Netidők Blogtársaság

Az Ubuntu új, Unity névre keresztelt kezelőfelülete, jelentősen eltér a megszokottól. Érdemes megtanulni a kezelését, mert a mindennapokban sokat segíthet ha a kisujjunkban van néhány trükk.

A most megjelent Ubuntu nagy változtatásai a kezelőfelületen egy sor olyan funkciót hozott el, ami szerintem könnyebbé teszi a számítógép használatot. Persze mint minden újdonságot ezt is érdemes tanulgatni, amíg azt nem mondhatjuk, hogy a kisujjukban van az egész. Szó szerint.

Bevallom, hogy azok közé tartozom, akik nem igazán szeretik elolvasni a súgót, nem szeretem ha rám akar valaki erőltetni egy kis fejtágítást. Miután frissült nálam is az Ubuntu az új verzióra, valamit kérdezett, hogy nem akarom-e megnézni az újdonságokat benne. Persze de - Cancel... Aztán álltam ott a gép előtt és két perc múlva rájöttem mekkora marha vagyok. Meg kellett volna nézni amit ajánlott.

Akik hozzám hasonlóan arcoskodtak a frissítés után, azoknak csináltam egy kis segítséget egy háttérgrafika formájában.

Az eredeti méretben a kép innen vihető.
A Xara file pedig innen tölthető.

Végre a Windows felhasználók is élvezhetik a programok telepítésének a legegyszerűbb módját, a csomagkezelést.

A nem Windows-os világban már nagyon régen rájöttek arra, hogy a programok letöltése, telepítése, eltávolítása vagy frissítése igazából csak púp az egyszeri felhasználó hátán. Ez az a dolog szerintem, amit a kékhalál után a legtöbb ember elátkoz, ha számítógép kerül a keze közé. A különféle Linux disztribúciókban szinte minden alkalmazást, amit egy felhasználó csak el tud képzeli, ilyen csomagkezelővel telepítünk, vagy távolítunk el. Ezekben a csomagkezelőkben nincs más dolgunk, mint megjelölni azokat a programokat amiket szeretnénk telepíteni, vagy eltávolítani, a többit a kezelő elvégzi a háttérben. Valaki nagyon felbosszanthatta magát a Windows programtelepítésén és eltávolításán és létrehozta az

Npackd

névre (ejtsd: unpacked) hallgató csomagkezelőt. Ha letöltöttük a programot, akkor még egyszer a hagyományos módon telepítjük, majd minden mást a csomagkezelőn keresztül. A használata olyan egyszerű mint a faék, mint ahogy az a lenti videón is látszik:

Az egyszeri ember csak kiválasztja a listából mi kell neki, majd a program letölti a telepítőkészletet és telepíti a kiválasztott alkalmazást. Amit ilyen módon telepítettünk, azt ugyanilyen módon is kell eltávolítani, azaz az Npacked segítségével.

Annak ellenére, hogy egy nagyon friss programról van szó, már több mint 200 főleg nyílt forráskódú programot lehet ezzel beszerezni, melyek között ott vannak azok a kedvencek is amiket egy frissen telepített gépre egyből feltelepítünk. Néhány "kötelező" alkalmazás ami már elérthető az Npackd segítségével és amiket mi is nagyon szeretünk és már sokszor ajánlottunk:

• Notepad2 és Notepad++: a fapadosnak látszó szövegszerkesztők
• Pidgin: a chat program minden protokollhoz
• AVG, ClamAV: antivírus programok
• Firefox, Chrome és Opera: webböngészők
• DropBox: tár a felhőben
• Npackd: a program maga :-)
• OpenOffice: irodai programcsomag
• VLC: a média lejátszó bármihez
• KeePass: a jelszó menedzser

Amit a program ezeken kívül még sok egyéb kényelmi funkciót is kínál:

• Frissíti a vele telepített programokat
• A telepítés a programok eltávolítása a háttérben zajlik a felhasználó beavatkozása nélkül
• Ha egy programnak valamilyen speciális komponensre van szüksége akkor ezt a függőséget automatikusan kezeli a hiányzó komponensek automatikus telepítésével
• Ugyannak a programnak akár több verzióját is telepíthetjük egyszerre egymás zavarása nélkül
• Rendet rak a főmenüben maga után

Egy dologra oda kell figyelni a használat során, mégpedig arra, hogy amit ezzel az alkalmazással pakoltunk a képünkre, azt véletlenül se a Vezérlőpulton keresztül távolítsuk el, hanem az Npackd-el!

Egy igazi drágakövet leltem. Egy nagyon dekoratív megjelenésű natív Twitter klienst Linuxra és Windowsra, ami a Hotot névre hallgat. Annak ellenére, hogy a fejlesztők szerint a program még nem stabil verzió vagy végleges, szerintem teljesen jól használható. A felhasználói felület nagyon kényelmesre sikeredett. A használata teljesen magától értetődő, minden kézre - akarom mondani egérre áll.

Mivel én Ubuntu-t használok ezért a telepítést ehhez az operációs rendszerhez írom le (más rendszerekhez a telepítési útmutatót lásd a Hotot honlapján). Először is engedélyezni kell a megfelelő PPA tárhelyet ahonnan a rendszer telepíteni tudja a programot. Majd pedig a telepítést a jól ismert apt-get install... paranccsal tudjuk elvégezni a terminál ablakból:

sudo add-apt-repository ppa:hotot-team
sudo apt-get update && sudo apt-get install hotot

Windows 7 felhaszálók is örülhetnek mert innen letölthető erre az operációs rendszerre is a program.

A telepítést követően be kell állítani a felhasználói fiókunkat amivel a Twitter-t használjuk. Ó! Említettem, hogy nem csak egy fiókot tud kezelni és azt, hogy az identi.ca szolgáltatáshoz is használható? A mezítlábas Twitter üzenetek mellett kezeli az ahhoz kapcsolódó képmegosztást is a pic.ly valamint a twitpic szolgáltatásokon keresztül. A gyönyörű és könnyen kezelhető alkalmazásról használat közben nagyon hamar kiderül, hogy igazából ez egy nyolc danos fekete öves versenyző a mikroblog alkalmazások között.

Figyelmeztetés! Ha kipróbálod nehéz lesz róla leszokni!