Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Európa és a mobiltelefónia: hanyatlás?

Érdekes perspektívába helyezte a Microsoft és Nokia közötti megállapodást a Telecom Italia vezetője és Neelie Kroes az Európai Unió biztosa egy konferencián a minap. Szerintük olyan folyamatok indultak el, amelyek Európa leszakadásához vezettek a mobiltelefoniában. Az, hogy a Microsoft megvette a Nokia mobilgyártó üzletágát, csak az egyik olyan „mega üzlet”, ami ezt a folyamatot újabban jelzi. A Vodafone szintén a napokban jelentette be, hogy kivonul az amerikai piacról, amivel egy fontos európai szolgáltató globális szintű jelenléte gyengül meg (bár azt még nem tudni, hogy az így befolyó hatalmas összeget mibe fekteti a cég).

Ennek a megközelítésnek (Európa lemarad) van relevanciája, de közel sem újkeletű folyamatról van szó, a Nokia ugyanis nem az első olyan európai mobiltelefon gyártó cég, amely valaha jobb napokat látott. Gondoljunk az Ericssonra, amely ma már nem gyárt mobiltelefonokat, pedig 10-15 évvel ezelőtt az egyik meghatározó szereplő volt a piacon és ezt követően is közös vállalkozást üzemeltetett a Sony-val (2001-től), de idővel abból is kiszállt (2011-ben). Az Ericsson azóta a hálózatfejlesztéshez, kommunikációs hálózatokhoz szükséges eszközök gyártására és a kapcsolódó területekre koncentrál. A Nokia most közel ugyanezt az utat járja be, megszabadul a készülékgyártástól, de megtartja a Nokia Siemens Networks-öt, miután kivásárolta belőle a Siemens-et és így a kommunikációs hálózati eszközök területen kíván tovább működni (ahol a piaci részesedése alapján az Ericsson és a Huawei után a harmadik). (A HERE térkép szolgáltatást – amely a Nokiánál maradt – kicsit „kilóg” ebből a képből, de ezt jól megfontolt stratégiai okok miatt kellett a Nokiánál tartani, ha ezt is viszi a Microsoft, akkor sérült volna a platformfüggetlenség, ami a sikerhez fontos a szolgáltatás esetében.)

De egykori európai mobilos cégként említhetjük a Siemens-et is, már ők sem gyártanak mobiltelefonokat, miután 2005-ben eladták az üzletágat – vagy az Alcatelt, amely márkaként még tovább él, de részben kínai tulajdonban van. A 8-10 evvel ezelőtti helyzethez képest egyértelmű, hogy Európa dominanciája gyengül. De ne legyünk rövidlátóak, ha nem a cégekre fókuszálunk, akkor ez a történet nem csupán Európáról szól, hanem a világrégiók és egyes országok versengéséről. Vajon nem szomorúak-e a kanadaiak, amikor a Blackberry bukdácsolását látják? Vagy a tajvaniak, amikor a HTC teljesítményéről van szó? Az amerikaiak a Motorola kapcsán? A japánok, amikor azt látják, hogy a fogyasztói elektronikában egyeduralkodónak számító márkáik szinte mind eltűnnek? Én még emlékszem a Panasonic vagy az NEC mobiltelefonokra, ma már csak a Sony küzd, hogy bekerüljön a top3 gyártó közé az okostelefonok között (közel két tucat országban ez már sikerült is nekik).

Nem egyszerűen Európa „hanyatlásáról” van tehát szó, hanem a mobil piac globális átrendeződéséről... Mindeközben ugyanis Korea (Samsung, LG) és Kína (ZTE, Huawei, Lenovo) vagy az Apple (USA) csillaga emelkedik. Ha pedig a területi versengés mögé nézünk, akkor valójában cégek versengését látjuk: amelyik képes tartósan innoválni, megújulni, az a csúcson marad, amelyik pedig rosszul csinálja ugyanezt, az legyen bármekkora is, lemarad a versenyben és megfizeti ennek az árát (most éppen a Nokia). Egészen biztos vagyok benne azonban, hogy a következő évtizedben a most csúcson levő Samsung vagy Apple esetében is látni fogjuk ennek a hullámvasútnak a működését.

