Netidők Blogtársaság

Megmondom őszintén, marhára bosszant, hogy csak az iPhone és iPad felhasználókat veszik emberszámba. Viszont van egy jó hírem: változás előtt áll a piac, aminek már érezhetők a jelei.

Miért gondolom, hogy a nem almás felhasználók másodrendűek? Például állok tegnap este a metró peronon – pont elment előttem a szerelvény, volt időm nézelődni – nézem a reklámokat: nagy közműszolgáltató cég buzdít QR-kódos reklámposzterrel, hogy töltsem le iPhone vagy iPad készülékemre az alkalmazásukat, amivel mérő-óraállást lehet diktálni, meg ügyet intézni. Keresem, hogy hol van az androidos verzió, sehol egy utalás…

Vagy a másik: tavasszal előfizettem digitálisan a kedvenc havi magazinomra, hogy majd milyen jó lesz a tableten olvasni (androidos ez is). Hülye voltam és nem gondoltam arra, hogy nincs is androidos olvasója a szolgáltatónak. Azóta is csak ígérgetik, miközben iPhone olvasójuk van, iPad olvasójuk is, sőt, már az iPad 2-re is kijött az alkalmazásuk nem sokkal annak megjelenése után. Én meg tépem a hajam, hogy a saccra két tucat iPad 2 használójuknak bezzeg fejlesztettek külön appot, miközben az androidos olvasókra nagy ívben tesznek hónapok óta.

De mondhatnék további példákat is, amikor csak az iOS lebeg a cégek szeme előtt. A dolog különösen azért bosszantó, mert már ahogy az Ipsosban tavasszal végzett felmérésünkből kiderült, kb. háromszor annyi androidos felhasználó van idehaza, mint iPhone-os, a tablet meg gyakorlatilag még egy nem létező piac idehaza. Persze tudom, hogy az iPhone felhasználók hajlamosabbak többet költeni (sőt, egyáltalán költeni), mint az androidosok, de ez egy kényelmi szolgáltatásnál – mint amilyen egy közmű szolgáltatás, vagy banki szolgáltatás – vajmi keveset kellene, hogy nyomjon a latban, hiszen a közmű szolgáltatónak biztosan több androidos ügyfele van, mint iOS-es. Azt gondolom a dolog mögött részben az alkalmazást fejlesztését megrendelők tájékozatlansága áll, vagyis még mindig abban a hiszemben vannak, hogy az iPhone a legelterjedtebb okostelefon operációs rendszer. Pedig nem, sőt, soha nem is volt az, de a lényeg, hogy az android átvette világszerte a vezetést, nálunk is. A másik indok érzésem szerint, hogy a marketingesek azt gondolják a legtöbb cégnél, hogy az iPhone és iPad nevek egy reklámban való említése a saját márkájukkal („Figyelj, nekünk van iPhone alkalmazásunk, mi menők vagyunk”) önmagában mágikus hatással bír a saját brandre. (Egyébként ugyanez az oka, hogy szinte minden piszlicsáré nyereményjátékon iPod-ot, iPhone-t, iPad-et vagy MacBook-ot lehet nyerni, mintha mindenki csak erre vágyna). Nem mondom, hogy a marketingesek teljesen tévúton járnak, de ha tényleg felhasználókat akarnak az ingyenes alkalmazásuknak, akkor jobban teszik, ha inkább androidra költik el ugyanazt a pénzt, vagy legalább mind a két platformot komolyan veszik.

De, hogy ne csak a saját véleményem álljon szemben megannyi marketinges hitbéli meggyőződésével, mutatok néhány számot a mintaként kezelt Egyesült Államokból az eMarketer friss cikke alapján:

• az amerikai piacon 2011 májusában 38% volt az okostelefonok részesedése (Nielsen adat)
• ezen belül 39% volt az android részesedése és 27% az iOS-é
• ez a tény lassacskán eljut az amerikai marketingesek tudatáig is: míg 2011 első negyedévében „csak” 46% mondta, hogy fontos hirdetési platform számára az android, addig a második negyedévben már 62% (STRATA adat)
• a teljes képhez persze hozzátartozik, hogy továbbra is az iPhone vezet, 76% tartotta fontos hirdetési platformnak az első negyedévben és 87% a másodikban.

Lassan érik azonban, hogy (f)elismerjék az android szerepét a hirdetési piacon és az alkalmazások fejlesztésekor. Úgyhogy tessék idehaza is követni a trendeket, aki menő, androidra (is) fejleszt!

Pintér Robesz

Megrögzött hírfüggő vagyok, így folyamatosan vadászok a hírgyűjtő oldalakra és alkalmazásokra. Örömmel jelentem, hogy megtaláltam a világ legjobb információs technológiával és internettel kapcsolatos hírolvasóját. Egyetlen hiányossága, hogy csak mobil készülékekre elérhető, a neten nem férhető hozzá. A Pulse-ról van szó.

Az alkalmazás egyébként egy RSS olvasó, amely más oldalak tartalmaiból mazsolázik, azok friss híreit képes egyszerű és gyorsan áttekinthető formában hozzáférhetővé tenni. Mi teszi a Pulse-t annyira népszerűvé? A szerkezete: ha vízszintesen görgetünk, akkor az azonos hírforrásból származó hírek olvashatók egymás mellett, míg, ha függőlegesen, akkor az egyes különálló hírforrások következnek egymás után. Minden hír egy kis négyzetet kap, egy képpel és egy címsorral szerepel. Tehát az alkalmazás „a kedvenc weboldalainkból színes és interaktív mozaikot csinál” – ahogy a Pulse oldala fogalmaz.

A Pulse a beállítás során lehetőséget ad, hogy beállítsuk a számunkra érdekes hírforrásokat és felajánlja közülük a legnépszerűbbeket (pl. engadget vagy gizmodo stb.), de összeköthető a Facebook fiókunkkal is – ez esetben az ismerőseink által megosztott linkeket jeleníti meg. Végezetül használható klasszikus hírolvasóként is, beállíthatjuk a kedvenc blogjaink vagy híroldalaink RSS címét is, hogy a friss tartalmat mindig megjelenítse a számunkra.

A Pulse android rendszerű eszközökre, iPhone-ra és iPad-re ingyenesen letölthető.

Probesz

A napokban fordul velem elő, hogy vonaton utaztam, és gyorsan meg kellett írnom egy szöveget, és utána publikálni kellett volna az interneten. Volt nálam laptop és egy androidos okostelefon. A laptopnak nem volt 3G modulja, nem tudtam vele internezni, a telefonom ugyan internetképes volt, ám rajta keresztül nem tudtam a szövegszerkesztővel megírt szöveget feltölteni az internetes adminisztrációs felületre. A szöveget újra írni nem volt kedvem, időm sem volt rá, és egy érintőképernyős okostelefon kezelőfelülete amúgy sem hosszú szövegek szerkesztésére van kitalálva.

Image: Getideaka / FreeDigitalPhotos.net

Kézenfekvő lett volna a megoldás, hogy kössem össze a telefonomat és a laptopomat, és a telefonom internet-hozzáférésén keresztül csatlakoztassam a számítógépemet a nethez. Ehhez azonban olyan szoftveres szolgáltatásra lett volna szükségem, ami ezt lehetővé teszi: ezt hívják tethernek. Ez egy olyan alkalmazás, amely a mobilkészülékből internet acces pointot (internet hozzáférési pontot) vagy wi-fi hotspotot (wi-fi hozzáférési pontot) varázsol. Tehát a tether segítségével vezetékkel (USB kábellel) vagy vezeték nélkül (wi-fin keresztül) egy számítógép kapcsolódni tud a telefonnal elérhető internethez. A tether szolgáltatás androidos, iPhone és Blackberry okostelefonokon, valamint symbianos telefonokon is elérhető.

