Netidők Blogtársaság

Érdekes hír látott napvilágot a minap a CES kapcsán: a Lenovo olyan hibrid kütyüt készített, ami egyszerre érintőképernyős tablet és billentyűzettel rendelkező munkaállomás. A szerkezet titka, hogy a kijelző lecsatolható a billentyűzetről és így önálló életre kelhet, mint ultrahordozható eszköz. Ugyanakkor a Motorola olyan dokkolót mutatott be, amibe belehelyezve a mobiltelefonunkat asztali számítógéppé változtatható a készülék. De mi történik, ha a legózható informatikai „játékszerek” ötletét továbbgondoljuk? Vajon hol a határa a multifunkciós infokommunikációs eszközeinknek (és a fantáziánknak)?

Először is szögezzük le, hogy nekem így látatlanban is kellene mindkettő cucc – bár, aki ismer, annak ez nem újdonság (ezt a posztot is egy Galaxy Tabon pötyögöm) – tehát az alábbiakban egy elfogult szemlélő szubjektív eszmefuttatása következik.

Szóval, reggel felkelek a butatelefonom hangjára (ami rémes, de legalább sosem felejt el reggel felébreszteni, érted), aztán kislattyogok a fürdőbe és az ott eltöltött 15 perc közben már a leveleimet is megnézem, illetve ránézek a hírekre, időjárásra a Galaxy Tabon. Aztán elviszem a gyerekeket az oviba, majd otthon hagyom a kocsit és irány a munkahely tömegközlekedéssel. Közben a világot egy 120 gigás iPod Classic zárja el tőlem hermetikusan, miközben felkészülők a munkanapra, ellenőrzöm a munkahelyi leveleket, átfutom a szakmai hírleveleket stb. ismét csak a Galaxy Tab segítségével. Amikor beérek a munkahelyemre bekapcsolom a céges laptopot, amihez már külső billentyűzet és monitor is csatlakozik. Egyúttal rádugom a 320 gigás hordozható külső merevlemezt, amit a laptop helyett hurcolok magammal (otthon egy netbookhoz szoktam csatlakoztatni), mégiscsak könnyebb és nyugodt szívvel tárolom rajta a magán- és családi anyagokat is, amik egy vállalati gépre kevésbé valók.

Miért írtam le mindezt? Bár nem vagyok tipikus felhasználó, ennyi kütyü még nekem is sok. Mert szinte mindenre elkülönült céleszközt használok. Mi lenne, ha mindezt egyetlen hordozható, de sokszínűen szétszedhető, legózható cucc kiváltaná? Így elég lenne, ha megfelelően dokkolni tudnám a készüléket, ha dolgozni akarok rajta, egyébként használhatnám zenelejátszásra, egyedüli adathordozóként, szörfölésre, levelezésre, játékra…

Mindebből nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a divergencia (dolgok szétválása) és konvergencia (dolgok közeledése) játékát figyelhetjük meg. Ha történetileg nézzük, akkor érhetőbb, hogy miről beszélek: először volt az asztali számítógép, aztán jött a mobiltelefon és a PDA, gyakorlatilag a kettő összeolvadásából jött az okostelefon, ezzel párhuzamosan megjelent a hordozható számítógép. Majd később – ez már csak pár éve volt – a laptop jelentősen zsugorodni kezdett és megjelent a netbook. Legutoljára pedig az okostelefon kezdett el nőni és tavaly megjelent a tablet (most nem beszélek a korábbi táblaPC-ről). Vagyis a hordozható telefon és a hordozható számítógép felől is elértünk ugyanoda, az ultrahordozható 7-10 collos tartományban mozgó kütyühöz. Hát nem logikus, hogy a két készülék összenőhessen? Tulajdonképpen ennek vagyunk a tanúi a Lenovónak és a Motorolának köszönhetően. Ettől persze valószínűleg – már csak a gyártók érdeke miatt – megmaradhat az eszközök sokszínűsége továbbra is, de, akinek „Az Egy Kütyü Mind Fölött” kell, az végre megtalálja azt is.

Ahhoz azonban, hogy ez csábító valósággá, megvásárolandó termékké válhasson a nagy tömegek számára is, a fejlesztői akaraton túl néhány fontos szempontnak meg kell felelni, ezek szerintem a következők: hordozhatóság, adatbiztonság (mi történik, ha elveszítem), ellenállás a sérüléseknek (a sok legózás miatt vagy esetleg, ha leejtem), megbízható működés, a magán és munkához kapcsolódó dolgok egyszerű szétválasztása, elfogadható árazás.

Egy támogatója persze már most is biztosan volna ennek az ötletnek: a feleségem, aki sztoikus nyugalommal viseli, amikor megfelelő „racionális” érvekbe csomagolva megjelenek otthon egy újabb kütyüvel. Mondjuk még mindig jobb, mintha autókat vagy vitorlásokat, esetleg lovakat gyűjtenék.

Probesz

Az észak amerikai okostelefon piacról látott napvilágot néhány adat a Nielsen piackutató cég egyik blogján. Mindig érdemes erre a piacra odafigyelni, hiszen az elmúlt évek azt bizonyították, hogy az elmozdulások a trendekben kicsit később az európai piacokon is megjelennek. Így ezek az elemzések egyfajta jó becslésnek is tekinthetők arra nézve, hogy az öreg kontinensen merrefelé mozdul a piac és milyen mértékben.

Új készülékek piaca

A korábbi jóslatoknak megfelelően az Android folytatja a menetelését és az újonnan értékesített (elmúlt 6 hónap) készülékek piacán hónapról hónapra átlagosan 2%-kal növelte a piaci részesedését, amely mostanra meghaladta a 40%-kot is. Az Apple iOS operációs rendszerével ellátott iPhone mindeközben átlagosan havi 1%-kos növekedést tudott felmutatni, ráadásul a vizsgált időszak utolsó kétharmadában szinte stagnált és 27% körüli értéken stabilizálódott a piaci helyzete. A harmadik legnagyobb szereplője az amerikai piacnak a RIM (Research In Motion) a Blackberry készülékével mindeközben látványosan vesztett a pozícióiból és hat hónap leforgása alatt a 35%-os részesedéséből kevesebb, mint 20%-ot tudott megtartani.

A teljes piac

Ahogy azt már korábban lehetett jósolni, a teljes piacon az Apple még mindig piacvezető 28.6%-kal, viszont erről az értékről nem igazán tud elmozdulni. Az új készülékek eladási adatai után nem nagy meglepetés, hogy Blackberry készülékek teljes piaca inkább zuhanásra emlékeztetve 26.1%-kon volt November végére. Mindeközben az Android készülékek óriási növekedési ütemben 25.8%-kon álltak meg.

A karácsonyi vásárlási lázban valószínű a jelenlegi trendek csak tovább erősödnek, és a következő féléves felmérésben a teljes okos telefon piacon átveszi a vezető pozíciót az Android.

A gyártók versenye

Talán ez alakult a legérdekesebben. Én egy évvel ezelőtt nagyobb összegben mertem volna fogadni arra, hogy a HTC és Motorola közötti versenyről fog szólni a 2010-es év. A Samsung viszont úgy gondolta, hogy van neki is keresni valója az okostelefon piacon és a 2010-es év júniusa óta több mint 10 millió eladott Galaxy S készülékével mindent vitt. Jelenleg a Motorola a második helyen tartózkodik, míg a HTC kénytelen beérni a 3. hellyel.

Mi várható nálunk?

Adatokkal alátámasztott átfogó piaci elemzést még nem láttam a hazai piacra vonatkozóan, de azt bátran merem jósolni, hogy a következő 6 hónapban nálunk is a Galaxy-ról fog szólni az okostelefon piac. A helyzet itthon és európában azért annyiból más, hogy nálunk a Blackberry nem kimondottan erős szereplő, nem úgy, mint a Nokia. A Nokia piaci helyzete Európában sokkal jobb, mint az amerikai kontinensen, de ha hosszútávon versenyben kíván maradni, akkor a Samsung kínálatával kell majd szembe mennie. Ha ez nem sikerül neki akkor sajnos hasonló jövő elé néz, mint a Blackberry Amerikában.

Táblagép, netbook, okostelefon, könyvolvasó, tévé és digitális fényképezőgép… Vajon mi a közös bennük? Mindegyik elfér a karácsonyfa alatt és minden bizonnyal sokan fognak ma este ilyesmit kapni vagy ezzel örvendeztetni meg szeretteiket. Idén sem maradhat el a kütyüparádé karácsonykor.

Az Extreme Digitalnál december elején, az Év Honlapja díjátadó apropójából beszéltek a magyarok karácsonyi vásárlási szokásairól. Ezek szerint náluk idén a LED TV és a táblagép megjelenése mellett továbbra is népszerű ajándék a netbook, az okostelefon vagy a digitális képkeret, míg az e-könyvolvasók a magyar nyelvű tartalom hiánya miatt kevésbé népszerűek, mint külföldön.

A T-Mobile három online portálon végzett nem reprezentatív online felmérést, ez alapján az okostelefon az egyik legnépszerűbb ajándék-ötlet, tízből kilencen örülnének, ha ilyen meglepetést találnának a fa alatt. Egyesek akár ejtőernyős ugrást, vagy 200 fekvőtámaszt is bevállalnának, csak megkaphassák a vágyott készüléket az ünnepekre.

A kütyük előretörése azonban nem csak egy-egy helyen tapasztalható, megerősíti a kirakat.hu és az Ipsos közös reprezentatív felmérése is, ami szerint a számítógépes eszközök bekerültek a top 10 ajándék közé a magyarok körében, kiütve a sportszereket a listából. A Kutatócentrum felméréséből ugyanakkor az is kiderül, hogy inkább a férfiak szerzik be az internetről az ajándékot. Mindkét felmérés alapján elmondható, hogy átlagosan 20-30 ezer forintot szánnak az emberek az ajándékokra, így sokan az olcsóbb kütyük közül választanak - az Ipsos kutatása szerint ugyanis legfeljebb városi legenda az áruhitelből eladósodva ajándékozó magyar képe.

Akinek viszont van mit a tejbe aprítani, az vígan válogathat idehaza is a boltok kínálatából és adhat régi klasszikus kütyüt – mint amilyen például a digitális fényképezőgép – vagy újíthat be, hogy olyasmit ajándékozzon, ami még nincs a családban, például egy Amazon Kindle könyvolvasót.

Jómagam, mint haladó kütyüvadász az alábbi szubjektív listát készítettem – szigorúan abc-sorrendben – ami segíthet eligazodni a laikusoknak is az egyes kütyük 2010-es „forróságát” illetően (bár lehet, hogy már túl későn szóltam…):

• digitális képkeret: csak fotóőrülteknek, különben ott fog porosodni a dobozában évekig
• iPad: ha gyerek is van, akkor egyből kettő kell, mert a kis embereket nem lehet lerobbantani a készülékről a játékok miatt
• játékkonzol: a Kinect újra képes lendületet vinni ebbe a megfáradt piacba is
• Kindle vagy egyéb könyvolvasó: csak annak, aki tud angolul olvasni és vagy van pénze a könyvekre, vagy képes örömet lelni a szövegformátumok konvertálásának határtalanul izgalmas világában
• kompakt digitális fényképezőgép: akinek még nincsen, az nem is akar ilyet
• kompakt tükörreflexes fényképezőgép: na, egy ilyet én is elfogadnék – kicsi, de profi megoldás a több kilós tükörreflexes súlyzógépek helyett
• LED TV: kár, hogy TV-t minimum 5-6 évre vesz az ember, a fejlesztések meg évente kényszerítenék cserére a népet (ha Te az elmúlt egy évben vettél vagy kaptál tévét, mint én, akkor inkább ne menj közel a tévé-osztályhoz az áruházakban)
• MacBook Air: csak azoknak, akik képesek megbarátkozni az Apple operációs rendszerével – nekik viszont kötelező darab. Szóval, ha sírni akarsz látni egy meghatott tinédzsert…
• mp3 lejátszó: csak akkor, ha muszáj lecserélni a régit (mondjuk, ha nem működik már rendesen) esetleg meglepni valakit, akinek még nincs (figyelem, hangoskönyveket is lehet rá előre rakni, így akár megcélozható a nagyszülők korosztálya is)
• netbook: két éve volt nagy sláger, de ha valakinek még nincs, és sokat utazik, örülni fog neki…
• okostelefon (pl. iPhone vagy valami androidos csodamasina): ezt nem lehet megunni!

Végezetül, mindenkinek kívánom, hogy azt (a kütyüt) kapja karácsonyra, amit a legjobban szeretne, és hogy ne maradjon el az ajándék felett érzett közös öröm idén sem. Boldog ünnepeket kíván mindenkinek a Netidők Blogtársaság!

Probesz

Ha lehet hinni az előrejelzéseknek, akkor 2011 is a vezeték nélküli technológiák éve lesz. Megnövekvő mobilos adatforgalom, felhő alapú operációs rendszerek, a hitelkártyákat felváltó mobilos fizetés és zöld technológiák – hogy csak néhányat emeljünk ki a Juniper Research előrejelzéseiből. Bár jómagam szkeptikus vagyok az ilyen jóslatok valóságtartalmát illetően, nem tehetek róla, mégis imádom az év végén megjelenő összegzéseket és különösen az előrejelzéseket. Persze az igazán hívőknek akár világvége is juthat 2011-re – mi inkább érjük be a vezeték nélküli technológiák friss trendjeivel.

Ezek szerint 2011 a mobiltelefonok, azon belül is, az okostelefonok éve lesz. Nézzük mi várható:

1. A megnövekvő mobilos adatforgalom már a 3G hálózatok kapacitásainak határát feszegeti.
2. Az „augmented reality” (kibővített valóság) megjelenik a mobilos játékokban és a kiskereskedelemben is.
3. Elindulnak az első felhő alapú operációs rendszerek mobiltelefonokra is.
4. A mobil bankolás kötelezővé válik az új számlák megnyitásakor.
5. A mobil eszközök elkezdik helyettesíteni a hitelkártyákat.
6. A mobil készülékekbe még több szenzor kerül (a giroszkóp, gyorsulásmérő és GPS mellé).
7. Jelentősen megnő a lottószelvények értékesítése mobilon, elsősorban az USA-ban, Európában és Kínában.
8. A mobil-specifikus fenyegetések miatt erősödik a kifejezetten mobiltelefonokra fejlesztett biztonsági megoldásokra az igény.
9. Kivásárlásoknak köszönhetően a közösségi vásárlás (és a mobil kuponozás) új szintre jut.
10. Még több gyártó növeszt „zöld szívet” és készít környezetbarát mobil eszközöket.

Aki a részletekre is kíváncsi, az az egyes trendek rövid magyarázatát a Juniper Research oldalán decemberben közzétett ingyenes jelentésben találja meg (angol nyelven). Aki pedig arra kíváncsi, hogy ennek mennyi valóságalapja van, de túl türelmetlen kivárni a jövő év végét, az megnézheti a kutatóintézet 2010-es évre adott előrejelzését, hogy vajon milyen mértékben váltak valóra. Jó olvasást!

Probesz

A mai mobilvilág egyik legszexisebb, legdivatosabb kifejezése az Android. Egy komolyabb androidos mobil akár státuszszimbólum is lehet. Nekem is androidos készülékem van kb. egy hónapja, no persze ezt nem azért írom, hogy dicsekedjem vele. Nézzük inkább a szó történetét és jelentését.

Ez egy ógörög kifejezés, amely az androsz főnév (ami az anēr ’férfi’, főnév birtokos esete) és az –eidesz ’valami példánya’, ’valamihez hasonló’ utótag (ami az eidosz ’faj’ névszóból származik) kapcsolatából áll. Az android tehát eredetétől fogva nemhez kötött, hím nemre vonatkozik, ám a nemzetközi nyelvhasználatban nemtől függetlenül az ’emberhez hasonló’, ’emberalakú’ jelentést hordozza.

Kifejezetten gyakori az android kifejezés a kultúra, a tudomány számos területén. Maga az android szóalak már a 13. században belekerült az európai kultúrába, Albertus Magnus vagy más néven Nagy Szent Albert, a középkor egyik legnagyobb teológusa, filozófusa és univerzális polihisztora a legenda szerint alkotott egy androidot vagyis gépembert, amit aztán tanítványa, Aquinói Szent Tamás megsemmisített. Annyi azonban bizonyos, hogy az emberi lét, az intellektus lényege, az antropológia ’embertan’ Albertus Magnus gondolkodásának a középpontjában állt. Innentől kezdve időről-időre felbukkant az európai, illetve majd az amerikai kultúrában is az android ’emberhez hasonló’ kifejezés.

Sok területen használják az emberhez hasonló, emberformájú eszközök megnevezésére az android szót. Talán a legismertebb származéka a droid (ami csonkolással alakult ki) George Lucas Csillagok háborúja című filmjében jelent meg, és már nem csak az emberszabású, hanem mindenféle robot jelentésében is elkezdték használni.

Az informatikában az androidot olyan robotok vagy mesterséges organizmusok, rendszerek elnevezésére szokták használni, amelyek úgy néznek ki, mit egy ember, vagy emberi módon cselekednek. Ám filmcímként, különböző számítógépes és egyéb játékok neveként, zeneszámok címeként is előfordul. Tehát az emberkinézetű vagy ember módjára cselekvő mesterséges szerkezet gondolata megtermékenyítette a kulturális, a művészeti és a tudományos életet is.

Az informatikában, pontosabban a moblitelefónia világában az Android egy tulajdonnév, ami a Google által (illetve a Google által felvásárolt Android Inc. kezdeményezésével) 2007 novemberére mobiltelefonok részére kifejlesztett, nyílt forráskódú, Linux alapú operációs rendszer neve. A névadás motivációja tehát világos, az operációs rendszer a fejlesztő vállalat nevét vitte tovább, tehát itt egy névátvitellel találkoztunk. És az eredeti név, a vállalat nevének a jelentése jól átláthatóan kapcsolódik a technológiai környezet a jelentésvilágához.

Ám ennek a mobilos operációs rendszernek a népszerűsége hatására az android kifejezés hallatán a legtöbb ember elsősorban a mobiltelefonokra asszociál, és csak másodsorban jut eszébe az 'ember alakú' jelentés.

Bódi Zoltán