Netidők Blogtársaság

Pár napja egy közeli rokonom megkérdezte, hogy milyen tabletet vegyen, ha 20-30 ezer forintot szánna az egész vásárlásra. Elsősorban netezésre, videók megnézésére, egy kis játékra és térképes navigációra szeretné használni és fontos számára az akkumulátor idő. A jó hír az, hogy még ilyen összeg mellett sem kell nagy kompromisszumokat kötnie annak, aki tabletet szeretne. Viszont 1-2 dolgot érdemes észben tartani.

Ha valaki nem szán ennél többet vagy jóval többet a táblája beszerzésére, akkor elsősorban a belépő szintű androidos készülékek között ildomos körbenéznie. Mivel az android uralja a tablet piac közel 70%-át már, nehéz is mást venni, pláne ebben az árkategóriában. Fontos viszont, hogy olyat androidos tabletet válasszunk, amin nem csak a gyártó saját (többnyire szegényes) alkalmazásboltja elérhető, hanem a nagy, rendes alkalmazásbolthoz (Google Play) is csatlakozik, különben nem fogunk tudni bármilyen androidos appot rátelepíteni, ami később keserű szájízt okozhat. Az, hogy egy tablet hozzáfér-e az alkalmazásbolthoz rendszerint egy termékleírásból vagy terméktesztből kiderül, ha rákeresünk a kiszemelt készülékre a neten, de mostanában már az ilyen eszközök a gyakoribbak.

Androidra egyébként több ezer(!) gyártó van, a nagyok (például a Samsung, az Asus, a Lenovo vagy az Acer) eladnak fejenként legalább 1-2 millió tabletet negyedévente, viszont a kicsik piaci részesedése összességében majdnem 40% körül van a teljes piacon és az előző negyedévben 17,5 millió ilyen egyéb gyártótól származó tabletet vettek a világon. Jól látszik tehát a trend, hogy az olcsóbb, kevésbé márkás tabletek előretörnek szinte mindenhol.

Persze a no name gyártók között is vannak különbségek, idehaza például nagyon erős tablet fronton a myaudio (piacvezető a Samsung vagy az Apple előtt) – egyébként magyar cég, bár ugyanúgy Kínában gyártják az eszközeiket, mint szinte bármelyik másik márkának. Ezek mellett belépő árszinten érdemes lehet megnézni például a Wayteq vagy a ConCorde készülékeit, ezek ugyanis nem teljesen ismeretlen márkák, de nem is olyanok, ahol csak a névért ad ki valaki jelentős plusz összegeket.

Ami a működési időt illeti, biztos találni olyan modellt, amiben cserélhető az akkumulátor, de inkább az szokott jellemző lenni, hogy ehhez nem lehet hozzányúlni (tehát a hátlap nem levehető és az akkumulátort nem lehet otthon eltávolítani). Viszont hordozható akksi töltőt be lehet szerezni, az a tableten túl telefonhoz és akár hordozható DVD lejátszóhoz is jó lehet, így én inkább ezt javasolnám, mint a plusz akkumulátort, ami csak egyetlen készülékhez jó és macerás lehet a ki-behelyezése.

A tablethez persze kell internet is, alapból nyilván az otthoni, munkahelyi vagy egyéb wifivel használjuk a készüléket. Ha utazás közben is hozzá szeretnénk férni az internethez, akkor választhatunk mobil internetes modellt (többnyire felárral), ez esetben készüljünk fel, hogy a 3G csak akkor működik, ha mobilnet előfizetést veszünk hozzá, ez legalább havi 1-2 ezer forintba kerül, illetve bizonyos előfizetésekhez lehet 2 sim kártyát igényelni és ugyanazt az adatcsomagot használni az okostelefonhoz és a tablethez. Ha van már okostelefonunk és azon van mobilinternet kapcsolat, akkor megoldás lehet az is, hogy a telefonkészülék internet elérését osztjuk meg a tablettel – ez a nagy mobil platformokon (android, iOS, Windows Phone) ma már mind elérhető.

További szempont lehet, hogy térképes navigációra is alkalmas legyen az új kütyünk. Ha van GPS a tabletben, akkor kültéren bárhol fogja a jelet, de csak akkor jeleníti meg térképen a helyzetünket, ha hozzáfér egy térképhez. Ehhez vagy kell egy offline is működő térkép (választásunktól függően ennek akár a tablet árával vetekedő plusz költsége is lehet), vagy állandó online kapcsolat, amin keresztül útközben is le tudjuk tölteni a térképet. A Google Maps (az android ingyenes saját térképe) tudomásom szerint csak bizonyos sugarú területet tölt le előre offline üzemmódhoz, de nem komplett térképeket. A legtöbb nagy térképes szolgáltatás (például a Google-é vagy Apple beépített térképe) nem működik teljes funkcionalitással offline (ezt leginkább a Nokia oldotta meg, egyelőre viszont nekik még nincs saját tabletjük). Szóval offline navigációhoz egy megfelelő, offline is működő alkalmazásban érdemes gondolkodni. Az android alkalmazásbolt egyebként PC-ről is böngészhető, bármilyen speciális célra szeretnénk egy tabletet vásárolni, előre utána lehet nézni a témának, hogy van-e olyan alkalmazás, ami majd kielégíti az igényeinket. Az androidos offline navigáció amúgy egy elég népszerű a kérdés az interneten…

Végül a készülék kiválasztásánál szerintem érdemes még odafigyelni a processzorra és a memóriára, bár az elején lehet, hogy azt gondoljuk, csak netezésre kell a tablet, de idővel szinte biztos rakunk rá néhány játékot és az gyenge hardveren szaggathat, ami jelentősen rontja a játékélményt. Két magos processzor és 1GB memória szerintem ajánlott és legalább android 4-es rendszer (mert a legújabb alkalmazások a régebbi androidon nem biztos, hogy elfutnak). Ezekkel az elvárásokkal egyelőre pont beleférünk a célul tűzött 30 ezer forintos lélektani határba.

Pintér Robesz

Van-e még innováció a mobil iparban? – tették fel a kérdést a csütörtöki első szekcióban, a választ többek között a Jolla, a Deezer és a Foursquare vezetői próbálták megtalálni. Aztán a standokon járva megnéztem, hogy ténylegesen mit innováltak azok a gyártók, akik a keddi sétámon kimaradtak: én egyetlen készülékre mondtam azt, hogy instant get, vagyis azonnal akarom – a díjnyertes Samsung Galaxy kamera tényleg fantasztikus. Végül az iparági elemzők megerősítettek benne: a kütyügyártók közötti ádáz harcban eljött a vérfrissítés ideje, új operációs rendszerekre és új szereplőkre is számíthatunk, miközben a hordozható számítástechnika még inkább kiszabadul a mobilokból.

Innoválni, innoválni, innoválni

Nem hálás dolog manapság a mobil iparban dolgozni, a fejlődés a kilencvenes vagy a kétezres években sem volt lassú, de ami az utóbbi 2-3 évben történik, az még ezekre is rátesz egy lapáttal. Csak az tud tartósan sikeres maradni, aki innoválni tud. A Samsung öt darab Mobile Awards díja megerősíti, hogy a sikerhez innováció kell, ugyanakkor az, hogy valaki innovál, még nem garancia a sikerre. Nézzük meg például az LG törekvését a 3D fényképezés mobilokban való meghonosítására, a rengeteg, fejlesztésbe ölt pénz sohasem fog megtérülni, mert az embereknek nem kellettek az ilyen eszközök – nem is lehetett látni már az LG standján sem őket.

Ha a jelenlegi mobil iparágat megvizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy ez a mobilos ökoszisztémák arany korszaka. Ez azonban nem igazán jó sem az eszközgyártóknak, sem a telefontársaságoknak, akiket kizsigerel ez a duopolista világ, ahol egyik oldalon az Apple zárt rendszere, másik oldalon az Android uniformizált világa áll. Mindenki belefáradt abba, hogy az Androidon iszonyatosan nehéz valami különlegeset, sajátot, megkülönböztethetőt alkotni, ami képes megszólítani is a vevőket. Így a legtöbb gyártó a megahatertzekkel, magokkal, megapixelekkel, colokkal és centiméterekkel versenyzik. Ehhez képest az új nyílt platformok, mint amilyen a Jolla vagy a Firefox OS, alternatívát kínálnak. A Jolla segítségével saját szolgáltatások építhetők a rendszerbe, de akár saját hardver is készíthető, például a Deezer képes lehetne olyan hordozható zenelejátszót készíteni, ami sohasem létezett korábban és egyedi felhasználói élményt nyújt.

A Foursquare és a Deezer előadásaiból az is kiderült, hogy az innováció a mobilra épülő szolgáltatások (OTT – over the top) világában is fontos. A Foursquare segítségével – ami jelenleg a legismertebb helyalapú szolgáltatás – jelezni tudjuk a mobiltelefonunkkal, hogy fizikailag hol tartózkodunk). Most azon dolgoznak, hogy elérjék, mindenkinek olyan térképe lehessen, mint Harry Potternek, amin jól látszik nem csak az, hogy te hol állsz, hanem az is, hogy a barátaid, ismerőseid hol vannak, és hogyan mozognak. A Foursquare közösségivé teszi a térképet, egyedivé, kereshetővé, felfedezhetővé. Már most is elmondható, hogyha a korábbi bejelentkezései alapján a Foursquare javasol valakinek egy helyet (éttermet, bárt, mozit…) felfedezésre, akkor az esetek 20%-ában azt tényleg meglátogatják a felhasználók. A szolgáltatásban keletkező bejelentkezési adatok pedig aranybányát jelenthetnek a helyeknek – amelyek, ha bizonyítják, hogy ténylegesen ők üzemeltetik az adott helyet, akkor hozzáférhetnek az összesített bejelentkezési adatokhoz. Képzeljük el a Google Analytics-et, csak itt nem weboldalak látogatóiról, hanem létező helyek látogatókról van szó…

A nemrégiben Magyarországon is elindult Deezer egy zenei szolgáltatás, aminek segítségével 20 millió dal közül választhatunk. A Deezer vezetője szerint a zenei szolgáltatásokban rejlő potenciálokhoz képest egyelőre még kőkorszakiak a megoldások, rengeteget fejlődhet a piac. Ők jelenleg három módon innoválnak:

1. házon belül: minél jobb szolgáltatás, minél több eszközön (mobil, tablet, tévé stb.)
2. a felhasználók bevonásával, hogy azok minél több zenét tudjanak felfedezni és ezzel kiteljesítsék az identitásukat. Ehhez viselkedés alapú adatelemzésre és ajánlásokra van szükség.
3. az előadók bevonásával, akik a Deezer segítségével még közelebb kerülhetnek a rajongókhoz.

Az innovációról szóló előadásokat szokás szerint panelbeszélgetés zárta, amiből itt egyetlen dolgot emelnék ki: a sikerhez elengedhetetlen, hogy szívvel-lélekkel dolgozzunk az ötleteinken, ezt ugyanis megérzik a felhasználók vagy a vásárlók.

Okoskamera, NFC-s kólaautomata és tablet japán ovisoknak

Kedden már jártam a Samsung standja mellett – nehéz is lett volna kikerülni, az egyik legnagyobb volt az egész rendezvényen. Akkor megfelelő mennyiségű idő híján úgy döntöttem, hogy ide még külön visszajövök. Megérte. A Samsung szinte minden termékvonalat elhozott Barcelonába, nem csak a telefonjait. A díjnyertes Galaxy Camera tényleg lenyűgöző – nem mellesleg a szemfüles Samsung már rá is írta a terméket bemutató leírásra, hogy a készülék a kedden elnyert Global Mobile Awards 2013 díjazottja.

Okoskamera: az új hibrid eszköz a Samsungtól

A Galaxy Camera szinte egy teljes értékű okostelefon (csak hagyományosan nem lehet vele telefonálni), amibe SIM kártyát is lehet tenni, de van rajta egy kompakt kamera képességeivel rendelkező optika, 21 szeres zoommal. Úgy éreztem, hogy muszáj egy ilyen készüléket szereznem – az egész 4 nap alatt egyetlen másik kütyünél sem fogott el ez az érzés.

A másik, ami nagyon tetszett a Samsungtól a home sync és az otthoni saját cloud megoldásuk. Ezek segítségével nem kell másolgatni és mentegetni az egyszeri embernek, ez megtörténik a megfelelően beállított eszközökkel magától, amikor otthon vannak. De a Samsung nem csak a mezei felhasználókat célozta meg, hanem az oktatási, egészségügyi, üzleti megrendelőket is. Ami még érdekes MWC turista csalogató látványosság volt, az az NFC-s kóla automata – az NFC csippel rendelkező készülékek birtoklói egyetlen érintés nélkül vehetnek maguknak a jövőben szénsavas üdítőt.

A HTC standjára is bekukkantottam és megnéztem az új telefont (HTC One), az egyik legjobb készülék, amit a kezembe fogtam az elmúlt napokban. Az új kezelőfelület elsőre kicsit zavarba ejtő (kis dobozok a nyitó képernyőn, friss hírekkel – direkt nem mondok csempét). De pár pillanat után nagyon hasznos, hogy rögtön tartalom van a kijelzőn.

