Netidők Blogtársaság

Folytatjuk múlt héten elkezdett sorozatunkat: tudtok-e olyan házi számítógépet mondani, amely nem magyar gyártmány, és a valaha gyártott mennyiség negyede Magyarországra került?

Elnézve a cikk címét, nem lesz nehéz a válasz - igen, az Enterprise 64 és 128 az, amelyből a gyártott mennyiség egy negyede (C64-re kivetítve ezt a számot azt jelentené, hogy több, mint 4 millió C64 lett volna Magyarországon. Persze ez csak játék a számokkal.)

1982 a házi számítógép piac robbanásának éve volt az Egyesült Királyságban - legfőképp a ZX Spectrum megjelenése miatt hihetetlenül felpezsdült a piac. Egy Locumals nevű hongkongi kereskedőcég úgy döntött, megbízza az angol Intelligent Software nevű céget egy házi számítógép kifejlesztésére. Az Intelligent Software akkortájt sakkszámítógépek fejlesztésével és eladásával foglalkozott, vezetője egy nemzetközi nagymester, David Levy volt.

Az amerikai rendőrök bírósági felhatalmazás nélkül átkutathatják a mobiltelefonokat annak megállapítására, hogy mi az adott készülék hívószáma - határozott egy szövetségi fellebbviteli bíróság.

Egy indianai narkórazzia alkalmával a rendőrök több mobiltelefont foglaltak le és a hívószámaik megállapítása után bekérték a híváslistákat, amelyek alapján a tulajdonosokat kábítószeres ügyletekhez tudták kötni. Az egyik elítélt, a 10 évet kapott Abel Flores-Lopez azonban kifogásolta, hogy a rendőröknek bírósági felhatalmazás nélkül nem lett volna joguk átvizsgálniuk készülékeket.

A chicagói fellebbviteli bíróság csütörtökön elutasította ezt a kifogást. Ezt azzal indokolta, hogy a személyes adatokat az adott esetben csak csekély mértékben sértették meg, és nem sérült az amerikai alkotmány negyedik kiegészítése, amely tiltja az indokolatlan átkutatást.

A bíróság ugyanakkor, részben legalábbis, abban is állást foglalt, hogy milyen mélységbe merészkedhet el a rendőrség egy kommunikációs elektronikus szerkezet - nevezzék az komputernek vagy sem - átkutatásában. A kérdés különösen fontos az "okostelefonok" esetében, amelyek alkalmazásai lehetővé teszik például, hogy a hatóság emberei egy webkamera segítségével betekintsenek a tulajdonos lakásába, ami de facto virtuális házkutatást jelentene.

Richard Posner bíró a mobiltelefonnal kapcsolatban a zsebnapló analógiáját hozta fel: a rendőrség abban is külön felhatalmazás nélkül is elolvashatja a tulajdonos címét, de a többi tartalmat nem. A mobiltelefon esetében ugyancsak megengedett a készülék bekapcsolása annak érdekében, hogy kiderüljön a száma, de a benne található fájlok és levelek megnyitása már tilos.

Toochee, a Galaktikus

A Netidők 2012. május 28-i adásában olyan témákat idéztünk fel, amelyek a zene és a digitális világ találkozási pontjairól szóltak. Mindennek apropóját az adja, hogy a Petőfi Rádió most öt éve alakult át zenei rádióvá. Ezúttal az asztaltársaság nélkül Nagyistók Tibor beszélgetett Szilágyi Árpáddal, a műsort elindító rádióssal és megidéztek néhány momentumot a műsor múltjából, olyanokat, amelyek a zenéhez és természetesen a digitális világhoz kapcsolódnak.

1.)
A műsor szignálzenéjét 1998 és 2007 között használhatta, a zenei rádióba már nem hozhatta magával – mert egységes hangzást alakítottak ki. Az első felvételből az derül ki, hogy hogyan keletkezett a szignál, majd meghallgathatjuk, hogy a Netidők hallgatóit hogyan ihlette meg ez a zene…

2.)
A második bejátszásban egy közel 9 évvel ezelőtti adást idéztünk fel, a szenzáció ekkor az volt, hogy robotok énekeltek el egy dalt megdöbbentő minőségben...

3.)
A Netidők egyik legfontosabb témaköre volt a 90-es évek végén az MP3. Igaz, hogy ezt a formátumot és a hozzá tartozó hangtömörítési eljárást már évekkel korábban kifejlesztették a német Fraunhofer intézetben, de az igazi áttörés 1999 körül következett be. Ez év elején egy teljes adást ennek a témának szenteltek, mert érzékelhető volt, hogy a zene-terjesztés módszerei gyökeresen alakulnak át. Gőz László, aki akkor a Jazz + Az producere és a BMC kiadó vezetője is volt egy személyben, elmondta a véleményét.

4.)
A 2001. október 25-i adásban az derült ki, hogy a számítógép improvizálja a zenét! Ekkor volt először a műsor vendége MS3, vagyis ifj. Mester Sándor, akinek a neve nem az MP3-ra rímel. Szóval MS3 a feltalálója a Digimpro rendszernek, amivel a számítógép is képes zenét improvizálni, persze a legfontosabb zenei szabályok betartásával.

5.)

A Petőfi Rádió mai fiatal hallgatói számára meglepő lehet, hogy a mai „Petőfi-kompatibilis” zenészek, együttesek egy része annak idején a Netidőkben mutatkozott be. Ilyen például Tövisházi Ambrus is, aki akkor jelent meg a zenei életben az Amorf Ördögök nevű formációval. (De ebbe a sorba illeszkedik Zsagar Balázs a Yonderboi projekttel, és Dudás Marcell a Golden Army-val.) A bejátszásból kiderül, hogy Tövisházi Ambrus hogyan került a digitális világgal foglalkozó műsorba.

A műsorvezető Nagyistók Tibor, az adásszerkesztő Neltz János volt.
Programszerkesztő: Szilágyi Árpád

E hétfőn nem csak a Petőfi, hanem a Kossuth adón is hallható volt egy digitális világgal foglalkozó műsor, amihez a Netidők állandó résztvevőinek is sok-sok köze volt. Este 8 után pár perccel ugyanis az Aranyalap c. műsorsávban az asztaltársaságunk több tagja is szerepelt, a 45 perces összeállítás címe az volt, hogy „A házi számítógépek születése a 80-as években”, aki szeretné visszahallgatni, az még néhány hétig megteheti a Kossuth adó online hangtárában. Az adás 20:06-kor kezdődött, az időpontra kattintva megjelenik egy lejátszó gomb, itt tehát meg lehet hallgatni.

A műsorban szó volt arról, hogy mi az a házi számítógép, mi történt a házi számítógépesek klubjában, milyen zenét lehetett a 80-as években előcsalogatni a 8 bites gépekből, természetesen szó esett a Commodore 64 és Jack Tramiel jelentőségéről, a magyar háziszámítógépek egyikéről, a Videoton gyártotta TV Computerről és sok minden másról. A műsorban több archív műsorrészletet is mutattunk a Petőfi adó egykori Mikro-fon és Chipetnyi programok c. műsoraiból. Például az elején idéztük azt a pszichedelikus élményt is, ahogyan 26 évvel ezelőtt egy rádióműsorban leadtak egy programot – például úgy, hogy Földi Ottó rádiós bemondó szépen lassan felolvasta egy Jean Michel Jarre zenére… (Tessenek visszahallgatni a fentebbi linken, érdemes.)

Amikor e sorokat írom, még május elseje, a munka ünnepe van, úgyhogy igyekszem most nem sokat dolgozni ezen a bejegyzésen. De azért azt elmesélem, hogy a műsor után az asztaltársaságban volt egy kis vita, mégpedig az összeállításban idézett egyik 1986-os Mikro-fon adásban leadott interjú kapcsán, amelyben Ecsedi Csaba elmesélte, hogy mit csinál a HCC-ben, vagyis a házi számítógép klubban. A csapatunk egyik tagja ugyanis azt kifogásolta, hogy a HCC nem csupán a házi számítógépesek klubja volt, hanem kifejezetten a házi számítógépet építők klubja, minthogy az eredeti amerikai rövidítésnek ez a feloldása: Homebrew Computer Club.

Nos, rövid kutakodás után a következőket találtam a neten.

- Az angol nyelvű Wikipédia szócikkében valóban Homebrew Computer Club szerepel, ez a közösség a Szilícium völgyben jött létre 1975. március 5-én és 1986. decemberéig létezett. Ebből a társaságból „származik” Steve Jobs és Steve Wozniak is, de egy másik cikk szerint Bill Gates is ebben a klubban mutatta be első működő, négy kilobájtos BASIC-fordítóját. Ebben a HCC-ben a névből adódóan valóban domináns elem volt a házi számítógép építése.

- A magyar weboldalakon azonban meg lehet találni a legendás Mikrovilág c. újság archivált anyagait, így azt az 1989. január 4-i interjút is, amelyet a magyar HCC klub vezetőjével, Simonyi Endrével készített Horváth Annamária. Az interjúból érzékelhető, hogy ’89-ben már Magyarországon sem csak a gépépítést jelentette a klubélet, hiszen különféle márkák (Commodore, Sinclair, IBM, Atari, Apple, Primo, Enterprise és a magyar „szereld magad” gép, a Homelab) szerint alakultak meg a különféle klubok. Az interjú utolsó mondata adja meg a választ az iménti kérdésünkre, hogy mit jelentett Magyarországon a HCC rövidítés: „A HCC nevet (amelynek "H" betűjele nálunk homebrew-t, home-ot és hungarian-t egyaránt jelent) jelenleg a magyar klubhálózat használhatja egyedül a világon.”

Szilágyi Árpád

Napjainkban már szinte minden intelligens és okos. Intelligens a mosópor és a város, okos a telefon és a tévé. Ebbe a sorba illik az okos kórház is, de ez vélhetően nem csak marketingfogás, hanem előnyöket jelenthet azoknak, akik kórházi ellátásra szorulnak. A Netidőkben Gál Tamással, az IBM Magyarország kereskedelmi igazgatójával arról beszélgettünk, hogy egy okos kórház páciense milyen különbséget tapasztal?

Gál Tamás: Amikor valaki kórházba megy, az első lépés, hogy azonosítják. Evidens feladatnak tűnik, de nem mindig az. Napjainkban nagyon sok kórházban még mindig papíralapú a feldolgozás, illetve az adatok nyilvántartása. Egyáltalán nem magától értetődő az, hogy az információk egyrészt rendelkezésre állnak, másrészt éppen abban a pillanatban állnak rendelkezésre. Gondoljunk el egy sürgősségi ellátást, mikor valaki mentővel érkezik, milyen klassz lenne az, hogy ha már a mentő érkezése közben az azonosítás meg tud történni: egy informatikai hálózaton keresztül az információ a kórházba eljut, a beteg kórtörténete, gyógyszerérzékenysége, műtétei megjelennek a kezelőorvos számára és tényleg fel tudnak készülni a beteg fogadására. De menjünk csak tovább! Ha a beteget már azonosítottuk, tudjuk kiről van szó, mi a története, innentől kezdve felkészülhetünk a kezelésre. Tudnunk kell, hogy hova tudjuk vinni a beteget. Képzeljük el azt a szituációt, hogy a pácienst az egyik szobából a másikba tologatják, mert nem tudják, hogy hol van üres hely. Tudnunk kell, hogy milyen eszközök kellenek ahhoz, hogy a beteget el tudjuk látni. És ha az ellátás megtörtént, akkor figyelnünk kell a pácienst, tudnunk kell, hogy ha a beteg éjszaka – neadjisten – leesik az ágyról, akkor a gondozók időben meg tudjanak jelenni. Tehát igazából a kezelésnek a teljes ciklusában egy okos kórház képes arra, hogy nyomon kövesse és segítse azt az időszakot, amíg a beteg ellátásra szorul. Én nem mennék el azért amellett, hogy maga az okos kórház nem csak a felhasználói élményt – ha mondhatom így – tehát a páciensek kezelését segíti, hanem magának a kórháznak is nagyon sokat segít abban, hogy részben költséghatékonyan tudjon működni és jó minőségű szolgáltatást tudjon adni a betegek számára. Egy karbantartási rendszerben, amikor tudjuk, hogy mivel rendelkezünk, hogy hol kell azokat keresni, 30-40-50-60%-okat spórolhatunk meg például egy raktárkészlet kezeléssel kevesebb berendezésre van szükség a berendezések életciklusának a meghosszabbításával. Ez mind-mind abban segít egy kórháznak, hogy többet tudjon költeni a betegek ellátására és a minőség javítására és ne feltétlen a raktárkészletre, azok karbantartására kelljen a költségeket fordítani.

Dragon György: Lehet látni a korszerű amerikai kórházsorozatokban, hogy az orvosok távol a betegektől a táblagépükön megkapják a legújabb röntgenfelvételeket vagy ultrahang-felvételeket vagy esetleg még külföldön bele tudnak a műtétbe nézni a táblagépen vagy valamilyen mobil eszközön keresztül. Reális, hogy lesznek nálunk is hasonló megoldások a közeli jövőben?

Gál Tamás: Nagyon bízom benne, a technológia legalábbis rendelkezésre áll. A papír nélküli vizit abszolút itt van, lehetőség van arra, hogy egy táblagéppel az egyes pácienseket végig lehessen látogatni, amikor éppen ott van, az orvos érzékeli és azonosítja a beteget, akinek az adatai jelennek meg. Ahogy arrébb áll, az új betegnek az adatai jelennek meg és a másiké eltűnnek. És amint eltávozik a főorvos a teremből, onnantól kezdve az összes adat törlődik a táblagépről. Tehát a technológia rendelkezésre áll és papírnélküli kórházat kell építeni. Az IBM nevében azt hozzáteszem, hogy nem csak maga a technológia létezik, amit kifejlesztettünk és magunkénak tudunk, hanem az az iparági tudás is, amit össze tudunk hasonlítani más országgal; melyek azok a megközelítések, amelyek nem működtek és hogyan lehet egy adott környezetben a legjobb megoldásokat megtalálni.