Netidők Blogtársaság

November 25-én kezdődik – a most következő hosszú hétvégén – a mobilfejlesztők első komolyabb összejövetele itt, Magyarországon, Mobil Weekend címmel, a VAM Design Centerben. A programban szerepel mobilalkalmazások versenye, kiállítás, workshop és helyszínbejáró-pontszerző játék is. Előzetes kedvcsinálót kértünk és kaptunk Turcsán Tamás Pétertől, az egyik szervezőtől.

Turcsán Tamás Péter: Mi azt gondoljuk, hogy nem csak a mobil alkalmazás-fejlesztőknek érdemes összejönni ezen a hétvégén – őket mi összegereblyézzük egy verseny erejéig – a mobilkedvelőket szeretnénk ott látni, azokat is, akik csak a technológia iránt érdeklődnek, de azokat is, akik a játékok és a lazább dolgok iránt is érdeklődnek, hiszen ezen a területen is rengeteg érdekesség és újdonság várja őket. Egy mini expón mutogatjuk be a legnagyobb újdonságokat, valamint folyamatosan előadások workshop-ok lesznek.

Nagyistók Tibor: Hetvenkét órán zajlik majd egy fejlesztői verseny – mi fog történni?

Turcsán Tamás Péter: Nyúzni fogjuk a fejlesztőket azokkal a feladatokkal, amiket mi adunk nekik. 51 ötletet gyűjtöttünk be a Facebook-on, ezt mostanra sikerült 11-12 darabra redukálnunk – nagyon jó applikációs ötletek jelentek meg. Fejlesztők, grafikusok és marketingesek állnak majd neki annak, hogy ez alatt a három nap alatt ebből valamiféle végeredményt is produkáljanak.

Nagyistók Tibor: A mobil expón gátlástalanul lehet nyomkodni az új fejlesztésű alkalmazásokat a mobilokon?

Turcsán Tamás Péter: Azt reméljük, hogy egy csomó újdonságot tudunk bemutatni. Egészen bizonyos, hogy az új alkalmazásokat is mindenki szeretné megismerni. Legjobb tudomásom szerint Magyarországra érkeznek most már egyre többen azok a játékcégek is, akik a mobilalkalmazásokat tartják szem előtt leginkább.

Nagyistók Tibor: Mik most a mobilalkalmazások trendjei?

Turcsán Tamás Péter: Én azt látom, hogy két nagyon érdekes trend van a magyar alkalmazásokon belül is: a szórakoztató alkalmazások, tehát a játékok, a másik pedig hogy valami olyan használható eszközt adjanak a kezünkbe, amivel könnyebben tudunk pl. tankolni, megtalálni a környezetünkben levő éttermeket, vagy bármiféle hasznos segédeszközt a mobilhoz.

Nagyistók Tibor: A Mashable nevű közösségi oldalon folyamatosan vitatkoznak a különféle közösségi szolgáltatásokról. Most erős vita bontakozott ki az augmented reality, tehát a kiterjesztett valóság mobiltelefonos alkalmazások témakörében. Tehát megyek az utcán és a Parlamentnél járva az infókat látom a épületről a kijelzőn. …

Turcsán Tamás Péter: Nálunk is van most egy ötlet, ami egészen érdekes. Ez is egy augmented reality-t próbál megvalósítani: egy virtuális lakberendező programot álmodott meg a fiatalember, nekem nagyon tetszik az ötlet.

Folytatás a hétvégén a VAM Design Centerben.

Arról, hogy Magyarországon hányan használnak okostelefont, a közelmúltban jónéhány adat látott napvilágot, és ezek az adatok nincsenek mindig összhangban egymással. Ennek egyik oka, hogy tulajdonképpen nem létezik egyértelmű definíció arra vonatkozóan, mit tekintünk okostelefonnak, másrészt pedig a mobiltulajdonos sem mindig tudja eldönteni, vajon egy okos- avagy csak egy „butatelefon” büszke tulajdonosa-e.

