Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

RadioDNS: így működik a hibrid rádió

A jövő rádiózásának útkeresésében jelenleg az egyik kulcsfogalom a hibrid rádió. Ennek lényege az, hogy ugyanaz a készülék képes a kisugárzott rádióműsor vételére és egyúttal kapcsolódik az internetre, hogy megkeresse az éppen hallgatott rádióállomás interaktív szolgáltatását. Ennek egyik megvalósítása a RadioDNS nevű rendszer, amely két brit műsorszolgáltató, a közszolgálati BBC és a kereskedelmi Global Radio (jelenlegi neve: GCap Media) együttműködésében hoztak létre azért, hogy összekapcsolják a rádiós műsorszórást az internetes lehetőségekkel. A rendszer koncepcióját 2008 májusában Münchenben mutatták be, majd 2010-ben nonprofit szervezetet alapítottak a rendszer képviseletére.

A RadioDNS weboldalán, három pontban foglalják össze a rendszer főbb szolgáltatásait:

- RadioVIS: Fotók, ábrák, képsorozatok, valamint szöveges üzenetek megjelenítését teszi lehetővé egy kijelzőn. (Itt néhány videón megnézhető, hogy különféle rádiókészülékeken, illetve mobiltelefonokon hogyan működik a RadioVIS.) A VIS egyébként az angol Visualisation, azaz megjelenítés, láthatóvá tétel szóból ered.

- RadioEPG: A más rendszerekből már jól ismert elektronikus műsorújság. (Ez fontos eszköz a hallgató számára, hogy megtudja, éppen mit hallott, hall vagy mit fog hallani, legyen az műsor vagy egy zenei felvétel.)

- RadioTAG: Ez talán a legizgalmasabb lehetőség, mivel e funkcióval ténylegesen interaktívvá válhat a rádióműsor hallgatása, mert lehetővé teszi a hallgató számára, hogy visszajelzést küldjön a rádiósoknak, illetve felcímkézzék és könyvjelzőkkel jelöljék meg a rádiós tartalmakat.

Egy hibrid rádió fotója
Pure Sensia - íme egy hibrid rádió, ami a RadioDNS rendszer szerint működik

A rendszer hibrid jellegében az a szép, hogy nem csak a jól ismert analóg FM rádiózással, és a Nyugat-Európában erősen terjedő (digitális) DAB rádiózással, hanem még a középhullámú (AM) rádióadásokkal is összekapcsolható. A fentebb linkelt videók egyikében egy mobiltelefonon behangolnak egy FM rádióadást, majd látható a kijelzőn, hogy a rádióadó RDS kódjával küldött weblinket a rendszer automatikusan betölti és már láthatjuk is a műsorral kapcsolatos információkat és képeket.

Többféle megvalósítás lehetséges a készülékek terén: a hagyományos rádiókészülékek érintőképernyővel és Wifi modullal ellátva (lásd képünkön) vagy az okostelefonokat dokkoló készülékmegoldások (itt az érintőképernyőt maga az okostelefon adja), sőt mobil applikációként is beépíthető okostelefonokba vagy táblagépekbe. Néhány készülék itt megnézhető.

A RadioDNS weboldalán még a mobilszolgáltatók számára is üzentek: „A rádióhallgatás a mobiltelefonokon egyre népszerűbbé válik. Az amerikai okostelefon tulajdonosok 33%-ának van rádiós applikációja a telefonján, az Egyesült Királyság okostelefon használói esetében ez az arány 48%.”

A RadioDNS projektet azzal a szándékkal hozták létre, hogy olyan szabvány legyen belőle, amit a műsorszolgáltató és a gyártók sora használhat fel fejlesztései során.

Szilágyi Árpád

Netidők Blogtársaság

0 Tovább

Hogyan változtatta meg az internet a gondolkodásomat?

A napokban jelent meg egy könyv az Eötvös Kiadónál, A világhálóba keveredett ember címmel, Veszelszki Ágnes szerkesztésében. A kötetben többen vallanak arról, hogy hogyan változtatta meg az internet az életüket, gondolkodásmódjukat. Az alábbiakban a kötethez való kedvcsináló gyanánt az a szöveg olvasható, amit jómagam írtam a blogposzt címében jelölt kérdésre. A kötetről itt lehet bővebben olvasni.

Sziámi ikrek

Hogyan változtatta meg az internet a gondolkodásomat?

Minden egy lánnyal kezdődött. Ültem a pécsi (vagy a szegedi?) IC-n 1996-ban és egy velem egykorú aranyos egyetemista lánnyal csacsogtam, akinek már csak a becenevére emlékszem, Coffkának hívták. Az utazás vége felé megadta az e-mail címét – akkoriban még nagyon kevés mobiltelefon volt az országban, iWiW-et, Facebook-ot pedig még egyáltalán nem használhattunk, mivel még nem „találták fel” őket. Szóval az e-mail cím megadása remek kezdetnek ígérkezett. A bökkenő csak az volt, hogy nekem nem volt még e-mail címem, sőt, tulajdonképpen még életemben nem interneteztem. Így aztán egy barátom e-mail címét kezdtem el használni és terjedelmes, esszé méretű leveleket küldözgettem Coffkának, amikben a világ dolgairól locsogtam. Akkoriban még volt időm néhány sornál többet írni és volt is, aki elolvassa. Az ELTE Szociológiai Intézetében volt kitéve egy számítógép e-mailezésre, monokróm zöld monitorral, fölé a falra kiragasztva egy papír kábé 15 sor paranccsal, hogy hogyan jelentkezzünk be az „internetre”, aztán a Pine-ba (fapados levelezőprogram, régebben nagyon népszerű volt). Majdnem minden nap eltöltöttem jó 10-15 percet a géppel és leveleket írogattam.

Pár hét múlva megterhelő lett a barátom számára, hogy ugyanazt a mailboxot használjuk, így aztán kiderítettük, hogy hogyan lehetne nekem is saját e-mail címem: egy nyomtatott(!) formanyomtatvány kitöltésével igényelni kellett az ELTE BTK rendszergazdájától, aztán időről-időre személyesen érdeklődni, hogy készen van-e már (e-mail cím híján hogyan is értesítettek volna). Előre meg kellett adni két felhasználónevet is, hátha az első foglalt lenne. Így ragadt rajtam a Robesz becenév is mind a mai napig – azelőtt sosem használtam.

Aztán 1996 őszén végre internetezhettem is – mert az e-mailezést akkoriban még nem tartottam annak. A nem sokkal korábban induló Imágó magazin harmadik számába kellett volna cikket írnom a karaokéról. (Az egy másik történet, hogy végül az Imágó két szám után megszűnt, viszont a cikk elkészítése kapcsán elinduló eseménysorozatok révén lett belőlem később internet kutató, illetve a feleségemet is így ismertem meg.) Emlékszem, az első internetezéskor megilletődötten ültem az ELTE esztétika szak géptermében a csilivili PC-k között és bámultam a Netscape logóban folyamatosan lefelé hulló meteorokat, miközben arra vártam, hogy betöltsön az Altavista (akkoriban azzal gugliztak az emberek). A legelső keresésemkor beírtam, hogy karaoke – kézenfekvő volt, hiszen erről szerettem volna cikket írni. Körülbelül 400 ezer(!) találatot kaptam, javarészt karaoke CD-kről. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy jó dolog a keresés, de pontosítás, megfelelő, átgondolt keresési taktika nélkül esélye sincs az embernek. Ma már nem létezik az Altavista – a Yahoo oldalára mutat – és a karaoke szóra 208 millió találatot ad ki a Google. (Ha jobban belegondolunk nincs érdemi különbség a 400 ezer és a 208 millió között, tulajdonképpen egyiket sem képes senki sem átnézni és amint ezt belátja, szűkíteni fog a keresésen). Miután a karaoke szóval kudarcot vallottam – nem meglepő módon így nem találtam hasznos szakirodalmat – tettem egy próbát Erving Goffman nevével, ő volt az a szerző, akinek a szerepelméletét fel szerettem volna használni az elemzésben. Goffman-ra viszont nem volt érdemi találat, sőt, egyáltalán nem volt fent az interneten. Ma 408 ezer találatot dob ki rá a Google és az első tíz között megtaláljuk a Wikipédia szócikkét, az életrajzát, a könyveit, egyéb szövegeket, sőt még a „homlokzatóvás” kifejezést is, ami a magyar Wikipédián szerepel.

Tehát azt biztosan kijelenthetjük, hogy 1996 óta jelentősen megváltozott az internet. Ha nagyképű akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy nem az én gondolkodásmódom változott meg, hanem az internet. Én már 1996-ban is azt vártam az internettől, hogy ott legyen rajta mindaz, amire szükségem van, hogy választ adjon a kérdéseimre. Persze ahogy az internet változott, egészen biztosan változtam én is és a gondolkodásmódom is. 1996-ban, amikor először interneteztem, 21 éves voltam, most 38 vagyok. Pár év és többet éltem internettel, mint nélküle. De vajon a gondolkodásom miben változott meg az elmúlt 17 évben és mekkora része írható az internet számlájára? Ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor be kell vallanom, nem tudom megmondani, hogy az internet hogyan változtatta meg a gondolkodásmódomat vagy az életemet. De az biztos, hogyha most egyik napról a másikra hirtelen eltűnne az információs szupersztráda, annak nagy hatása lenne az én életemre és a gondolkodásomra is.

Lássuk be ugyanakkor, hogy nagyon digitális bevándorlós kérdés az, hogy az internet hogyan változtatja meg a gondolkodásunkat. Mindez csak addig érdekes ugyanis, amíg volt internet előtt (i.e.). Sokak számára azonban nincs internet előtt – mint például a mostani hallgatóimnak, akik 1990-ben születtek és akkor kezdték az általános iskolát, amikor én Coffkával zötykölődtem a vonaton és elkezdtem internetezni. Számukra ez már történelem előtti (időszámításunk előtti, i.e.), így aztán valószínűleg nem is érdekes. A digitális bennszülöttek érthető okokból nem tudják megmondani, hogy hogyan hatott az internet a gondolkodásukra.

Persze ez így, ebben a formában azért egy kis csúsztatás. Mert az internet is folyamatosan és jelentősen változik. Így annak a gondolkodásra kifejtett hatása, ereje is átalakul, ami észrevehető. Kezdetben – a ’90-es években – elsősorban a portálok, híroldalak, fórumok és levelezőlisták világa volt a meghatározó az interneten. A webkettő forradalma és a Facebook, mint végtelen mennyiségű felhasználói időt elnyelni képes „internetes fekete lyuk” megjelenése csak újabb jelenség. Viszont így könnyen belátható, hogy azok életére is időről-időre másképpen hat a világháló, akik már az internettel együtt nőttek fel.

De ne térjünk el a tárgytól – azaz, hogy hogyan változtatta meg az internet a gondolkodásomat. A legfontosabb szerintem, hogy az internet nem olyan, mint egy életre meghatározó olvasmány vagy egy halálközeli élmény, hanem folyamatosan velünk van, miközben állandóan változik maga is. Így a hatása is aprólékos és fokozatosan megy végbe, amit nagyon nehéz észrevenni. Viszont, ha valamit mégis muszáj kiemelnem, akkor azt mondanám, hogy a számomra leginkább szembeötlő változás – illetve, amiben a leginkább bizonyos vagyok – az, hogy másképpen írok ma, mint az internet előtt vagy akár csupán pár évvel ezelőtt. Olyan két-három éve kezdődött, hogyha egy új szöveget kezdek el írni, akkor nem lineárisan készítem el azt, hanem egyszerre 4-5 helyen írom a szöveget, egy kicsit itt, egy kicsit ott. Egyszerre gondolkodok az „elején” és a „végén”. Azért teszem ezeket az utóbbi szavakat idézőjelbe, mivel amikor a szöveget írom, még nem is biztos pontosan, hogy melyik rész pontosan hová kerül majd. Ha ezt le akarom fordítani a gondolkodás fogalmaira, akkor azt mondanám, hogy gyengül a linearitás, a sorrendiség hatása és egy régi kifejezéssel szólva, a hipertextualitás és a párhuzamosság felé mozdult el a gondolkodásom, még azokban az esetekben is, amikor a linearitásnak, sorrendiségnek kellene alárendelni azt.

1993-ban kezdtem el péntekenként böjtölni, amikor csak gyümölcsöt, zöldséget, olajos magvakat, néhány féle tejterméket (például yoghurtot), mézet eszem és többnyire vizet, száz százalékos gyümölcslevet és néha bort iszom. Amikor először meghallja ezt valaki – miután remek ötleteket ad, hogy melyik másik napra kellene átraknom a böjtöt – mindig felmerül a kérdés, hogy mi változott meg, amióta ezt csinálom. Őszintén, nem tudom, mert már nem emlékszem milyen volt előtte, mivel már a részemmé vált a dolog. Azt kell, hogy mondjam, így vagyok az internettel is. Már nem tudom, hogy milyen lenne nélküle élni és milyen lennék nélküle én, vagyis, hogy hogyan változtatta meg az életemet vagy a gondolkodásmódomat. Olyanok vagyunk, mint a sziámi ikrek, hozzám nőtt az internet. És szerintem jól van ez így. Szeretem az internetet.

Pintér Robesz

0 Tovább

Az asztaltársaság újra hallható – program év végéig

Jó hírünk van! Elkészült és indul a Petőfi Rádióban elindított Netidők c. műsor asztaltársaságának alternatív programja év végéig! A műsor jelenleg pihen a rádióadásban, de az asztaltársaságnak sok témája van. Négy alkalommal készülünk kerekasztal-beszélgetéssel az év végéig, az események többségére a hallgatók is odamehetnek és végighallgathatják a témákat. Jó hír, hogy a beszélgetésekről hangfelvétel készül, amelyet az interneten publikálunk, így a Netidők törzshallgatói ismét hallhatják majd az asztaltársaságot utólag is.

Négy alkalom - három helyszín.


1.) ÚJ! ITT LEHET MEGHALLGATNI

November 17. vasárnap, 13:45, Budapest, Uránia Nemzeti Filmszínház - HungaroCon sci-fi találkozó, az asztaltársaság beszélgetésének nyilvános felvétele a mozi emeleti kávézójában.

A program címe: "A megvalósuló jövő - sci-fi a digitális világban".

Résztvevők:
Dr. Bódi Zoltán nyelvész, főiskolai tanár, "netnyelvész"
Borek András mérnök-menedzser, „nyílt forrás” szakértő
Dragon György újságíró, zeneszerző, sci-fi író, „hírsziporka mester”
Keleti Arthur IT biztonsági szakember, az ITBN főszervezője 
Kovács Tücsi Mihály újságíró, sci-fi író, a Galaktika szerkesztője, „Nagy Testvér” szakértő
Szilágyi Árpád, a Magyar Rádió nonprofit Zrt programszerkesztője

A rendezvény teljes programja itt található: www.hungarocon.hu
A rendezvény szervezője a Port.hu és az Avana Egyesület, az SFportal közreműködésével.
A HungaroCon egy országos sci-fi találkozó, amelyet 1980 óta minden évben megrendeznek.


2.) November 29. péntek, 18:00, Túrkeve, Finta Múzeum – „A Kibernetika hőskora - avagy volt élet a PC előtt” c. kiállítás. Az asztaltársaság beszélgetésének nyilvános felvétele a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szakmai napja keretében.

A program címe: „Átéltük a kibernetika hőskorát! Kedvenc digitális emlékeink”

A beszélgetés közben az asztaltársaság és közönsége megismerkedik az Otis King logarléccel, a MINIKATI nevű magyar gyártmányú állatmodell robottal és ott lesz az első magyar számítógép, az M-3 elektroncsöves modulja is.

Résztvevők:
Dr. Bódi Zoltán nyelvész, főiskolai tanár, "netnyelvész"
Dragon György újságíró, zeneszerző, sci-fi író, „hírsziporka mester”
Képes Gábor a kiállítás rendezője, a Magyar Műszaki és Közlekedés Múzeum osztályvezetője
Kovács Tücsi Mihály újságíró, sci-fi író, a Galaktika szerkesztője, „Nagy Testvér” szakértő
Szilágyi Árpád, a Magyar Rádió nonprofit Zrt programszerkesztője


3.) December 6. péntek, 18:00, Budapest, a Kodolányi János Főiskola rádióstúdiója. Az asztaltársaság beszélgetésének nyilvános felvétele, a főiskola hallgatóinak részvételével.

A program címe: „A digitális Mikulás, avagy légy te is rádiós!”

A főiskolások megnézhetik a kerekasztalbeszélgetést a rádióstúdióban, sőt az aktív és érdeklődő diákok bekapcsolódhatnak a beszélgetés bizonyos részeibe. Jelentkeznek a jól ismert témakörök, a Hírsziporka, az Infoszótár, a Biztonsági őr, a Nagy Testvér, a PC Tipp és hallhatóak lesznek pletykák a digitális világból…

Résztvevők:

Dr. Bódi Zoltán nyelvész, főiskolai tanár, "netnyelvész"
Dragon György újságíró, zeneszerző, sci-fi író, „hírsziporka mester”
Keleti Arthur IT biztonsági szakember, az ITBN főszervezője
Kovács Tücsi Mihály újságíró, sci-fi író, a Galaktika szerkesztője, „Nagy Testvér” szakértő
Spányik Balázs programozó-újságíró, a Játéknet.hu fejlesztője, „Chatman”
Szilágyi Árpád, a Magyar Rádió nonprofit Zrt programszerkesztője


4.) VÁLTOZÁS! December 20. péntek, 18:00, December 19. csütörtök, 19:00 Budapest, a Kodolányi János Főiskola rádióstúdiója. Az asztaltársaság beszélgetésének felvétele – az állandó hallgatóink számára.

A program címe: „2013 a digitális világban – a Netidők online kiadása”


Résztvevők:
Dr. Bódi Zoltán nyelvész, főiskolai tanár, "netnyelvész"
Borek András mérnök-menedzser, „nyílt forrás” szakértő
Dragon György újságíró, zeneszerző, sci-fi író, „hírsziporka mester”
Kovács Tücsi Mihály újságíró, sci-fi író, a Galaktika szerkesztője, „Nagy Testvér” szakértő
Spányik Balázs programozó-újságíró, a Játéknet.hu fejlesztője, „Chatman”
Szilágyi Árpád, a Magyar Rádió nonprofit Zrt programszerkesztője
és az este különleges vendége:
Szokoli Kata, azaz Cati, onlány

Mind a négy beszélgetést – a terveink szerint – rögzítjük és elérhetővé tesszük a neten MP3 formátumban (a publikálásban a VIPcast oldal lesz a segítségünkre), majd a letöltés lehetőségére felhívjuk a hallgatóink figyelmét a létező online csatornáinkon: a Netidők Blogtársaság blogoldalon (netidok.postr.hu) és a Netidők asztaltársaságának Facebook oldalán.

 

0 Tovább

Okostelefon az egyik kézben, bevásárlókosár a másikban

Egyre több embernek van okostelefonja, amit az élet minden területén használni szeretne. A készülékek megjelentek a vásárlók kezében is, a boltokban is egyre-másra telefonjukba bújt emberekbe botlani. De nehogy azt higgyük, hogy mindannyian SMS-t írnak, játszanak vagy telefonálnak – sokan a vásárláshoz használják a készüléket, a bevásárló listát ellenőrzik, árakat hasonlítanak össze, fényképet készítenek vagy a vonalkódot olvassák le. Nem véletlen, hogy néhány helyen már tiltják az okostelefon használatot, biztonsági őrök és eladók figyelik, hogy ki veszi elő az okostelefonját a boltban. A készülékek ugyanis átalakítják a vásárlás élményét, többek között versenytárssá változtatják a hagyományos és az online üzleteket. A téma sokakat érint és még többeket érdekel.

A napokban rendezték meg a barcelonai Mobile World Congress „párját” a Nagy Víz túlsó partján. A CTIA idén 2013. május 21-23-a között zajlik Las Vegasban, szokás szerint a vezeték nélküli kommunikációs iparági szövetség szervezésében. Számos izgalmas előadás hangzott el az elmúlt napokban, ami azt mutatta meg, hogy hogyan hat a mobil az élet különböző területein, például a vásárlásra vagy az oktatásra. Most nézzük meg közelebbről a vásárlást.

A Walmart – a világ legnagyobb kiskereskedője – szerint a mobiltelefon által befolyásolt hagyományos (offline) kereskedelem volumene 2016-ra elérheti a 689 milliárd dollárt. A cég mobil területért felelős vezetője, Gibu Thomas szerint ez közel duplája(!) lesz az e-kereskedelem területén várt 345 milliárd dollárnak. Ha hinni lehet ezeknek a számoknak, akkor tehát az online kereskedelem okozta fejlődésnél sokkal nagyobb változások várnak ránk a következő három évben a hagyományos kereskedelemben a mobilnak köszönhetően.

Mit látni a mobil vásárlás terén? Az emberek magukkal viszik az okostelefont a boltokba, de aktívan használják azt már vásárlás előtt is. A Walmart szerint az olyan alkalmazásoké a jövő, amelyek segítenek a bevásárló lista összeállításában, a vásárlandó elemek bolton belüli megtalálásában, a speciális étkezési szokásokat követő vásárlók igényeinek a kiszolgálásában, az olyan termékek összeválogatásában, amelyek összértéke nem halad meg egy előre meghatározott összeget, vagy az olyan termékek megvásárlásában, amit egyébként is rendszeresen vesznek az emberek. A lényeg, hogy a vásárló legyen a középpontban, számukra kell egyszerűbbé és kényelmesebbé tenné a vásárlást. Nem valami extravagáns csilivili technológiára kell gondolni, hanem arra, ami egyszerűbbé teszi a dolgokat.

Kérdés persze – ami nem derült ki a Walmart előadásáról beszámoló cikkben –, hogy a Walmart hogyan készül fel például a vonalkód szkennelő alkalmazások keltette kihívásra, aminek révén az emberek már a boltban meg tudják nézni, hogy ugyanaz a termék mennyibe kerül online. Vagyis képessé válnak egyszerűen bemutatóteremként használni a boltokat, megnézni, kipróbálni a terméket, majd online rendelni meg ugyanazt, onnan ahol a legolcsóbb, vagy amelyik boltban megbíznak. Így még csak haza sem kell cipelniük a terméket, mivel házhoz szállítják nekik azt. Így lesznek az offline boltok egy csapásra versenytársai a teljes e-kereskedelemnek, minden online boltnak egyszerre.

Akit mélyebben érdekel a téma, annak ajánlom figyelmébe a Google közelmúltban megjelent tanulmányát, amely a mobil és a vásárlás kapcsolatáról készített átfogó kvalitatív és kvantitatív kutatásokon alapul. A „How Mobile Is Transforming the Shopping Experience in Stores” (Hogyan alakítja át a mobil a vásárlási élményt a boltokban) címet viselő jelentés szerint a mobil eszközök segítenek az embereknek a termékek felkutatásában, az összehasonlításában és megvásárlásában – nem csak online, hanem már a boltokban is. Ez nem a jövő sci-fibe illő tevékenysége, hanem mindennapos az okostelefon tulajdonosok esetében már ma is: az okostelefonos vásárlók 84%-a használja a hagyományos boltokban a készülékét. A tanulmány azokat tekinti okostelefonos vásárlóknak (shoppers), akik legalább havonta egyszer használják vásárlással kapcsolatban vagy azt támogatandó az okostelefonjukat. Ez alapján ötből négy (79%) okostelefonos tulajdonos beleesik ebbe a kategóriába és minden hatodik (17%) okostelefon tulajdonos gyakori mobilos shopper – legalább hetente használja vásárláskor a telefonját.

A kutatás legfontosabb megállapításai, hogy a mobil keresés a kiindulópont (innen nézve nagyon is érthető a Google érdeklődése a téma iránt – nem pusztán az android hajtotta kíváncsiságról van tehát szó). A mobilos vásárlók 82%-a nem alkalmazást vagy weboldalt nyit meg a telefonján, ha termék információra van szüksége egy boltban ácsorogva, hanem egy keresőt. Az is kiderült a kutatásból, hogy a mobilos vásárlók 25%-kal többet költenek a boltokban azoknál, akik nem használják erre az okostelefonjukat. Ugyanakkor nincs tipikus termék- vagy bolt kategória, ahol kevésbé vagy jobban elterjedt lenne a mobillal segített vásárlás, minden iparágban egyaránt felütötte a fejét a jelenség.

Mindebből úgy tűnik, hogy szakadásos fejlődés előtt állunk a vásárlás területén, a hagyományos boltoknak érdemes elgondolkodniuk, hogy hogyan tudják a saját malmukra hajtani a vizet az okostelefonok megjelenésével. A tiltás biztosan nem lesz hosszú távon kifizetődő megoldás, az első eredmények ugyanis azt mutatják, hogy az okostelefon terjedése nem megállítható, ráadásul az ilyen vevők többet is költenek…

Pintér Robesz

0 Tovább

Okos, gondolkodó, intelligens

A 21. század első évtizedeinek az egyik legfontosabb jelzője az okos, az intelligens és a gondolkodó. Van már okostelefonunk, okostévénk, és fejlesztés alatt áll a gondolkodó vagy intelligens keresőrendszer is, amely a szemantikus webhez vagyis a web 3.0-hoz kapcsolódik.

Érdemes végiggondolni ezeknek a kifejezéseknek a jelentését, vajon mitől lesz „okos” egy telefon vagy egy tévé, illetve hogyan válik gondolkodóvá a keresőrendszer.

 

Az okos kifejezés az infokommunikációs technológia világában leginkább az okostelefonnak köszönhetően terjedt el. Arról viszont már vita van, hogy pontosan mitől okos egy telefon, illetve hol válik el egymástól a hagyományos és az okostelefon. Ennek a készüléknek az intelligenciáját vagyis az okosságát leginkább az operációs rendszer, az alkalmazások fejlesztésére alkalmas platform, az e-mail, a böngészés és egyéb, számítógépes funkciók hozzáférhetősége adja. A telefonok véleményem szerint tehát azért nevezhetők okosnak, mert a sokoldalúságuk miatt rendkívül sok funkcióval rendelkeznek, és változatosan kiszolgálják a használóikat.

 

A gondolkodó vagy intelligens keresőrendszerek egyelőre csak fejlesztés, tesztelés alatt vannak, és a lényegük az, hogy a kereső ember gondolkodását próbálják meg modellezni. A hagyományos kereső rendszerek nagyon hatékonyan tudnak nagy szövegben szabad szavas kereséseket végezni, illetve kisebb-nagyobb szószerkezetek előfordulását és egyéb, a keresés pontosságát növelő faktort vizsgálni. Az emberek a keresés, tájékozódás során igyekeznek a keresett kifejezések kontextusát, szövegkörnyezetét is figyelembe venni, valamint a keresett szavak jelentését sem mechanikusan, szóalak + jelentés csoportosítással tanuljuk, értelmezzük. Az informatikai rendszereknek és fejlesztőinek igen nagy kihívást jelent az emberi kognitív folyamatok modellezése. Hisz a rendszereknek komplett szövegkörnyezetek elemzését is el kell végezniük, valamint a szavak egymásra vonatkozását is vizsgálniuk kell.

 

Másrészt a nyelvtudományban több elmélet is van arra, hogy a szavakat milyen módon értelmezzük, hogyan kapcsolunk a szavakhoz jelentést. Valószínű, hogy ez egy viszonylag összetett folyamat, amely gyakran mellőzi a véletlenszerűséget, és van benne logika is. Az egyik elmélet szerint a szavak és a jelentések mezőket alkotnak, amelyekben az egymással többé-kevésbé összefüggő jelentések és szavak összegyűlnek, és könnyen találunk közöttük kapcsolatokat. Az is valószínű, hogy az egyes konkrét tárgyakat, dolgokat a hozzájuk leginkább hasonlóak alapján (úgy nevezett prototípusok alapján) ismerjük fel. És ez csak néhány szemantikai elmélet a sok közül.

 

Ahhoz tehát, hogy a legfrissebb fejlesztésű keresőrendszerek valódi gondolkodó rendszerekké váljanak, legalább elfogadható mértékben kell megközelíteniük az emberi kognitív folyamatokról, szemantikáról való tudásunkat.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek