Netidők Blogtársaság

A mai mobilvilág egyik legszexisebb, legdivatosabb kifejezése az Android. Egy komolyabb androidos mobil akár státuszszimbólum is lehet. Nekem is androidos készülékem van kb. egy hónapja, no persze ezt nem azért írom, hogy dicsekedjem vele. Nézzük inkább a szó történetét és jelentését.

Ez egy ógörög kifejezés, amely az androsz főnév (ami az anēr ’férfi’, főnév birtokos esete) és az –eidesz ’valami példánya’, ’valamihez hasonló’ utótag (ami az eidosz ’faj’ névszóból származik) kapcsolatából áll. Az android tehát eredetétől fogva nemhez kötött, hím nemre vonatkozik, ám a nemzetközi nyelvhasználatban nemtől függetlenül az ’emberhez hasonló’, ’emberalakú’ jelentést hordozza.

Kifejezetten gyakori az android kifejezés a kultúra, a tudomány számos területén. Maga az android szóalak már a 13. században belekerült az európai kultúrába, Albertus Magnus vagy más néven Nagy Szent Albert, a középkor egyik legnagyobb teológusa, filozófusa és univerzális polihisztora a legenda szerint alkotott egy androidot vagyis gépembert, amit aztán tanítványa, Aquinói Szent Tamás megsemmisített. Annyi azonban bizonyos, hogy az emberi lét, az intellektus lényege, az antropológia ’embertan’ Albertus Magnus gondolkodásának a középpontjában állt. Innentől kezdve időről-időre felbukkant az európai, illetve majd az amerikai kultúrában is az android ’emberhez hasonló’ kifejezés.

Sok területen használják az emberhez hasonló, emberformájú eszközök megnevezésére az android szót. Talán a legismertebb származéka a droid (ami csonkolással alakult ki) George Lucas Csillagok háborúja című filmjében jelent meg, és már nem csak az emberszabású, hanem mindenféle robot jelentésében is elkezdték használni.

Az informatikában az androidot olyan robotok vagy mesterséges organizmusok, rendszerek elnevezésére szokták használni, amelyek úgy néznek ki, mit egy ember, vagy emberi módon cselekednek. Ám filmcímként, különböző számítógépes és egyéb játékok neveként, zeneszámok címeként is előfordul. Tehát az emberkinézetű vagy ember módjára cselekvő mesterséges szerkezet gondolata megtermékenyítette a kulturális, a művészeti és a tudományos életet is.

Az informatikában, pontosabban a moblitelefónia világában az Android egy tulajdonnév, ami a Google által (illetve a Google által felvásárolt Android Inc. kezdeményezésével) 2007 novemberére mobiltelefonok részére kifejlesztett, nyílt forráskódú, Linux alapú operációs rendszer neve. A névadás motivációja tehát világos, az operációs rendszer a fejlesztő vállalat nevét vitte tovább, tehát itt egy névátvitellel találkoztunk. És az eredeti név, a vállalat nevének a jelentése jól átláthatóan kapcsolódik a technológiai környezet a jelentésvilágához.

Ám ennek a mobilos operációs rendszernek a népszerűsége hatására az android kifejezés hallatán a legtöbb ember elsősorban a mobiltelefonokra asszociál, és csak másodsorban jut eszébe az 'ember alakú' jelentés.

Bódi Zoltán

A Google-ról mindenki beszél, mindenki használja a szolgáltatásait, közismert internetes cég, amely a híres keresőszolgáltatásról vált népszerűvé. A Google név tipikusan azoknak a szavak a csoportjába tartozik,  amelyek közhasználatúak, ám nem gondolkodunk el a jelentésükön. Hát íme a történet.

A Google név a 10¹⁰⁰ számot kifejező angol googol szóból ered. Ez a szám az 1-es számjegyből és az azt követő 100 darab nullából áll. A googol egy gyermeknyelvi szó, amelyet Edward Kasner matematikus kilencéves unokaöccse nevezett el. Kasner a James Roy Newmannel írt Mathematics and the Imagination című könyvében azt írja, hogy a gyermekek azoknak a számoknak tudnak nevet adni, amelyeket végesnek éreznek. Kasner arra kérte Milton Sirottát, a kilencéves unokaöccsét, hogy adjon nevet egy hatalmas nagy számnak, amelyet 1 után 100 darab nullával lehet leírni. Így tehát ez a hatalmas, elképzelhetetlen szám rögtön végesnek tűnt. Sirotta a googol nevet adta. Amikor a Google keresőrendszerének a feltalálói, Larry Page és Sergey Brin nevet kerestek az új rendszernek, akkor több egybehangzó forrás szerint szóba jött a googol szó is, de a csapatban valamelyikük elgépelte a szót a google formára, ami végül is megtetszett a társaságnak. A Google és a googol hangalakja és írásképe igen hasonló, és a jelentéstani kapcsolat lényege az, hogy a Google minden eddigi keresőnél több releváns találatot eredményez.

