Netidők Blogtársaság

Év végéig eléri a bűvös két milliárdos határt a világ internetezőinek száma az International Telecommunication Union (a Nemzetközi Távközlési Unió) szerint. 2009-ben még 1,4 milliárdra becsülte a szervezet az internetezők számát világszerte, 2010 elejére ez 1,6 milliárdra nőtt és a növekedési ütemet tekintve várható, hogy év végéig eléri a 2 milliárdot.

Persze ettől még a nemzetek közötti (ún. Észak-Dél) digitális szakadék továbbra is fennmarad: míg a fejlett világban az emberek 71%-a fér hozzá az internethez 2010 végéig, addig ez az arány a fejlődő világban 50%-kal alacsonyabb. Viszont várható, hogy a különbség csökkenni tud a jövőben.

Az internet használók számának növekedése részben a szélessávú internetes hálózatok térnyerésének köszönhető, részben pedig a mobil internet gyors előretörésének – miközben mindkét technológia további hatalmas fejlődés előtt áll, ha a globális használatot nézzük. A szélessávú internet penetrációja például mindössze 8%-os jelenleg – mindeközben a világ mobil lefedettsége már most 90% körüli, emiatt a mobil internetben nagy lehetőségek vannak. Az ITU szerint éppen ezért várható, hogy a távközlési szektor szerepe a jövőben világszerte növekedni fog és a gazdasági szerepe is erősödik. A fejlődéstől azt várják, hogy új állásokat fog létrehozni és pozitív hatással lesz a gazdasági növekedésre, miközben javítja a munkavégzés hatékonyságát és a versenyképességet – különösen a fejlődő országokban. A mobiltelefónia penetrációja egyébként már most 68%-os a fejlett világban – soha egyetlen technológia sem ért el még ekkora elterjedtséget a világnak ezen részében.

(A mobiltelefont a fejlődő világban a saját igényeikhez igazodva adaptálják, emiatt a használata sok tekintetben eltér a nyugati világban bevettől, olyan innovatív megoldásokat nyújtva, mint a feltöltőkártya alapú pénzküldés és készpénz felvétel. Ehhez hasonló példákról is hallhat, aki megnézi Jan Chipchase, a Nokia kutatójának előadását a TED oldalán a mobiltelefon használatról – sajnos magyar felirat még nem érhető el a videóhoz, de az angol mellett további kilenc nyelven áll rendelkezésre felirat. Az említett feltöltőkártyás példa kb. 8:15-nél kezdődik, érdemes megnézni, tanulságos.)

További elérhetőségek:

Gondoltam egy nagyot, hogy lefordítom a kedvenc Twitter kliensemet magyarra. Ettől egyszerűbb feladat kevés van, gondolhatja bárki. Ez általában igaz is, amíg bele nem fogunk egy ilyen feladatba. A problémát nem is a már ismert kifejezések fordítása jelenti, hanem az újak átültetése a magyar nyelvre. Kezdjük egyből magával a Twitter kifejezéssel. Magyarul ez csipog, csiripel, csivitel lesz a szó szerinti fordításban. A mindennapi szóhasználatban a csiripel, már egyértelműen az angol tweet szó helyett használatos. Van már turulunk ami csiripel, az emberek ha csipognak, csiripelnek, akkor mindenki tudja, hogy Twitter-t használnak.

A Twitter használatához azonban nem csak a tweet - azaz a csipogás, csiripelés - tartozik hozzá. Angolul az emberek "újracsiripelnek" egy tweet-et, azaz másnak a csipogását kürtölik világgá, amire a "retweet" szó használatos. Ráadásul a szóhoz kötődik egy egyértelmű rövidítés, az "RT" is. Ha a csipog, csiripel szavakat elfogadjuk a "tweet" magyar megfelelőjének, akkor a logika szerint az "újracsipog" és az "ÚCS" is elfogadható lenne. E két utóbbiról azonban szerintem mindenki érzi, hogy senki sem használná a mindennapi nyelvben.

Kérdezgettem az ismerőseimet is, hogy ők hogyan oldanák fel a problémát. Jöttek is az ötletek sorjában: csirip, recsirip, RCS, csivit, recsivit, csipog, recsipog... A végén arra gondoltam, hogy a legjobb az lenne, ha megtartanánk az angol kifejezéseket magyaros írásmód mellett. Így a következőket fogom használni: tweet - tvít, to tweet - tvittelni, to retweet - retvittelni. Ettől a csipog és a csiripel, mint remek magyar szavak a közbeszédben szerintem tovább élnek, de a csiripelő kliens felületén sokkal jobb, ha ezeket az új, magyaros írásmóddal használható szavakat használjuk. Így a szolgáltatáshoz kapcsolódóan már megszokott rövidítések is értelmesek maradnak a magyaros írásmód mellett.

Példamondatok az új szavakkal:

Ági küldött egy tvítet Jenőnek. Géza retvittelte a tegnapi tvítemet. Szoktál tvittelni? Küldtem egy RT-et.

Ha van jobb ötleted, ne tartsd magadban, írd meg nyugodtan.

Kapcsolódó írások: Hotot - a szexi twitter kliens

További elérhetőségek:

Nem mikroszkópról van szó, hanem a magyar számítógépes animációról, digitális filmtrükk készítésről és játékfejlesztésről. A november 5-én, pénteken megrendezendő Computer Art Forum főszervezője, Bakos Bernadett ugyanis nem tudja pontosan megmondani, hogy ma Magyarországon összesen hány olyan alkotóműhely működik, amely az említett területeken működik. Mert ennyire sok van…

Éppen azért szervezik a Computer Art Forum (CAF) c. rendezvényt, mert sokak számára láthatatlanok a hazai vizuális alkotások. Márpedig a néhány közismert példán kívül még sokkal több területen foglalkoznak számítógépes grafikával, a produktumok pedig soha nem látott mértékben vesznek körül minket a világban. Nem csak azt akarják láthatóvá tenni, ami itthon készül („természetesen” többnyire a fizetőképes külföldi piacokra), hanem azt is, hogy hogyan valósítják meg az egyes stúdiók a látványos megoldásokat, azaz bemutatják a láthatatlan módszereket.

A CAF-on a sok hazai stúdióból nyolc mutatkozik be, és a kerekasztalbeszélgetéseken részt vesz további két-három fejlesztő műhely is.

A "sztárvendég" a 2003-as Terminator 3 c. hollywoodi produkcióban is debütált Digic Pictures lesz, amely azóta a világ egyik legkeresettebb számítógépes animációs műhelyévé vált. (Akkori műsorunkban vendégünk voltak a Digic Pictures vezetői.) A 13 órakor kezdődő előadásuk címe: „Hogyan készítsünk digitális animációt hősökről, pápákról és kanárikról…” (FRISS hír velük kapcsolatban: kedden ismét nyertek egy díjat, az Animago Awards Legjobb utómunkáért járó díját.)

De hadd folytassam még az érdekes címeket és nagy neveket: a szintén hazai Digital Reality a Dzsinnek dinamikájáról tart előadást, az Invictus Games a játékfejlesztésről és játékgrafika tervezésről iPhone és iPad platformokra, vagy érdekes példaként itt van a Lichthof animációs stúdió is, amely a hagyományos és a digitális animáció ötvözésével fogja elkápráztatni a nézőket.

Technológiai bemutatók is lesznek, amelyek az aktuális trendnek felelnek meg. Például felállítják a Mesharray Mocap stúdióját a helyszínen, így meg lehet majd figyelni az élő mozgásrögzítés folyamatát. A programban szerepel a nagy sláger, az iPhone világ is, azon belül a játékfejlesztésről lesz majd szó. A kíváncsiak nézzék át a teljes programot.

Bakos Bernadett (aki egyúttal a Mesharray Digital Media School vezetője) elmondta a műsorunkban, hogy a számítógépes grafika Magyarország számára hatalmas lehetőség, mint exporttermék. Érdemes tehát komolyan venni ezt a területet, mert az országunk is láthatóvá tehető általa.

Mindez 2010. november 5-én, 9:45-től egészen estig, a Magyar Telekom székházában (1013 Budapest, Krisztina körút 55.)

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

További elérhetőségek:

Az új Ubuntu megint egy csomó újdonsággal rukkolt elő, köztük az érintőképernyővel ellátott eszközökhöz kifejlesztett uTouch érintő technológiával. Ezt legjobban a szintén e verzióban debütáló Unity kezelőfelülettel lehet kihasználni. Ezek az Ubuntu Netbook Edition-ben már elérhetőek és merőben új felhasználói élményt nyújtanak.

Az új felület nagy kezelőgombjai szinte kívánják az érintést, mint őzike a friss forrásvizet. Nekünk felhasználóknak pedig egy remekül használható felülettel hálálják meg a simogatást és böködést, ahogy ez a videón is jól látszik.

Persze a gesztusok és a többujjas érzékelés ma már nem extra lehetőség, hanem a kötelezően teljesítendő feladatok közé tartozik. A uTouch technológia ehhez egy egységes kommunikációs interfészt kínál a programok számára, ami pedig a fejlesztők dolgát könnyíti meg.

A Unity felület pedig egy teljesen új koncepcióra épül, szem előtt tartva, hogy az érintőképernyős eszközök kijelzője általában kisebb mint a hagyományos hordozható számítógépeké. Ezért száműzték a képernyőről a státusz sort és a programok vezérlését inkább egy függőleges szalagra helyezték oldalt. Ezzel az amúgy sem túl nagy kijelzőkön több hely marad az alkalmazások számára. Osztom Mark Shuttleworth vízióját abban, hogy ez egy újabb lépés a még jobb felhasználói élmény felé. Mint minden újdonság, így ez is megosztja a jelenlegi felhasználók táborát. Viszont nincsen kétségem afelől, hogy a kezdeti ellenállás után, ezzel az újdonsággal még több hívet szerez magának az operációs rendszer.

A következő 11.04-es kiadásban még több újdonsággal fog jelentkezni a Canonical. Remélem, hogy elegendő gyártó is akad, amelynek az eszközei kihasználják ezeket az új lehetőségeket.

További elérhetőségek:

Pár napja új mobiltelefont vettem, mert a régi elromlott és el is avult. Nem vagyok az az early adopter (korai alkalmazó) típus, de nagyon szeretem a technikai újdonságokat, igyekszem minden új információt követni. Különösen akkor teszem ezt, amikor valamilyen új technikai eszköz beszerzésére készülök. Az elmúlt hetekben egyébként rengeteget olvastam a mobiltechnológiáról. Eközben találkoztam egy számomra új kifejezéssel, az SNS-sel.

Ez a betűszó az angol Social Network Service ’szociális hálózati szolgáltatás’ szerkezet rövidítése. Magyarul közösségi oldalnak, kapcsolatépítő oldalnak hívják leginkább, azonban egyre több helyen találkozni a rövidebb, SNS betűszóval. Ide tartozik például a hazánkban a három legnépszerűbb ilyen szolgáltatás, az iWiW, a Facebook és a Twitter. Az SNS betűszó 2010-ben leginkább a modern, 3G-s funkciókkal is rendelkező, internetezésre kiválóan alkalmas mobiltelefonok világában tejed, hisz itt egyre több készülékben van SNS funkciók elérését lehetővé tevő alkalmazás. Az SNS tehát ebben a szókincsrétegben már nem csak a közösségi szolgáltatás neve, hanem az ezeket a szolgáltatásokat elérhetővé tevő funkció neve is.

Az SNS elterjesztésére elsősorban a mobiltelefonokról szóló szakmai cikkekben, elemzésekben, tesztekben törekednek, illetve a modernebb mobiltelefonos operációs rendszerekben (pl. az Androidben) szerepel. A köznapi nyelvhasználatban egyelőre még nem terjedt el, hisz 2010 októberében alig tízezer Google találatot kaptam a kifejezésre. Népszerűségét gátolja, hogy leginkább a szolgáltatások saját nevét (Facebook, iWiW, Twitter stb.) használjuk, sőt ezekből már köznevesült, továbbképzett alakok is születtek (pl. facebookozik, twitterezik). Az sem mellékes, hogy az SNS nagyon közel áll a magyar mobiltelefonos szókincsben igen gyakori SMS kifejezéshez.

És hogy milyen telefont vettem? Samsung Galaxy 3-asat.

Bódi Zoltán

További elérhetőségek: