Nem is olyan régen a rádióműsorban nosztalgiáztunk első számítógépes élményeinkről. Nekem ez a Commodore-64 volt.
Nyolcvanas évek első felében a sztár a Commodore-64 volt. Ez volt minden gyerek álma, de még a vállalatoké is, hiszen komplett ügyviteli rendszerek futottak ezeken a gépeken. Csak becsempészni lehetett, és a műszaki bizományi áruházakban hozzájutni.
1983-ban a Deák téren a bizományi kirakatában ki volt állítva egy komplett C64 szett: Commodore-64 60.000Ft, Commodore 1541 Floppy Drive 60.000Ft, Commodore monitor 60.000Ft, Commodore 801 printer 60.000Ft. Összesen 240.000Ft Ugyanebben az évben egy Lada GÉPKOCSI 100.000 forintba került.
1983-84-ben rendszeresen belógtam a Gödöllői Egyetem számítástechnikai laborjába. A GATE igen jól menő egyetem volt. A három teremben 12-12 Commodore64 szett (komputer/floppy drive/monitor) állt a hallgatók rendelkezésére. Mennyit is ért ez akkoriban.
1987-ben szerelmes lettem egy karórába. A Japán Seiko cég gyártmánya volt, és bődületes, két kilobájtos memóriája volt Az óra memóriáját Commodore-64ről lehetet tölteni egy kábel segítségével. Ráadásul az óra memóriáját dinamikusan lehetett kezelni, vagyis nem volt meghatározva a telefonkönyv/teendők/naptár/jegyzet kapacitása, hanem az igények függvényében változhatott. Az óra akkor 15.000 forintba került. Öt havi fizetésem volt...
Ha ma az űrkutatás itt tartana...
Utolsó kommentek