Netidők Blogtársaság

Egyre többen vagyunk a világban, akik régi hardverek iránt rajonganak, ezeket mentik, javítják, sőt vannak, akik tovább is gondolják az eredeti készülékeket.

MiST

A MiST a lengyel fejlesztő, Lotharek munkája, aki már több érdekes retro-eszközt készített, főleg Amigára, de Atari ST, Commodore, ZX Spectrum gépekre is fejleszt. Legújabb fejlesztése a MiST, ami egy FPGA masina (FPGA = Field-programmable Gate Array, magyar fordításban a felhasználás helyén programozható logikai kapumátrix) egy olyan eszköz, amely programozható logikai komponenseket és logikai összeköttetéseket tartalmaz.

MiST alaplap

Egyszerűen elmagyarázva egy FPGA úgy programozható, hogy viselkedésében már létező (vagy akár képzeletbeli, tervezés alatt álló) processzoroknak, vagy chipeknek feleljen meg anélkül, hogy ezeket a chipeket meg kéne venni. Például ma már nem lehet kapni a Motorola 68000-es családjának tagjait, azonban az FPGA segítségével a rendszert fel lehet úgy programozni, hogy olyan legyen, mint egy igazi 68000-es. Ugyanezt a rendszert utána át lehet programozni mondjuk egy MOS 8502-es processzorra, ami például a C64-esben is volt. Ez nem emuláció, hanem gyakorlatilag a processzorok „lemásolása”, virtualizálása.

A MiST egy ilyen FPGA alapú készülék, a neve azért MiST, lévén az a AMiga és az Atari ST neveiből van összetéve. Korszerű eszközökből felépítve 4 USB csatlakozót, VGA kimenetet, Atari és Amiga kompatibilis joystick bemeneteket és kártyaolvasót is tartalmaz. Ez utóbbi segítségével fel lehet rá tölteni az Atari ST „magot” és a TOS 1.04 operációs rendszert, amelytől a rendszer teljes értékű, de mai, korszerű eszközökkel (billentyűzet, egér, monitor) felhasználható Atari ST lesz. Egy reset és egy kártyacsere után egy Amiga mag és egy KickStart feltöltésével a MiST teljes értékű Amigaként működik. Csoda? Dehogy, csak az FPGA és az okos tervezés eredménye. Szinte biztosra vehető, hogy a MiST a jövőben további 68000-es alapú számítógépeket is futtathat majd, olyanokat, mint az ősi MacIntosh, Sega Megadrive, Neo Geo, vagy akár a 68008-as alapú Sinclair QL. Azt hiszem minden retro rajongó álma válna valóra, ha ezek a magok is elkészülnének.

A MiST egy apró kis dobozban kapható, ára a vásárolt darabszámtól függően 176-194 euró között váltakozik. A készülékhez egyik operációs rendszer és mag sem jár, azokat az internetről lehet letölteni.

MiST dobozban

Elkészültek az első C64 laptopok!

Március 23-án az Ebay-en jelentek meg az első elkészült C64P-k, amelyek gyakorlatilag C64 laptopok. A készülék a C64 DTV (joystickba épített C64) alaplapját, egy SD2IEC kártyát (ezzel lehet SD memóriakártyáról tölteni programokat) tartalmaz egy 7”-es, színes képernyős netbook házban. A C64P televízióhoz is csatlakoztatható, és sztenderd C64 (9 tűs) joystickokat is fogad. A licitben 310 fontig jutott el a készülék, amelyből eddig 5 darabot gyártottak - a problémát a nagyon nehezen beszerezhető C64 DTV alaplapok okozzák.

C64 DTV

Ezért aki ilyen C64 laptopot szeretne jobban jár, ha a készítőknek elküld egy C64 DTV alaplapot vagy készüléket a megrendeléssel - a többit ők már intézik.

C64p - hordozható Commodore

Amiga 500 egy floppy dobozában?

Spanyol fejlesztők nemrégiben érdekes retro projecttel rukkoltak elő - úgy gondolták, hogy nagyon sok nosztalgiázónak megvannak még a régi lemezei, netán eredeti tartalmakkal, amelyeket ma már nehéz elolvasni, hiszen a PC-k lemezegységei nem kompatibilisek az Amigával. S bár az internetről szinte minden Amiga tartalom letölthető ADF fileok formájában, az igazi Amigás imádja hallgatni, ahogy kattog a floppy meghajtó (én speciel sosem szerettem).

Armiga prototípus

Készülékük az Armiga névre hallgat, ugyanis egy két magos ARM procis apró alaplap emulálja az Amigát, amely egy saját gyártású interfész segítségével kezeli a floppy meghajtót, amely segítségével a készülék úgy viselkedik, mint egy 1 MB memóriával rendelkező Amiga 500-as. A különbség csak annyi, hogy az egész akkora, mint egy külső Amiga 3,5”-es floppy meghajtó. Az Armiga rendelkezik USB portokkal, ahova sztenderd billentyűzetet és egeret lehet csatlakoztatni, van HDMI kimenete a korszerű TV-khez, felszerelték SD kártya olvasóval a modern ADF file-ok elolvasásához és megtalálható rajta egy ethernet csatlakozó hálózati adatforgalomhoz. Maga a készülék képes az ADF file-okat kiírni floppyra, illetve a floppykból ADF file-okat gyártani. Érdekesség, hogy az Amiga üzemmód mellett a készülék Android 4.2 operációs rendszerrel is rendelkezik, így pedig teljes értékű Androidos asztali számítógépként is használható, lehet vele böngészni, játszani, filmeket nézni stb...

Az Armiga maga

A fejlesztők tervei szerint amennyiben sikeres lesz a gyűjtés, akár MegaDrive, Neo Geo vagy Atari ST emuláció is elképzelhető a jövőben. A projectet jelenleg közösségi gyűjtéssel próbálják megvalósítani, ennek linkje: http://igg.me/at/armigaproject

Gyu, a sziporkamester

Emlékszem, a kilencvenes évek elején, több mint 20 évvel ezelőtt, karácsonyra egy másolt audio kazettát kaptam ajándékba, rajta az EMF zenekar Schubert Dip című albumával. Nagy érték volt számomra, rongyosra hallgattam - ezen volt az Unbelievable, a Hihetetlen című sláger (akinek nem mond semmit a zenekar neve, erre a számra talán emlékszik).

Most, ha meg akarok hallgatni egy zenét, felmegyek a Deezer streaming zenei szolgáltató oldalára, ahol több mint 20 millió zeneszám közül választhatok - miközben ezt írom, éppen az említett album szól (pedig a kazettát is megtaláltam és lejátszóm is van hozzá). Ha nem lenne Deezer előfizetésem, akkor a YouTube-on nézhetném, hallgathatnám ugyanezt a zenét, teljesen ingyen. Ma már szinte bármilyen zenét meg lehet hallgatni vagy be lehet szerezni az interneten. Nem az a gond, hogy azt a néhány zenét valahogy megszerezd, amit hallottál valahol és megtetszett, hanem, hogy hogyan válassz ebből a hatalmas kínálatból, hogyan döntsd el, hogy milyen zene érdekel, hogy mit is szeretsz. 20 évvel ezelőtti önmagamnak ez sci-fi lenne, nekem a hétköznapok része. Megvalósult sci-fiben élünk, csak nem vesszük észre...

De nem csak a zenehallgatás alakult át teljesen a számítógépnek, internetnek és az új technológiáknak köszönhetően. Az életem a 20 évvel ezelőttihez képest számos olyan csodás dologgal bővült ki, ami akkor maximum a tudományos-fantasztikus filmek világában volt elképzelhető. Hogy megértsük, ami most hétköznapi, mint a mobiltelefonálás vagy az internet, az ugyanolyan volt 20 éve, mint nekünk most a lézerkard, a transzportálás vagy az antigravitációs hajtómű: jó volna, ha lennének, de nem tudjuk elképzelni, hogy belátható időn belül elérhetőek legyenek számunkra.

Összeszedtem 10 dolgot, amik 20 évvel ezelőtt maximum egy tudományos-fantasztikus történetben kaphattak volna szerepet, ma meg szinte ingyen használhatja őket bárki és fel sem tűnik, hogy ezek olyan csodálatos dolgok lennének, pedig azok:

1. bármikor tudsz beszélni a szeretteiddel, barátaiddal vagy akár ismeretlenekkel, szinte az egész világon (mobiltelefon)
2. bármikor, szinte bárkinek tudsz levelet írni a világon bárhova - mindezt teljesen ingyen (e-mail)
3. szinte az összes ismerősöddel, barátoddal, egykori baráttal, osztálytárssal valós időben, teljesen ingyen tudod tartani a kapcsolatot, ha akarod, így tudhatod mi van velük (közösségi média)
4. ha meg akarsz nézni egy filmet, sorozatot vagy egy zenei klipet, akkor megkeresed és megnézed - akkor, amikor akarod, ott ahol akarod (pl. YouTube, torrent, stb.)
5. ha valamire kíváncsi vagy, otthon vagy menet közben meg tudod nézni egy hatalmas számítógépes adatbázisban (internetes keresés)
6. egy kis készülék segítségével a világ bármely pontján meg tudod mondani, hogy pontosan hol vagy, sőt az útba is igazít, illetve megmondja a menetrendet is (GPS, útvonaltervezés)
7. ha elmész biciklizni, túrázni vagy futni, egy kis készülék megmondja, hogy mekkora távot tettél meg, merre mentél (sport alkalmazások okostelefonon)
8. szinte bármilyen zenét meghallgathatsz egy fix, alacsony havi díjért (streaming zenei szolgáltatók, pl. Deezer vagy Spotify)
9. egyből meg tudod nézni a fotókat és videókat, amiket csináltál, nem kell hozzá előhívni őket - sőt, el is küldheted, megmutathatod másoknak, akik ott sincsenek. Mindezt ingyen.
10. egy csomó játékkal játszhatsz teljesen ingyen ugyanazzal a készülékkel, nem kell külön kvarcjátékot venned hozzá (játék alkalmazások okostelefonon).

Direkt úgy fogalmaztam, hogy egy 20 évvel ezelőtti ember is megértse - bár biztos időbe tartana ezeket a dolgokat elmagyarázni valakinek, aki elég kíváncsi és a '90-es évek végén él. Ha így felsoroljuk ezeket a dolgokat - és korántsem teljes a lista, sőt, meglehetősen esetleges - akkor vesszük észre, hogy mennyi mindent megtehetünk ma, ami hihetetlennek tűnt régen és legfeljebb vágyódhattunk utána. Irigylem a mai fiatalokat és nagyon megértem őket, ha legszívesebben egész nap az interneten lógnának a kütyüjeikkel, azt hiszem én is ugyanezt tettem volna, ha ezek a hihetetlen dolgok 20 évvel ezelőtt rendelkezésre álltak volna.

Pintér Robesz

Már évtizedes múltra nyúlik vissza, hogy az unalmas asztali számítógépeket egyedivé tegyék. De hogy ez egy komplet dioráma legyen, arra kevés példa van. Ez a különleges komputer Hiroto Ikeuchi munkája.

Annyit használjuk a kompakt jelzőt különböző informatikai eszközök megnevezése során, hogy szinte fel sem tűnik, hogy mit is jelent voltaképpen. A következő szerkezetekben a leggyakoribb: kompakt lemez (comapct disc – CD), kompakt számítógép, kompakt számítógépház.

A kompakt lemez kifejezést már nem is használjuk, meghonosodott az angol szerkezetből alkotott rövidítés, a CD. Könnyű magyarázat lehetne arra, hogy miért is kompakt ez a lemez, hogy nagyon nagy mennyiségű adat fér el rajta, tehát – kis képzavarral élve – nagyon sűrű, nagyon tömör az adattartalma. Tudva levő, hogy a kompakt latin eredetű nemzetközi vándorszó, és az egyik jelentése ’sűrű’, ’tömör’, ’tömött’. A valóság azonban ennél sokkal kevésbé fantáziadús: a CD egyik fejlesztője a Philips volt (a Sony mellett), és a cég az új, optikai adattároló eszköz megnevezésével tovább szerette volna vinni a CD fejlesztésének idejében (az 1970-es évek végén) népszerű másik termékvonal nevét, a kompakt kazetta kifejezést. A kompakt kazetta nevében pedig a kompakt a kis méretre utal (kompakt: ’összeálló’, ’tömör’, ’szoros’).

A többi kifejezésben (kompakt számítógép, kompakt számítógépház) a kompakt szintén azt jelenti, hogy az eszköz kis méretű, és minden lényeges elemet, perifériát tartalmaz, ami a működéshez szükséges, és ezek a perifériák és alkatrészek jobbára integrálva vannak, tehát be vannak építve. A kompakt számítógép kis, esztétikus kivitelezésű háza könnyen elhelyezhető, akár el is rejthető a gép kijelzője mellett, mögött.

A kompakt számítógépház pedig kifejezetten jól mutatja a jelző alapjelentését, kis méretben van összesűrítve minden fontos egység, ami egy házba kell. Tehát a kompakt házak nem a nagy méretről, a szellős elhelyezkedésről híresek, hanem épp fordítva, minden benne van, de nagyon össze van sűrítve az összes alkatrész, és méreténél fogva akár hordozni is könnyű, gyakran még fogantyúja is van.

Bódi Zoltá

| Még több lehetőség

...avagy élünk-e az óránkénti 10 perces pihenés lehetőségével?

Egy kormányrendelet szerint a számítógép előtt dolgozókat óránként 10 perc szünet illeti meg. Tudnak-e erről az érintett munkavállalók, és ha igen, élnek-e a lehetőséggel? Milyen gyakran és mivel szakítják meg munkájukat azok, akik számítógép előtt dolgoznak? Az NRC legutóbbi felmérése erre kereste a választ.

A számítógéppel dolgozók 79 százaléka tud az óránkénti tízperces szünetekről, azzal azonban csak egynegyedük van tisztában, hogy a szabályozás nem általában véve az ülőmunkára vonatkozik, hanem kifejezetten a képernyő előtt történő munkavégzés káros hatásaitól próbálja óvni a munkavállalókat, akik a 10 perces szünetekben más munkát – akár ülőmunkát is – végezhetnek.

Annak ellenére ugyanakkor, hogy a többség tudja, hogy jár neki óránként tíz perc távollét a képernyőtől, mindössze 27 százalék igyekszik élni a lehetőséggel, és további 11 százalék azok aránya, akik rendszeresen – ha nem is óránként – szünetet tartanak munkájukban. A többség inkább ad-hoc jelleggel, egy-egy új feladat megkezdése előtt, vagy akkor tart szünetet, ha már nem tud megfelelően koncentrálni; ötből négyen azonban még ilyen esetben sem szakítják meg a munkát abból a célból, hogy egy kicsit pihenjenek, lazítsanak.

És hogy mivel töltik a munkaközi szüneteket? Legtöbben sétával, illetve némi testmozgással, vagy –  kevésbé egészséges – kávézással, nassolással ütik el az időt: előbbi 45, utóbbi 43 százalékra jellemző. Az sem ritka, hogy valaki a pihenőidőt is az íróasztalánál tölti, ugyanis minden második munkavállalóra jellemző, hogy ülve próbálja kipihenni az ülőmunka káros hatásait: asztalánál relaxál, telefonál, vagy – ami még ellentmondásosabb – internetezik, esetleg játszik a számítógépén. Utóbbi egyébként inkább jellemző azokra, akik csak esetenként szakítják meg a munkájukat – a „kimozdulás”, legyen annak a célja a testmozgás, a büfé meglátogatása vagy akár a dohányzás, ezzel szemben azok körében jellemzőbb, akik rendszeresen tartanak pihenőt.

A számítógépes ülőmunka káros hatásai egyébként meglehetősen sokakat érintenek. Négyből hárman szenvednek valamilyen komolyabb, rendszeres problémától: minden második embernek romlott a testtartása, minden harmadiknak a látása, minden negyediknek rendszeresen vannak nyak-, hát- vagy derékfájásai (főleg a nőknek), minden nyolcadik szenved rendszeresen szemfáradtságtól, szemgyulladástól, könnyezéstől, minden tizedik fejfájástól.

Bár igen gyakoriak a mozgásszervi problémák, mégis csupán 4 százalék figyel oda maximálisan munka közben a testtartására (beleértve a monitor és a billentyűzet pozícióját is), és további 37 százalék azok aránya, akik általában ügyelnek arra, hogyan ülnek a gép előtt. A többség tehát vagy egyáltalán nem törődik a dologgal, vagy csak akkor, ha épp eszébe jut.

Az ülőmunka negatív hatásainak enyhítésére számos megoldás kínálkozik, mégis csak kevesen vesznek igénybe ilyeneket. Mindössze 10 százalék állította be magának az íróasztal magasságát; gerinckímélő gumilabdát, fitballt pedig csupán 4 százalék használ. Irodai játékokat, sporteszközöket (csocsóasztalt, bokszzsákot) a számítógép előtt dolgozók egytizedének lenne lehetősége használni, de kevesebb, mint felük él a lehetőséggel; az egyre divatosabb irodai masszázst pedig még kevésbé használják ki: 5 százaléknak biztosít ilyet a munkahelye, de csak 1 százalék lazíttatja ki beállt izmait masszőr segítségével.

Persze az ülőmunka negatív hatásainak enyhítésére, de a stressz levezetésére is a rendszeres sport a legjobb megoldás. Ennek ellenére csak 42 százalék sportol legalább heti rendszerességgel, 17 százalék ugyanakkor soha. A testmozgásban, edzésben a harminc évnél fiatalabb férfiak járnak élen, de közülük is csak minden második mozog rendszeresen – a másik végletet a negyven feletti nők jelentik, akiknek mindössze egynegyede sportol legalább heti rendszerességgel. Úgy tűnik, az sem segít, ha a cégek ingyenes sportolási lehetőséget biztosítanak dolgozóiknak: 15 százaléknak van erre lehetősége, de azok aránya, akik ezt igénybe is veszik, csupán 7 százalék.

Kurucz Imre

A felmérést az NRC 2013. március 25-29. között végezte 400 fő online megkérdezésével. Az adatbázis reprezentatív a számítógépes munkát végző munkavállalók csoportjára nézve.

| Még több lehetőség