Az NRC kutatása olyan, érintőképernyős vagy teljes (QWERTY) billentyűzetes, internetezésre alkalmas mobilkészülékként definiálja az okostelefont, amely külön operációs rendszerrel rendelkezik, és amelyre különböző alkalmazásokat lehet letölteni. E meghatározás alapján a hazai internetezők egynegyede állítja azt, hogy okostelefonja van, ami körülbelül 945 ezer embert jelent.

Bár az okostelefon lényege, hogy applikációkat töltünk le rá, és internetezünk a segítségével, tulajdonosaikra nem feltétlenül jellemző az, hogy élnek is ezekkel a lehetőségekkel. Négy smartphone-használóból például csak hárman neteznek a zsebükben hordott készüléken, heti rendszerességgel pedig  mindössze kétharmaduk – így nagyjából 600 ezer olyan okostelefon-használó van Magyarországon, aki telefonján rendszeresen csatlakozik a világhálóra.

A férfiakra, a fiatalokra és a Budapesten élőkre jellemző leginkább az, hogy okostelefonon neteznek – vagyis ez a csoport összetételében nagyon hasonlít ahhoz, amelyik 10-12 évvel ezelőtt az internetezésben úttörő volt. A használat tekintetében is felfedezhetünk párhuzamokat az internet hazai hőskorával: a legtöbben e-mailezésre, információkeresésre, böngészésre használják a mobiltelefont, de emellett népszerűek az olyan, internetkapcsolatot igénylő alkalmazások is, mint az útvonaltervezés és az időjárás. Az időigényesebb, nagyobb odafigyelést vagy erősebb bizalmat igénylő tevékenységek, mint a vásárlás, az e-bank használata, vagy az online játék ugyanakkor még csak kevesekre jellemző.

Az, hogy a hosszabb időt igénylő szolgáltatások használata még nem olyan elterjedt, annak is betudható, hogy a mobilon netezők többsége legfeljebb napi 10 percet internetezik telefonja kijelzőjén. A mobil tehát még csak amolyan kiegészítő funkciót tölt be az internetezésben, és bár a használók 17 százaléka úgy érzi, már most is megnehezítené az életét, ha nem internetezhetne a telefonjával, 88 százalékuk egyetért azzal, hogy az okostelefon nem helyettesítheti a számítógépet – ennek fő okaként pedig a kisméretű kijelzőt, a lassú adatforgalmat, továbbá azt említik, hogy a honlapok jelentős része még nincs mobiltelefonra optimalizálva.

Kurucz Imre (NRC Piackutató)

Október elején készültem el az okostelefonok magyar terjedésével foglalkozó cikkemmel, ami az Információs Társadalom folyóiratban fog hamarosan megjelenni. A cikk alapján sorozatot indítottam a blog hasábjain, amiben röviden bemutatom az okostelefonok (mobiltelefónia) hazai elterjedtségét. Befejező rész.

Ahogy láthattuk korábban a felhasználókat nem a telefon operációs rendszere érdekli igazán. Számukra – érthető okokból – a használhatóságon van a hangsúly. A közeljövőben emiatt várható, hogy a készülékgyártók és a mobiltelefon szolgáltatók a mobil platformokat is márkázottan kommunikálják majd idehaza, mivel egyre fontosabbá válik, hogy a felhasználóknak milyen telefonja van, Symbian-os, Androidos, Windows Phone-os vagy iPhone. Ennek ugyanis komoly hatása lesz arra, hogy mire tudják majd használni a zsebükben lapuló „kütyüt".

Alapvető átalakulás előtt áll a mobiltelefon-használat is, de fontos, hogy a kutatási eredmények szerint egyelőre még a régi használati módok dominálnak: 2011 tavaszán a magyar mobiltelefon tulajdonosok többsége heti rendszerességgel használta készülékét telefonálásra, SMS-írásra, ébresztésre, számolásra, naptár nézegetésre – tehát a megszokott klasszikus dolgokra.

