Netidők Blogtársaság

Itt az év vége, a számvetések és a jövőbenézés ideje. Ma foglalkozzunk az előbbivel és nézzük meg vajon mi foglalkoztatta az internetes társadalmat 2011-ben? Megjelent a Google Zeitgeist, a keresőóriás éves keresési trendeket összefoglaló jelentése, amiből kiderül, hogy mi érdekelte leginkább az embereket idén.

A top10 újonnan megjelenő kifejezés – amelyek vagy 2011-ben tűntek fel, vagy ebben az évben nőtt meg a leginkább utánuk az érdeklődés:

1. Rebecca Black
2. Google+
3. Ryan Dunn
4. Casey Anthony
5. Battlefield3
6. iPhone5
7. Adele
8. Tepco (a fukushimai erőművet üzemeltető társaság)
9. Steve Jobs
10. iPad2

Öt ember, egy új közösségi szolgáltatás, egy játék, két technológiai eszköz (mindkettő az Apple-től) és egy katasztrófa. A listát elnézve 2011 (is) az Apple éve volt, még ebben az évben is sikerült hatalmas érdeklődést generálni az újdonságai iránt, illetve Steve Jobs is folyamatosan az érdeklődés homlokterében állt (visszavonulása, betegsége, majd halála okán).

Persze egy blogposzt nem elég a Zeitgeist aranybányájának bemutatására, megszokhattuk már, hogy a Google ilyenkor számtalan kategóriában publikál keresési listákat. A minket érdeklők közül először nézzük meg a hazaikat. Például vajon mik voltak a magyarokat leginkább érdeklő újonnan felbukkanó, felemelkedő dolgok?

1. Éden Hotel
2. Való Világ
3. Kapi Hospital
4. Csillag Születik
5. Nav
6. Összeesküvők
7. Ezel
8. Népszámlálás
9. Samsung Galaxy
10. Balaton Sound 2011

Két dolgot emelnék ki: 2011 egyértelműen a valóságshow-k éve volt Magyarországon. A másik egy meglepetés: az Apple vagy a termékei nem fértek fel ugyan erre a listára, ott van azonban a Samsung Galaxy termékcsaládja, amit nagy érdeklődés kísért idehaza. Magyarországra vonatkozóan egyébként összesen hat listát állított össze a Google, az előbb már bemutatott üstökös-kifejezéseken túl a további kategóriák és az egyes top3-ak:

• Hírek: az időjárás, a balesetek és Japán alkotja a képzeletbeli dobogót
• A magyarokat leginkább érdeklő mozik: The Secret Circle, Batman, Conan a Barbár
• Celebritások, akiknek 2011-ben a legtöbbet emelkedett a csillaga: Seherezádé, Adele, Alekosz
• Tévéműsorok: Odaát, Való Világ, Supernatural
• Utazási célpontok: Balatonkenese (egyetlen magyarként), Disneyland Párizs, Aruba

Végül nézzük meg röviden a technológiai trendek közül a 2011-ben kiemelkedő elektronikai kütyüket: meglepetésre az első a Kindle Fire, majd az iPhone 4S, a Sidekick 4G. A listára háromszor fért fel az Apple, de ott van a HP (Touchpad), a HTC (Sensation), a Samsung Nexus Prime) és a Sony (NGP) is.

Akinek nincs kedve a listákat bogarászni, annak is azt javaslom, hogy nézze meg a Google videóját, 3 percben összefoglalja, amit 2011-ről tudni érdemes. Egyszerre fantasztikus, borzasztó és felemelő látni, hogy mi minden történt velünk 2011-ben: az arab forradalmaktól kezdve az athéni tiltakozásokon keresztül, a japán földrengésen át, az űrsiklók utolsó útjáig, Steve Jobs elvesztéséig és Osama bin Laden megöléséig…

Pintér Robesz

Megrögzött hírfüggő vagyok, így folyamatosan vadászok a hírgyűjtő oldalakra és alkalmazásokra. Örömmel jelentem, hogy megtaláltam a világ legjobb információs technológiával és internettel kapcsolatos hírolvasóját. Egyetlen hiányossága, hogy csak mobil készülékekre elérhető, a neten nem férhető hozzá. A Pulse-ról van szó.

Az alkalmazás egyébként egy RSS olvasó, amely más oldalak tartalmaiból mazsolázik, azok friss híreit képes egyszerű és gyorsan áttekinthető formában hozzáférhetővé tenni. Mi teszi a Pulse-t annyira népszerűvé? A szerkezete: ha vízszintesen görgetünk, akkor az azonos hírforrásból származó hírek olvashatók egymás mellett, míg, ha függőlegesen, akkor az egyes különálló hírforrások következnek egymás után. Minden hír egy kis négyzetet kap, egy képpel és egy címsorral szerepel. Tehát az alkalmazás „a kedvenc weboldalainkból színes és interaktív mozaikot csinál” – ahogy a Pulse oldala fogalmaz.

A Pulse a beállítás során lehetőséget ad, hogy beállítsuk a számunkra érdekes hírforrásokat és felajánlja közülük a legnépszerűbbeket (pl. engadget vagy gizmodo stb.), de összeköthető a Facebook fiókunkkal is – ez esetben az ismerőseink által megosztott linkeket jeleníti meg. Végezetül használható klasszikus hírolvasóként is, beállíthatjuk a kedvenc blogjaink vagy híroldalaink RSS címét is, hogy a friss tartalmat mindig megjelenítse a számunkra.

A Pulse android rendszerű eszközökre, iPhone-ra és iPad-re ingyenesen letölthető.

Probesz

Néhány héttel ezelőtt egy csokorra valót bemutattam a legrosszabb IT reklámfilmekből. Természetesen nem ennyire rossz a helyzet, vannak igen színvonalas, sőt humoros művek is. Jóvátételként jöjjön néhány a legjobbak közül:

Szőke hölgy és a terhességi teszt

Autórádió

Ezt a poént nem lövöm le:

Irodai düh:

Élet a Marson

Sony webcam:

Tücsi, a galaktikus

Szinte hihetetlen, hogy a hetvenes-nyolcvanas években milyen volt az ár/ teljesítmény arány a számítástechnikában. Ma ezt már elképzelni sem tudjuk: az egyetlen hordozható eszköz a floppy akkora, mint egy szalvéta. Egy merevlemez akkora, mint egy kocsikerék, és a kapacitása 10 megabájt. Egy XT még csak álom. Ma már nevetséges képességek, elképesztő árak. Néhány hirdetés erről a korszakról sokkal jobban mesél:

80 megabájt 12 000 dollár alatt (1977)

Mia fene az az elektronikus levél (1981)

Technico Inc TMS9900: "Két byte jobb mint egy" (1978)

16 kilobájtos memóriamodul (kb. 1977)

Telefon modem (1971)

A színes komputert bemutatja Isaac Asimov (1982)

"Aktatáska hordozhatóság" (1976)

Már húsz éve csábítottak, hogy felejtsük el a papír alapú számlázást(1991)

"Bemutatjuk a Microsoft Excelt" (1987)

"Megterveztünk egy forradalmi koncepciót" (1985)

Tücsi, a galaktikus

Attól függően, hogy ki milyen forrásból és milyen módon fogyaszt hírmédiát, számtalan eltérő stratégia létezik arra, hogy naprakészen tartsuk magunkat. Képzeljünk el egy mátrixot, amelyben az egyik meghatározó tényező a tartalom forrása, a másik pedig az információhoz való hozzájutás módja. Elmélkedés következik arról, hogy hogyan fogyaszthatunk híreket a XXI-ik században.

A tartalom forrása lehet:

- hagyományos média: nyomtatott újságok, rádió és TV (de ideértve ezek internetes megjelenését is)

- internetes oldalak, portálok,

- közösségi tartalom-előállítók (elsősorban bloggerek, közösségi alapú podcast gyártók stb.)

- ismerősök, barátok (ha róluk szóló hírekről van szó – ha a mainstrem híreket adják tovább, akkor inkább a következő csoportosításba tartoznak)

A másik fontos tényező az információhoz való hozzájutás módja:

- közvetlenül a hírtartalmat közreadóktól (pl. rádió hallgatása, tévé nézése, weboldal meglátogatása, okostelefon alkalmazás megnyitása, tartalomelőállító hírlevelének elolvasása). Ebben működhet a reklám alapú finanszírozás vagy az előfizetés, hiszen magával a tartalom előállítóval kerülök kapcsolatba.

- aggregátorokon keresztül (pl. RSS olvasók, tematikus e-mail hírlevelek). Ebben sok esetben már csak a tartalom jön, a csomagolás (pl. reklámok) nem, viszont legtöbb esetben el lehet jutni az eredeti, hivatkozott forráshoz.

- szűrőkön keresztül:

-- a tartalmat eredeti formájában megőrizve: pl. ismerősök, twitteren követett emberek ajánlásai, bizonyos szemlék révén pl. Tallózó. Ennek az a fontos sajátossága, hogy különbséget tesz a tartalmak minősége, érdekessége alapján, kiemelve a tartalomelőállító egyes anyagait, de nem változtatva azokon. Végeredményben visszavihet magához az előállítóhoz.

-- feldolgozva: pl. blogposztok, publicisztikák, értelmező sajtószemlék stb. Az eredeti tartalomelőállító anyagát rövidíti, értelmezi, vegyíti más információkkal. Ez is kiemel, mint az előző, de nem feltétlenül visz vissza magához az eredeti előállítóhoz (főleg, ha nyelvek közötti közvetítést is tartalmaz, tehát mondjuk egy angol cikkből készül magyar blogbejegyzés kommentárokkal).

A modell tovább cizellálható az idő tényező beemelésével, az információ fogyasztása lehet valósidejű vagy aszinkron (ez persze leginkább csak a hangzó és mozgó anyagokra vonatkozik, ahol a hírtartalmat fogyaszthatjuk élő módon valós időben, vagy felvételről – az írott hírmédia jellegéből fakadóan mindig aszinkron, leszámítva a twittert).

További fontos tényező, hogy az elfogyasztás maga milyen sebességű és az eredeti anyaghoz képest mennyi időt vesz igénybe, továbbá segítik-e a fogyasztást címkék, intelligens jelölők (pl. hírműsor megnézése ugyanannyi idő, mint amikor leadják, de persze lehet belőle kivonatokat készíteni, megjelölni az egyes anyagok kezdetét, keresni bennük – bár ez sokkal könnyebb és bejáratottabb írásos anyagokban, de azért létezik mozgó és hangzó anyagokra is).

A modell alapján egyértelmű, hogy az emberek eltérő módon, mennyiségben, időben, rájuk jellemző módon (valamilyen egyedi keverékben) fogyasztanak hírmédiát. Persze vannak tipikus mintázatok társadalmi csoportonként, tehát ez a leírás segíthet a megfelelő típusok hírfogyasztási szokásainak feltárásában (pl. inkább tévéből tájékozódók, rádióból tájékozódók, internetről tájékozódók).

Természetesen a média nem csak híreket, hanem szórakoztató tartalmakat is sugároz, a fentebb vázolt megközelítés azonban nem a médiafogyasztás egészére, hanem csak a hírekre vonatkozik.

Pintér Robesz