Netidők Blogtársaság

Október elején készültem el az okostelefonok magyar terjedésével foglalkozó cikkemmel, ami az Információs Társadalom folyóiratban fog hamarosan megjelenni. A cikk alapján sorozatot indítottam a blog hasábjain, amiben röviden bemutatom az okostelefonok (mobiltelefónia) hazai elterjedtségét. Befejező rész.

Ahogy láthattuk korábban a felhasználókat nem a telefon operációs rendszere érdekli igazán. Számukra – érthető okokból – a használhatóságon van a hangsúly. A közeljövőben emiatt várható, hogy a készülékgyártók és a mobiltelefon szolgáltatók a mobil platformokat is márkázottan kommunikálják majd idehaza, mivel egyre fontosabbá válik, hogy a felhasználóknak milyen telefonja van, Symbian-os, Androidos, Windows Phone-os vagy iPhone. Ennek ugyanis komoly hatása lesz arra, hogy mire tudják majd használni a zsebükben lapuló „kütyüt".

Alapvető átalakulás előtt áll a mobiltelefon-használat is, de fontos, hogy a kutatási eredmények szerint egyelőre még a régi használati módok dominálnak: 2011 tavaszán a magyar mobiltelefon tulajdonosok többsége heti rendszerességgel használta készülékét telefonálásra, SMS-írásra, ébresztésre, számolásra, naptár nézegetésre – tehát a megszokott klasszikus dolgokra.

A legkedveltebb tíz tevékenységet tekintve meglepő módon alig van eltérés az okostelefon használók és az okostelefont elutasítók (nincs neki ilyen készüléke és nem is szeretne a közeljövőben) között, egyelőre szinte csak az intenzitásban lehet tetten érni különbségeket. Az egyetlen érdemi különbség, hogy az internet használata helyett az okostelefont elutasítók inkább rádiót hallgatnak:

A 10 leggyakoribb mobiltelefon aktivitás hetente

Ipsos, 2011. februári adat (18+ rendszeres internetezők)

Az újfajta, okostelefonokra jellemző alkalmazásmódok tehát még nem terjedtek el igazán széles körben – mint amilyen a böngészés, levelezés, alkalmazások letöltése, könyvolvasás, RSS, blogolás. Azonban fokozatos térnyerésük várható, ahogy az alkalmazások letöltését lehetővé tévő platformokat használó okostelefonok elterjednek. Ennek következtében megsokszorozódhatnak a telefonnal végezhető tevékenységek, így a telefon aktív használatával töltött idő megnövekedésére lehet számítani. Egyre többen, egyre többféle módon és egyre több helyzetben fogjuk a mobiltelefonunkat használni.

Az adatokat egyetlen mondatba sűrítve elmondható tehát, hogy az okostelefonok, mint eszköz gyors elterjedését jelzik előre, de a használati szokásokat tekintve lassabb változásokra kell számítani.

Pintér Robesz

A sorozat korábbi részei:

Az okostelefon terjedése I.: Nincs idő gondolkodni

A mobiltelefon terjedése Magyarországon: a kezdetek

Az okostelefon terjedése III: A mobiltelefon elterjedtsége nemzetközi összevetésben

Az okostelefon terjedése IV: az okostelefon fogalma

Az okostelefon terjedése V: mi a helyzet Magyarországon?

Az okostelefon terjedése VI: az android éve

Megint itt van a Humble Indie Bundle akció amiben annyiért vihetjük a játékot, amennyit gondolunk. A pénz egy része a fejlesztőknek megy, a másik jótékony célra. Mi határozzuk meg ki mennyit kap. Az akció csak két hétig tart!

Nézzük a szeptemberi kínálatot! Most a Frozen Synapse játékot kapjuk meg, ami amúgy 25 dollárba kerül és mellé kapjuk az extra soundtrack-et ezt pedig 6 dollárért mérik. Szokás szerint azok, akik az átlagos árnál többet fizetnek, kapnak még további játékokat is: Frozen Byte, Trine, Shandowgrounds Survivor, Jack Claw, Splot. Ennek az értéke meghaladja a 45 dollárt.

A játékok működnek Windows, Linux és Mac operációs rendszereken is és lehetőség van letölteni Steam-en keresztül is. Szükség lesz azért egy erősebb konfigurációra, mert a játékok az integrált Intel grafikus kártyával nem működnek.

A játékok nem rendelkeznek DRM védelemmel, ha megveszed őket, azok a tiéd. Szabadon készíthetsz róluk biztonsági mentést, telepítheted másik gépre amit te használsz. És akkor töltöd le őket a vásárlás után, amikor csak akarod, nincs időbeli korlátozás.

Érdemes egy pillantást vetni a jelenlegi állásra a HIB oldalán. A legtöbbet megint a Linux felhasználók fizetik, kétszer annyit, mint akik Windows platformra töltik le a játékot. A második helyen a Mac használók vannak. Az előző akcióban több, mint 2 millió dollárt sikerült összegyűjteni és az élő statisztikát elnézve, erre megint jó esély van.

És öt? Vagy inkább legyen hét? Jó akkor itt van még plusz öt a csomaghoz. Ja és mondd meg mennyit kapjon a fejlesztő és mennyi menjen jótékony célra. Lezárult a harmadik sorozat.

A Humble Indie Bundle ismét elég jó játékokat rakott össze abba csomagba, amit meg lehetett venni anyiért amennyit nekünk megér. Hamarosan a játékokról is szót ejtek, de előbb egy kis érdekesség arról, hogy ki mennyit fizetett a csomagért.

Eddig összesen: $2,168,174.85
Ennyi vásárlásból: 372,380
Átlagos ár: $5.82
Átlagos Windows felhasználó: $4.89
Átlagos Mac felhasználó: $7.73
Átlagos Linux felhasználó: $12.03

A számokat nézve akaratlanul is eszembe jut az a gyenge poén, hogy a Linux felhasználók nyilván azért fizetnek többet, mert az operációs rendszer megvásárlása után több pénz maradt játékra, de az az igazság, hogy fogalmam sincs miért alakultak így a számok. Persze a vásárlók kétharmada a Windows felhasználók közül került ki, a maradék egyharmadon egyenlő arányban osztoznak a Linux és Mac felhasználók.

A programokért felajánlott összegből meghatározhatjuk, hogy mennyi menjen a fejlesztőknek és mennyit fordítsanak jótékony célokra. Most két non-profit projekt kap támogatást:

• Electronic Frontier Fundation - jogvédő szervezet
• Child's Play Charity - kórházban lévő gyermekek részére biztosítanak játékokat

Ha vásárolunk akkor ne legyünk gyökerek! - 1 centet felajánlani igazi tőről metszett bunkóság, mert ez még a tranzakciós költségeket sem fedezi, nemhogy jutna belőle jótékony célra.

A játékok listája:

• Crayon Physics Deluxe - zseniális krétarajzos, juttassuk a golyót a csillaghoz játék
• Cogs - fogaskerekes és csővezetékes puzzle játék, remek 3D grafikával
• VVVVVV - nem túl látványos, de addiktív platformjáték
• Hammerfight - steampunk helikopterek kalapáccsal püfölik egymást, elmebeteg, de nem rossz
• And yet it moves - nem szokványos grafikával készült, mászkálós logikai játék amiben a gravitáció is sajátosan működik

A projekt keretében elérhető játékokról és a rendelésről itt egy kis videó:

Nincs még vége a jóságnak. Most még két bónusz játék is a csomag része:

• Steel Storm - felső nézetes 3D lövöldözős játék
• Atom Zombie Smasher - tower defense típusú játék

És ha nem volt még elég a jóból, akkor itt van egy kis ráadás azoknak, akik az átlag felett fizettek. Azok megkapják a Humble Indie Bundle #2 játékait is:

• Braid - platform játék
• Cortex Command - platform játék
• Machinarium - point-n-click játék a műfaj kedvelőinek
• Osmos - semmibe sem sorolható nagyon érdekes játék, egy karácsonyfányi díjjal kitüntetve
• Revenge of titans - retrónak álcázott modern játék

Aki lemaradt a harmadik menetről, de szeretne értesítést kapni a következő lehetőségről, az iratkozzon fel a Humble Indie Bumdle hírlevelére.

A drótváz minden tervezés és modellezés alapja A drótváz élei és csomópontjai kiadják a tárgy térbeli képét. Minél részletesebb és finomabb egy rajz, annál részletesebb egy ilyen drótváz. Azonban van egy művész, a kínai Shi Jindian, aki a drótvázat a valóságba ültette át. Műveit vékony acéldrótból készíti, az ember úgy érzi, mintha a grafika életre kelt volna. Nem tudom, hogy van-e még olyan művész, aki ennyi munkát fektet alkotásaiba.