Image: Michal Marcol / FreeDigitalPhotos.net

A tether angol szó, a jelentése ’kipányváz’, ’kiköt’, ’láncra köt’. A tether alkalmazás tehát a telefonhoz, illetve annak az internet-hozzáféréséhez pányvázza, láncolja a számítógépet. Ez a képi, metaforikus kifejezés tehát arra utal, hogy olyan szoros kapcsolat jön létre a két eszköz között, amit nem lehet felbontani a cél, vagyis az internethez való kapcsolódás érdekében. A tehtert magyarul nem mondjuk, egyelőre nincs elterjedt magyar változata, ráadásul a szóbelseji [–th-] ejtése is nehézkes a magyar beszélőnek, rendszerint [-sz-] esetlen [-t-] hanggal helyettesítjük. Ezt a funkciót körülírással fejezhetjük ki, például így: internetmegosztás.

A mobileszközökön az operációs rendszer típusától és verziójától függően vagy alapszolgáltatásként vagy külön telepíthető alkalmazásként érhető el a tether, és jellemzően ezeknek az alkalmazásoknak a nevében is szerepel a tether kifejezés (pl.: Tether for Android, Tether for Root Users stb.).

Csak érdekes, szubjektív megjegyzésként fűzöm hozzá, hogy a régi, kb. négyéves, már használaton kívüli symbianos telefonomon mindig is alapfunkció volt, amit most tethernek neveznek, és viszonylagos újdonságként emlegetnek az okostelefonok világában, csak nem így hívták. Tehát egy régóta meglévő szolgáltatás az újabb eszközökön is elterjedt, és számunkra (magyarok számára) kaphat új nevet.

Bódi Zoltán

Akinek okostelefonja van, az előbb-utóbb elkezdi azt a saját képére formálni. Platformtól függ, hogy ebben mekkora a szabadsága a felhasználónak, alkalmazásokat jellemzően minden rendszerre le lehet telepíteni, így még többre lesz lépes a készülék, ám például androidos felületen Magyarországon 2011 februárjában egyelőre még csak ingyenes alkalmazásokat lehet letölteni, iOS platformon meg hozzá lehet férni a fizetős tartalmakhoz is. Aki kicsit jobban ért a programozáshoz az átlagnál, annak elképzelhető, hogy igénye támad arra is, hogy a készülék szoftveres környezetét, a felhasználói felületet az alapvető felhasználói jogosultságon túlmenő módon is átalakítsa. Ekkor találkozunk a rootolással.

Ez a szakkifejezés voltaképpen azt jelenti, hogy a felhasználó rendszergazdai jogosultságot szerez, és így hozzáfér a telefon olyan védett részeihez (beállításaihoz, mappáihoz), amit az alapszintű felhasználói jogosultság nem tesz lehetővé. A rootolásnak köszönhetően jóval több mindent telepíthetünk, törölhetünk vagy módosíthatunk a készülékünkön, mint anélkül, például adroidos felületen hozzáférhetünk hazánkban is az Android Market fizetős alkalmazásaihoz, teljesen új, egyedi felhasználói felületet hozhatunk létre, és a lehetőségek tárháza szinte végtelen. A rootoláshoz a különböző platformok, gyártók különböző módon viszonyulnak, egyesek engedik, de nem támogatják, mások teljes mértékben tiltják, egy viszont általánosnak mondható: a rootolás következménye a garanciavesztés. Viszont azt is hozzá kell tenni, hogy a rootolás előtti állapotot vissza lehet állítani.

A rootolás kifejezés alakja klasszikus példája a beillesztésnek, hiszen az angol root szóalakhoz magyar képzőket kapcsolunk (-l igeképző, -ás/-és névszóképző), így korlátlanul lehet használni magyar nyelvtani kontextusban. A kifejezés hangalakja tökéletesen megfelel a magyar fonetikai környezetnek, a beszéd során tehát nem hangzik idegennek. Más a helyzet az írásképpel, mert egyelőre a magyar írásgyakorlatban a szótőben megtartjuk az angolos írásmódot (root). Van példa arra, hogy az idegenes íráskép is illeszkedik a magyar szokásokhoz (rootolás > rútolás), de ez egyelőre igen ritkán fordul elő (a Google 2011. február 9-én mindössze 170 találatot hozott fel a rútolás alakra), és persze nem is törvényszerű ez a folyamat, lehet, hogy megmarad a jelenlegi forma.

A root névszó alapjelentése az angolban 'gyökér', 'eredet', 'tő', 'alap' és ennek sok kapcsolódó jelentése alakult ki. Az igei forma (to root) alapjelentése hozzávetőlegesen így írható le 'a gyökerekig, az alapokig lenyúl', és ennek is szétágazó jelentésmezeje van, amit most nem részletezek, mindenkinek a fantáziájára bízom ezt.

A rootolás a jelenleg tárgyalt, informatikai jelentését onnan kapta, hogy a Linux rendszerekben a rendszergazdai jogosultságot rootnak nevezik. A klasszikus *NIX környezetben minden kommunikáció fájlokon keresztül történik. Az a felhasználó, amelyik a tulajdonosától függetlenül minden fájlhoz hozzáfér az a root, a Linux világ hajnalán ez eredetileg azt jelentette, hogy a root a rendszer gyökérkönyvtárát birtokolja teljes írási és olvasási joggal. A root tehát teljes jogosultsággal rendelkezik arra, hogy belelásson a rendszerfájlokba, a rendszer alapjaihoz is lenyúlhat, míg az egyszerű felhasználó ezt nem teheti meg. Ezt az elnevezést örökölte a mobilos világ a rootolással. Megjegyzem, hogy a számítógépek fájlstruktúrájában is találunk gyökérkönyvtárat, azaz root directoryt, ugyanis az állományokat mappákba vagy könyvtárakba rendezzük, és ezek pedig első szinten a gyökérkönyvtárhoz kapcsolódnak. Tehát a root kifejezés származékai a számítógépes szókincs több rétegében is megtalálhatók.

Az utóbbi pár hétben megváltoztak az olvasási és hírfogyasztási szokásaim. Ez alapvetően három dolognak köszönhető: először is elindult a Netidők blog, így fontos, hogy érdekes, de ugyanakkor máshol még nem „szétírt” témában tudjak hétről-hétre péntekenként egy posztot megjelentetni itt. A második, hogy elkezdtem szisztematikusan használni egy jegyzetelő alkalmazást – az Evernote-ról van szó – amellyel néhány kattintással lehet böngészőből, levelezőből, mobilon elmenteni mindazt, amit éppen olvasok, és mentésre érdemesnek találok. Végül, harmadszor tavaly december óta egy android-os tabletet használok olvasgatásra, böngészésre, levelezésre amikor nem vagyok éppen a gép előtt (ezen szintén fut folyamatosan az Evernote a háttérben). Mindennek köszönhetően elkezdtem szisztematikusan felderíteni, hogy honnan lehet első kézből gyorsan és minőségi (nem csak) technológiai hírekhez jutni androidon, hiszen könnyen tudom azokat elrakni, rendszerezni, hogy később dolgozhassak velük.

Korábban elsősorban magyar nyelvű és külföldi e-mail hírlevelekből tájékozódtam a technológiai hírekről, amelyeket évek óta olvasok (pl. SG, IT Business, Computerworld, eMarketer, Information Policy) – és néhány hazai weboldalt látogattam rendszeresen (pl. origo, index). E mellett több-kevesebb kihagyással a Google Reader olvasómba befűzött megannyi blogból csemegéztem (pl. Appleblog, Médiablog, doransky, Webisztán). Utólag rájöttem, hogy mindezekre szinte kivétel nélkül igaz, hogy a nemzetközi (technológiai) eseményeket tekintve nem elsődleges hírforrások – ez jelen esetben nem értékítélet, hanem tény. Így én is csak szűrten és közvetetten szerzek tudomást a fontosabb eseményekről, illetve sok esetben nem is jutnak el azok hozzám. Mivel jól olvasok angolul, nincs akadálya, hogy a nemzetközi híreket első kézből szerezzem be.

Szóval elkezdtem keresgélni a hírforrások, médiumok között. Még csak a dolog elején-közepén tartok, de talán érdekes lehet másnak is a lista. Elsősorban az androidos készülékek tulajdonosai figyeljenek, ugyanis a legtöbb esetben android alatt futó alkalmazásokról van szó (de gondolom ezek 90-95%-ban iPhone alatt is meg vannak). Tehát néhány alkalmazás androidra, amit érdemes kipróbálni a technológiai hírek szerelmeseinek (de ugyanezek szerencsére a weben is elérhetőek):