Pintér Robesz

végére

4 Tovább

Augmented reality - amikor a valóság és a látszat összekeveredik

Elsősorban az okostelefonoknak, illetve táblagépeknek köszönhető, hogy ez a kifejezés egyre népszerűbb a hétköznapjainkban. Népszerűsége ellenére idegensége és meglepő jelentéstani háttere miatt kicsit rejtélyes ez a szószerkezet.

Az angol augmented reality szó szerinti magyar fordítása ’kiterjesztett valóság’. A szerkezet értelme pedig a következő: a térbeli környezet virtuális kiegészítése. Olyan alkalmazásokkal hozhatjuk létre a kiterjesztett valóságot, amelyek kamerával felszerelt, helymeghatározásra alkalmas, akár internetetésre is képes eszközre vannak telepítve. A kiterjesztett valóság a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy híres épületre vagy műemlékre irányított kamerával az augmented reality alkalmazás rávetíti a képre az épületről, műemlékről való tudni valókat. Az alkalmazási területe szinte határtalan, érdekes, izgalmas lehetőség.

Az angol kifejezés betűszó formájában is terjed: AR < augmented reality. A magyarban lefordítva, kiterjesztett valóság alakban használatos, illetve előfordul még az augmentált valóság forma is.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

Mobil trendfordulók (frissítve)

Évek óta hallani híreket az okostelefonok fokozatos térnyeréséről. A napokban azonban több hír egyszerre jelent meg, amik alapján szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a hordozható készülékek, elsősorban az okostelefonok válnak az elsődleges eszközökké és platformmá az emberek életében. 2013 második negyedéve fordulópontot jelez az informatikában.

A napokban látott napvilágot a hír a Lenovóról, hogy a 2013 júniusáig tartó negyedévben több okostelefont és tabletet értékesített darabszámra, mint számítógépet (igaz, a bevételekből az utóbbi jóval nagyobb részt tett ki). Annak ellenére megtörtént a helycsere, hogy a világ negyedik legnagyobb mobiltelefon és legelső PC gyártója mobil készülékeinek 95%-át a kínai piacon értékesíti.

A Gartner friss adatai alapján egyébként az okostelefonok értékesítése először haladta meg darabszámra a butatelefonokét 2013 második negyedévében. Az IDC-nél már az első negyedévben megtörtént a trendforduló (viszont ők nem a kiskereskedelmi értékesítést - amikor eljut a vevőhöz a készülék - hanem a termékek kiszállítását veszik figyelembe, amikor még csak a kereskedőkhöz kerül a termék).

De nem csak az eszközök értékesítése, hanem használata alapján is trendfordulót érzékelhetünk. Az Egyesült Államokban az eMarketer becslése szerint először alakult úgy, hogy mobilon és tableten több időt töltenek online aktivitásokkal a felhasználók, mint számítógépen (US Time Spent on Mobile to Overtake Desktop).

Az e-kereskedelemben pedig a mobilos és tabletes vásárlás kezdi meghaladni a PC-n folyó vásárlásokat, szintén az Egyesült Államokban. A Millennial Media és a comScore közös kutatása szerint több időt töltenek online vásárlással az emberek ezeken a hordozható eszközökön, mint PC-n.

Végül, az online játékplatformok között is átvette a vezetést a mobil - szintén az Egyesült Államokban. Az eMarketer kutatása alapján a mobil válik az elsődleges online játék platformmá, mivel 126 millióan játszanak mobilon legalább egyszer havonta, míg ugyanez a szám 96,6 millió az online alkalmi (casual) játékok esetén, 80,3 millió az online közösségi oldalakon és 43,3 millió az online konzolos játékoknál.

Pár éve, amikor először megjelent a "Mobile First" jelszó (a design kapcsán), talán megmosolyogták néhányan, látva PC hegemóniáját, ám mostanra úgy tűnik, hogy azoknak volt igaza, akik a hordozható számítástechnika elsőségére számítottak. Szépen lassan, területről-területre egyre nagyobb szerepet játszik életünkben a mobiltelefon és a tablet, ami mindenhová elviszi az internetet, így az azon elérhető szolgáltatásokat is. A trend pedig erősödik, ahogy az íróasztalhoz kötött számítástechnika kiszabadul a "szobafogságból" és úgy érzem még csak a folyamat legelején járunk, a Google Glass vagy az okosórák azt mutatják, hogy megannyi hordozható (viselhető) eszköz van még, ami csak tovább fogja erősíteni azt, hogy a számítástechnika lassan mindenütt jelen legyen az életünkben (ubiquitous computing). Trendfordulóhoz értünk.

Pintér Robesz

0 Tovább

Yagi Wi-Fi antenna

Egy webáruházban vettem észre, hogy Yagi Wi-Fi antennát is lehet vásárolni. Itt az Infoszótárban szokás szerint nem az eszköz technikai leírásával foglakozom, hanem a felmerülő nyelvi, nyelvhasználati jellemzőkkel.

A Yagi antenna egy antennafajta, és a nevét a feltalálójáról kapta. Az az érdekessége a névhasználatnak, hogy hivatalosan, eredetileg Yagi-Uda antennának hívták, ám a nyelvhasználat során egyszerűsödött a formája. Ezt az antennafajtát két japán mérnök Shintaro Uda és kollégája Hidetsugu Yagi találta fel 1926-ban. Igen elterjedt antenna, amelynek azóta is számos használati módja van. Az egyik legfrissebb alkalmazási területe a Wi-Fi jelek vételére alkalmas változata a Yagi Wi-Fi antenna. Ebben a névformában természetesen megtartjuk a tulajdonnévi előtag nagy kezdőbetűjét (Yagi), ám a középső tag, a Wi-Fi írásmódja kérdéses. A nemzetközi írásbeliségben a két nagybetűs, kötőjeles Wi-Fi alak terjedt el, ám a magyar írásbeliségben emellett rendszeresen előfordul a kisbetűs, kötőjeles wi-fi alak is.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

A számítógépnek is van gyenge pontja

Szeretem az informatikai biztonságtechnológiát, mert szimpatikus maga a terület, illetve tetszik ennek a terminológiája, hisz sok esetben logikus, kognitív háttere egységes, igen innovatív, valamint gyakran személetes is. Ugyanakkor számos problémával is meg kell küzdenie annak, aki minden pontját meg akarja érteni ennek a témakörnek, hisz igen gyorsan szaporodnak a biztonsági kockázatok és ezzel együtt a védekezési eljárások is, és mindezeknek nevet is kell adni. A szakkifejezések a terület sajátosságai miatt angol nyelvűek, és nem mindent tudunk lefordítani, tehát sok alak idegen formájában terjed el, honosodik meg.

A terület tanulmányozása közben találtam egy – a szakemberek számára nyilván ismerős, és remélem még mindig aktuális – weboldalt (http://www.itb.hu/), amelynek az értelmező tárgymutatójában böngészve megragadta egy szerkezet a figyelmemet. Ez pedig a gyenge pont. Látszólag semmim különös nincs ebben a jelzős szerkezetben, ám az az érdekessége, hogy ha mellérakjuk a terület néhány kifejezését. pl. betörés, behatolás, biztonsági rés stb., akkor kirajzolódik egy egységes kognitív metaforikus háttér, mégpedig az informatikai rendszer mint fizikai szerkezet, leginkább építmény, építménylánc, láncolat, amelynek fala van, kapuja van, ahová be lehet lépni, de be is lehet hatolni, azaz be lehet törni, és ez az egész rendszer épp annyira erős, mint a leggyengébb pontja. Úgy kell elképzelni ezt a képi hátteret, mint egy erődöt, amelyen belül vannak az adatok, amelyeket meg kell védeni, kívül vannak a támadók (hacker, cracker stb.), akik az erődön belül lévő adatokat el akarják lopni vagy kárt akarnak bennük tenni. A védők (voltaképpen a felhasználók, illetve az azokat segítő biztonsági tanácsadók, szakértők) a teljes erődöt védik ugyan, ám az erőket nyilván arra kell koncentrálni, hogy felfedezzék és megerősítsék az erőd leggyengébb pontját (kockázatokat, biztonsági réseket stb.), mert az ostromlók (vagyis a hackerek, crackerek, behatolók, károkozók stb.) is előbb-utóbb valószínűleg felfedezik ezt.

A gyenge pont informatikai meghatározására a fent említett www.itb.hu weboldalon a következő meghatározást találtam: „Az informatikai rendszerelemek olyan tulajdonsága, amelyek révén a fenyegető tényezők hatásainak ki vannak téve.” A meghatározás világos és egyértelmű, a pontosítás és részletezés pedig a biztonsági szakértők illetve a mindenkori biztonságtudatos felhasználók dolga.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek