Netidők Blogtársaság

A jövő rádiózásának útkeresésében jelenleg az egyik kulcsfogalom a hibrid rádió. Ennek lényege az, hogy ugyanaz a készülék képes a kisugárzott rádióműsor vételére és egyúttal kapcsolódik az internetre, hogy megkeresse az éppen hallgatott rádióállomás interaktív szolgáltatását. Ennek egyik megvalósítása a RadioDNS nevű rendszer, amely két brit műsorszolgáltató, a közszolgálati BBC és a kereskedelmi Global Radio (jelenlegi neve: GCap Media) együttműködésében hoztak létre azért, hogy összekapcsolják a rádiós műsorszórást az internetes lehetőségekkel. A rendszer koncepcióját 2008 májusában Münchenben mutatták be, majd 2010-ben nonprofit szervezetet alapítottak a rendszer képviseletére.

A RadioDNS weboldalán, három pontban foglalják össze a rendszer főbb szolgáltatásait:

- RadioVIS: Fotók, ábrák, képsorozatok, valamint szöveges üzenetek megjelenítését teszi lehetővé egy kijelzőn. (Itt néhány videón megnézhető, hogy különféle rádiókészülékeken, illetve mobiltelefonokon hogyan működik a RadioVIS.) A VIS egyébként az angol Visualisation, azaz megjelenítés, láthatóvá tétel szóból ered.

- RadioEPG: A más rendszerekből már jól ismert elektronikus műsorújság. (Ez fontos eszköz a hallgató számára, hogy megtudja, éppen mit hallott, hall vagy mit fog hallani, legyen az műsor vagy egy zenei felvétel.)

- RadioTAG: Ez talán a legizgalmasabb lehetőség, mivel e funkcióval ténylegesen interaktívvá válhat a rádióműsor hallgatása, mert lehetővé teszi a hallgató számára, hogy visszajelzést küldjön a rádiósoknak, illetve felcímkézzék és könyvjelzőkkel jelöljék meg a rádiós tartalmakat.

Pure Sensia - íme egy hibrid rádió, ami a RadioDNS rendszer szerint működik

A rendszer hibrid jellegében az a szép, hogy nem csak a jól ismert analóg FM rádiózással, és a Nyugat-Európában erősen terjedő (digitális) DAB rádiózással, hanem még a középhullámú (AM) rádióadásokkal is összekapcsolható. A fentebb linkelt videók egyikében egy mobiltelefonon behangolnak egy FM rádióadást, majd látható a kijelzőn, hogy a rádióadó RDS kódjával küldött weblinket a rendszer automatikusan betölti és már láthatjuk is a műsorral kapcsolatos információkat és képeket.

Többféle megvalósítás lehetséges a készülékek terén: a hagyományos rádiókészülékek érintőképernyővel és Wifi modullal ellátva (lásd képünkön) vagy az okostelefonokat dokkoló készülékmegoldások (itt az érintőképernyőt maga az okostelefon adja), sőt mobil applikációként is beépíthető okostelefonokba vagy táblagépekbe. Néhány készülék itt megnézhető.

A RadioDNS weboldalán még a mobilszolgáltatók számára is üzentek: „A rádióhallgatás a mobiltelefonokon egyre népszerűbbé válik. Az amerikai okostelefon tulajdonosok 33%-ának van rádiós applikációja a telefonján, az Egyesült Királyság okostelefon használói esetében ez az arány 48%.”

A RadioDNS projektet azzal a szándékkal hozták létre, hogy olyan szabvány legyen belőle, amit a műsorszolgáltató és a gyártók sora használhat fel fejlesztései során.

Szilágyi Árpád

Netidők Blogtársaság

A finn parlament és a civil csoportok között szokatlan együttműködés keretében létrejött Finnországban a Nyílt Minisztérium projekt. A megállapodás értelmében közösségi fejlesztésként informatikusok létrehoztak egy nyílt forráskódú platformot, amit a pártoktól és a parlamenti képviselőktől függetlenül civil törvényelőkészítésre lehet használni. A webes alkalmazással a civilek teljesen szabályos parlamenti vitára alkalmas törvénytervezeteket készíthetnek.

Az így elkészült törvényszöveget aztán a civilek digitális szavazattal támogathatnak. Amennyiben összegyűlik a törvényjavaslatra 50.000 támogató aláírás, a parlamentnek napirendre kell tűzni a törvényjavaslat vitáját és a képviselőknek szavazni kell arról. Ezt egy márciusban elfogadott Civil Törvényalkotási Törvény elfogadása és a Finn alkotmány módosítása tett lehetővé. Ezt a törvény és alkotmánymódosítást az indokolta, hogy az ottani parlamentben az ellenzéki javaslatok szinte biztosan leszavazásra kerültek a parlamenti többség által, még akkor is ha esetleg a javaslatnak nagy társadalmi támogatottsága is volt. A rendszeren keresztül kétféle javaslatot lehet készíteni. Egy általános javaslatot, hogy valamely területet érintő törvényi szabályozást a parlament változtasson meg, vagy egy teljesen kidolgozott, minden oldalról szavazásra alkalmas törvényjavaslatot. Ez utóbbi esetben a parlamenti képviselőknek nagyon kis területük marad a javaslat szavazás előtti módosítására.

Az eddigi kidolgozott és szavazásra bocsátható javaslatok között ott van a magáncsődről szóló javaslat, a TV és rádióreklámok hangerejéről vagy a finn KRESZ megváltoztatásáról (lehessen kerékpárral az egyirányú utcában a forgalommal szemben haladni) szóló javaslat. De igen előrehaladott állapotban van a közbeszerzések keretében megvalósított szoftverbeszerzéseknél a nyílt megoldások és szabványok kötelezővé tételéről szóló csomag is. Amiért mégsem kerültek még a parlament elé ezek a javaslatok annak az oka az, hogy a digitális szavazásról szóló törvény, ami az online szavazást tenné lehetővé, még nem került elfogadásra. Bár ennek a megalkotásáról a márciusban elfogadott törvény rendelkezik, de a parlament most mulasztásos alkotmánysértéssel tudja egy kicsit még elodázni az indulást. A fejlesztők és civil szervezetek szerint a társadalmi nyomásra az elkövetkezendő hónapokban elfogadásra kerülhet ez a törvény is és akkor már kötelező lesz foglalkozni ezeknek a javaslatoknak a tárgyalásáról a parlamentnek.

A példa egyébként nem egyedi, hasonló kezdeményezés indult Lettországban is, de az Európa Tanács döntésének értelmében egy európai digitális petíciós rendszer is elindult, a WeSign.it, aminek a teljes elfogadásához még további fejlesztésekre van szükség.

Nagyon érdekes kezdeményezések ezek és hosszútávon a politikai kezdeményezés nem csak a parlamenti pártok előjoga lesz, hanem a civil társadalom erre fogékony tagjai is bekapcsolódhatnak a törvényalkotásba.

| Még több lehetőség

A Kőrös Volán 90%-kal csökkentette kiadásait amit szoftver licencre fordít, így 40%-kal kevesebb pénzt költ egy munkaállomásra. Az Országos Vérellátó Szolgálatnál (OVSZ) a munkaállomásonkénti megtakarítás pedig 30%.

Itt pedig mindenki elolvashatja a receptet:

Körös Volán Esettanulmány

Novell Infrastruktúra Közlemény

Tegnap kezdődött az Országházban az Információs Társadalom Parlamentje névre keresztelt konferencia, melynek köszöntő beszédében Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára beszélt a kormányzat terveiről.

Kötelező lesz az ODF

Az államtitkár többek között kitért arra, hogy a Nyílt Dokumentum Formátum (Open Document Format - azaz ODF) lesz a kötelezően használt elektronikus dokumentum formátum a kormányzati szférában. Erről is fog szólni az a kormányhatározat, melynek előkészítése már folyamatban van.

Az ilyen hírek kapcsán szokott elindulni az a találgatás, hogy akkor a Microsoft-tól vásárolt irodai programcsomagok helyett jön a LibreOffice/OpenOffice és nemhogy kevesebbe, de majd többe fog kerülni minden. Persze, fontos ez a része is egy ilyen elhatározásnak, de ennél sokkal többről van szó, ami mindenkit érint ebben az országban.

Miről szól akkor ez az egész?

Egyáltalán nem arról, hogy milyen programmal állítjuk elő az ODF dokumentumot. Ezt a formátumot ugyanis ma szinte minden irodai programcsomag kezeli, tehát teljesen mindegy, hogy mit használunk, a dokumentumaink hordozhatóak lesznek. Ez egy nagy előny akkor hurcolásszuk az iratokat mondjuk két hivatal között, vagy az állampolgár és valamelyik állami szervezet között. A dokumentumot előálltjuk a számunkra legkedvesebb programmal és elküldhetjük anélkül, hogy azon törnénk a fejünket, hogy a másik vajon meg tudja-e nyitni vagy sem.

Van viszont egy másik aspektusa is a dokumentumok használatának. Mégpedig az amikor nem a mának, hanem az utókornak készül valamilyen dokumentum. Ha valaki próbált már megnyitni 10-15 évvel ezelőtt készült dokumentumot, ami egy bizonyos gyártó egy bizonyos programjának egy bizonyos verziójával készült, az tudja, hogy ez mekkora macerává válhat. A gyártó már lehet, hogy nem is létezik. Az operációs rendszerre már nem tudjuk telepíteni azt a programot, amivel gond nélkül tudnánk kezelni a dokumentumot. A jelenleg használt programjaink pedig mérsékelten kiváló eredménnyel alakítják át azokat a most használatos formátumra.

Ami nekünk elég nagy gond egy-két régi, de fontos dokumentum esetén, az az államigazgatásban egyenesen katasztrófa. Képzeljük el, hogy valamilyen korábbi dokumentum elektronikus formában ott van a hivatalnál, de azt mondják, hogy "Tisztelt Ügyfél, sajnos nem tudjuk elolvasni, hogy mi van a dokumentumban, mert nincs hozzá programunk, a papír alapú verziót pedig elmosta a tavalyi árvíz." Valószínű, hogy nem lennénk túl boldogok. Amikor az államigazgatásban használt elektronikus dokumentumokról beszélünk, akkor tehát ne csak arra gondoljunk, hogy ma milyen dokumentumokat használunk, hanem arra is, hogy azokat 30, 50 vagy akár 100 év múlva elő tudjuk-e úgy venni, hogy meg tudjuk nyitni az akkori programokkal.

A nyílt dokumentum formátum mellett nem kell aggónunk azon, hogy egy gyártó megszűnésével a zárt dokumentum formátum is elvész. Maga az irat egy idő után pedig sokkal nagyobb érték, mint a program, amivel azt létrehozták. Ezért fontos a nyílt szabványok és dokumentum formátumok használata.

Az Ubuntu új, Unity névre keresztelt kezelőfelülete, jelentősen eltér a megszokottól. Érdemes megtanulni a kezelését, mert a mindennapokban sokat segíthet ha a kisujjunkban van néhány trükk.

A most megjelent Ubuntu nagy változtatásai a kezelőfelületen egy sor olyan funkciót hozott el, ami szerintem könnyebbé teszi a számítógép használatot. Persze mint minden újdonságot ezt is érdemes tanulgatni, amíg azt nem mondhatjuk, hogy a kisujjukban van az egész. Szó szerint.

Bevallom, hogy azok közé tartozom, akik nem igazán szeretik elolvasni a súgót, nem szeretem ha rám akar valaki erőltetni egy kis fejtágítást. Miután frissült nálam is az Ubuntu az új verzióra, valamit kérdezett, hogy nem akarom-e megnézni az újdonságokat benne. Persze de - Cancel... Aztán álltam ott a gép előtt és két perc múlva rájöttem mekkora marha vagyok. Meg kellett volna nézni amit ajánlott.

Akik hozzám hasonlóan arcoskodtak a frissítés után, azoknak csináltam egy kis segítséget egy háttérgrafika formájában.

Az eredeti méretben a kép innen vihető.
A Xara file pedig innen tölthető.