Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Az új Híradó.hu portál

Néhány héttel ezelőtt írtam e blogban a BBC portálról, ami jó példa arra, hogy hogyan lehet korszerű és átgondolt közszolgálati portált építeni. Meggyőződésem, hogy ez a helyes irány és előbb-utóbb (jobb lenne előbb) ebbe az irányba kell haladnia a magyar közmédia portálnak is.

Most megújult a közmédia központi weboldala, ami ugyebár pár hónapja egy döntés nyomán a Magyar Televízió korábbi nyitó oldala, a hirado.hu lett. Hogy e névválasztásból mi következik, tartalomban és kommunikációban, azt most tegyük félre. Röviden a sok év óta hangoztatott véleményem: első lépésként elfogadható, hogy egy hírportál legyen a „faltörő kos” az első hónapokban, de biztos vagyok benne, hogy ezt a hírportál felfogást érdemes lendületesen kibővíteni (általános portállá, mint az Origo és az Index, vagy a BBC.co.uk) úgy, hogy ne csupán a hírfogyasztó netezők alkossák a célcsoportot, hanem valamennyi magyar netező.

Híradó.hu - a logó és a menü egy része

Itt az alkalom tehát, hogy az első vakuvillanások fényében elkapjak egy pillanatképet és rögzítsem első benyomásaimat. Le kell szögezzem, hogy jómagam is az egységesülő közmédia egyik munkatársa vagyok, ráadásul több múltbeli (közmédiás) internetes fejlesztés révén érintett vagyok a témában és van is némi rálátásom az elmúlt 15 évre úgy, hogy közvetlen közelről láttam bizonyos részeredményeket felmutató fejlesztéseket, de e másfél évtizedet úgy látom, hogy összességében (értsd: a jelentős hatású portál létrehozása szempontjából) jórészt kihagyott lehetőség maradt az online világ a magyar közmédia számára. Azt is jelzem, hogy ez alkalommal nem volt lehetőségem befolyásolni a közmédia portál átalakítását. E helyütt nem lehet elég részletesen végigvenni a portálépítés legfontosabb szempontjait és ez alapján alapos elemzést írni. Tényleg csak egy első benyomás, ami a későbbiekben módosul majd, ahogy a közmédia portálja remélhetőleg továbbfejlődik.

Elsőként érdemes elismerni (hiszen mindenki először a külcsínt nézi meg), hogy a portál a korábbi hirado.hu finoman szólva is eklektikus esztétikájához képest jóval nyugodtabb, letisztultabb és így vonzóbb képet mutat. Szintén fontos, bár nem különösebben érdem, hogy a nyitó oldalon van egy kiemelt anyag (címlapsztori), továbbá a logóra (?) kattintva a portálokon megszokott módon visszajutunk a nyitó oldalra. (Logónak tekintettem legalábbis azt a fura jelet, amire ráírták, hogy BETA, a logó helyén találjuk és az RSS logóra emlékeztet.) A kötelező körös rápillantáshoz tartozik még az is, hogy észleljük a menürendszert, ami e portálon vízszintesen kapott helyet. Rögtön hadd fűzzem hozzá ez utóbbihoz, hogy érdemes egymás mellé tenni a BBC menürendszerét illetve tartalomtérképét („Can’t find? Try A to Z”) valamint a Hirado.hu menüjét (nincs sitemap!) – rögtön látszik majd, mire gondolok… Nem tudom például, hogy ha a Netidőkben hírértékű információ van és mondjuk egy blogposztban megírjuk, akkor melyik menübe kerülhetne? A Netidők se nem kultúra, se nem tudomány, se nem gazdaság – illetve mindegyik kicsit, de csak érintőlegesen… Hopp: van egy HIGHTECH rovat! De sajnos nem kapott helyett a menüben, csak a nyitó oldal alján (ahova a netezők kis százaléka fog csak eljutni) egy dobozban.

A címoldal alapján az is ténynek látszik, hogy egyrészt a tartalom alapján egyértelmű, hogy a közmédia nyitó oldala jelenleg csupán hírportál és nem általános portál, másrészt egyértelmű, hogy a tervezés során valamilyen okból kifolyólag elbillent az arány a tévés felfogás felé.

Kezdjük ez utóbbival: a vízszintes menü rögtön egy VIDEO menüponttal kezdődik, rákattintva egy olyan gyűjtőoldalon találjuk magunkat, ahol az MTV és a Duna TV híranyagait találjuk meg. A közmédia rádiós tartalmai itt nincsenek, de hát miért is lennének a VIDEO alatt? Logikailag akkor kellene legyen egy AUDIO menüpont (vagy inkább: „Hangtár”, ahogy a rádiós weboldalakon évek óta működik), de se AUDIO, se hangtár. Aztán a címlapsztori mellett jobbra láthatjuk kiemelt helyen a LEGFRISSEBB VIDEÓK c. ablakot, ahol ismét a televíziós hírműsorokat látjuk. Ha pedig a nyitó oldal aljára tekintünk, ott még egy TV MŰSOR ajánló részt is találunk. (Rádiós hírműsorok meghallgatása sehol, rádiós műsorrend sehol.) E tévéműsort ajánló doboz felett (tehát nem túl értékes helyen) találunk egy rádiós dobozt, amibe mindössze a Kossuth, a Petőfi és a Bartók Rádió élő adásának linkje fért be.

Nézzünk még két szempontot: a hírportál jelleget támasztja alá az is, hogy az eddig felemlített felületeken kívül lényegében csak híranyagokat találunk, továbbá szintén a hír műfaj dominanciáját jelzi ezen a portálon az is, hogy az egyetlen közösségi szolgáltatást felhasználó tartalmi egységben, a Facebook dobozban a hírek megosztása látható.

Értékelésre e helyütt (értsd: nyilvánosan) nem vállalkozom, a fentiek inkább ténymegállapítások voltak az eddigi tapasztalataim alapján, érdemes átgondolni ezeket a szempontokat és továbbfejleszteni a közmédia portált, ha komolyak a szándékok vele kapcsolatban.

Szilágyi Árpád


0 Tovább

A nyolc legrosszabb komputer reklámfilm

Sokáig azt hittem, hogy a nálunk bemutatott reklámok a legrosszabbak a világon. Sajnos tévedtem, léteznek ennél sokkal rosszabbak is. A legnagyobb meglepetés, hogy az IT ipar, ahol a legnagyobb koponyák jönnek össze, szóval ők produkálják a legrosszabb reklámokat. Íme, néhány elrettentő példa.

Kezdjük egy távol-keleti gyöngyszemmel. Nintendo - Zelda legendája:

 

A riasztóan gagyi. Microsoft Songsmith:

 

Te vettél volna Palm Pre készüléket?:

 

Ha már szóba került a Redmondi óriás, merüljünk el a böngészők világában. A böngésző kategóriában a Microsoft többször is tarolt.

Ez a szánalmas kategóriába tartozik. Internet Explorer 8:

 

Nagypapa és az Internet. Internet Explorer 8:

 

Már az ötlet is elmebeteg. Internet Explorer 8:

 

MS csoportunk végén legyen egy pocsék magyar is. Szintén Internet Exporer 8:

 

És végül a legelmebetegebb. Az MSI netbook filmje:

Ez természetesen nem tekinthető végleges listának, mindössze másfél órai keresgélés eredménye. Le merem fogadni, hogy pár óra alatt egy tucat rosszabbat is lehet találni. De elrémisztésnek ennyi is elég.

Tücsi, a galaktikus

 

 

 

 

http://www.youtube.com/watch?v=fmR0d8MJ-74&feature=player_embedded
0 Tovább

Magyar-román hackerháború?

Vasárnap a csapások alatt elhullott a magyar média egyik bástyája. Hackerháború kezdődött?

Vasárnap reggeltől (bizonytalan, hogy mikortól) egészen estig nem működött a Magyar Hírlap honlapja.  Román hackerek törték fel, tették elérhetetlenné a rendszert, és helyeztek el egy üzenetet. Déltájban az üzenetet eltűntették a rendszergazdák, és karbantartásra hivatkozva kérték az olvasók türelmét. Estére visszaállították a rendszert, és tiszteletre méltó módon nem mismásoltak, hanem főoldalon közölték a feltörés hírét.

A támadók a román nacionalista Romanian National Security (RNS) nevű hekkercsoport volt, egy román nyelvű szöveget helyezett el rajta Avram Iancu portréjával.

„Tévedtetek, amikor azt gondoltátok, hogy a román történelemnek és a népnek adott pofont nem kapjátok vissza. Nemzeti tudatunk arra kényszerít, hogy erkölcsi kötelezettségünknek eleget tegyünk, hogy a Román Nemzet Hősei továbbra is nyugodtan pihenhessenek. Felébresztettétek őket örök álmukból, félreinformálással a sírt meggyaláztátok, és "felakasztottátok" őket, mert hisztek a hamis bosszúban.

Ez a válasz azoknak, akik elfelejtik, hogy a magyarok Romániában kisebbség, azoknak, akik nem értették meg, hogy Mihai Eminescu számunkra nemzeti szimbólum, és azoknak, akiknek van még bátorságuk vádoló és becsületről szóló előadásokat tartani a saját országunkban, akkor, amikor még nem gyógyult be a Marian Cozma halála által okozott lelki seb. Nyugodjék békében!

Nem fogunk felejteni, sem megbocsátani. Ne tegyétek próbára a türelmünket!

Az Úr legyen irgalmas a lelketekkel. Így jár mindenki, aki hibázik a román nemzettel szemben!” (forrás)

Az üzenetből egyértelműen látszik a támadás oka. Az elmúlt héten több olyan esemény is történt, amely felborzolta a román nacionalista kedélyeket.  Csibi Barna Csíkszereda központjában felakasztott egy szalmabábut, ] amely  Avram Iancu, erdélyi román jogászt ábrázolta, aki az 1848–49-es szabadságharc ellen Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője volt. A z eseményről készült képet a Youtube-ra is feltöltötte. Ráadásul Orbán Viktor március 15-i, Marosvásárhelyen felolvasott beszéde is diplomáciai bonyodalmakat okozott.  Bajtai Erzsébet olvasta fel az üzenet, majd utána megosztotta saját gondolatai is a hallgatókkal. A petőfi idézettel fűszerezett beszédet az Agerpres tudósítója magyar kormányfő szavaiként idézte. Ebből botrányos parlamenti felszólalás született. A román közszolgálati hírügynökség belső vizsgálatot indított, erről először a Magyar Hírlap írt.

Ezért is lehettek ők a támadás célpontjai. Hogy lesz-e folytatása. Sajnos csaknem biztos. A támadás nyomán most majd magyar nacionalista hackerek törik fel valamelyik román médium honlapját. Aztán majd jön a visszacsapás, és visszacsapás, és…

Van-e valami értelme egy ilyen kiberháborúnak? Gyakorlatilag semmi. Hackerek háborúznak hackerek ellen, de nem egymást fogják támadni. Mert a kiberháborúban nem tudni soha pontosan, ki a cél. Ezért csak vaktában lehet valakit támadni, akinek túl sok köze nincs az egészhez, jelen esetben csak annyi, hogy magyar vagy román.

A hackerek semmit nem tudnak a másik ország hackereiről, ezért csak nemzeti honlapokat fognak támadni. Maguk között roppant büszkék lesznek rá, szűk baráti körben elmesélik, és vállveregetést kapnak érte. Sőt a nacionalista politikusok még lánglelkű forradalmároknak, digitális szabadságharcosoknak fogják őket nevezni, és az egekig magasztalják őket.

És kik lesznek az áldozatok? Nem a megtámadott honlapok. Hanem azok az emberek, akik ezeket a honlapokat meglátogatják, lásd most a Magyar Hírlap olvasói. Ők, akik nem tehetnek semmiről. Akik nem akasztottak bábukat, nem mondtak irritáló beszédeket, csak a tűzvonalba kerültek. És ennek annyi eredménye van, hogy sokkal több ember fogja egymást utálni.

Mit lehetne tenni ennek elkerülésére? Ha a két ország kormánya közösen lépne fel a kiberbűnözés ellen, és közös erőfeszítéseket tennének a helyzet megoldására. Mennyi esély van erre, Mindenki sejtheti.

Toochee a galaktikus

 

0 Tovább

Tech hírek androidra

Az utóbbi pár hétben megváltoztak az olvasási és hírfogyasztási szokásaim. Ez alapvetően három dolognak köszönhető: először is elindult a Netidők blog, így fontos, hogy érdekes, de ugyanakkor máshol még nem „szétírt” témában tudjak hétről-hétre péntekenként egy posztot megjelentetni itt. A második, hogy elkezdtem szisztematikusan használni egy jegyzetelő alkalmazást – az Evernote-ról van szó – amellyel néhány kattintással lehet böngészőből, levelezőből, mobilon elmenteni mindazt, amit éppen olvasok, és mentésre érdemesnek találok. Végül, harmadszor tavaly december óta egy android-os tabletet használok olvasgatásra, böngészésre, levelezésre amikor nem vagyok éppen a gép előtt (ezen szintén fut folyamatosan az Evernote a háttérben). Mindennek köszönhetően elkezdtem szisztematikusan felderíteni, hogy honnan lehet első kézből gyorsan és minőségi (nem csak) technológiai hírekhez jutni androidon, hiszen könnyen tudom azokat elrakni, rendszerezni, hogy később dolgozhassak velük.

Korábban elsősorban magyar nyelvű és külföldi e-mail hírlevelekből tájékozódtam a technológiai hírekről, amelyeket évek óta olvasok (pl. SG, IT Business, Computerworld, eMarketer, Information Policy) – és néhány hazai weboldalt látogattam rendszeresen (pl. origo, index). E mellett több-kevesebb kihagyással a Google Reader olvasómba befűzött megannyi blogból csemegéztem (pl. Appleblog, Médiablog, doransky, Webisztán). Utólag rájöttem, hogy mindezekre szinte kivétel nélkül igaz, hogy a nemzetközi (technológiai) eseményeket tekintve nem elsődleges hírforrások – ez jelen esetben nem értékítélet, hanem tény. Így én is csak szűrten és közvetetten szerzek tudomást a fontosabb eseményekről, illetve sok esetben nem is jutnak el azok hozzám. Mivel jól olvasok angolul, nincs akadálya, hogy a nemzetközi híreket első kézből szerezzem be.

Szóval elkezdtem keresgélni a hírforrások, médiumok között. Még csak a dolog elején-közepén tartok, de talán érdekes lehet másnak is a lista. Elsősorban az androidos készülékek tulajdonosai figyeljenek, ugyanis a legtöbb esetben android alatt futó alkalmazásokról van szó (de gondolom ezek 90-95%-ban iPhone alatt is meg vannak). Tehát néhány alkalmazás androidra, amit érdemes kipróbálni a technológiai hírek szerelmeseinek (de ugyanezek szerencsére a weben is elérhetőek):

Néhány nagyobb médium technológiai rovata (abc sorrendben):
  • AFP (tudom, ez nem médium, hanem hírügynökség, de nem kreáltam neki külön rovatot)
  • BBC News
  • CNN News
  • Guardian (a Guardian Anywhere app a legjobb, offline olvasható, mivel éjszaka frissül)
  • HuffingtonPost
  • MSNBC.com (itt vannak külön technológiai témájú videók is)
  • Newsweek
  • The New York Times
  • Time
  • USA Today
Technológiai hírekkel foglalkozó alkalmazások:
  • CNET News
  • Engadget
  • Tech Time (kb. 30-40 oldalt szemléz, pl. TechCrunch, Mashable, ReadWriteWeb, Lifehacker, OReillyRadar, Wired, Slashdot, Digg, ZDNet). Elvileg önmagában is elég a technológiai témáról való tájékozódásra… (És még twitter rovat is van benne a technológiai témában csiripelő legfontosabb forrásokkal.)
  • paidContent és paidContent.UK (a tartalomipari hírekhez)
  • redOrbit
Végül néhány magyar alkalmazás:
  • AndroidPortal.hu
  • NOL.hu (Tud-tech rovat)
  • Technet.hu

Az appok gyűjtögetésének érdekes mellékhatása, hogy nem csak a technológiai híreket nézem meg, valamennyire kinyílt számomra a világ: a nemzetközi hírekből nem csak azt látom, amit a többnyire köldöknéző magyar média megír, plusz jobb a rálátásom néhány hazai dologra is (pl. médiatörvény nemzetközi visszhangja). Másrészt sok hírről 1-2 nappal hamarabb értesülök, mint ahogy nálunk címlapsztori lesz belőle (pl. a Nokia elnöke körlevélben buzdít a megújulásra vagy Obama abbahagyta a dohányzást).

 

Persze nem állok meg, a következő lépés, amit éppen most tervezek, a twitter csatornáim – akiket követek – csoportosítása, hogy eljuthassak az általam nem figyelt hírforrásokon megjelenő releváns tartalomhoz, illetve mások végezzék el helyettem az előszűrést. Tudom ez így kicsit mániákusnak tűnhet, de ígérem, hogy addig nem megyek el, mint a profik, akik hajnali négykor kelnek, hogy igazán képben legyenek.

 

2 Tovább

BBC, a közszolgálati portál

Gondoljunk csak bele, hányszor halljuk azt a szót napjában, hogy hírportál? Sokszor, igaz? A brit közmédia cég, a BBC webhelyére mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy hírportál. Nyugalom, finomítom tovább a sarkos kijelentést!

 

Persze, hogy erős hírszolgáltatás van a BBC-nél és annak portálján: viszonyítási pont, kvázi mérce a hírújságírók számára. A fontos azonban most az, hogy nem csak hírportálként működik, hanem ennél sokkal szélesebb a kínálat. Nézzük csak meg a címoldalt, ott „csak” egy doboza van a közéleti híreknek (News – innen persze tovább lehet lépni a jól fejlett hírszolgáltatás felé), de ugyanilyen doboza van a sportnak, üzleti témáknak, szórakozásnak és más témaköröknek. Rendben, akár lehet mondani azt is, hogy ez utóbbiak is lényegében híreket szolgáltatnak – de rögtön szálljunk is vitába vele, pl. az üzleti gyűjtőoldalon (Business) megjelennek a tőzsdei adatok is frissítve. És a tartalomelemzést lehetne tovább folytatni…

A BBC portálja

Ha eltöltünk a megszokott gyors lapozáson túl egy kevéske időt a brit közmédia portálon, akkor rájöhetünk, hogy itt egy nagyon átgondolt struktúrában és médiastratégia szerint haladnak – tapasztalatom szerint kb. 3-4 éve nem nyúltak hozzá ehhez a szerkezethez (ez a letisztultságát dícséri!), a portál is egy igazodási ponttá vált abban a témában, hogy miképpen lehet jó portált összehozni, amit ráadásul a közpénzből hoznak létre. (Egyszerű az összefüggés: a BBC-nél létrejön egy sor tartalom, akkor azok a tartalmak jelenjenek meg a neten is, ráadásul visszakereshetően – sőt, ha már nem csak tévében és rádióban, hanem neten is megjelennek, akkor a netet is tömegkommunikációs csatornaként kezelik – egyébként idestova 15 éve.)

 

A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány fontos dolgot, ami érték és megfontolandó a portálépítésnél:

- A tartalmi funkciók: ha portálok világa felől nézzük, akkor teljesíti a tartalomszolgáltatás elvárásait (azaz a műsorok nélkül is értelmezhető tartalmakat találunk), ha a BBC hagyományos csatornái felől nézzük, akkor teljesíti a tévé- és rádióállomások támogatását (TV Channels, Radio).

- Sokféle útvonalon el lehet jutni a portálon ugyanahhoz a cikkhez vagy médiafájlhoz (hangklip, video). Azaz: a szervezéskor nem csupán abban gondolkodtak, hogy pl. van egy zenei interjú, akkor azt tehát nem csak annak a rádiócsatornának az oldalán helyezik el, ahol adásba került (sőt, talán nem is került adásba!), hanem a zenei gyűjtőoldalon is (Music homepage), és ez tematikusan még más oldalakra is kikerülhet. De el lehet jutni a cikkhez a keresőn keresztül, és még egy sor más úton is.

 

- Érdemes megnézni a nyitó oldal alján a „Can't find it? Try the A to Z” link mögötti elektronikus „tartalomjegyzéket”. Itt megtalálunk minden olyan címoldalt, rovatot, ami a BBC-n belül megtalálható. Gazdag kínálat! De ennél még érdekesebb, hogy pont olyan szerteágazó és teljességre törekvő a tematika, amennyire egy általános portálé, azaz nagyon nehezen találunk olyan témát, ami ebbe a tematikába nem illik bele.

 

- Így például a H betűnél két magyar rovatcímet is találunk, az egyik a 2005-ben megszűnt BBC Magyar adás weboldala. Lám, az oldalt ennek ellenére nem szüntették meg. Hiszen egy létrejött értékről beszélünk, ami közpénzből jött létre. A másik magyar vonatkozású oldal az, ami az országunkról szól – immár angolul.

 

- Érdemes megnézni a helyi oldalakat felsoroló címlapjukat is (a kedvencem itt a kattintható térkép!), ami megint csak árulkodó abban a tekintetben, hogy a BBC-nél nem csak egy „központi” médiaszolgáltatás van, hanem természetesen vidéki szerkesztőségek is, helyi tudósítókkal, újságírókkal. (Csakúgy, mint a magyar közmédia is rendelkezik vidéki és külföldi szerkesztőségekkel, tudósítókkal.)

- Jól szervezett, logikusan áttekinthető oldalon indulhatunk el a BBC műsorai felé is, akár a műsor címe, kategóriája (műfaja, formátuma) alapján és persze a műsorrend is megtalálható.

- És persze az archívum. A BBC történetétől kabaréfelvételeken át különféle műsorok archív összeállításaiig…

 

- Ne feledkezzünk meg a felhasználható eszközökről sem. Ebben a BBC érzékelhetően régóta igyekszik élenjárni: saját iPlayer lejátszójuk van, és a címlapon a logo mellett látható a mobil szolgáltatásuk linkje is. De gondolhatunk arra is, hogy a címoldalon a dobozokat kedvünkre pakolgathatjuk és saját igényeink szerint átszabhatjuk a tartalom részt – kivéve a címlapsztorit, ami állandó helyen van.

5 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek