Netidők Blogtársaság

Spanyolországban az egyik egyetemen valósították meg azt a projektet, amelynek keretében a különböző szakokon tanuló hallgatók megterveztek és kiviteleztek egy olyan házat, amely napelemekből és napcellákból nyeri a hő és villamos energiát. Az egész projekt igen érdekes és minta értékű, ám a Netidők blogtársaságban az informatikai vonatkozások a legfontosabbak. Mivel az egyetemnek vannak informatikus hallgatói is, terveztek hozzá egy internetes kapcsolaton keresztül működő távvezérlő alkalmazást. A ház minden villamos energiával működő rendszere irányítható egy okostelefonos platformra írt alkalmazással. A felhasználó távolról is, illetve nyilván a házból is bekapcsolhat, kikapcsolhat bármit. Mire hazaér, befűtheti vagy nyáron lehűtheti a lakást, bekapcsolhatja a sütőt, a tévét, a számítógépet, elindíthatja a filmfelvételt, bekapcsolhatja vagy éppen kikapcsolhatja a világítást. Meglepő volt látni, hogy a bemutatón egy iPaddel vezérelték a televíziót, amelyen meglehetett nézni az építkezésről szóló filmet.

Mindezzel azért találkoztam, mert éppen Spanyolországban, Valenciában, az Universidad Cardenal Herrera egyetemen vagyok egy Erasmus programon, amelynek keretében a nemzetközi hallgatói csoport közös projektmunka keretében fenntartható energiával működtethető autók marketing- és kommunikációs kampányát dolgozza ki. Ennek a munkának az egyik háttérbemutatója volt, hogy minként lehet egy 100%-ban fenntartható, napelemes és napcellás energiaforrásokkal működtetett házat megtervezni, kivitelezni, hogyan építették fel a kommunikációs kampányt és milyen maga a ház. A legérdekesebb az volt, hogy miként tudott együttműködni az építész, a marketinges, a kommunikációs és az informatikus hallgató egy közös projekten. És lám, egy ilyen munkában is aktív része van az informatikának.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Tegnap megérkeztünk Barcelonába, ahol ragyogóan sütött a nap. Miután este belaktunk jó féle tapasból, sétálni indultunk, de hamar belefutottunk focidrukkerekbe. Legalábbis azt hittük, azok – Sevilla – Barcelona meccs volt tegnap este. Tévedtünk, ez egy MWC ellentüntetés volt, erősen antiglobalizációs.

Amikor a transzparenseken megláttuk a curupción feliratot, meg a sarlós kalapácsot, gyanús lett, hogy ez talán nem focidrukkerek randalírozása. Azt végképp nem értettük, hogy miért a Movistar (az MWC-t támogató helyi mobiltársaság) boltja előtt állnak a legtöbben, illetve miért vannak tüntetők magában a boltban(!) is. Végül kerülendő a lehetséges balhé kitörését (a három gyerek hazavár minket otthon), sétálni indultunk. Hamar átértünk a tér túlsó oldalára, ahol a három szintes Apple Store-ban bezsongott tömegek nyomkorászták a kitett cuccokat (a feleségem azt mondta, hogy ez egy drog üzlet, a kék pólósok a dealerek, a többiek meg a függők – igaza volt). Viszont, ha már itt voltunk, megnéztük az interneten, hogy mi folyik a tér túlsó oldalán. Kiderült ebből az angol nyelvű blogposztból, hogy ez bizony egy MWC és korrupció ellenes tüntetés.

Röviden: miközben Spanyolországban dúl a gazdasági válság és a munkanélküliség 20%-os, az MWC helyi szponzorai is több ezer embert bocsátanak el – csakhogy közben nem csak az MWC-re futja nekik, hanem arra is, hogy korrupt hatalmasságokat tartsanak a fizetési listáikon, óriási pénzekért.

Mire visszaértünk a Movistar boltjához, helyreállt a forgalom, a jókedvű tüntetők elindultak haza. A bolt portálját pedig elkezdték takarítani, mivel annak rendje és módja szerint lefújták a tüntetők. Szóval, munkát adtak az előre odarendelt takarítóknak és a rendőröknek (akik nem csaptak rá a graffitizők kezére – mert ez itt demokrácia).

Éppen sikerült elkapni a pillanatot, amint a két takarító elkezdte mosni a feliratot, mielőtt gőzborotvával lemarták volna.

Mire megérkeznek az MWC-re érkező tömegek (vasárnap és hétfőn), nyoma sem marad a dolognak, így azok nem is tudnak róla (a twitteren is csak én tudósítottam #mwc hashtaggel az eseményről – hátha érdekel mást is. Közben pedig az index arról cikkezett, hogy szinte nincsenek női előadók az MWC-n – hát, lemaradtak a nap legfontosabb MWC-s eseményéről…)

Isten hozta az MWC résztvevőit Barcelonában!

Pintér Robesz

További tudósítások várhatók folyamatosan a twitteren és a probesz blogon.

Az alaplap az a számítógépelem, amely összeköti és magában foglalja a számítógép legfontosabb alkatrészeit (processzor, memória, videovezérlő, különböző perifériák csatlakozói stb.). Az alaplapok egyik legfontosabb technikai eleme a lapkakészlet.

Az angol chipset kifejezés elterjedt magyar megfelelője a lapkakészlet, amelyben a chip előtag sokjelentésű főnév, alapvetően valami pici, vékony dolgot jelent, pl. ’szilánk’, ’morzsa’, ’szelet’, tehát a lapka igen korrekt, pontos fordítás. A set egyszerűen ’készletet’ jelent, a chipset tehát lapkakészlet.

Érdekesség, hogy a helyesírási szótáraink szerint az angol chip szót ebben a jelentéskörnyezetben le lehet írni fonetikusan, magyarosan csipként is, ami egy kicsit furcsa lehet a hangutánzó szóval való alaki egyezés miatt.

A lapkakészlet mikrochipek csoportja, amely a processzor, a memória, a videovezérlő és a többi periféria közötti adatáramlásért felelős. A lapkakészletnek két nagy csoportja van, amelynek a jelentésszerkezete igazi nyelvi csemege. Az egyik az északi híd, a másik meg a déli híd.

Az északi hidat alkotó lapkák vagyis chipek felelősek a processzor és a nagy adatáramlási sebességet igénylő eszközök, tehát a memória és a videovezérlők összeköttetéséért. A déli híd így már kitalálható, hogy a lassabb adatáramlást is megengedő perifériákat köti össze a processzorral (pl. a PCI és egyéb bővítő síneket, az USB portot stb.

Az, hogy ez a két csipkészlet ilyen egységes földrajzi kognitív metaforakörbe tartozik, nagyon szép példája az emberi gondolkodásnak és fogalomalkotásnak. Képzeljük el, hogy az alaplap fő részeit térképszerűen ábrázoljuk, ekkor a térkép tetején (a tájolás szerint északon) szerepel a processzor, és azt hídként köti össze a memóriával, a grafikus vezérlővel az északi híd. A déli híd pedig a processzor alatt, azaz a tájolás szerint délre helyezkedik el.

Hozzá kell ehhez tenni azonban, hogy az eredeti szándék szerint minden ilyen jellegű vezérlést a processzorba, vagyis a CPU-ba akartak építeni, de a technológia korai fejlettsége (kb. a kétezres évek elejéig) ezt nem tette lehetővé, ezért elválasztották a CPU-tól, így létrejött az északi híd, eredeti nevén: Memory Controller Hub, (röviden: MCH); valamint a déli híd, született Input/Output Controller Hub (ICH).

Ám a CPU teljesítményének dinamikus növekedésével jött a következő probléma: hiába volt a processzor és a memória is rendkívül gyors, ott volt közöttük a már nem olyan gyors északi híd, amelyen az adatok mentek. Erre megoldásul az AMD 2003., az Intel 2008. óta gyárt olyan processzorokat, amelyek saját maguk tartalmazzák a memóriavezérlőt, és 2010 után megjelentek azok az új Intel, majd AMD processzorok, amelyek bekebelezték az északi hídból a GPU-vezérlést (videovezérlés) is, így most már a CPU közvetlenül maga kommunikál ezekkel az eszközökkel, így az északi szint eltűnt.

A déli híd a perifériák és az alaplap különböző funkcióinak támogatására továbbra is megmaradt, ám az elnevezés kezd okafogyottá válni, lévén nincsen már északi párja. Ezért az Intel környezetében mostanában már Platform Controller Hubként (PCH) emlegetik az egykori déli hidat.

Forrás:

http://en.wikipedia.org/wiki/Chipset

http://en.wikipedia.org/wiki/Northbridge_(computing)

http://en.wikipedia.org/wiki/Southbridge_(computing)

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Van külső antenna, és mégis gyenge a jelszint. Nézzünk bele a kínai hardver belsejébe:

Toochee, a Galaktikus

(via doseng)

A karácsony közeledtével mindenkinek valamilyen csomagon, pakkocskán jár az esze, és mindezt tetézi napjaink kereskedelem-központú világa. Persze az ajándékozás, a csomagok bontogatása szeretetteljes családi körben varászlatos tud lenni. Karácsony közeledtével a csomagokat a boltokban, a kisszoba bezárt ajtója mögött vagy a karácsonyfa alatt keresgéljük. Az informatika is ismeri a csomag metaforáját, ám ez a csomag jellemzően nem ajándékokat rejteget, hanem valami mást.

A csomag fogalma a számítástechnikában jellemzően valamilyen adatcsoportot jelent. Világos a metaforikus kapcsolat, hisz a valós csomagok is egy kisebb mennyiségű, zárt egységet jelentenek. Az adatcsomagok esetében pedig ugyanerről van szó, csak itt nem valós, megfogható, tárgyi jellegük van. Tehát az adatcsomag metaforájának a hátterében egy gondolati, azaz kognitív művelet áll, amelynek a lényege, hogy az adat mint virtuális, nem megfogható egység tárgyiasul, és így már csomagokba helyezhető.

Az adatcsomag kifejezéssel kapcsolatban beszélnünk kell a csomag egy másik előfordulási módjáról is, a csomagkapcsolásról, ami az internet technológiájának az egyik leglényegesebb eleme. Ez azt jelenti, hogy az internet hálózatán keresztül az adatokat úgy továbbítják, hogy csomagokra bontják őket, tehát egy nagyobb adatmennyiséget kisebb csomagokban továbbítanak, így a hálózatot csak a csomag továbbításának idejére foglalják, és az egyes adatcsomagok akár alternatív útvonalat is választhatnak, majd a címzett géphez, szerverhez való megérkezéskor egy hálózati elem összegyűjti és sorba rendezi a kis adatcsomagokat.

A csomag előfordul emellett még a javító csomag szerkezetben is. Voltaképpen itt is adatcsomagokról van szó, csak ezek a szoftverek javítására szolgáló zárt adatcsoportok, amelyek beépülnek a szoftverekbe.

A csomag tehát a modern informatika egyik kulcskifejezése, csak ez diszkréten a háttérben van, nem úgy, mint a karácsonyi csomag.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség