Netidők Blogtársaság

A magyar mobiltelefónia és mobilinternet világában is megjelent a 4. generáció, amelynek a megnevezésére egy másik kifejezést is használunk. A legújabb széles sávú mobiltechnológiai szabvány kulcskifejezése az LTE betűszó, amely a long term evolution, magyarul hosszú távú fejlődés kifejezést jelöli.

Nyelvileg kifejezetten érdekes az az attitűd, vagyis nyelvi viselkedés, ami emögött a kifejezés mögött áll. Az informatikai fejlesztésekről ugyanis eddig az az általános kép terjedt el, hogy nem hosszú távra szólnak, hanem igen gyors ütemben követik egymást az új technológiák. Természetesen mint minden sztereotípia, ez sem teljesen igaz. Most kifejezetten ezzel a közhellyel kívánt szembeszállni a technológia névadója, hiszen a hosszú táv kifejezés erősen asszociálja ezt az elképzelést.

A kifejezés háromtagú szószerkezet, így az informatikában szinte kötelező, de mindenesetre igazán divatos háromelemű betűszók sorába jól illeszkedik, és követi az eredeti angol, csupa nagybetűs írásmódot.

Az LTE széles sávú internettechnológiája jól jelzi a mobilinternet előretörését. Az LTE a 3,5 G-t, vagyis a 3,5. generációs mobilkommunikációt, a HSDPA-t (High Speed Downlink Packet Access) követő technológia. Azaz az LTE a 4G azaz a 4. generáció a mobiltechnológiában. Az LTE segítségével elérhető elméleti maximális sávszélesség a 300 megabit per másodperces érték körül van, ez a gyakorlatban várhatóan jellemzően a 200 megabit per másodperces álló, 50 megabites mozgó letöltési sebesség körül alakul, valamint a több 10 megabites feltöltési sávszélességet is elérheti másodpercenként.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Sokan arra fogadtak, hogy az idei Olimpia lesz az első, ahol a közösségi média fogja vinni a prímet – úgy látszik azonban, hogy Londonra mégis inkább, mint az első mobilos olimpiára fogunk emlékezni. Persze a két dolog nem mond teljesen ellent egymásnak, míg a mobil elsősorban technológiai platformként jeleskedett, addig a közösségi média az események megosztására és megbeszélésére volt kiválóan alkalmas, tehát párhuzamosan használtuk ki a két lehetőséget.

A hordozható eszközök térnyerését jól mutatja például, hogy az NBC és a BBC – az USA és Nagy-Britannia hivatalos olimpiai közvetítő csatornái – online közvetítéseit majdnem felerészt mobilról vagy tablet-ről nézték az emberek és nem számítógép segítségével. Még meghökkentőbb, hogy a Google szerint az olimpiához köthető keresések az esemény megnyitásakor többségében mobil eszközről érkeztek és az első két nap dominált is a mobil platform (ne feledjük, az első hétvégéről van szó), a PC csak ez után vette vissza a hatalmat (amikor az emberek hétfőn dolgozni kezdtek). A megnyitót záró Paul McCartney nevére például a ceremóniát követően többen kerestek rá mobilról, mint számítógépről.

Persze hozzátartozik a teljes képhez, hogy a hagyományos televíziós közvetítést nem tudja elhomályosítani a hordozható eszközök megjelenése vagy a számítógépek jelenléte. Viszont az olimpia egyértelműen a legnagyobb többképernyős médiaeseménnyé vált. Akik nem tudták vagy nem akarták a sportversenyeket a kanapéhoz kötve követni, azoknak napközben kiváló alternatíva volt a munkahelyi számítógépen futó online közvetítés és sokszor csak az igazán fontos eseményeket izgulták végig a kollégákkal az olimpia idejére a munkahelyeken megtűrt televízió-készülékeken (emlékezzünk vissza például az Izland – Magyarország férfi kézilabda mérkőzésre). Közben pedig folyamatosan ellenőrizhették az eredményeket mobilon vagy tableten. Este viszont már az okostelefon bizonyult a legalkalmasabb eszköznek a tévé kiváltására, ahol volt megfelelő sávszélesség, ott akár a közvetítés is nézhető volt online, ahol erre nem kínálkozott lehetőség, ott a híreket-információkat lehetett valós időben megkapni.

Az olimpiát az is megkülönbözteti sok más, hasonló érdeklődésre számot tartó globális történéstől (mint amilyen az Oscar-díjkiosztó vagy a foci VB döntője), hogy időben teljesen elnyújtott, ráadásul folyamatosan zajló eseménysorozat, amit emiatt gyakorlatilag nem lehet végigülni (bár vannak, akik megpróbálják). Míg korábban a televízión túl a rádió vagy az újság, a 21. század második évtizedében a mobil és a számítógép segített abban, hogy naprakészek maradhassanak a sportrajongók az Olimpia idején is.

(Akit jobban érdekel, hogy az olimpia kapcsán milyen médiafogyasztási szokások a jellemzők és hogyan kutatják ennek segítségével a média átalakuló világát, annak javaslom az NBC ez irányú kutatási terveit összefoglaló cikket, amiben Alan Wurtzel, az NBC Universal kutatási igazgatója összegzi, hogy mit és hogyan kutatnak a londoni olimpia alatt, hogy kifürkésszék a jövő trendjeit).

Pintér Robesz

Az amerikai rendőrök bírósági felhatalmazás nélkül átkutathatják a mobiltelefonokat annak megállapítására, hogy mi az adott készülék hívószáma - határozott egy szövetségi fellebbviteli bíróság.

Egy indianai narkórazzia alkalmával a rendőrök több mobiltelefont foglaltak le és a hívószámaik megállapítása után bekérték a híváslistákat, amelyek alapján a tulajdonosokat kábítószeres ügyletekhez tudták kötni. Az egyik elítélt, a 10 évet kapott Abel Flores-Lopez azonban kifogásolta, hogy a rendőröknek bírósági felhatalmazás nélkül nem lett volna joguk átvizsgálniuk készülékeket.

A chicagói fellebbviteli bíróság csütörtökön elutasította ezt a kifogást. Ezt azzal indokolta, hogy a személyes adatokat az adott esetben csak csekély mértékben sértették meg, és nem sérült az amerikai alkotmány negyedik kiegészítése, amely tiltja az indokolatlan átkutatást.

A bíróság ugyanakkor, részben legalábbis, abban is állást foglalt, hogy milyen mélységbe merészkedhet el a rendőrség egy kommunikációs elektronikus szerkezet - nevezzék az komputernek vagy sem - átkutatásában. A kérdés különösen fontos az "okostelefonok" esetében, amelyek alkalmazásai lehetővé teszik például, hogy a hatóság emberei egy webkamera segítségével betekintsenek a tulajdonos lakásába, ami de facto virtuális házkutatást jelentene.

Richard Posner bíró a mobiltelefonnal kapcsolatban a zsebnapló analógiáját hozta fel: a rendőrség abban is külön felhatalmazás nélkül is elolvashatja a tulajdonos címét, de a többi tartalmat nem. A mobiltelefon esetében ugyancsak megengedett a készülék bekapcsolása annak érdekében, hogy kiderüljön a száma, de a benne található fájlok és levelek megnyitása már tilos.

Toochee, a Galaktikus

Világszerte igaz, hogy az okostelefon felhasználók nagyjából kétharmada(!) az első okostelefonját nyüstöli, ami azért fontos, mert most köteleződnek el, vagy utálnak meg egy platformot, esetleg márkát jó időre. A többség számára ez az egész okostelefonosdi újdonság, az eszköz még keresi a helyét az életükben, nagyjából a következő 1-2 évben fog kiderülni, hogy mire jó is ez igazán. Folytatódik a múlt héten kezdett sorozat, amelyben az Our Mobile Planet globális okostelefon kutatás eredményeit járom körbe.

Az első rész a Netidők Blogban: Android : iPhone – félidőben 11:10

Az első felhasználók ilyen óriási száma azt is jelenti egyúttal, hogy most alakulnak ki a felhasználói szokások. Amit az elmúlt 2-4 évben megtanultunk az okostelefonokról, az a kezdeti felhasználói csoportok, az innovátorok (rendszerint a felhasználók 2,5%-a) és a korai adaptálók (rendszerint a felhasználók 13,5%-a) tapasztalataiból fakadt. Ennek a világnak azonban az okostelefonok robbanászszerű terjedésével éppen ebben évben szakad vége, a „zöldfülű” tömegek átveszik a hatalmat: ami nekik tetszik, az fog elterjedni, elsősorban az ő igényeiket kell kiszolgálni ahhoz, hogy egy platform vagy márka tartósan sikeres legyen. Tehát részben elfelejthetjük, amit eddig az okostelefonokról és az okostelefonosokról tudtunk, az új felhasználók új világot hozhatnak.

Mindebből az következik, hogy amilyen felhasználói szokásokat felvesznek az újdonsült okostelefonosok, az évekre eldöntheti, hogy milyen tömegtermék lesz a következő években az okostelefon. Ezek a tömegek már nem a korábban a többséget kitevő technológiai gurukból (geek felhasználók) állnak. A két legnagyobb platformnak, az androidnak és az iOS-nek ma már felhasználók százmillióit kell egyszerre terelgetniük, ami az éles kanyarokat, tehát a forradalmi megújulásokat meglehetősen kockázatossá teszi. Az okostelefon igazi tömegtermékké válik. A felhasználók tömegei pedig paradox módon egyszerre jelentik a sikert a piacon és azt a ballasztot, amit cipelni kell. A Nokia, a Blackberry vagy a HTC példája pedig minden gyártó számára intő jel, hogy ebben a gyorsan változó iparágban, ahol átlag 1,5 évente cserélnek készüléket a vevők, milyen gyorsan ki lehet esni a vásárlók és a részvényesek kegyeiből.

(folytatjuk)

AZ OUR MOBILE PLANET KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL

A kutatás első hulláma 2011. március-júliusa, második hulláma 2012. január-márciusa között készült. A kutatás országonként és évenként eltérő mintamérettel folyt (a legkisebb országos minta 500 fős, a legnagyobb 6.000 fős volt). Minden országban online kérdőívvel vették fel az adatokat, amelyeket kulcs változók mentén súlyoztak az okostelefonos populációra. A súlyozáshoz szükséges változókat telefonos kutatással vették fel. Bővebben a kutatásról.

Pintér Robesz

Melyik országban vezet még mindig toronymagasan a Symbian? Hol van lakosságra vetítve a legtöbb okostelefon tulajdonos? Hogyan alakul az android és az iPhone versenye? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ több mint két tucat ország vonatkozásában az Our Mobile Planet 2012-es kutatásából, ugyanis a napokban jelent meg a Google felmérése az okostelefonokról, amelyet az Ipsos készített a Google felkérésére, a Mobile Marketing Association és az Interactive Advertising Bureau partnersége mellett.

Az Our Mobile Planet már 2011-ben is elérhető volt, most a 2012-es friss adatok kerültek fel az új oldalra. Ami különösen tetszik ebben a felmérésben, hogy ingyen hozzáférhetővé teszi az összes adatot, amiből egy interaktív online felületen maga a felhasználó gyárthat pár pillanaton belül egyszerű grafikonokat. Sőt az adatbázisok is letölthetők országonként Excel formátumban és a riportok is PDF-ben. Idén egyébként 26 országban vettek fel adatot (nem mindegyikben azok közül, ahol tavaly volt adatfelvétel), így összesen 40 országra van 2011-ből, 2012-ből vagy mind a két évből adat. Tehát valóságos kincsesbányáról van szó! (Sajnos Magyarország idén sem került bele a mérésbe – pedig reménykedtem benne. Azért lesznek magyar adatok is, ugyanis a magyar Ipsos jelenleg készít egy meglehetősen összetett kutatást a témában, amiről terveim szerint ősszel részletesen be fogok számolni ezeken a hasábokon is).

Na, de akkor lássuk az adatokat! A kutatás az okostelefonok elterjedtségi adatain túl széleskörű betekintést nyújt a felhasználói szokásokba például a keresés, videó, közösségi oldalak, levelezés, vásárlás kapcsán. Egy blogposztba nyilván nem fér bele sok minden, szóval most nézzük meg az elterjedtséget, aztán a következő hetekben körbejárok még néhány érdekesebb témát. A 2012-ben vizsgált 26 ország közül Szaúd-Arábiában (61%) és az Egyesült Arab Emírségekben (60%) a legmagasabb az okostelefonokkal rendelkezők aránya – első ránézésre meglepő lehet az eredmény, de végül is jól magyarázható ezeknek az országoknak a jólétével. A harmadik a dobogón Norvégia (54%), majd Ausztrália (52%), Svédország (51%) és az Egyesült Királyság (51%) következik. Ezek azok az országok, ahol már többségben vannak az okostelefonosok, az összes többi országban még kisebbségbe szorulnak (például az USA-ban 44%-os az elterjedtség).

Folytassuk a mobil platformok részesedésével: azt gondolnánk, hogy az elsőség az android vagy az iOS között dől el mindenhol. Mindkét fentebb említett arab országban azonban a Blackberry a nyerő (Szaúd-Arábiában 35%-kal, az Emírségekben 42%-kal) és ezen kívül még Mexikóban (25%) is tart a szebb napokat látott rendszer elsősége (bár az android itt már 24%-on áll). Remélem, senkit nem lep meg, hogy Finnország a Symbian mentsvára (43%), ezen kívül még Egyiptomban (19%) áll a rendszer az első helyen.

A maradék 21 országon az android és az iOS osztozik 11:10 arányban (az android javára). Ahol az iPhone a nyerő (részesedések a teljes piacon zárójelben): Ausztrália (49%), Ausztria (41%), Kanada (45% iPhone – a Blackberry saját „hazájában” csak 23%-on áll, éppen, mint az android), Dánia (46%), Franciaország (43%), Németország (35%), Írország (39%), Egyesült Királyság (30% - igaz itt az android csak 1%-kal marad le), Svédország (48%) és Svájc (52%). Utóbbi az egyetlen ország a vizsgálatban, ahol az iPhone több mint a felét birtokolja a piacnak – szép kis teljesítmény. De a lista maga is elgondolkodtató, a világ igen fejlett országai találhatók rajta, amiből nyolc nyugat-európai.

A gazdasági kontraszt még nagyobb, ha megnézzük, hogy hol vezet fölényesen az android: Argentína (33%), Brazília (28%), Kína (38%) és Spanyolország (34%) – ezekben az országokban legalább duplája az android részesedése az iOS-ének, de van ahol még nagyobb. További hét országban vezet az android, a következő ötben már „elhúzott”: Belgium (28% szemben a 20%-kal), Olaszország (26% szemben a 17%-kal), Japán (55%! szemben a 39%-kal), Új-Zéland (41% szemben a 31%-kal), USA (40% szemben a 32%-kal). További kettőben bár vezet az android, de szinte fej-fej mellett van a két rendszer: Hollandia (33% szemben a 30%-kal), Norvégia (39% szemben a 37%-kal).

Érdemes azt is észrevenni, hogy ahol az iPhone vezet 2012-ben, ott rendszerint 40% feletti a részesedése (kivétel Németország és az Egyesült Királyság), viszont az android számai csak három országban érik el a 40%-ot: Japánban, Új-Zélandon és az Egyesült Államokban. Ennek ellenére elmondható, hogy az iPhone vesztésre áll: a 2011-es adatokat megnézve abban a 15 országban, ahol mindkét évre vettek fel adatot, Finnország kivételével mindenhol vezetett még tavaly (és egyedül Ausztriában volt holtverseny a két rendszer között). 2012-re viszont a 14 országból hatban már elveszítette az elsőségét, sőt, van ahol látványosan visszaesett, például Japánban vagy Spanyolországban.

(folytatjuk)

AZ OUR MOBILE PLANET KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL

A kutatás első hulláma 2011. március-júliusa, második hulláma 2012. január-márciusa között készült. A kutatás országonként és évenként eltérő mintamérettel folyt (a legkisebb országos minta 500 fős, a legnagyobb 6.000 fős volt). Minden országban online kérdőívvel vették fel az adatokat, amelyeket kulcs változók mentén súlyoztak az okostelefonos populációra. A súlyozáshoz szükséges változókat telefonos kutatással vették fel. Bővebben a kutatásról.

Pintér Robesz