Tücsi, a galaktikus

Vajon melyik a népszerűbb kütyü mostanság: a könyvolvasó vagy a tablet? Ez kiderül a Pew Internet legutolsó megkérdezéses felméréséből. Nem csak az adatok érdekesek, hanem a kirajzolódó trendek is.

A Pew Internet 2009 óta negyedévente készít piackutatást a könyvolvasók piacáról és 2010-től táblagépek elterjedtségéről is. Az eddigi felmérések eredményében nem volt semmi különleges, ám az utolsó két negyedév adatiból kirajzolódó trend már figyelemre méltó.

<

Az lehet látni, hogy a könyvolvasók elterjedtsége sokkal gyorsabban bővült az elmúlt két negyedévben, mint a táblagépeké. A növekedés ilyen gyorsulása nehezen magyarázható kizárólak az új olvasók megjelenésével, hiszen a táblagépek piacára is beléptek az iPad mellé új szereplők, mint a Samsung és a Motorola.

Bár az elterjedtsége ezeknek a készülékeknek folyamatosan növekszik, de még így is sereghajtók a többi kütyühöz képest. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen új kategóriát teremtve nehéz egyből az élre törni a régebbi berendezésekkel szemben.

Ha megnézzük kicsit közelebbről azokat a felhasználókat, akik legalább az egyik fajta készülékkel rendelkeznek, akkor láthatjuk, hogy a könyvolvasó tulajdonosoknak mintegy 20%-a rendelkezik táblagéppel. Míg a táblagép használók majdnem a felének van könyvolvasója. Ez azért is érdekes, hiszen a táblagépeken ugyanúgy van lehetőség az elektronikus könyvek olvasására, mégis a felhasználóknak majd a fele szükségét érzi egy könyvolvasó megvásárlásnak.

Ebből én azt a következtetést vonom le, hogy a könyvolvasó sokkal alkalmasabb eszköz a könyvek megjelenítésére és olvasására, mint akár a legjobb táblagép.

A könyvolvasó tulajdonosok demográfiai adatai tartogatnak meglepetéseket. Azt várnánk, hogy a könyvolvasót lényegesen több férfi vásárolja mint nő (ez a kütyüpiacra általában igaz). Most viszont azt látjuk, hogy a férfiak és a nők egyaránt kiveszik részüket ami a készülékvásárlást illeti. Ezzel szemben az igazság az, hogy mindkét nem egyformán kedveli ezt az eszközt.

A táblagépeknél viszont már kiütközik a nemek közötti eltérés. Sokkal több férfi kedveli ezeket az eszközöket, mint nő. Az életkor szerinti eloszlás összehasonlításakor pedig azt látjuk, hogy a fiatalabb korosztály körében nő dinamikusan a táblagép használat.

Konklúzió

A két eszköz terjedése a magasabb jövedelmi sáv mellett a közepes jövedelmi zónában is egyre markánsabban jelenik meg. Ennek eredményeként valószínűleg még nagyobb ütemű növekedést fogunk látni az elkövetkezendő időkben. Annak ellenére, hogy a táblagépek piacán jóval erősebb a marketing, mint a könyvolvasó piacon, mégis ez utóbbi növekedési üteme sokkal nagyobb. Az én meglátásom szerint a könyvolvasók piaca inkább örvendetes módon bővül, szemben azokkal a véleményekkel melyek korábban napvilágot láttak itthon. A teljes lakosságra vonatkoztatott 12%-os elterjedtség és a növekedés üteme olyan mértékű amely joggal teheti optimistává a könyvolvasók és az elektronikus kiadványok forgalmazóit.

A táblagépek pedig a növekedés ellenére sem tudnak olyan mértékben terjedni, mint ahogy azt várnánk. Ha az adatokat nézzük akkor elsődlegesen a korosztályi megoszlásban vannak még kihasználatlan lehetőségek. A középkorú fizetőképes vásárlókat kéne valamivel megszólítani a gyártóknak, hogy növeljék az eladásokat. Ez egyelőre még várat magára és ha így marad, akkor a könyvolvasók megőrzik az előnyüket azzal együtt is, hogy a táblagépek amúgy jóval több feladat ellátására alkalmasak.