A Sony standján az új telefon (Xperia Z) vezeték nélküli zenehallgatási képességet próbáltam ki, nagyon tetszett, bár nem sikerült megtalálnom, hogy az alkalmazásban hová van integrálva a zenevásárlás lehetősége. Az új készülék nagyon szexi, jó kézbe fogni, nagyon tetszett, viszont ami igen furcsa volt, hogy a kijelzőn bizonyos szögben tartva kb. egymástól 3-4 milliméteres távolságra lévő pontok rácsát lehetett látni, ami elég zavaró.

Az LG széles termékportfóliót mutatott be a belépő kategóriától (lassú, kicsi, pixeles kijelzős mobilok) az Optimus G Pro-ig, ami most a legjobb készülékük. Különböző szolgáltatásokat is demóztak, amikor ott jártam, amik érdekesek, például a kamerával videózás közben zoomolni lehet egy bizonyos részre, amit a mikrofon is követ és kiemeli az abból a részből jövő hangot. De lehet mind a két kamerával (hátoldali és front oldali) egyszerre videót felvenni, a front oldali kicsiben belekerül a videóba. De videó nézés közben kicsi képbe ki lehet rakni a videót, átlátszóvá tenni és közben levelezni. Szóval az LG is próbál elmozdulni a hardver felől a felé, hogy a szoftveres megoldásokkal is megkülönböztesse magát.

Végül a japán Docomo standján megnézhettem, hogy a 10-15 éveseknek milyen androidos telefont fognak piacra dobni hamarosan Japánban – ez elsősorban, mint gyakorló szülőt érdekelt. Mindent kontrollálhat, beállíthat a szülő a Sharp által készített modellben. Van rajta pánik gomb, ami 3-5 másodperces nyomva tartás után bekapcsol, visítani kezd és értesíti a szülőt, aki belehallgathat, hogy mi történik éppen, illetve arról is információt kap, hogy éppen hol van a telefon. Az egyetlen furcsaság, hogy nincs Wifi a készülékben – szándékosan, mert úgy megkerülhetőek lennének bizonyos szülői korlátozások. Végül megnéztem a 3-6 éveseknek készült tabletet, játékos programokkal, amik például megtanítják, hogy a hal a tengerből kerül a tányérodra vagy a más országokból jövő barátokról lehet képet csinálni és megismerkedni a kultúrájukkal.

A Docomo gondol a legkisebbekre is: tablet a világ felfedezéséhez

Mi lesz, ha telefont fejleszt az Amazon?

A nap és a hét egyik legérdekesebb programjával zárult számomra a Mobile World Congress, iparági elemzők valamint az ARM és a Qualcomm képviselői szedték össze a konferencia résztvevőinek, hogy milyen újdonságokról maradtak le, ha nem jártak a kiállítók standján, illetve mi várhat ránk a közeljövőben. Azt is végigbeszélték, hogy a távolmaradó szereplőkkel kapcsolatban mi a jelenlegi helyzet.

Ebből kiderült, hogy az iPhone technológiai értelemben már lemaradt, amiért azonban ez is belefér az almás gyártónál, hogy olyan felhasználói élményt ad, aminek a készülék csak egy része. Viszont az iOS-t újra kellene tervezni, akárcsak a Blackberry tette a saját rendszerével. Az Apple egyébként túlságosan is a saját ökoszisztémájától függ, ha ez valamiért meggyengül, az magával ránthatja az egész céget, ezért nem állhatnak le az innovációval sem. A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy ugyan az Apple standdal nem volt jelen, de a résztvevők tetemes része iPhone-nal vagy iPaddel dolgozott a kongresszus alatt, így bújtatva mégis képviseltette magát a gyártó.

A Nokia szintén le van maradva, egyrészt, mert a Windows Phone nem tud labdába rúgni. Számos alkalmazást és fizikai eszközt vagy csak iOS-re vagy iOS-re és Androidra gyártanak. Másrészt a Lumia 920 a képalkotást leszámítva nem veszi fel a versenyt a többi gyártó csúcskészülékeivel – ez az egyszerű felhasználóknak nem fontos, viszont a véleményvezérnek számító okostelefon felhasználóknak, akik befolyásolják a többiek döntéseit, az. Viszont a Nokia nagy esélye, hogy az Android erős hardverigénye miatt nem gyártanak 40 dollár alatti áron elérhető, elfogadhatóan működő Androidos eszközt – ebben a Nokia Asha termékvonala egyelőre verhetetlen. Így a stratégia az lehet számukra, hogy a fejlődő világ tömegei számára adnak belépő szintű okostelefont, majd ezeket az embereket a Lumia vonalra csábítják át. A gond csak az, hogy az elég nagy a szakadék az Asha és a Lumia között egyelőre, amit nem biztos, hogy át tudnak hidalni.

A HTC mondhatni ugyanaz a történet, mint a Nokia, csak kicsit másképp. A legnagyobb problémájuk azonban, hogy pusztán telefonkészülékeket gyártanak. Az új csúcskészülék felülete végre egy jó próbálkozás, hogy valami egyedit nyújtsanak, ami képes megkülönböztetni őket a vásárlók szemében. A hardver és a dizájn is elsőrangú. A gond az, hogy elkésett a termék, nem az első negyedévben kell új csúcskészülékekkel megjelenni, hanem a harmadik vagy negyedik negyedévben. A fő kérdés, hogy elég erős-e a HTC, hogy eljusson az üzenetével a felhasználókhoz és megmutassa, ismét tud jót alkotni.

A Samsung és a Google kölcsönösen egymásra vannak utalva, nem is tudni melyikük az erősebb. A Samsung végezte a legjobb munkát az Androiddal, mert képes a rendszer jellemzői előnyként eladni a vásárlóknak, míg erre a konkurensek nem képesek, pedig ugyanazt a rendszert találni az ő készülékeiken is.

Ami a jövőt illeti, az új operációs rendszerekkel (mint, amilyen a Tizen vagy Firefox) újra a web lehet az a platform, ami felé a fejlődés fordul. De ez csak a gyártóknak fontos, a felhasználókat nem érdekli. Ők egyszerűen tökéletes felhasználói élményre vágynak, nem érdekli őket, hogy ez egy Android vagy Apple alkalmazás vagy web.

Végül, elhangzottak a beszélgetésen elemzői előrejelzések a következő évre:

• még több márkától várható, hogy telefont adjon ki. Ilyen lehet az eBay vagy a Firefox, de az Amazon is előállhat egy piacot átrendező készülékkel, ahogy tette a tabletek között. Az is elképzelhető, hogy a Lenovo lesz az előttünk álló év meglepetés gyártója, ha végre kilép a kínai piacról az okos készülékeivel.
• egy Lumia tablet remekül szolgálná a Nokia üzleti megrendelőkkel kapcsolatos terveit. Talán a Windows Phone rendszernek is jó éve lesz végre és képes lesz a kétpólusú mobilos világot három pólusúvá alakítani.
• az előttünk álló évben tovább fog erősödni a viselhető mobil eszközök trendje. Bár az eszközök nem fognak tömegekhez eljutni, de a geekek és a véleményvezérek már a kezükbe kaparinthatják őket (Google Glass vagy okosóra)

Mindent összevetve a jövő már nem csupán az okostelefonokról szól, hanem további új eszközökről és azok összekapcsolásáról.

És ezzel búcsúzik Barcelona és a Mobile World Congress. Ha minden szerencsésen alakul, talán jövőre újra itt lehetek…

Pintér Robesz

Google Nexus, iPad Mini vagy Microsoft Surface RT? Esetleg Kindle Fire? Megjelent a tabletek új generációja, még élesebbé válik a harc az android és az iOS között és a Microsoft is helyet követel magának ezen a piacon saját, tabletekre szánt operációs rendszerével, a Windows RT-vel. Ebben a helyzetben adódik a kérdés, hogy aki mostanában tervezi egy tablet beszerzését, az mi alapján válasszon? Szubjektív mérlegelés következik a tabletekről és a választási szempontokról.

A kiindulópont természetesen az legyen, ha tabletet választunk, hogy egyáltalán mire szeretnénk használni a készüléket Ne vakítsanak el minket a cégek csábító kütyüi, meglehet, hogy nem is tabletre, hanem ennél kisebb vagy nagyobb kijelzővel rendelkező készülékre van igazándiból szükségünk (okostelefonra vagy laptopra). Nagyon fontos, hogy a tabletek a számítógépekhez képest ma még kivétel nélkül kompromisszumot jelentenek. Az új Alkotmányt leszámítva például kevés olyan szöveget írtak még tableten, ami lényegesen hosszabb lett volna, mint egy alapos bevásárlólista vagy egy ömlengős e-mail. A tabletek elsősorban tartalom fogyasztására és annak megosztására jók. A Microsoft Surface ígérete, hogy egyesíti a laptop és a tablet előnyeit, az első tesztek alapján biztosan nem igaz az ARM-os gépekre szánt Windows RT-re. Ez ugyanis nem képes a „hagyományos” Windows programok futtatására vagy huzamosabb munkára. És ezzel el is jutottunk a következő szemponthoz, ami nálam a funkcionalitás, vagyis, hogy egyáltalán mire használható az adott tablet platform. Nem biztos ugyanis, hogy arra szánták, amire használnánk, ideális esetben persze a vágyaink és a lehetőségek találkoznak, de nem árt előre mérlegelni még a tábla beszerzése előtt. Ebből a szempontból jelenleg az iPad van a legelőnyösebb helyzetben a 275 ezer, kifejezetten tabletre optimalizált alkalmazással. Ezt követi az android, leginkább még okostelefonos alkalmazásokkal, amelyek a tableten is elfutnak (legtöbb esetben probléma nélkül – mint több androidos tablet tulajdonosa ezt nyugodtan kijelenthetem). Majd a már említett Windows RT következik, ahol év végére – kincstári optimizmus – már több tízezres alkalmazás portfóliót ígér a Microsoft. Ha azonban az első tesztekből indulunk ki – például a szinte használhatatlan Kindle alkalmazással, vagy a rendszeres „lefagyásokkal” – akkor a Surface és a Windows RT ezen a fronton még jelentős javulásra szorul, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból.

A következő szempont a választásnál a képernyőméret és az azzal szorosan összefüggő hordozhatóság. Ez persze kapcsolatban van a használhatósággal is. Egy túl nagy táblát például kényelmetlen lehet elővenni tömegközlekedés közben, de ha úgysem tervezünk gyakran ilyet, akkor számunkra ez elhanyagolható kérdés. De a nagy és nehezebb tábla egyszerű kanapészörfölés közben is kényelmetlen lehet tartós használatra, egyszerűen azért, mert elfáradunk a folyamatos kézben tartásától. A nagyobb tablet azonban alkalmasabb videó nézésre vagy, ha fényképeket szeretnénk mutogatni rajta, esetleg üzleti tárgyalásokon anyagokat prezentálnánk vele. Ebből a szempontból az android és most már az iPad is rendelkezik kisebb (7-8 col közötti) és nagyobb (9-10 col körüli) kijelző méretű készülékekkel. A Microsoft Surface egyelőre csak a nagyobb méretben érhető el, de elképzelhető, hogy más gyártók kirukkolnak kisebb tablettel is hamarosan.

A végére hagytam az egyik legfontosabb szempontot, ez pedig a pénztárcánk vastagsága. Ha csak a bevezetőben említett gépeket nézzük, akkor ár-értékben az androidos tabletek verhetetlenek, majdnem hogy profit nélkül, anyag áron „vágják hozzánk” a Nexust vagy a Kindle Firet. Ennek oka, hogy részben piacot akarnak a gyártók maguknak, részben, mert nem a vason, hanem később a tartalmon csinálnak bevételt. (Utóbbi Magyarországon sajnos korlátozottan igaz, magyar piacon a beépített zenei, filmes vagy könyves szolgáltatások csak korlátozottan vagy sehogy sem érhetők el az androidnál vagy az Amazonnál, sajnos.) Árban az iPad is előrukkolt a mini révén egy, a korábbinál sokkal kedvezőbb ajánlattal, idehaza a lélektani 100 ezer forintos bruttó áron már hozzá lehet férni a legolcsóbb almás tablethez. A legmagasabb árat pedig a Surface-nél találjuk, ahol az 500 dolláros induló ár egyáltalán nem nevezhető dömpingárnak, amivel a piacot le szeretné tarolni a redmondi gyártó. A teljes funkcionalitást ígérő, várhatóan januárban megjelenő Surface Windows 8-as tablet / laptop hibridje pedig még ennél is drágábbnak ígérkezik (hivatalos ára még nincs).

Persze a választásnál felmerülhetnek további szempontok is, mint amilyen a kiegészítők hozzáférhetősége, a háttértár mérete, a kamera megléte és minősége, vagy, hogy csupán wifis vagy mobil nettel is rendelkező modellről van-e szó. A legfontosabbak szerintem azonban a fentebb említettek. 

Pintér Robesz

Világszerte igaz, hogy az okostelefon felhasználók nagyjából kétharmada(!) az első okostelefonját nyüstöli, ami azért fontos, mert most köteleződnek el, vagy utálnak meg egy platformot, esetleg márkát jó időre. A többség számára ez az egész okostelefonosdi újdonság, az eszköz még keresi a helyét az életükben, nagyjából a következő 1-2 évben fog kiderülni, hogy mire jó is ez igazán. Folytatódik a múlt héten kezdett sorozat, amelyben az Our Mobile Planet globális okostelefon kutatás eredményeit járom körbe.

Az első rész a Netidők Blogban: Android : iPhone – félidőben 11:10

Az első felhasználók ilyen óriási száma azt is jelenti egyúttal, hogy most alakulnak ki a felhasználói szokások. Amit az elmúlt 2-4 évben megtanultunk az okostelefonokról, az a kezdeti felhasználói csoportok, az innovátorok (rendszerint a felhasználók 2,5%-a) és a korai adaptálók (rendszerint a felhasználók 13,5%-a) tapasztalataiból fakadt. Ennek a világnak azonban az okostelefonok robbanászszerű terjedésével éppen ebben évben szakad vége, a „zöldfülű” tömegek átveszik a hatalmat: ami nekik tetszik, az fog elterjedni, elsősorban az ő igényeiket kell kiszolgálni ahhoz, hogy egy platform vagy márka tartósan sikeres legyen. Tehát részben elfelejthetjük, amit eddig az okostelefonokról és az okostelefonosokról tudtunk, az új felhasználók új világot hozhatnak.

Mindebből az következik, hogy amilyen felhasználói szokásokat felvesznek az újdonsült okostelefonosok, az évekre eldöntheti, hogy milyen tömegtermék lesz a következő években az okostelefon. Ezek a tömegek már nem a korábban a többséget kitevő technológiai gurukból (geek felhasználók) állnak. A két legnagyobb platformnak, az androidnak és az iOS-nek ma már felhasználók százmillióit kell egyszerre terelgetniük, ami az éles kanyarokat, tehát a forradalmi megújulásokat meglehetősen kockázatossá teszi. Az okostelefon igazi tömegtermékké válik. A felhasználók tömegei pedig paradox módon egyszerre jelentik a sikert a piacon és azt a ballasztot, amit cipelni kell. A Nokia, a Blackberry vagy a HTC példája pedig minden gyártó számára intő jel, hogy ebben a gyorsan változó iparágban, ahol átlag 1,5 évente cserélnek készüléket a vevők, milyen gyorsan ki lehet esni a vásárlók és a részvényesek kegyeiből.

(folytatjuk)

AZ OUR MOBILE PLANET KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL

A kutatás első hulláma 2011. március-júliusa, második hulláma 2012. január-márciusa között készült. A kutatás országonként és évenként eltérő mintamérettel folyt (a legkisebb országos minta 500 fős, a legnagyobb 6.000 fős volt). Minden országban online kérdőívvel vették fel az adatokat, amelyeket kulcs változók mentén súlyoztak az okostelefonos populációra. A súlyozáshoz szükséges változókat telefonos kutatással vették fel. Bővebben a kutatásról.

Pintér Robesz

Melyik országban vezet még mindig toronymagasan a Symbian? Hol van lakosságra vetítve a legtöbb okostelefon tulajdonos? Hogyan alakul az android és az iPhone versenye? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ több mint két tucat ország vonatkozásában az Our Mobile Planet 2012-es kutatásából, ugyanis a napokban jelent meg a Google felmérése az okostelefonokról, amelyet az Ipsos készített a Google felkérésére, a Mobile Marketing Association és az Interactive Advertising Bureau partnersége mellett.

Az Our Mobile Planet már 2011-ben is elérhető volt, most a 2012-es friss adatok kerültek fel az új oldalra. Ami különösen tetszik ebben a felmérésben, hogy ingyen hozzáférhetővé teszi az összes adatot, amiből egy interaktív online felületen maga a felhasználó gyárthat pár pillanaton belül egyszerű grafikonokat. Sőt az adatbázisok is letölthetők országonként Excel formátumban és a riportok is PDF-ben. Idén egyébként 26 országban vettek fel adatot (nem mindegyikben azok közül, ahol tavaly volt adatfelvétel), így összesen 40 országra van 2011-ből, 2012-ből vagy mind a két évből adat. Tehát valóságos kincsesbányáról van szó! (Sajnos Magyarország idén sem került bele a mérésbe – pedig reménykedtem benne. Azért lesznek magyar adatok is, ugyanis a magyar Ipsos jelenleg készít egy meglehetősen összetett kutatást a témában, amiről terveim szerint ősszel részletesen be fogok számolni ezeken a hasábokon is).

Na, de akkor lássuk az adatokat! A kutatás az okostelefonok elterjedtségi adatain túl széleskörű betekintést nyújt a felhasználói szokásokba például a keresés, videó, közösségi oldalak, levelezés, vásárlás kapcsán. Egy blogposztba nyilván nem fér bele sok minden, szóval most nézzük meg az elterjedtséget, aztán a következő hetekben körbejárok még néhány érdekesebb témát. A 2012-ben vizsgált 26 ország közül Szaúd-Arábiában (61%) és az Egyesült Arab Emírségekben (60%) a legmagasabb az okostelefonokkal rendelkezők aránya – első ránézésre meglepő lehet az eredmény, de végül is jól magyarázható ezeknek az országoknak a jólétével. A harmadik a dobogón Norvégia (54%), majd Ausztrália (52%), Svédország (51%) és az Egyesült Királyság (51%) következik. Ezek azok az országok, ahol már többségben vannak az okostelefonosok, az összes többi országban még kisebbségbe szorulnak (például az USA-ban 44%-os az elterjedtség).

Folytassuk a mobil platformok részesedésével: azt gondolnánk, hogy az elsőség az android vagy az iOS között dől el mindenhol. Mindkét fentebb említett arab országban azonban a Blackberry a nyerő (Szaúd-Arábiában 35%-kal, az Emírségekben 42%-kal) és ezen kívül még Mexikóban (25%) is tart a szebb napokat látott rendszer elsősége (bár az android itt már 24%-on áll). Remélem, senkit nem lep meg, hogy Finnország a Symbian mentsvára (43%), ezen kívül még Egyiptomban (19%) áll a rendszer az első helyen.

A maradék 21 országon az android és az iOS osztozik 11:10 arányban (az android javára). Ahol az iPhone a nyerő (részesedések a teljes piacon zárójelben): Ausztrália (49%), Ausztria (41%), Kanada (45% iPhone – a Blackberry saját „hazájában” csak 23%-on áll, éppen, mint az android), Dánia (46%), Franciaország (43%), Németország (35%), Írország (39%), Egyesült Királyság (30% - igaz itt az android csak 1%-kal marad le), Svédország (48%) és Svájc (52%). Utóbbi az egyetlen ország a vizsgálatban, ahol az iPhone több mint a felét birtokolja a piacnak – szép kis teljesítmény. De a lista maga is elgondolkodtató, a világ igen fejlett országai találhatók rajta, amiből nyolc nyugat-európai.

A gazdasági kontraszt még nagyobb, ha megnézzük, hogy hol vezet fölényesen az android: Argentína (33%), Brazília (28%), Kína (38%) és Spanyolország (34%) – ezekben az országokban legalább duplája az android részesedése az iOS-ének, de van ahol még nagyobb. További hét országban vezet az android, a következő ötben már „elhúzott”: Belgium (28% szemben a 20%-kal), Olaszország (26% szemben a 17%-kal), Japán (55%! szemben a 39%-kal), Új-Zéland (41% szemben a 31%-kal), USA (40% szemben a 32%-kal). További kettőben bár vezet az android, de szinte fej-fej mellett van a két rendszer: Hollandia (33% szemben a 30%-kal), Norvégia (39% szemben a 37%-kal).

Érdemes azt is észrevenni, hogy ahol az iPhone vezet 2012-ben, ott rendszerint 40% feletti a részesedése (kivétel Németország és az Egyesült Királyság), viszont az android számai csak három országban érik el a 40%-ot: Japánban, Új-Zélandon és az Egyesült Államokban. Ennek ellenére elmondható, hogy az iPhone vesztésre áll: a 2011-es adatokat megnézve abban a 15 országban, ahol mindkét évre vettek fel adatot, Finnország kivételével mindenhol vezetett még tavaly (és egyedül Ausztriában volt holtverseny a két rendszer között). 2012-re viszont a 14 országból hatban már elveszítette az elsőségét, sőt, van ahol látványosan visszaesett, például Japánban vagy Spanyolországban.

(folytatjuk)

AZ OUR MOBILE PLANET KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL

A kutatás első hulláma 2011. március-júliusa, második hulláma 2012. január-márciusa között készült. A kutatás országonként és évenként eltérő mintamérettel folyt (a legkisebb országos minta 500 fős, a legnagyobb 6.000 fős volt). Minden országban online kérdőívvel vették fel az adatokat, amelyeket kulcs változók mentén súlyoztak az okostelefonos populációra. A súlyozáshoz szükséges változókat telefonos kutatással vették fel. Bővebben a kutatásról.

Pintér Robesz