A magyar, mint minden nyelv, a nehézkesen kiejthető és jellemzően idegen hangzású szavak kiejtését közelíti a magyar szokásokhoz, így vált a szlenges, kötetlen beszélt nyelvben a Google [gúgl] alakjából gugli, és az igei származéka guglizik. A szó eleji és szó végi mássalhangzó-torlódások feloldása nagyon régi tendenciája a magyar nyelvnek, így a jellemzően idegen eredetű mássalhangzó-torlódásos szóalakokat egyszerűsítjük. Szó végi helyzetben ennek egyik módja, hogy hozzátoldunk egy magánhangzót a torlódáshoz: [gúgl] > gugli. Ez hasonlít a német eredetű krigli, sramli szavainkhoz.

Az angolban az igen nagy, ám matematikailag definiálatlan számok kifejezésére több, kreatívan alkotott forma is van, a legismertebb alak a zillion, de használják a godzillion, killion kifejezést is. Mindegyik annyit jelent hogy 'nagyon sok', 'megszámlálhatatlanul nagy mennyiség'. Ezeknek a kifejezéseknek az utótagja az -illion alak, ami a million ('millió'), billion ('milliárd') alakokból elvonással született. Az előtag a zillion esetében vélhetően az ábécé utolsó betűje, ami a betűvel kifejezhető legmagasabb érték szimbóluma. A godzillion a 'godzilla', 'hatalmas méretű szörny', a killion előtagja pedig vélhetően a to kill 'meggyilkol', 'megöl' jelentésű ige, és így kb. annyit tesz, hogy 'gyilkosan nagy szám'. Látható, hogy a zillion és társai a szemléletes, kreatív, szlenges szóképzés eredményei.

A magyarban ehhez hasonló jelentésű és stílusárnyalatú a ritkán és periférikusan előforduló, szintén szlenges csilliárd, amelynek az előtagja a csillagra megy vissza, tehát hozzávetőlegesen azt jelenti, hogy 'annyi, mint amennyi csillag van az égen'.

Bódi Zoltán

További elérhetőségek:

Kétségtelen, hogy egy súlycsoportba kerülhet a Facebook a Google-lel. A Facebook azonban egyelőre csupán egy ígéret, míg a Google már most is a valóság. Hadd fogalmazzak meg pár gondolatot Borek András bejegyzése kapcsán („Facebook: minden nap háború”), amik árnyalhatják a két óriás közötti háború képét:

I. A FB csak szövetségesekkel tudja megvalósítani azt, amivel a Google már most is rendelkezik, keresés a Bing-gel, maps a Yahoo-val stb. Ha politikai hasonlattal szeretnék előhozakodni, akkor azt mondanám, hogy ez egy érdekek mentén kötött koalíció, amit egyben kell tartani (most az tartja egyben, hogy sokan baromira félnek a Google-től, na meg persze sok pénzt akarnak keresni). Lehet, hogy ez később is elég lesz, de nem biztos. A FB nem nyitott cég, nincs a tőzsdén, nem ellenőrzik olyan szinten Zuckerberget, hogy a stratégiájára érdemi hatást tudnának gyakorolni (azért bármit ő sem csinálhat meg, elég arra a fejreállásra gondolni, amikor korát megelőzve kapcsolati háló alapú reklámozást akart bevezetni).

II. Sok esetben a FB és a Google kiegészíti egymást, még ha egyre több fronton háborúznak is. Most (minimum) három internet létezik egymás mellett és egymással átfedésben:

1. Történetileg az első volt a portálok, a nagy tartalomgyárak által létrehozott világ, amit a display alapú hirdetések tartanak el elsősorban. Ez egy nagyon sokszereplős világ (nálunk ezt az Origo és az Index uralja).

2. A második, ezzel részben egy időben épült, de csak később megerősödött világ a keresők világa, ami már inkább egyszereplős világgá vált mára, ezt a Google uralja és a keresőhöz köthető hirdetésből él. Bármit mond is a Google, igazándiból még mindig egy lábon áll, talán az Android és a mobilos dolgok egy napon tudnak ezen változtatni...

3. A legkésőbb fejlődni kezdő internet a közösségi. Először ez is nagyon sokszereplős volt, de egyre inkább úgy tűnik, hogy lesz ennek is egy szuperragadozója, a FB (majd meglátjuk, hogy a nemzeti vagy specializált játékosok túlélnek-e az árnyékában). Az üzleti modellje még nem teljesen tiszta, keveri a display-t meg a relevancia alapú hirdetést.

Na mármost ez a hármas egymás mellett, egymásból, és egymásra reflektálva él. Vannak hangsúlybeli eltolódások, de bármennyire is FB uralta világ lesz az internetből, a másik kettő által dominált aktivitásrendszerekre akkor is szükség lesz. Ezért tartom túlzónak azt gondolni, hogy bármilyen cég beérheti csupán FB-os jelenléttel.

III. A FB jelenleg még nagyon a hype-görbe elején tart (amikor azt hisszük, hogy mindenre jó lesz és mindent fel fog váltani). Pár év kell, hogy kiderüljön, mire jó igazán. Addig és utána is lesz háború, de utána is lesz Google meg közösségi oldal is, mert egymást részben kiegészítő tevékenység portfólióval bírnak. Párhuzamos világok harcáról van tehát szó, amelyek nem foglalhatják el teljesen a másik territóriumát és nem is dönthetik egymást romba. Szerencsénkre.

További elérhetőségek:

Képzelt hír: 2010. november 15-én a Facebook közösségi oldal újabb szolgáltatások elindítását jelentette be. Az eddig csak Titan projekt néven emlegetett csodafegyvert, a Google levelezője ellen állítják hadrendbe, míg a szövetséges Microsoft Docs termékét, a Google Docs ellen vetik be.

A Facebook totális háborút indított a Google ellen, mégpedig magán a Facebook-on belül, ahol a Google labdába sem tud rúgni, hiszen a felhasználók adataihoz nem tud úgy hozzáférni, mint ahogyan a Facebook fért a Google levelezésekhez hozzá, ha a felhasználó ezt engedélyezte.
Az egész helyzet nagyon érdekes és ha összerakjuk a kirakós játék elemeit, akkor látni fogjuk, hogy a papíron sokkal kisebb cég a jobb taktikai érzékkel, hogyan tudja megszorongatni Góliátot. Akkor lássuk hát a

Google

birodalmát. A cég valamikor keresőnek indult, az akkoriban megkerülhetetlennek hitt cégóriásokat küldött a padlóra, majd vált az internetes keresés első számú versenyzőjévé. Emlékszik még valaki az akkori versenyzőkre: Excite, Lycos, Altavista és Yahoo. Ebből mára csak a Yahoo maradt versenyben. Mint legkisebb céget évekig lenézték az akkori nagyok, a Google 1999 elején akár 1 millió dollárért például az Excite-é lehetett volna. Pár hónappal később Sergey Brin és Larry Page (a Google alapítói) a befektetőknek köszönhetően 25 millió dollárnyi pénzből gazdálkodhatott. A kereső biznisz csiszolgatása öt éven keresztül tartott majd a cég

2004

áprilisában először a Gmail szolgáltatást jelentette be, ami akkoriban meghívásos alapon működött. A fél világ azon csámcsogott, hogy érdemes-e az ingyen levelezést használni, cserébe az adatainkért. A másik fele a világnak pedig, élére állította a megtakarításait, készülve az akkor már küszöbön álló tőzsdei bevezetésre.
Ebben az évben indult útjának az Orkut nevű közösségi szolgáltatás a Google szárnyai alatt. Mivel a cégnek immár pénze is volt annyi mint a pelyva, az Orkut beindítása nem okozott különösebb gondot. Akkoriban ugyanis már sustorogtak egy MySpace nevű dologról, mint a következő nagy dobásról az információs szupersztrádán. Pedig ekkor már elindult a Facebook nevű közösségi háló is, amit ma már nem kell nagyon bemutatni senkinek. A következő évben

2005

augusztusában rajtolt a GTalk ami csevegő és egyszerű VoIP (telefon az interneten) szolgáltatást nyújtott. Két legyet is megpróbált ütni ezzel egyszerre a cég, a csevegő a máig népszerű MSN csevegője ellen készült, míg a VoIP rész egyértelműen Zennström, Skype nevű hegedűjéről próbált meg lecsenni egy pár húrt. Mindkettő újdonságnak mérsékelt sikere volt, bukásról nem beszélhetünk, de átütő sikerről sem. A fejlesztések nem álltak meg és 2006-tól kezdve szövegszerkesztővel, majd még az év vége felé egy táblázatkezelővel tovább bővült a kínálat. Ehhez a csomaghoz

2007

végén egy prezentációkészítő is csatlakozott. Közben a Google az állandó "beta", jelzőt is kezdte elhagyni innen-onnan. A Google annyira sikeres lett, hogy szinte nem volt olyan területe a webes alkalmazásoknak, felületeknek amiknek a Google ne tudott volna valamit ajánlani, a meghívásos alkalmazások szép lassan elérhetőek lettek mindenkinek. Minden a Google sikeréről szólt. 2008-tól aztán indult az Android platform ami az érintőképernyős mobil piacot rendezte át. Egy sikertelen amerikai frekvencia tender után

2009

elhozta a valódi telefonálás lehetőségét a Google-nél is, az egyelőre még csak az Amerikában elérhető Google Voice szolgáltatással. Ezzel nagyon erős portfóliót sikerült kialakítani a cégnek. Már csak az emberek kell, hogy használják a szolgáltatásokat. Na ez utóbbival van némi probléma. Az emberek az idejük nagy részét nem a hagyományos böngészéssel töltik. Az internet használók jó része, köszöni szépen megelégszik mindennel amit az internet új királya, a

Facebook

kínál. A közösségi élményt és szolgáltatásokat egy integrált helyen képes nyújtani ez a cég. Az emberek pedig már az online eltöltött idejük több, mint 10%-át itt töltik. A reklámozók is kezdik felfedezni maguknak ezt a platformot, amely már több, mint 500 millió embert ér el. Akik költenek azoknak a szemszögéből, pedig nagyon fontos, hogy mennyibe kerül elérni az embereket. Ebben is jobban teljesít az új üdvöske, mint a "régi" Google. Az idei év

2010

vége hozott néhány érdekességet. A Microsoft keresője a Bing duruzsol a Yahoo és a Facebook keresések alatt is. Ezzel pedig feljött a második helyre a keresők között. Ahogy nő a Facebook súlya, úgy az azon keresztül elérhető szolgáltatások is egyre fontosabbak lesznek. A Bing így egy hatalmas lehetőséghez jut, a Facebook pedig elérheti, hogy a keresések is a platformon keresztül történjenek.
Másik érdekesség volt, hogy a Facebook felhasználók immáron a Skype szolgáltatásait is használhatják a platformon belül. A Facebook chat pedig már régóta kiváltotta az egyéb szolgáltatásokat. Már csak egy nagy dobás hiányzik, hogy a portfólió igazán ütős legyen és az emberek a legfontosabb napi dolgok intézéséhez ki se lépjenek a Facebook-ról. Ez pedig a levelezés. A eddig csak

Project Titan

néven emlegetett szolgáltatás pont ezt fogja nyújtani. Nem kimondottan levelezésnek titulálta Mark Zuckerberg az újdonságot, hanem egy új üzenő lehetőségnek. Ha akarom email, ha akarom chat-szerűség, ha akarom SMS. Érzésem szerint inkább valami Wave-szerű reinkarnáció. Meglátjuk, hogy mennyire fog bejönni. A Facebook-on belül ezt szerényen csak "Google-gyilkos"-nak hívják és van is benne valami, hogy nagyot szólhat, ha a legfontosabb tevékenységek mindegyikét elérik a felhasználók egy kézből.A számháborúhoz hozzátartozik, hogy jelenleg a Hotmail 361 milló felhasználóval rendelkezik, a Yahoo mail 273 millióval, míg harmadik helyen a Gmail van, 193 millió felhasználóval. Állítólag a Facbook platformon ma 350 millió felhasználó közel 4 milliárd üzenetet vált naponta. Látható, hogy a cég ezzel, majdnem az első számú ilyen szolgáltatást nyújtó céggé léphet elő.

A Microsoft is próbál kapaszkodni közben. Ha minden igaz, akkor a Fusion Labs (a MS saját fejlesztő cége) kimondottan a Facebook-ra optimalizálva, elindítja az Office online elérhető változatát. Ezzel teljessé válik a fegyverarzenál. Mától, minden nap háború a két cég között.

Konklúzió

A Facebook ügyesen arra koncentrál, hogy a platformja elegendően nyitott legyen mindenkinek, akit nem Google-nek hívnak. A felhasználóbázisa pedig akkora, hogy még akkora cégeknek is mint a Microsoft is, megéri kimondottan a Facebook igényei szerint fejleszteni. Érdekes helyzet a mostani, és a Google-nek fel kell hagynia a "lassú" fejlesztési modellel, amikor 2-3 évig csak meghatározott körnek érhető el minden újdonság. Egyből mindent ki kell dobni a piacra, még akkor is, ha béta. A másik amit érdemes lenne megfontolni, hogy felhasználói élményben ugyanazt az integrált élményt kéne nyújtani, mint amit a Facebook-on tapasztalnak a használók.

Október elején a Google hivatalosan is bejelentette saját blogjában, hogy az egyik kutatócsoportja olyan autó kifejlesztésén dolgozik, amely képes emberi beavatkozás nélkül is közlekedni. Három prototípussal végzik az országúti kísérleteket, összesen már több mint kétszázezer kilométert tettek meg a Szilícium-völgy útjain.

A hír nem okozott különösebb kavarodást, gyorsan továbbléptek rajta az emberek. Pedig ez több mint érdekes, egy rövid pillanatra felvillant a fátyol a Google kulisszáiról, és sejthetővé váltak a cégóriás további tervei.

Az önműködő autóról már évtizedek óta ábrándozunk, lehetőségeiről, hasznosságáról bővebben itt olvashatunk. Az autóiparban teret hódító elektronika lehetővé is teszi ennek a technológiai alapjait. Az első kísérletek és  a katonai felhasználása felett a DARPA bábáskodott, amelynek a kereteit egy évenként meghirdetett sivatagi verseny adta. Ennek kudarcairól és ritka sikereiről is olvashattunk már. De mi az oka, hogy a Google beszállt ebbe a versenybe, sőt óriási előretörést sikerült elérnie? Nézzük a tényeket.

Az önműködő autó működésének három feltétele van. A pontos helymeghatározás, egy pontos térképszolgáltatás, és egy mesterséges intelligencia, amely a járművet irányítja.  A műholdas navigáció elvileg már adott, ráadásul az ezen a területen várható változások alapjaiban változtatják meg a technológiát.

A Google internetes térképszolgáltatása szinte napról napra fejlődik és pontosodik. A folyamat szemmel láthatóan átgondolt, fokozatos lépésekben jelenik meg, bár némelyiknek a célja (értelme) előre nem is igazán látható.  Kezdődött az egész a Google Földdel, ami első ránézésre, csak pusztán érdekes és izgalmas szórakozás volt, gyakorlati haszna nem látszott a ráköltött százmillióknak. Azután elindult a térkép, az útvonaltervezés, és mindjárt egy remek szolgáltatássá állt össze az egész. Azután nem látszott sok értelme az épületek 3D modelljeinek elhelyezésének sem, és csak játéknak tűnt a sok problémát kavaró streetview szolgáltatás is.

Az októberi bejelentés azonban értelmet ad a folyamatnak. Ha van egy jól használható útvonaltervező rendszerünk, ismerjük a városi objektumok vizuális megjelenését és 3D-s kiterjedését, ezek az információk az önjáró autók adatbázisának alapjait képezi.  A Google az autó kifejlesztésével nem csak támogat egy hasznos technológiát, hanem egy óriási piacot teremt magának.  Mert jön egy új autós technológia, amelyet az emberek boldogan fognak vásárolni a nyújtott kényelme miatt, és ennek a technológiának egyetlen informatikai kiszolgálója a Google lesz. Az üzleti lehetőségek óriásiak.

Mire eljut a fejlesztés oda, hogy elkészül, és gyártásra alkalmassá válik az autóhoz szükséges szenzorkészlet, megfelelően fejlett lesz a mesterséges intelligencia, addigra eléri a szükséges fejlettségi szintet a mobil internet is, és a Google adatbázisa is készen fog állni. És akkor egy, csak egy legény lesz talpon a vidéken…

További elérhetőségek: