Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Virtuális valóság az irodában

Mi a közös a Zaklatás, a Johnny Mnemonic, és a Különvélemény című filmekben? A virtuális valóság használata a mindennapi adminisztrációban.

A jövő technológiája: a virtuális valóság. A VR technológiák felhasználási köre lényegében végtelen, hiszen a közeljövőben egyre több számítógépes játék, az orvostudomány, az ipar és még számos terület veszi majd vélhetően óriási hasznát az ilyen tudományoknak. Épp ezért népszerű az SF filmekben is a téma. Ime három példa a VR mindennapi adminisztrációs használatára.

1 Tovább

A legzseniálisabb Firefox kiegészítés

Nálunk a viszonylag keveset foglalkoztak a szakmai oldalkon kívül[1][2] az egyik legzseniálisabb Firefox kiegészítővel, ami a Ubiquity névre hallgat. Nálam ez sztenderd kiegészítő, amit azonnal telepíteni szoktam. Nem kevesebbre vállalkoztak a fejlesztők, mint természetes nyelvi közegbe próbálták helyezni a mindennapi feladatok elvégzését, amik egy böngészőben előfordulnak.

Bármennyire is intelligensek az alkalmazások, olyan egyszerű dolgokat, mint egy weboldal címének elküldését emailben vagy egy találkozó helyének és idejének felvételét a naptárunkba, csak kattintások sorozatán keresztül tudjuk megvalósítani. Ugyanígy viszonylag bonyolult művelet egy weboldalon található cím megtekintése a Google térképen (címet kijelöljük, kimásoljuk, megnyitunk egy böngésző fület, elindítjuk a Google térkép alkalmazást, majd bemásoljuk a keresett címet).

Aza Raskin az ember-gép kapcsolattal foglalkozik a mindennapokban és komolyan elgondolkodott azokon a problémákon, amelyek a modern számítógépes környezet használatát jelentik. A feladatok elvégzése ugyan leegyszerűsödött napjainkra az ikonok és grafikus menük kergetésére, de ez közel sem jelenti azt, hogy a hatékony számítógép használathoz egy jottányival is közelebb került volna az emberiség. Szerinte sokkal hatékonyabb, ha a számítógép kezelését a természetes nyelvi környezetbe helyezzük, a gépre hagyjuk a kotextus kezelését míg mi csak azt közöljük, hogy mit is akarunk csinálni.

Például egy címet találva egy weboldalon, azt egyből meg tudnánk jeleníteni a térképen, vagy egy számunkra ismeretlen szó jelentését egy mozdulattal megismerhetnénk. Mindezt a legcsekélyebb egérhasználat mellet. Az egérhasználat szerintem is az egyik legrosszabb öröksége a számítástechnikának amit akkor is használunk, ha azt egyébként semmi sem indokolja.

Eléggé bonyolultnak tűnik így leírva mindaz, ami pedig teljesen természetesnek tűnik ha mi magunk is használni kezdjük. Ha megnézzük a következő videót akkor látjuk, hogy mi mindenre képes a Firefox Ubiquity kiegészítője.

Sajnos a projekt fejlesztése leállni látszik, de a koncepció tovább fog élni más fejlesztésekben. Amíg ezek az új projektek nagykorúvá válnak addig viszont nyugodtan használjuk a Ubiquity-t.

Szerencsére ez a fajta ember-gép kapcsolati koncepció más területeire is kezd beszivárogni a számítástechnikának. A következő részben majd ezeket a megoldásokat veszem górcső alá.

1 Tovább

Pixelhősök

Igazi hiánypótló kötet jelent meg, hiszen régóta vártunk egy olyan könyvre, ami érthetően bemutatja a számítógépes játékok világának egészét – ez volt az első reakcióm, amikor Beregi Tamás kezembe nyomta a most megjelent Pixelhősök c. könyvének egy példányát, hogy a műsorbeli beszélgetés előtt belelapozhassak.

A Pixelhősök c. könyv borítója

- A sztori a 90-es évek végén indult az ELTE Bölcsészkarán, amikor rádöbbentem, hogy fiatalságom legszebb éveit elherdáltam különféle számítógépes játékklubokban, amíg a barátaim szórakoztak és csajoztak. Nagy Commodore-os és Amigás voltam. Akkor találtuk ki az ELTE-n, hogy fogunk csinálni egy számítógépes játékmúzeumot; ez akkor úgy fogalmazódott meg a fejemben, hogy írok egy könyvet a videojátékok történetéről. Aztán inkább egy virtuális múzeumot csináltunk, mivel rengeteg emulátor terjedt el akkor a neten, és sok C64, Amiga, meg Spektrum játékot lehetett összegyűjteni. Ekkor építettünk egy elemzésekkel és tipológiával teli "múzeumot". Aztán Angliában doktoráltam és most tíz év elteltével kanyarodtam vissza az eredeti ötlethez, hogy csináljuk meg ezt a könyvet.

 

- A történet – a könyvben – az 50-es években kezdődik…

- Számítógépek akkoriban egyetemeken és nagy hadiipari központokban voltak. Óriási mainframe méretű gépeket képzeljünk el, amik körül fehérköpenyes tudósok, operátorok serénykedtek. Akkoriban az ilyen szobaméretű gépek kicsi és gagyi monitorán amőbaszerű játékokkal kezdtek játszani. A 60-as években már ezek a mainframe játékok is elkezdtek különféle műfajokra, stílusokra oszlani, majd a 70-es években indultak el a számunkra is ismert nagy klasszikus arcade játékok. A 80-as évek volt az az időszak, amikor a hétköznapi ember számára is ismertekké váltak a digitális játékok és bekerültek az otthonokba különböző őskonzolokon, illetve háziszámítógépeken.

 

- A 80-as évekre használod az „aranykor” kifejezést, pedig a mai játékok grafikai megjelenítéséhez és színvonalához képest a 80-as évek nem volt még olyan fejlett…

- Ez igaz, ebben nyilván benne van az én gyerekkorom és fiatalságom. Az is lehet, hogy a 20 évvel későbbi generáció ezt a mai időszakot fogja aranykornak tekinteni, de az egészen biztos, hogy egy egészen elképesztően káprázatos stílusgazdagság és kísérletező kedv jellemezte ezt az időszakot. Minimális memóriából kellett kihozni maximális teljesítményeket. Ez pedig tényleg káprázatos programozói és mondhatom azt is, sokszor művészi bravúrokra inspirálta a játékkészítőket, alkotókat. Ezt a teljesítményt egyébként hiányolom a 90-es évek közepétől a 3D-s grafika megjelenésével, amikor már igazi ipari teljesítmény egy játék és most már a hollywoodi filmek szintjén mozog ez az egész iparág.

- Lövöldözős játék már a 80-as években is volt?

- Persze, rengeteg lövöldözős játékot készítettek már akkor is, persze főleg ezek az oldalnézetes lövöldözős játékok voltak divatban. Én azt szerettem a régi, 80-as évekbeli játékokban, hogy nagy teret hagytak az én képzeletemnek. Mint egy mesekönyv, amiben csak egy-két illusztráció van, amihez hozzáképzelhetem a világot. Tulajdonképpen nem is a játékkal játszottam, hanem ami a fejemben kialakult a játék közben.


- Azt mondod, hogy az a műfaji gazdagság, ami a 80-as években már kialakult a számítógépes játékok világában, az már tovább nem fejlődött igazán?

- Dehogynem fejlődött, de inkább összeolvadtak műfajok, inkább nagyon erős trendek alakultak ki. Ha egy játék sikeres lett, akkor elkezdték elképesztő mértékben klónozni, utánozni. Ez persze megvolt a 80-as években is, de mivel egy játékot akkoriban egy-két ember készített, ezért sokkal nagyobb szabadságot és kreativitást, bátorságot, kísérletező kedvet tapasztalhattunk, míg szerintem most nagyon biztos receptekre épülnek a játékok, hiszen nem lehet kockáztatni. Ha befektetek akárhány-százmillió dollárt egy játékba és bizonytalan a siker, akkor vége van a cégemnek és nem csinálhatom tovább. Ugyanakkor tök érdekes, hogy ha van egy forradalmi és különleges ötlet van, akkor az általában be szokott jönni, csak kevesen mernek kísérletezni.

- A könyvben sok képpel illusztráltad a játékokat. Több mint fél évszázad, ezer játék. Enciklopédikus a könyv, ahogy a fülszövegben is olvasható. És emellett átlátható a játékvilág szerkezete.

- Ez volt a célom, hogy olyan könyvet írjak, ami érdekes egy hardcore gamernek és érdekes egy laikusnak is. A könyvnek az az alcíme, hogy a számítógépes játékok első ötven éve, én pedig kifejezetten a számítógépes játékokkal foglalkozom a videojátékokon belül. De mivel a számítógépes játékok evolúcióját nem lehet megérteni anélkül, hogy ne ismernénk azt, hogy milyenek voltak a 70-es években, a 80-as évek közepéig a játéktermi videojátékok, egy Pacman, egy Tetris egy Space Invaders, vagy egy Supermario nélkül nem érthetjük meg a későbbi játékokat. Később már nem beszélek a konzolokról, mert egyrészt nem értek hozzá, másrészt meg akkor ez egy 1500 oldalas könyv lett volna.

***

A Pixelhősök c. könyvben szó esik még a magyarországi játékfejlesztésről is, például arról, hogy kb. 1982 és 87 között világszínvonalú volt a magyar játékfejlesztés, benne van a Novotrade sztorija is röviden, de Beregi Tamás úgy látja, hogy olyan sok érdekes dologgal találkozott ebben a témában, hogy önálló könyvet érne meg. A könyvhöz tartozik egy lemezmelléklet is, amelyen régi játékprogramok találhatók.

1 Tovább

HybridBox: a tévézés jövője a számítógép?

Ülünk a televízió előtt a gyerekekkel, de nem a tévét nézzük, hanem a YouTube-ot. A viharvadászokról szóló 4 perces tudományos ismeretterjesztő kisfilmet azért kezdtük el nézni, hogy villámokat lássunk. Mert, hogy pár perccel korábban egy könyvben villámokat találtunk, ami nagyon felkeltette a gyerekek érdeklődését – miután azonban könyvben maximum Harry Potter világában vannak mozgóképek, bekapcsoltuk a tévére kötött HybridBox-ot és elkezdtünk villámos videókat keresgélni az interneten. Van, aki azt mondja, ez már a televíziózás jövője. Szerintem azonban ez a jelen, amit ráadásul egy magyar szerkezet, a HybridBox tesz lehetővé.

A HybridBox gyakorlatilag egy tv-re köthető személyi számítógép, de a szerkezet lelke a gépre előre telepített HomeSys nevű ingyenes szoftver, amely kezeli a különböző tartalmakat, például a digitális tévéadást vagy a webről elérhető internetes anyagokat, mint amilyen a mese.tv vagy youtube. De mivel a HybridBox egy PC, Windows is futtatható rajta – sőt, a HomeSys-hez is ez szükséges – vagyis közvetlenül kapcsolódik az internetre (wifi-n vagy kábelen keresztül), így bármelyik böngésző futtatható rajta, tehát nem kötelező a HomeSys használata. Mivel a HybridBox esetében egy Windows alapú PC-ről van szó, tulajdonképpen minden program fut rajta, ami egy Windows-on – ezt azt hiszem felesleges tovább ragozni (egyetlen dolgot emelnék csupán ki, a Picasa-t, amivel saját fényképeinket és videóinkat varázsolhatjuk viszonylag egyszerűen a nappaliba). Mindezek miatt azonban érdemes egy jó nagy tévét is beszerezni, hogy a kanapéról is jól lehessen látni a képet, a kanapészörf ugyanis ebben az esetben nem csak tévézést, hanem valódi internetezést is jelenthet – vagy akár elmerülést az excel táblák szórakoztató világában, nem árt tehát, ha látjuk mit csinálunk.

A HybridBox egyik óriási előnye, hogy képes kiváltani a hagyományos tévé előfizetést, mivel alkalmas a digitális földfelszíni tévésugárzás vételére megfelelő antenna csatlakoztatásával, sőt, egy USB-s kártyaolvasó révén még a kódolt (előfizetős) csatornákat is kezeli – feltéve, hogy valaki beszerzi a MindigTV-től a szükséges kártyát hozzá. Ezek után a készülék képes a saját árát is „visszatermelni”, hiszen, ha lemondjuk a régi tévé előfizetésünket és előfizetünk a jóval olcsóbb digitális tévére, akkor a különbözetből lassacskán visszacsorog a HybridBox ára – legalábbis, ha a mi esetünkben van ilyen különbözet. Ehhez persze nélkülöznünk kell néhány csatornát, mivel a MindigTV kínálatában jelenleg nem érhető el minden olyan csatorna, ami például kábelen megkapható. De mindezért jócskán kárpótolhat minket a tévénkbe beköltöző internet - például a TED ismeretterjesztő videói.

A HybridBox másik nagy haszna, hogy lehetőséget ad a lineáris tévénézésről való leszokásra, vagyis nem muszáj azt néznünk, amit éppen adnak. Egyrészt a HomeSys révén van benne elektronikus programújság (EPG) a televízió adások rögzítésére (időzíthetjük sorozatok felvételét, egy adott színészét, rendezőét stb. elmentve a felvételt a készülék merevlemezére). Másrészt mivel közvetlen kapcsolata van az internethez, bármit megnézhetünk kényelmesen a televízió előtt ülve, amit korábban a számítógép előtt kellett megtennünk.

Azt szokták mondani, hogy a hagyományos tévé hátradőlős, ejtőzős műfaj és, hogy erre nem képes a számítógépes mozgókép fogyasztás, mivel maga a számítógép igényli az aktív közreműködést. Nos, a HybridBox ötvözi a kettőt, kedvünktől, hangulatunktól függően választhatunk, hogy mire használjuk a készüléket: egyszerű tévézésre, vagy aktív kikapcsolódásra. Ezért a HybridBoxban talán az a legkönnyebben megszerethető, hogy lehetőséget ad erre a választásra.

1 Tovább

Segítség, oda lett a Windows jelszavam!

Ami elromolhat, az el is romlik. Akinek nem volt dolga még soha vírussal, elfelejtett jelszóval, összegubancolódott partíciós táblával vagy döglődő merevlemezmeghajtóval az fehér hollót is sokat látott. A baj ráadásul mindig a lehető legrosszabb pillanatban üt be. Nem mintha lenne ezekre jó pillanat egyáltalán. Ilyen esetekben jó lenne, ha kéznél lenne valamilyen varázsszer ami megoldaná gondunkat.

Tom Kerremans 2001-ben készítette az első DOS alapú digitális mentőövet The Vault néven, amivel egy gond volt. Az abban használt programok terjesztése illegális volt, Tom így dobta a régi megoldást és GNU/Linux alapokra építve, létrehozta a Trinity Rescue Kit névre hallgató rendszert, amely elsősorban a bajba jutott Windows felhasználók megsegítésére jött létre, de persze a GNU/Linux használók is találnak benne gyógyírt elég sok problémára. Érdemes tehát ebből a rendszerből egy példányt tartani a fiókban CD-re, vagy USB kulcsra kiírva.

A használata viszonylag egyszerű, ha valamennyire elboldogulunk az angol nyelvvel. Az átlagos felhasználó leginkább a CD-re írt vagy az USB kulcsra kiírt verziót fogja használni.

Trinity Rescue Kit - boot menü

Ha elkészítettük az életmentő készletet, akkor már csak bootolni kell és hozzá is láthatunk az újraélesztéshez. A bootmenüben érdemes az alapértelmezett módban elindítani a rendszert.

Trinity Rescue Kit - a gyógymódok

Ha betöltődött, akkor egy menüből kiválasztva a megfelelő gyógymódot, beadhatjuk a keserű pirulát a betegnek. A különféle gyógymódok között, ezeket a legfontosabb dolgokat találjuk:

  1. Windows jelszó helyreállítás
  2. Víruskeresés (internet kapcsolat szükséges a vírusirtók letöltéséhez)
  3. Kétféle rootkit detektálás
  4. A Windows által teleszemetelt fájlok kitakarítása
  5. Biztonsági mentések kezelése
  6. Gép klónozása a hálózaton keresztül

 

A Windows NTFS fájlrendszerével könnyen megbirkózik a rendszer, köszönhetően a Szakacsits Szabolcs (Tuxera) által készített NTFS-3G fájlrendszer implementációnak.

A vírusirtáshoz internet kapcsolatra van szükség, maguknak a vírusirtóknak és a vírusdefiníciós fájloknak a letöltéséhez. Ezek után tudja csak elkezdeni a rendszer a kórokozók semlegesítését.

A TRK innen letölthető.

1 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek