalásokról sokat hallunk, sőt a közvéleményben élnek sajnos olyan sztereotípiák, amelyek szerint az internet a csalás, a bűnözés melegágya. Én nem osztom ezeket a megalapozatlan, közhelyes véleményeket. Szerintem a világháló az emberi kommunikációtörténet csúcsteljesítménye, ennél fogva tökéletesen leképezi és összegyűjti az összes lehetséges kommunikációs formát és célt, a csalásokat is.

A netes csalások sajátos formája a phishing, amelyet már minden internethasználó jól ismerhet, hisz nem mai fejlemény, a képi háttér összefüggései az igazán érdekesek. A gyanútlan felhasználók úgy lesznek áldozatok, mint ahogy a kis halak bekerülnek a halász hálójába. Kapnak egy hihető tartalmú emailt, amely elirányítja őket egy olyan webhelyre, ami ugyan hamis, de eredetinek tűnik, és így megszerzik a felhasználó személyes adatait. Elhalásszák a fontos adatainkat, például a bankszámlánkhoz való belépési kódokat.

Rendkívül jól mutatja ennek a témakörnek az összefüggő, kognitív metaforacsoportjait, hogy ugyanerre a képi háttérre épül ennek a csalástípusnak egy magasabb szintű, kifinomultabb, célzott változata, amely már nem válogatás nélkül veti ki a hálóját mindenféle felhasználóra, a metaforakör fogalmával élve kis halra, hanem kifejezetten nagy halakra vadászik. Ezt a módszert whalingnek, magyarul bálnavadászatnak nevezik. A whaling lényege, hogy célzott, személyes, rafinált emaileket küldenek magas beosztású cégvezetőknek, illetve nagyobb cégek új, a munkahelyi biztonságtechnológiában járatlan alkalmazottainak, akiktől nagy jelentőségű üzleti, pénzügyi adatokat lehet kicsalni. Ez a csalás tehát már nagyban zajlik. Jól érzékelhető, hogy a felhasználók, a nyelvhasználók milyen logikus, összefüggő gondolatkörökbe rendezik a hasonló jelentésű metaforikus kifejezéseket. Csalás, becsapás = halászat: ennek az az alapja, hogy a halászat és az ilyen típusú emailes csalás is valamilyen csalit, vagyis csalogató, hihető, ám mégis beugrató kiindulópontot tartalmaz. A válogatás nélküli, tömeges felhasználókat célzó tevékenység egyszerűen a phishing 'halászat' képi kifejezéssel van megnevezve, a célzott, magas beosztású személyek elleni adathalászat a bálnavadászat (whaling).

A kifejezés töve a whale 'bálna' főnév a szlengben a 'magas, óriás termetű embert' is jelenti, a magasa beosztású cégvezetők a hatalmuknál, gazdaságuknál fogva nevezhetők óriásnak, azaz angolul bálnának (whale). Emellett persze metaforikusan szinte bármilyen nagy méretű tárgyat lehet bálnának nevezni. A legzseniálisabb azonban a nyelvhasználatban kimutatható összefüggő képi gondolkodásmód.

Bódi Zoltán

További elérhetőségek:

A napokban jelentetett meg az EU egy érdekes sajtóhírt a gyermekek internet használatával kapcsolatos kutatásról. A 23 európai országban 23 ezer gyermek és egyik szülője egyidejű kérdezésével zajló kutatásból kiderült, hogy az internet több lehetőséget rejt a gyerekek számára, mint amennyi veszéllyel jár.

A sajtóhír kapcsán kicsit mélyebbre ásva izgalmas anyagokra lelhet az egyszeri internet felhasználó. A kutatást menedzselő London School of Economics (LSE) profi videót tett közzé, amelyben a kutatás vezetői nyilatkoznak arról, hogy mit mutatnak az eredmények, mi volt számukra a legmeglepőbb és milyen konklúziókra jutottak.