Netidők Blogtársaság

A számítógépezést és az internet használatot sokáig férfias dolognak tartották, nem véletlenül. A legtöbb technológiai innováció legtöbbször a városi, fiatal, képzettebb férfiakat szólítja meg. Mára viszont elértünk odáig, hogy nyugodtan kijelenthető, az internet elterjedtséget tekintve nincs érdemi különbség idehaza a két nem között. De persze azért akadnak eltérések másban.

Az Eurostat 2012-es adatai szerint a magyar férfiak 71%-a internetezik legalább hetente, a nőknek 68%-a (ez gyakorlatilag megfelel az EU-s átlagnak: rendre 73% és 67%). Ennél kicsit kevesebben használják naponta az internetet, férfiaknál 60%, nőknél 56% (ez szintén megfelel az EU-s átlagnak: 62% és 55%). Tehát Magyarország nem marad le az Európai Uniótól, de a nemek között sem találni nagy eltéréseket.

Szintén az Eurostat 2012-es adatai alapján azt látjuk, hogy az internetes tevékenységekben sincs érdemi különbség a magyar nők és férfiak között, ami viszont érdekes, hogy az EU átlag és a magyarok között annál inkább vannak eltérések: jobban különböznek a magyarok az EU átlagától, mint a magyar férfiak és nők egymástól. Például a közösségi média, a tartalom feltöltése nálunk jóval népszerűbb mindkét nem körében, de az online bankolás, vagy egy termék internetes eladása nálunk kevésbé gyakori.

A magyar férfiak és nők között nem volt mindig ekkora hasonlóság: az eNET tavaly szeptemberi online kutatása szerint a férfiak hamarabb kezdtek el számítógépet használni, de 5-6 évvel ezelőtt elkezdett kiegyenlítődni az arány, mára szinte teljesen azonos. Nem meglepő módon a férfiak hamarabb kezdtek el elindulni az okostelefon használat felé is, de ebben már jóval gyorsabban követték őket a nők. Ennek ellenére mindkét nemre igaz, hogy egyelőre a számítógép használata dominál az internetes tevékenységeknél, nem a telefon. A legújabb kütyüt, a tabletet tekintve azt látni, hogy míg a netező férfiak 19%-nak van tablete (eNET, 2013 szeptemberi adat), addig a nőknél ez 12% (de 27% szeretne magának - a férfiaknál pedig csak 20%) - itt is kiegyenlítődés felé megyünk tehát.

Találni azonban olyan új technológiai eszközt is, amiben a nők "jobbak": intelligens porszívót a netező nők 19%-a venne, a férfiaknak csak 10%-a (szintén az említett eNET kutatásból) - cáfolódni látszik tehát az a sztereotípia, hogy a férfiak porszívóznak otthon, ha így lenne, biztosan többen érdeklődnének a megoldás iránt.

Mindent egybevetve azt vonhatjuk le tanulságként, hogy érdemes egyre nagyobb figyelmet szentelni a nőknek a neten is, mert az internet nem férfias médium többé Magyarországon.

Pintér Robesz

Továbbra sem hagy nyugodni a Snowden-ügy, ami kapcsán újabb és újabb visszásságok kerülnek napvilágra. Miért érdekel ez az egész ennyire? Mert úgy látszik, hogy a megfigyelés az internet egyik legalapvetőbb jelensége (mintegy hozzátartozik a természetéhez), amely sokkal elterjedtebb, mint azt valaha is gondoltuk volna, és szerintem nem jól van ez így.

Az alapvető kérdés az ügy kapcsán, hogy akarunk-e olyan világban élni, ahol az embereket, így köztük minket is, szinte ellenőrizetlenül, szisztematikusan és folyamatosan megfigyelnek az interneten vagy az egyéb kommunikációs eszközök használata közben, akkor is, ha egyáltalán nem követtünk el semmit és ennek a gyanúja sem merült fel? Ha nem, akkor mit tehetünk ez ellen, tehetünk-e egyáltalán valamit?

Snowden 2013 decemberében azt mondta, hogy már elérte a célját, mert ő csupán azt szerette volna, hogy a társadalom kapjon esélyt megvitatni a megfigyeléssel kapcsolatos kérdéseket, hogy eldönthesse kell-e változtatni valamin. (I didn’t want to change society. I wanted to give society a chance to determine if it should change itself.” “All I wanted was for the public to be able to have a say in how they are governed” "Nem akartam megváltoztatni a társadalmat. Esélyt akartam adni a társadalomnak, hogy eldönthesse meg kell-e változtatnia önmagát." "Mindössze azt akartam, hogy a nép beleszólhasson, hogyan kormányozzák.")

Ahhoz, hogy eldönthessük, kell-e változtatni, illetve min és hogyan kell változtatni, nem elég szörnyülködni az újabb és újabb botrányokon vagy Amerikára mutogatni. Amire szükség van, hogy értelmes kérdéseket tegyünk fel, amik alapján értelmes vitákat folytathatunk és aztán ez alapján változások léphessenek életbe (feltéve, hogy egyáltalán bármit is meg kell változtatni). De vajon mik a jó kérdések? Összeírtam néhány kérdést, amit érdemes tisztázni, illetve amik kapcsán az utóbbi hónapokban polémia folyik és szerintem fontos lenne tisztázni őket mintegy kiindulópont gyanánt (sajnos egy blogposztba legfeljebb a kérdések férnek bele, a válaszok inkább egy hosszabb cikkben kaphatnának helyet):

• Mióta figyel meg az állam és egyáltalán miért kell az államnak bárkit is megfigyelnie?
• Kiket figyel meg az állam és miért pont őket?
• Pontosan mit jelent az, hogy az "állam" megfigyel, tehát mely szervezetek, az állammal szerződéses viszonyban lévő vállalkozások végezhetnek megfigyelést?
• Hogyan, mit, milyen módon figyelnek meg az említett szervezetek?
• Milyen szabályok alapján működnek a megfigyelést végző szervezetek?
• Mi történik a megfigyeléskor keletkezett adatokkal, meddig tárolják őket, ki férhet hozzájuk stb.?
• Ki figyeli, ellenőrzi, kontrollálja a megfigyelőket és hogyan?
• Hogyan működnek együtt az NSA-vel a különböző, internettel kapcsolatos szolgáltatásokat, eszközöket nyújtó, elsősorban amerikai cégek (mint amilyen a Google, a Microsoft, a Yahoo vagy a Cisco)? Mit tehetnek, hogy védjék a felhasználóik érdekeit?
• Ha nekünk személy szerint semmi titkolnivalónk sincs és az életünk amúgy is egy nyitott könyv (amit önként megosztunk a közösségi oldalakon), akkor is kell-e foglalkoznunk a megfigyelésekkel vagy tartanunk tőle?
• Ha nem lennének ezek a folyamatos és szisztematikus, a teljes világra kiterjedő, adatbázisok építését célzó megfigyelések, akkor tényleg kevésbé biztonságos hely lenne Amerika és a világ? Többet árt vagy használ a Snowden által leleplezett megfigyelési rendszer?
• Miért kell a szövetséges országok polgárait, tisztségviselőit és annak vezetőit is megfigyelni?
• Lehet-e demokratikus egy olyan ország, ahol az államon belül titkos szabályok egyedi értelmezése alapján folyik tömeges és szisztematikus megfigyelés?
• Mi garantálja, hogy az így talált információkkal nem élnek vissza, ha a megfigyelést végző szervezetek vagy megbízóik érdeke ezt kívánja?

Elég sok kérdés, amikre csak részben ismerjük a válaszokat. Arról sokat hallunk újabban, hogy mi a helyzet az USA-ban, de mik a válaszok a releváns kérdésekre itthon vagy az EU-ban? Vajon nálunk is annyira ellentmondásos a megfigyelési gyakorlat, mint a tengerentúlon?

Persze attól, hogy mi Magyarországon rágódunk ezeken a kérdéseken, még nem változik meg az USA megfigyelési gyakorlata, de ha egy globális vita folyik, annak szerintem lehet hatása az amerikai gyakorlatra is.

Pintér Robesz

Svájci kutatók különleges kockát építettek. A 15x15x15 centiméteres kocka képes egyensúlyozni, megállni az oldalélen, a sarkán, sőt képes ezekre felugrani is. Mindezt villanymotorok, lendkerekek, szenzorok és természetesen mesterséges intelligencia segítségével éri el. A kocka így magában öncélúnak látszik , de tökéletesen bemutatja azokat a fejlesztéseket, amelyeket a jövő robotjai fognak használni.

Toochee, a Galaktikus

(via youtube)

Emlékszem, a kilencvenes évek elején, több mint 20 évvel ezelőtt, karácsonyra egy másolt audio kazettát kaptam ajándékba, rajta az EMF zenekar Schubert Dip című albumával. Nagy érték volt számomra, rongyosra hallgattam - ezen volt az Unbelievable, a Hihetetlen című sláger (akinek nem mond semmit a zenekar neve, erre a számra talán emlékszik).

Most, ha meg akarok hallgatni egy zenét, felmegyek a Deezer streaming zenei szolgáltató oldalára, ahol több mint 20 millió zeneszám közül választhatok - miközben ezt írom, éppen az említett album szól (pedig a kazettát is megtaláltam és lejátszóm is van hozzá). Ha nem lenne Deezer előfizetésem, akkor a YouTube-on nézhetném, hallgathatnám ugyanezt a zenét, teljesen ingyen. Ma már szinte bármilyen zenét meg lehet hallgatni vagy be lehet szerezni az interneten. Nem az a gond, hogy azt a néhány zenét valahogy megszerezd, amit hallottál valahol és megtetszett, hanem, hogy hogyan válassz ebből a hatalmas kínálatból, hogyan döntsd el, hogy milyen zene érdekel, hogy mit is szeretsz. 20 évvel ezelőtti önmagamnak ez sci-fi lenne, nekem a hétköznapok része. Megvalósult sci-fiben élünk, csak nem vesszük észre...

De nem csak a zenehallgatás alakult át teljesen a számítógépnek, internetnek és az új technológiáknak köszönhetően. Az életem a 20 évvel ezelőttihez képest számos olyan csodás dologgal bővült ki, ami akkor maximum a tudományos-fantasztikus filmek világában volt elképzelhető. Hogy megértsük, ami most hétköznapi, mint a mobiltelefonálás vagy az internet, az ugyanolyan volt 20 éve, mint nekünk most a lézerkard, a transzportálás vagy az antigravitációs hajtómű: jó volna, ha lennének, de nem tudjuk elképzelni, hogy belátható időn belül elérhetőek legyenek számunkra.

Összeszedtem 10 dolgot, amik 20 évvel ezelőtt maximum egy tudományos-fantasztikus történetben kaphattak volna szerepet, ma meg szinte ingyen használhatja őket bárki és fel sem tűnik, hogy ezek olyan csodálatos dolgok lennének, pedig azok:

1. bármikor tudsz beszélni a szeretteiddel, barátaiddal vagy akár ismeretlenekkel, szinte az egész világon (mobiltelefon)
2. bármikor, szinte bárkinek tudsz levelet írni a világon bárhova - mindezt teljesen ingyen (e-mail)
3. szinte az összes ismerősöddel, barátoddal, egykori baráttal, osztálytárssal valós időben, teljesen ingyen tudod tartani a kapcsolatot, ha akarod, így tudhatod mi van velük (közösségi média)
4. ha meg akarsz nézni egy filmet, sorozatot vagy egy zenei klipet, akkor megkeresed és megnézed - akkor, amikor akarod, ott ahol akarod (pl. YouTube, torrent, stb.)
5. ha valamire kíváncsi vagy, otthon vagy menet közben meg tudod nézni egy hatalmas számítógépes adatbázisban (internetes keresés)
6. egy kis készülék segítségével a világ bármely pontján meg tudod mondani, hogy pontosan hol vagy, sőt az útba is igazít, illetve megmondja a menetrendet is (GPS, útvonaltervezés)
7. ha elmész biciklizni, túrázni vagy futni, egy kis készülék megmondja, hogy mekkora távot tettél meg, merre mentél (sport alkalmazások okostelefonon)
8. szinte bármilyen zenét meghallgathatsz egy fix, alacsony havi díjért (streaming zenei szolgáltatók, pl. Deezer vagy Spotify)
9. egyből meg tudod nézni a fotókat és videókat, amiket csináltál, nem kell hozzá előhívni őket - sőt, el is küldheted, megmutathatod másoknak, akik ott sincsenek. Mindezt ingyen.
10. egy csomó játékkal játszhatsz teljesen ingyen ugyanazzal a készülékkel, nem kell külön kvarcjátékot venned hozzá (játék alkalmazások okostelefonon).

Direkt úgy fogalmaztam, hogy egy 20 évvel ezelőtti ember is megértse - bár biztos időbe tartana ezeket a dolgokat elmagyarázni valakinek, aki elég kíváncsi és a '90-es évek végén él. Ha így felsoroljuk ezeket a dolgokat - és korántsem teljes a lista, sőt, meglehetősen esetleges - akkor vesszük észre, hogy mennyi mindent megtehetünk ma, ami hihetetlennek tűnt régen és legfeljebb vágyódhattunk utána. Irigylem a mai fiatalokat és nagyon megértem őket, ha legszívesebben egész nap az interneten lógnának a kütyüjeikkel, azt hiszem én is ugyanezt tettem volna, ha ezek a hihetetlen dolgok 20 évvel ezelőtt rendelkezésre álltak volna.

Pintér Robesz

Lassan magunk mögött hagyjuk ezt az esztendőt is. Ahogy az már lenni szokott itt a Netidők blogon, nézzünk vissza és emeljünk ki néhány eseményt, trendet az elmúlt hónapokból, ezúttal a Twitter és a Google segítségével.

Mik voltak a twitter szerint 2013 legmeghatározóbb eseményei, amiről a legtöbbet csiripeltek az emberek? Szokás szerint fontos volt az amerikai szolgáltatás életében a #Superbowl döntője vagy az Oscar-díjkiosztó (#Oscars). A 85. Oscar-gáláról 8,9 millió tweet született, a győztesekről, vesztesekről, a műsorról és természetesen a ruhacsodákról. Ezt is "túlharsogta" viszont a Superbowl döntője szeptember elején, amiről 24,1 millió bejegyzés született az oldalon. A 2011-es királyi esküvő után 2013 a királyi babától volt hangos (#RoyalBaby), a twitteren hamar körbejárta a világot a hír és az ahhoz tartozó képek, videók. 2013 áprilisában a twitteren jelent meg az elsők között a bostoni marathon elleni merénylet híre, a szemtanúk beszámolói - majd a tettesek utáni hajtóvadászatot is nyomon lehetett követni a szolgáltatással (#BostonMarathon).

27 millió bejegyzésben beszélték meg az emberek a futóverseny elleni támadást és a merénylők elfogását. Az új pápa megválasztása is élő világeseménnyé vált, másodpercenként 130 ezer csirip jelent meg a témában márciusban (#the-new-pontifex). Érdemes ellátogatni a twitterre és megnézni, hogy mi érdekelte az embereket, miről beszéltek a legtöbbet - hónapról-hónapra: 2013 Year on Twitter.

Megszokhattuk már, hogy a Google is készít számunkra a "korszellemről" egy összeállítást, így idén is elkészült a Zeitgeist, amit egy másfél perces videóban összegzett a kereső 2013 meghatározó kulcsszavairól, amikre a legtöbben és a legtöbbet kerestek az évben. Ebben is az angol királyi baba szerepel az első helyen, majd az új pápa, a világűr felfedezése és a Boston Marathon... felkavaró érzés végignézni a videót.

Miután megnéztük a magyar nyelvű felirattal is ellátott videót, a Google a 100 legnépszerűbb keresést mutatja be egy képes tablóban - emeljünk ki ezek közül néhányat, a számunkra legfontosabb technológiai, informatikai vonatkozású kereső kifejezésekből: 8. a Samsung Galaxy S4, 11. az iOS7, 35. a GTA (Grand Theft Auto) kódok, 50. a Windows 8.1, 53. a Cube World, 55. a HTC One, 68. az iPad Air, 86. a Blackberry 10, 92. a Galaxy Note és 97. Edward Snowden.

Akit inkább a magyarok keresési szokásai érdekelnek, az érdekes videót kap az év top 5 keresőszavaiból - ahol megnézheti minden egyes napra, hogy mi érdekelte aznap a magyarokat. Nehéz ennyi adatból kiemelni valamit, de például 2013. október 16-án, a születésnapomon, Christian Louboutin volt az első helyen (úgyhogy most már kénytelen leszek rákeresni, hogy ki ő). Persze továbbra is meg lehet nézni "hagyományos", lista formátumban is a top kifejezéseket, amikre rákerestek a Google felhasználói. Ennek felfedezését azonban meghagynám az olvasóknak.

Végül, a Google lehetőséget ad arra, hogy megosszuk - természetesen a Google Plus segítségével - a számunkra legfontosabb 2013-as történetet, eseményt, pillanatot egy képben. El is gondolkodtam, hogy vajon számomra mi volt a legfontosabb esemény ebben az évben... 

Pintér Robesz