A legkedveltebb tíz tevékenységet tekintve meglepő módon alig van eltérés az okostelefon használók és az okostelefont elutasítók (nincs neki ilyen készüléke és nem is szeretne a közeljövőben) között, egyelőre szinte csak az intenzitásban lehet tetten érni különbségeket. Az egyetlen érdemi különbség, hogy az internet használata helyett az okostelefont elutasítók inkább rádiót hallgatnak:

A 10 leggyakoribb mobiltelefon aktivitás hetente

Ipsos, 2011. februári adat (18+ rendszeres internetezők)

Az újfajta, okostelefonokra jellemző alkalmazásmódok tehát még nem terjedtek el igazán széles körben – mint amilyen a böngészés, levelezés, alkalmazások letöltése, könyvolvasás, RSS, blogolás. Azonban fokozatos térnyerésük várható, ahogy az alkalmazások letöltését lehetővé tévő platformokat használó okostelefonok elterjednek. Ennek következtében megsokszorozódhatnak a telefonnal végezhető tevékenységek, így a telefon aktív használatával töltött idő megnövekedésére lehet számítani. Egyre többen, egyre többféle módon és egyre több helyzetben fogjuk a mobiltelefonunkat használni.

Az adatokat egyetlen mondatba sűrítve elmondható tehát, hogy az okostelefonok, mint eszköz gyors elterjedését jelzik előre, de a használati szokásokat tekintve lassabb változásokra kell számítani.

Pintér Robesz

A sorozat korábbi részei:

Az okostelefon terjedése I.: Nincs idő gondolkodni

A mobiltelefon terjedése Magyarországon: a kezdetek

Az okostelefon terjedése III: A mobiltelefon elterjedtsége nemzetközi összevetésben

Az okostelefon terjedése IV: az okostelefon fogalma

Az okostelefon terjedése V: mi a helyzet Magyarországon?

Az okostelefon terjedése VI: az android éve

Az LTE (Long Term Evolution, azaz „hosszútávú evolúció”), vagyis a negyedik generációs mobil adatátvitel eljöveteléről már tudunk egy ideje. Immár belátható távolságba került a technológia bevezetése, hiszen január elsejétől Magyarországon is elérhető lesz. A lehetőségekről Maradi István, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese beszélt a műsorunkban.

Maradi István: Sokan emlékszünk rá, hogy 1990-ben elindult a 450 MHz-es rendszer, emlékszünk a nagy telefonokra – ez volt az „1G”. Aztán 1992-ben elindult Európában, majd 1994-ben Magyarországon a „2G”, vagyis a GSM. Ez már tudott egy picit „adatozni”, de ez is arról szólt alapvetően, hogy hogyan tudnak az emberek beszélni egymással. Majd 2005-ben következett egy nagy lépés: ekkor készült el a 3G rendszer, amellyel alapvetően azt tűzte célul a fejlesztő közösség, hogy lehessen internetezni és a mai napig ez van igazán üzemben, ez van a kereskedelmi forgalomban, ezt használjuk. Aztán megjelent a „4G”, amelyet az az igény hozta létre, hogy hihetetlen sokat internetezünk, hihetetlen sokat szeretnénk átvinni adatban a mobileszközökön. Megjelentek az iPad-ek, az okostelefonok, amelyek esetében az adatéhség megjelent abban, hogy akadozik a kép. Tehát nem csak a hangátvitel minőségét néztük, meg azt, hogy e-mailt át lehetett küldeni vagy nem, hanem lehet-e mozgóképet, 3D-s filmet letölteni vagy nem és ezt az igényt elégíti ki ez a negyedik generációs világ, ahol az adatsebesség gyakorlatilag 100 megabit/s-os tartományig el tud jutni.

- Most Magyarországon egyelőre csak kísérletezünk – hiszen január 1-én indul az üzemszerű működés –, de milyen szolgáltatásokat tud az LTE, amit a korábbi technológia nem tudott?

Maradi István: Két-három évvel ezelőtt jelent meg a szabvány, majd a gyártók nekiálltak fejleszteni készüléket és rendszert is, majd jöttek a szolgáltatók. Nagyon sok minden kell hozzá: nem csak ezek az eszközök, hanem kell hozzá frekvencia (a frekvencia itt az az „út”, ahol a jelek közlekednek és ha nincs ebből elegendő, akkor az adat sem tud átmenni). Nagyjából most alakult ki az a helyzet, hogy van frekvencia és van technológia, ezért lehet az LTE-t elindítani. Azt gondolom, hogy az elkövetkező 20 évben az LTE különböző lépcsőiről fogunk majd beszélni és ez viszi felfelé az adatsebességet ebbe a 100 megabit/s-os tartományba.

- Tulajdonképpen ez a 3G-nek a felturbózása?

Maradi István: A 3G egy fejlődés-sorozaton ment keresztül 2005 óta. Ha megnézzük, hogy akkor milyen sebesség volt, akkor azt látjuk, hogy kezdtük 300 kilobit/s-mal és nagyon-nagyon büszkék voltunk rá, hiszen akkor leváltott egy olyan technológiát, ami tudott 40-50 vagy maximum 100 kilobit/s-ot. Innen jutottunk el oda, hogy a 3G különböző lépcsőkön keresztül eljutott a 20-40 megabit-es tartományba és ez azt jelenti, hogy már szinte az utolsó cseppet is kifacsartuk a rendszerből, az elméleti technológiai határokat feszegetjük ezzel. Ez volt az a pont, amikor megérett a helyzet egy gyökeresen újabb technológia fejlesztésére. Ez lett a 4G, vagyis az LTE. A Long Term Evolution azt írja le, hogy ez egy hosszabb távon, modulárisan fejleszthető rendszer, ahol az operátorok, a készülékgyártók és a rendszerfejlesztők együtt találták ki azt, hogy milyen szempontoknak kell megfeleljen az új rendszer. Nagyobb sebesség, kisebb átfutási idő. Arról is érdemes beszélni, hogy ez nem fogja helyettesíteni az otthoni nagy sávszélességű vezetékes internetet. Hiszen ha a család egyszer beindul és a nappaliban meg a két gyerekszobában mindegyikben egy-egy 3D-s film megy, ami folyamatosan érkezik a videotékából, akkor az azt jelenti, hogy mindenkinek külön csatornája van… Nem erre van a 4G-s mobilrendszer, hanem arra, hogy digitális hordozható eszközökön (iPad-en, laptop-on, okostelefonon) tudjuk elérni azt, amit szeretnénk. Nem csak a videókat, hanem azt is, hogy egy nagy fájl nagyon gyorsan átmenjen. Vagy egy fényképezőgépről a stúdióba beérkezzen a kép, a fotó elsütése után néhány másodpercen belül. Tudjuk, hogy egy nyers kép a maga 12 megapixelével óriási méretű és ez „husss” át tud menni. Az ilyen mobileszközökre van igazán kitalálva az, hogy legyen 4G. Majd később biztosan lesz 5G meg 6G is…

Október elején készültem el az okostelefonok magyar terjedésével foglalkozó cikkemmel, ami az Információs Társadalom folyóiratban fog hamarosan megjelenni. A cikk alapján sorozatot indítottam a blog hasábjain, amiben röviden bemutatom az okostelefonok (mobiltelefónia) hazai elterjedtségét.

Miért (nem) szeretnénk okostelefont?

Akik okostelefont szeretnének, azok az Ipsos kutatása szerint elsősorban azzal indokolják döntésüket, hogy ezekben a készülékekben több a funkció (25%), magasabb a technikai szintje (23%), de meghatározó az egyszerű emberi kíváncsiság is (16%), végül sokan pusztán a nagyobb kijelzőt részesítik előnyben (15%).

Érdekes, hogy azok, akik elutasítják az eszközt, részben ugyanazokra az érvekre hivatkoznak, ami mások számára előnyként jelenik meg: 20% szerint azért nincs szüksége okostelefonra, mert az tele van felesleges funkciókkal. Ugyanennyien állították, hogy csak azért, mert most annyira divatos az okostelefon, még nem fognak ilyet vásárolni – vagyis a divatosságnak van visszatartó ereje is. 16% szerint viszont drága dologról van szó – őket valószínűleg meggyőzhetné, ha esne az eszközök ára. Végül ismét 16% megszokta a hagyományos mobiltelefóniát, emiatt nem szívesen térne át az új eszközre.

Mindebből úgy tűnik, hogy az idehaza leginkább jellemző 1,5-3 éves átlagos készülék lecserélési időt figyelembe véve nem várható, hogy gyorsan többségbe kerülnének (a mobillal rendelkezők 50%-a fölé) Magyarországon az okostelefon használók.

Mobil operációs rendszerek terjedése: jön az Android

Az okostelefonok terjedésének az egyik legfontosabb kutatási területét az egyes mobil operációs rendszerek jelentik. Az Ipsos 2010-es és 2011-es felmérése alapján is elmondható, hogy a kutatókkal szemben az emberek többségét hidegen hagyja, milyen operációs rendszer van a mobilján (67% állította 2011-ben, hogy nem tudja, milyen rendszer található a készülékén), bár 2010-hez képest némileg javult a helyzet (akkor 75% mondta ugyanezt). A mobil operációs rendszerek kommunikálása azonban nem múlt el nyomtalanul Magyarországon, 2011 tavaszára az Android vált a legismertebb mobil operációs rendszerré: az Ipsos felmérésében résztvevők 38%-a mondta, hogy ismeri a rendszert és ezzel a relatív alacsony értékkel tudott az Android az első helyen végezni. Annak ellenére az Android a legismertebb idehaza, hogy az eladási statisztikákból tudható, a Symbian a legelterjedtebb rendszer – csakhogy az emberek ennek nincsenek tudatában.

Az okostelefon tulajdonosok egyébként sokkal tudatosabbak a mobil rendszereket tekintve, körükben már „csak” 36% nincs tisztában azzal, hogy milyen a készüléke ebből a szempontból, 25,4% a Symbian részesedése, 20,7% az Androidé, 6,6% a Windows (még a régi operációs rendszerrel) és 5,1% az iOS-é (Apple).

Ez a megoszlás arányaiban és sorrendjében is némiképpen eltér az USA-beli vagy a világtrendektől. Az Egyesült Államokban például egyáltalán nem olyan fontos a Symbian, ugyanakkor 2011-ben már az android az első, miközben fontos eltérés a magyar helyzethez képest, hogy továbbra is meghatározó a sokáig piacvezető Blackberry részesedése (RIM), és természetesen az iOS (Apple) is jóval nagyobb részesedéssel bír, mint Magyarországon. Az USA-n kívülre tekintve elmondható, hogy bár a Symbian (ma már csak a Nokia gyárt ilyen készülékeket a nagy cégek közül) „hadállásai” gyengültek az utóbbi időben, de a világ számos részén a Symbian az első, csak erről sokan hajlamosak elfelejtkezni, mert nem tartják igazán okostelefon platformnak.

A 2010-2011-es adatokból az látható, hogy az Android 12 hónap alatt szorosan felzárkózott a Symbian mögé idehaza, és ha ez a lendület nem törik meg, akkor várható, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan 2011-et Magyarországon is az Android térnyerésének éveként tartjuk majd számon.

Pintér Robesz

A sorozat korábbi részei:

Az okostelefon terjedése I.: Nincs idő gondolkodni

A mobiltelefon terjedése Magyarországon: a kezdetek

Az okostelefon terjedése III: A mobiltelefon elterjedtsége nemzetközi összevetésben

Az okostelefon terjedése IV: az okostelefon fogalma

Az okostelefon terjedése V: mi a helyzet Magyarországon?