Kíváncsi szakembereknek felkeltette az érdeklődését, mit rejt egy olcsó USB drive belseje. Egy kis ügyeskedés, és a készülék felfedte a meglepő titkát. Ügyes, nem?
Pendrive, SMS, wichester - nemzetközinek hitt kifejezések
Az informatikai kifejezésekről úgy tudjuk, hogy főként amerikai angol alapú, globális, tehát nemzetközi környezetben is általános, egységes formájú szókinccsel rendelkezik. Éppen emiatt lepődhetünk meg, ha egy informatikai kifejezésről valódi nemzetközi környezetben kiderül, hogy senki sem érti rajtunk kívül, pedig nyilvánvalóan angol eredetű.
Erre jó példa az SMS (short message service - rövid üzenet szolgáltatás), amelyet Európában általában text message ('szöveges üzenet') formában használnak. Sőt az angol nyelvhasználatban kialakult ennek az igei formája is: texting 'szöveges üzenetet írni/küldeni'. Magyar nyelvi környezetben igen gyakori a winchester kifejezés 'merevlemez' jelentésben. A winchester onnan kapta a 'hard disk' jelentését, hogy a mai merevlemez-technológia legelső példányának tekinthető IBM 3340-es tárolóegység fejlesztése során két 30 megabájtos cserélhető "forgótárat" használtak; a 30/30 jelölés Kenneth E. Haughton vezetőmérnököt a leghíresebb Winchester puskára, a .30-30 jelzésű 'Model 1894'-esre emlékeztette, így ezt választották a projekt kódnevéül. Ez a winchester kifejezés terjedt el a köznyelvben is, és mi magyarok valahogy megőriztük ezt a belső használatú kódnevet, és a jelentését általánosítottuk.
Legújabban arra bukkantam rá, hogy a pendrive kifejezést nem ismerik a belga és általában a nyugat-európai nyelvi környezetben, helyette az USB stick szerkezetet használják. Ebben az az érdekes, hogy a magyar szókészletben az USB stick a mobilinternetezéshez szükséges eszköz neve, amelyik valóban úgy néz ki, mint egy pendrive, csak nem adattárolásra szolgál, hanem vezeték nélküli internetkapcsolatot biztosít. A pendrive-ot a spanyolok egyébként memoria USB-nek hívják, a franciáknál a clé USB-t használják, ami magyarul USB kulcsnak felel meg. Ezek a példák is jól mutatják, hogy az informatikai szaknyelv rétegzett, hisz az USB kulcsot mi is használjuk penrive jelentésben, ám pontosabb, ha az USB kulcs szerkezetet 'másolásvédelmi USB kulcs' értelemben alkalmazzuk.
Ezeknek az interkulturális különbségeknek és esetleges félreértéseknek a lehetséges okai a következőek: stílusrétegbeli eltérések vannak a szaknyelveken belül is, tehát vannak szakmai köznyelvi, szaktudományos rétegek, van szaknyelvi szleng és helyi szóalkotás, helyi divatok is kialakulhatnak. Az IT szókincs sem egységes stílusú, hanem nagyon változatos rétegekből áll: a szaknyelvi terminológia jellemzően szabványosított, szabályozott, ami egységes és esetleg honosított változatokból áll. Itt jelenhetnek meg a nemzeti nyelvekre jellemző, illetve a globális, közös kifejezések, a szakirodalomban találkozhatunk ezzel a szókincsréteggel. A szakmai köznyelv az a réteg, amelyet a szakemberek használnak a laikusokkal, jobbára ezt találjuk a számítástechnikai lapokban, a sajtótermékekben, a műsorokban. Emellett kialakulhat a laikus szókincs is, amely egyenetlen, esetlegességekkel teli, nem szabványszerű, de köznyelvivé váló kifejezésekből áll. Az nagyon nehezen követhető, hogy melyik nyelv melyik rétegből veszi át a külső forrásból származó, idegen kifejezéseket. Tehát még a globálisnak hitt IT szaknyelv sem egységes, ennek is vannak egyedi, kulturális változatai.
Bódi Zoltán
Cuki-drive
Sajnos a cukiság-faktor menthetelenül utolérte a a számítógép-asztalokat is. Mivel a komputer körül a funkcionalitás a legtörbb tárgynál meghatározza a formát, a giccsgyártók az egyetlen szóbajöhető eszközre vetették rá magukat. Egy gyűjtemény a leggiccsesebb USB drive-okból.
Mire lehet még jó egy CD/DVD drive?
Minden második asztali számítógépet használó embernél akad otthon 1-2 használaton kívüli CD/DVD olvasó vagy író. Már rég nem kell, de kidobni nincs szívünk, hiszen működik. Vagy csak éppen a polcon maradt a rossz drive. De mire lehet használni még ezeket. Akiben van egy kis barkácsszellem, az átalakíthatja rejtett széffé. Az átalakítás egyszerűbb, mint hinnénk.
Hogyan próbáljunk ki egy programot telepítés nélkül?
Nem, nem az a megoldás, ha a szomszéd gépére telepítjük. Bőven elég, ha a most megjelenő Ubuntu-t fogjuk használni.
Már csak párat kell aludni és megérkezik a legújabb Natty Narwhal kódnévre hallgató verzió a Canonical boszorkánykonyhájáról. Az utóbbi időben már megszokhattuk, hogy az újabb kiadások egyre több és jobb funkciót tartalmaznak az elődökhöz képest. Ezúttal sem lesz ez másképp, az új verzió telis-tele lesz mindenféle olyan dologgal, amit máshol még csak nem is láttunk. Az egyik ilyen újítás a
Test Drive
azaz Teszt Meghajtó névre hallgató szolgáltatás, amivel a Szoftverközpontban található programok jó részét ki tudjuk próbálni anélkül, hogy azt a saját gépünkre telepítettük volna. Jelenleg a több ezer elérhető program közül "csak" 1300-at próbálhatunk ki ilyen módon, de talán ez is elég lesz egy darabig.
A Test Drive úgy működik, hogy az alkalmazást egy távoli szerverre telepíti, amit azután összekapcsol saját számítógépünkkel, hogy kipróbálhassuk a programot. A program kipróbálásához tehát szükség lesz internet kapcsolatra is, de mivel a sima telepítéshez is, így ez nem akkora kihívás. Az internet kapcsolatunk sebességétől viszont majd függ a program sebességének érzete, mert nem a mi gépünkön fut az alkalmazás. Ezen felül van még néhány
Feltétel
hogy maradéktalanul élvezhessük a szolágáltatás áldásait. Egyelőre nem tudunk kipróbálni olyan programokat, melyek mérete meghaladja a 150Mbyte nagyságot, 3D-t, virtuális gépet vagy videóvágó technológiákat tartalmaz.
A szolgáltatás igénybevételének feltétele az is, hogy egy 'qtnx' névre hallgató csomagot is telepítsünk, melyre a távoli futtatásnál használt 'NX' protokoll miatt van szükség. Ha mindezzel megvagyunk akkor, a Szoftverközpontban megjelenik egy "Test Drive" feliratú gomb amivel értelemszerűen kipróbálhatjuk a kiszemelt programot, ami ha tetszik, akkor a hagyományos módon telepíthető.
Utolsó kommentek