Netidők Blogtársaság

A finn parlament és a civil csoportok között szokatlan együttműködés keretében létrejött Finnországban a Nyílt Minisztérium projekt. A megállapodás értelmében közösségi fejlesztésként informatikusok létrehoztak egy nyílt forráskódú platformot, amit a pártoktól és a parlamenti képviselőktől függetlenül civil törvényelőkészítésre lehet használni. A webes alkalmazással a civilek teljesen szabályos parlamenti vitára alkalmas törvénytervezeteket készíthetnek.

Az így elkészült törvényszöveget aztán a civilek digitális szavazattal támogathatnak. Amennyiben összegyűlik a törvényjavaslatra 50.000 támogató aláírás, a parlamentnek napirendre kell tűzni a törvényjavaslat vitáját és a képviselőknek szavazni kell arról. Ezt egy márciusban elfogadott Civil Törvényalkotási Törvény elfogadása és a Finn alkotmány módosítása tett lehetővé. Ezt a törvény és alkotmánymódosítást az indokolta, hogy az ottani parlamentben az ellenzéki javaslatok szinte biztosan leszavazásra kerültek a parlamenti többség által, még akkor is ha esetleg a javaslatnak nagy társadalmi támogatottsága is volt. A rendszeren keresztül kétféle javaslatot lehet készíteni. Egy általános javaslatot, hogy valamely területet érintő törvényi szabályozást a parlament változtasson meg, vagy egy teljesen kidolgozott, minden oldalról szavazásra alkalmas törvényjavaslatot. Ez utóbbi esetben a parlamenti képviselőknek nagyon kis területük marad a javaslat szavazás előtti módosítására.

Az eddigi kidolgozott és szavazásra bocsátható javaslatok között ott van a magáncsődről szóló javaslat, a TV és rádióreklámok hangerejéről vagy a finn KRESZ megváltoztatásáról (lehessen kerékpárral az egyirányú utcában a forgalommal szemben haladni) szóló javaslat. De igen előrehaladott állapotban van a közbeszerzések keretében megvalósított szoftverbeszerzéseknél a nyílt megoldások és szabványok kötelezővé tételéről szóló csomag is. Amiért mégsem kerültek még a parlament elé ezek a javaslatok annak az oka az, hogy a digitális szavazásról szóló törvény, ami az online szavazást tenné lehetővé, még nem került elfogadásra. Bár ennek a megalkotásáról a márciusban elfogadott törvény rendelkezik, de a parlament most mulasztásos alkotmánysértéssel tudja egy kicsit még elodázni az indulást. A fejlesztők és civil szervezetek szerint a társadalmi nyomásra az elkövetkezendő hónapokban elfogadásra kerülhet ez a törvény is és akkor már kötelező lesz foglalkozni ezeknek a javaslatoknak a tárgyalásáról a parlamentnek.

A példa egyébként nem egyedi, hasonló kezdeményezés indult Lettországban is, de az Európa Tanács döntésének értelmében egy európai digitális petíciós rendszer is elindult, a WeSign.it, aminek a teljes elfogadásához még további fejlesztésekre van szükség.

Nagyon érdekes kezdeményezések ezek és hosszútávon a politikai kezdeményezés nem csak a parlamenti pártok előjoga lesz, hanem a civil társadalom erre fogékony tagjai is bekapcsolódhatnak a törvényalkotásba.

| Még több lehetőség

Évek óta egyre jobban terjednek a kétdimenziós vonalkódok, jól látható helyeken, hirdetésekben, óriásplakátokon lehet fölfedezni, és az a funkciójuk, hogy egy webhelyre irányítsák a mobil eszköz segítségével a felhasználót. Hazánkban 2009. körül kezdett megjelenni, és először a magyar használatban mobilkódnak hívták, ám manapság az angol elnevezés gyakoribb. Az eredeti, angol elnevezése qr code, ami a quick response 'gyors válaszadás, gyorsan olvasható' kifejezésből származó rövidítés. A qr kód elnevezés, mellett mobilos környezetben használatos az újabb, angol mobile tagging 'mobil címkézés, mobil azonosítás' is.

Ezt a kétdimenziós vonalkódot eredetileg a japán Denso Wave nevű autóalkatrész-gyártó fejlesztette ki 1994-ben a termékek azonosítására, nyomon követésére. A qr code lényege, hogy mivel nemcsak vízszintesen, hanem függőlegesen is képes adatot tárolni, ezért a hagyományos vonalkódhoz képest sokkal több adatot tud magában foglalni. Tehát a qr kód vagy mobilkód eredetileg jóval régebbi, mint gondolánk.

Világszerte igen népszerű, mert kiderült, hogy a qr code igen kreatívan használható fel (elektronikus kereskedelemben, személyazonosításban, hirdetésekben, személyre szabott információk kódolásában), és a mai mobiltelefonok a beépített fényképezőgépük, a nagy sávszélességű internet-hozzáférésük, a nagy tárhelyük következtében alkalmassá váltak ezeknek a kódoknak a leolvasására, értelmezésére, és az elérhető információk tárolására.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy az emberek képtelenek tanulni mások kárán. Hiába sulykolja mindenki évek óta, hogy ez így nem mehet tovább, rossz vége lesz, másképp kell csinálni. Szakértők évek óta azt javasolják, hogy a jelszavaink legyenek egyediek, véletlenszerűek és kiszámíthatatlanok, még ha ezeket magunknak is nehezebb megjegyeznünk. Hiába. Lassan tényleg elhiszem, hogy a Föld a Naprendszer bolondokháza.

Az iPhone-ra kifejlesztett Big Brother Camera Security nevű program készítői összegyűjtötték 200 000 felhasználójuk által megadott PIN-kódot (anonim módon pusztán csak azt, semmilyen más személyes adatot), és kielemezték jelszóadási szokásaikat.

Tizenvalahány év biztonsági könyörgése után az eredmény tragikus/elkeserítő/ijesztő/elképesztő.  A leggyakrabban használt PIN-kód továbbra is az „1234”. A második helyről nem lehet leszorítani a „0000” kombinációt. A harmadik helyre került az a kombináció, amelyet azok használnak, akik semmilyen alakzatban nem tudnak elhelyezni négy számot. Ők a számsor egyetlen négyjegyű oszlopát használják, a középső „2580” kombinációt. A negyedik helyre került az elpusztíthatatlan 1111. Ezek után következtek a különböző évszámok, elsősorban az 1980 és 2000 közöttiek.

Nemrég a Sony szervereiről ellopott adatokon is elvégeztek egy ilyen elemzést. Mik a leggyakoribb jelszavak? "password", "123456", "abc123". Minden száz emberből csak egy használ olyan jelszót, amely valamelyest fejtörést okozna a rosszakaróknak.

Ezek után már nekem is az a véleményem, hogy csak azért nem vettük fel még a kapcsolatot a földönkívüli idegenekkel, mert nem találnak értelmes életet a Földön.

Tücsi, a galaktikus

A Kőrös Volán 90%-kal csökkentette kiadásait amit szoftver licencre fordít, így 40%-kal kevesebb pénzt költ egy munkaállomásra. Az Országos Vérellátó Szolgálatnál (OVSZ) a munkaállomásonkénti megtakarítás pedig 30%.

Itt pedig mindenki elolvashatja a receptet:

Körös Volán Esettanulmány

Novell Infrastruktúra Közlemény