Netidők Blogtársaság

Egyre több képernyő vesz körül bennünket: immár nem csak a tévének a képernyőjére gondolhatunk, hanem a számítógép, a táblagép és az okostelefon kijelzőjére is. A magyar közmédia a foci EB-re készült egy olyan alkalmazással, amivel útközben is követhetők voltak a futball események Androidot és iOS-t futtató készülékeken. A műsorban vendégünk volt Ősi György, az MTVA IT tanácsadója, akivel a jövőbeli fejlesztésekről is beszélt egy keveset. A foci EB után ugyanis jön az olimpia és más sportesemények is.

Ősi György: Tervezünk az olimpiára is egy ilyen alkalmazást, ami az olimpia méretei miatt sokkal összetettebb lesz, mint a foci EB alkalmazás. Nem csak egy közvetítés lesz, hanem két videostream lesz, továbbá a Kossuth rádió közvetítése is elérhető lesz a mobilalkalmazásban. Nem csak Android és iOS alapon, hanem Windows 8-as desktop alkalmazás is készül. Megjelent már ugyebár a Windows 8-nak a nyilvános bétaváltozata és egyre többen töltik le és erre is készülünk egy platformspecifikus alkalmazással. Ez egy új megjelenési forma és szeretnénk innovatívak lenni és erre a piacra is elsőként betörni. 

Híradó.hu: Sikeres az iPhone-ra és az Androidra letölthető foci-Eb app
(Itt meghallgatható a Netidőkben elhangzott beszélgetés Ősi Györggyel.) 

A Híradó.hu foci EB oldala: http://www.hirado.hu/FociEB.aspx

Elsőre nem is tudjuk eldönteni, hogy a mobiltelefon hátlapján mi is az a furcsa fém rátét:

Ha a telefont vesszük a kézbe, semmi különleges:

A hátlapja a furcsa:

Egy kis rejtekajtó:

Mögötte egy elektromos öngyújtó:

Őrület, nem?

Toochee, a galaktikus

Megmondom őszintén, hogy nagy csodálkozással figyelem a telefonadó kapcsán kialakult diskurzust, amely az ingyenes telefonálásról szól. Már az adó első koncepciójának bejelentése tájékán – amikor még minden képlékenynek tűnt – felhívott egy újságíró, hogy akkor szerintem ez vajon elvezethet-e (végre) az ingyenes telefonálást lehetővé tévő szoftverek, mint amilyen a Skpye, hazai térnyeréséhez. Nem értettem, hogy hogyan juthat ez eszébe bárkinek is. De úgy tűnik, hogy csak én vagyok ilyen értetlen, mert mint ahogy a viccben Mórickának a szex, nálunk a telefonadóról idehaza mindenkinek az ingyenes telefonos szoftverek jutnak az eszébe.

Elmondom, hogy mit nem értek – egyszerű matematika: ha az emberek, akkor nem akartak ingyen telefonálni, amikor (mint néhány napja kiderült) kifizették a világ egyik legdrágább telefonos tarifáját, akkor miért akarnának most, amikor az ennek a töredékét kitevő különadó megjelenik? Azt gondoltam az emberek hülyék, de rá kellett jönnöm, hogy én vagyok az. Az emberek ugyanis nem (mindig) racionálisak. Az ingyen telefonálással elkerült telefonadó nem csak a két forintról szól, nem a racionális hideg számítás áll a dolog hátterében. Ha racionális volna, akkor a benzinbe épített adók miatt már rég mindenkinek biciklivel kellene járnia. Nem, a telefonadó elkerülésére tett minden kísérlet jelképes, a polgári engedetlenség formája, tiltakozás, lázadás a jelenlegi kormány dilettáns gazdaság- és távközléspolitikája ellen. Tehát merőben szimbolikus. 2 forintot fizetni, percenként? Ezeknek?!

Persze a telefonadónak vannak más vetületei is, például az a paradoxon, ahogy a nagypolitika kommentálta, amikor kiderült, hogy a különadóval az amúgy is nemzetközi összevetésben drágának számító telefonszolgáltatást sújtja. A kicsavart kelet-európai logika szerint ez azért van rendjén, mert akkor így biztosan van miből kifizetni az embereket amúgyis „kizsákmányoló multiknak” (a kormány szemszögéből nézve „ezeknek”) a sarcot. Közelebbről megnézve ez azonban nem csak etikátlan (mert, ha igaz lenne ez az érvelés, akkor így csak szimplán megosztoznak a „zsákmányon” – a kormány kéri a saját részét), hanem együgyű is, attól nem lesz ugyanis olcsóbb egy szolgáltatás, ha plusz sarcot vetünk ki rá, hanem drágább lesz. Nem bonyolult, szerintem. Ezzel csak az a gond, hogy végeredményben így a versenyképessége romlik tovább a magyar gazdaságnak, mert a távközlést használni kell, olyan közműről van szó ugyanis, ami a mindennapi élethez egyre inkább elengedhetetlen, nem csak a gazdaságban, a hétköznapokban is.

A dolog pikantériája, hogy az így remélni vélt bevételek sem tervezhetők biztosra, mert a két forint szimbolikája miatt könnyen lehet, hogy sokak eddig többé-kevésbé változatlan távközlési szokásai fognak megváltozni (azoké, akik érzelmi alapon viszonyulnak a történtekhez – aki racionalizál, mint én, annak nem éri meg a két forintokért vacakolni az ingyenes szoftverekkel). Mindennek akár olyan következményei is lehetnek, hogy a távközlési szolgáltatásokhoz kötődő ÁFA kapcsán nagyobbat bukik az adórendszer (mert csökken annak alapja), mint amekkora bevételre szert tesz a különadóból.

Persze mindez csak merő spekuláció. Az adót még nem kezdtük el fizetni (és még most is hallani, hogy módosítanak a körülményeken). Az emberek viszont nem hülyék. Persze azon sem lennék meglepve, ha végül semmi sem változna és az emberek ezt a békát is lenyelnék. De az is lehet, hogy a felhasználók számát tekintve Skype vagy Viber nagyhatalom leszünk. Meglátjuk.

Pintér Robesz

A napokban interjút adtam egy elektronikus hírlevélnek annak kapcsán, hogy elnyertem az év mobilos véleményformálója díjat. Ritkán szoktam blogon újraközölni, de mivel egyrészt a MadHouse hírlevele nem jut el mindenkihez, másrészt jók voltak a kérdések (viszont minden nem fért be az első megjelenésbe), ezért most közreadnám a teljes beszélgetést.

Gratulálunk a Ringier Mobile Influencer díjhoz. Mesélsz nekünk kicsit a "mobil" oldaladról?

1998 óta foglalkozom az információs társadalom kutatásával. Akkoriban az internet volt az a forró téma, ami körül a legtöbb változás történt, így én is ezzel foglalkoztam a legtöbbet. A mobil csak akkor kezdett el igazán érdekelni, amikor megjelentek a legújabb érintésérzékeny okostelefonok és elkezdték gyökeresen felforgatni, amit a mobilokról gondoltunk, lassan pedig azt is, amit az internetről gondoltunk. 2-3 éve figyelem jobban a területet, elsősorban a híreket és statisztikákat és ebből próbálom folyamatosan összerakni a friss trendeket. Szerintem nagyon izgalmas, ami itt folyik, ráadásul úgy tűnik, hogy még csak a legelején tartunk az egész sztorinak.

Ha meg kellene fogalmazni egy markáns mondatban, kik azok, akik leginkább használják az okostelefonokat szerinted, hogyan lehetne őket jellemezni?

Az okostelefonoknak már nem csak egyfajta felhasználói típusa létezik, a szellem kiszabadult a palackból, így nehéz ezt egy mondatban vagy egy momentumban megragadni, mert csak részigazságot fogunk találni. Ha a power userekről van szó (akik leginkább használják a készülékeket), akkor szerintem két végletet találunk: a platform hívőket (akik térítenek is) és a „nem érdekel, csak működjön” felhasználókat.

Hogy áll az Ipsos a mobilhoz? Terveztek nagyobb ívű kutatásokat?

Most úgy fog tűnni, mintha összebeszéltünk volna, ugyanis éppen a napokban tervezzük indítani Magyarország eddigi legátfogóbb mobillal foglalkozó kutatását. Ebben több egymásra épülő módszertannal tervezzük megragadni a hazai fogyasztók lényegi vonásait, hogy a piac ne csak a külföldi adatokból láthassa a legfrissebb trendeket, hanem a magyar valóságból indulhasson ki. Mindez azért fontos szerintünk, mivel a hazai helyzet sokszor eltér a nemzetközitől, ami komoly fejfájásokat vagy akár fejreállásokat is eredményezhet az ügyfeleknél és ezt el lehet kerülni az adatokból megrajzolható pontos piacképpel.

Mit tapasztaltok, a külföldi kutatócégek mennyire naprakészek ebben a témában a nyugati piacokon?

Ez a terület mindenkinek nagyon érdekes most, mert a válság miatt sok részpiacon visszaesés tapasztalható, az okostelefónia azonban gőzerővel pörög, növekszik, ezért különösen fontos mindenkinek, tehát nagy a friss adatokra való éhség. Én személy szerint úgy érzem, hogy alapvetően kétféle cég foglalkozik hatékonyan a területtel, az igazán nagy multik (mint amilyen az Ipsos is), mivel nemzetközi adatsorokkal és az ügyeleket igazán érdeklő mélyfúrásokkal tudnak előállni, másrészt a pici, specializált cégek, amelyek egyedi, mobilra kitalált mérési megoldásokkal olyan adatokhoz segítik hozzá az ügyfeleiket, ami korábban teljesen elképzelhetetlen lett volna (például a passzív eszközoldali mérés segítségével).

Szerinted, az ügyfelek fejében mi játszódik most le az okostelefonok kapcsán, ha mint hirdetési eszköz merül fel?

Azt gondolom, hogy a következők cikáznak át szinte egyszerre a legtöbb ügyfél fejében: „ez nagyon jön”, „kéne egy saját app... vagy nem is, inkább egy saját mobilos oldal... nem inkább több app ... több app és egy mobilos oldal ... vagy mégsem?”, „mit veszthetek, ha kimaradok?”, „használja már a konkurencia?”, „és mi van, ha nem is működik ez az egész?”, „egyáltalán kit érek el mobilon a hirdetésekkel, akit másképpen nem?”, „látják azon a kis képernyőn a reklámot?”, „ki fog rákattintani?”, „és, ha rákattint, hová fog érkezni – hogyan fogok én ebből profitálni”, „muszáj kipróbálni, mert ebből nem lehet kimaradni”.

Véleményed szerint mennyire változtatja meg a táblagép a fogyasztási- és hirdetési szokásokat?

A tábla őrület Magyarországon egyelőre egy nagyon szűk kisebbséget ér el, más piacokon valamivel többet, de mindenhol csak a fejlődés kezdetén áll. Meggyőződésem, hogy az emberek túlnyomó többségének továbbra sincs gőze sem, hogy mi is ez és mire való, ezért azt sem tudja eldönteni, hogy szüksége van-e rá. A táblának az okostelefon és a netbook/laptop/PC közé kellene valahogy beszuszakolnia magát, miközben sikeresen nem képes egyiket sem rendesen kiváltani. A fogyasztási és hirdetési szokások megváltozása ebben a kontextusban értelmezendő. Akik használják, azok bizonyos, korábban okostelefonnal vagy számítógéppel végzett tevékenységet váltanak fel vele, miközben új szokásokat is felvesznek. Mindez szerintem két dolog miatt különösen érdekes a hirdetők és az ügyfelek számára, egyrészt mert ez egy prémium közeg, másrészt pedig jövőalakító ereje van, nem tudni biztosan, de elképzelhető, hogy részben erre megy tovább a médiafogyasztás a következő években. Szóval lehet, hogy a táblák gyökeresen átalakítják szinte mindenki fogyasztási szokásait és emiatt a hirdetési piacot, de könnyen lehet – és én inkább erre szavaznék – hogy a táblák be fognak illeszkedni fognak a meglévő hirdetési csatornák mellé. Egyelőre azonban nagy a helykeresés.

Milyen mobilt használsz?

Jelenleg egy Nokia Lumia 800-asom van, de volt már androidos készülékem és iPhone-om is. Szakmai ártalom, hogy minden platform érdekel napi használati szinten is.

Esetleg táblagépet?

Két androidos táblagépem van, egy 7 colos és egy 10 colos Galaxy Tab, a kisebbiket csak én nyüstölöm, mert munkaeszköz, a nagyobbik viszont családi használatban van.

Pintér Robesz

Helyettesíthetik-e az egyre többet tudó okostelefonok más, csupán egy-egy konkrét feladatra szakosodott készülékeinket? Kiválthatják-e az mp3-lejátszót vagy a fényképezőgépet, és lehet-e a smartmobil a házon kívüli internetezés elsődleges eszköze? Mit gondolnak erről a jelenlegi használók? Ezt tudhatjuk meg az NRC friss piackutatásából.

Az NRC rendszeres Kütyükutatása szerint 2012 első negyedévére a hazai internetes társadalmon belül – jórészt a karácsonyi ajándékozásoknak köszönhetően – 26-ról 34 százalékra nőtt az okostelefonnal rendelkezők aránya. És bár a következő Karácsony még messze van, biztosra vehető, hogy a növekvő trend nem szakad meg: mind többen használnak majd okostelefont, és a használók egyre több élethelyzetben fordulnak a legnépszerűbb kütyühöz.

Persze az okostelefon terjedése más eszközök használatát is befolyásolja. Kutatási adatok azt mutatják, hogy a smartphone-penetráció emelkedésével párhuzamosan nem csak a „butatelefonok” használóinak aránya csökken, hanem azoké is, akik zenelejátszót, digitális fényképezőgépet vagy GPS-készüléket használnak. Úgy tűnik tehát, hogy a multifunkcionális mobilkészülék egyeseknél képes kiváltani más, csak meghatározott célra használható eszközöket.

Az NRC március végén végzett felmérése alátámasztja ezt a feltételezést. Az eredmények szerint ugyanis az okostelefon-tulajdonosok 60 százaléka szokott telefonjával zenét hallgatni, ráadásul minden második smartphone-használó vélekedik úgy, hogy a mobil teljes mértékben helyettesítheti az mp3-lejátszót. Fotózásra még többen – négyből hárman – használják okos mobiljukat, ez esetben azonban már sokkal mérsékeltebb az egyetértés azzal, hogy a telefon kiválthatja-e a fényképezőgépet: mindössze 12 százalék gondolja, hogy teljes mértékben, a többség ellenben legfeljebb néhány esetben lát helyettesíthetőséget.

Az eredmény nem meglepő. A zenelejátszó funkciói valóban könnyedén integrálhatóak egy mobilkészülékbe; egy komolyabb, és főleg egy professzionális fényképezőgép azonban – ma még – nem fér bele egy tenyérnyi mobilba. Így is vannak azonban, akiknél a mobil tökéletesen ki tudja elégíteni fotózási szükségleteket, azzal pedig a nagy többség egyetért, hogy bizonyos szituációkban – például egy vicces jelenet megörökítésénél és a Facebookon történő megosztásánál –a telefon kamerája kiváló szolgálatot tehet.

Az okostelefon legjellemzőbb funkciója persze nem a zenehallgatás vagy a kamerahasználat – hiszen erre sok hagyományos mobil is képes –, sokkal inkább wifi-n vagy mobil szélessávon keresztül történő internetezés. A smartphone-használók háromnegyede szokott internetezni a mobilján, ám még ebben a körben sem mondhatjuk, hogy a telefon átvette volna az első helyet házon kívüli internethasználatban. Az okostelefonnal rendelkezők egynegyede gondolja csak úgy, hogy a mobiltelefon a mobilis netezés legideálisabb eszköze, a többiek valamilyen más eszközt választanának erre a célra. A többség jól bevált laptopjával internetezne, de szép számmal vannak azok is, akik egy – egyelőre még álmukban vagy terveikben élő – táblagéppel a kezükben csatlakoznának legszívesebben a világhálóra.

Kurucz Imre

A felmérést az NRC 2012. március 24-28. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve. A mintába 400 okostelefon-használó került.