Netidők Blogtársaság

A Sandy hurrikán áramszünetet okozott New York nagy részében, több millió ember maradt áram nélkül. Ha most eltekintünk attól, hogy a létfenntartásunkhoz is szükség van az áramra, a New-Yorkiak hamar ráébredtek, hogy néhány óra múlva el lesznek vágva a világtól. Akár tetszik, akár nem, ma már a kommunikáció alapja a mobiltelefon. És ha az akku lemerül…

Néhány nemes gesztus a katasztrófa sújtott városból, névtelenül.

"Nálunk van áram. Töltsd fel ingyen a mobilodat"

"Boldog Halloweent! Gyere és töltsd fel a mobilodat"

"Ingyen áram"

Mobiltöltés biciklivel

Toochee, a Galaktikus

Immár 22 éve van jelen a mobiltelefon Magyarországon, hiszen 1990 őszén történt az első hívás mobilon – akkor még analóg hálózaton. Persze mi már korábban is tudtunk a mobilról, amikor a 70-es évek detektív filmjeiben láthattuk a rendőrnyomozó autójába beszerelt telefonkagylót. Szóval a mobilnak már minálunk is több évtizedes története van. Képes Gábor muzeológus barátunk volt vendég újra, aki azért jött, hogy hírt adjon a Mobilmementók c. kiállításról.

A beszélgetésből kiderül, hogy mit láthatunk az Öntödei Múzeumban, illetve megszólal a kiállítást lehetővé tevő egyik magángyűjtő, a 20 éves Csernák Márton is, aki akkor született, amikor már az első mobilok működtek idehaza. A mobilos tárlat október végéig lesz látható az Öntödei Múzeumban.

Sokan a filmekből ismerhetik a személyi hívót, angolul a pagert is, amely – nagyon leegyszerűsítve – semmi másra nem volt jó, mint az SMS-hez nagyon hasonló üzenetek vételére. Küldésre már nem… Ma már a személyi hívók kimentek a divatból Magyarországon, így helyet kaphatnak a Mobilmementók c. kiállításon is – igaz, Amerikában még mindig használják bizonyos helyeken. Azért a 90-es években itt is elérhető szolgáltatás volt a személyi hívó – és mint kiderült, Keleti Arthur barátunk az egyik szolgáltatónál, az Easy Call-nál dolgozott. Azok számára, akik nem találkoztak pagerrel, azaz személyi hívóval, elmeséli, hogy is működött a rendszer és fény derül arra is, hogy egy alkalommal véletlenül leállította a teljes magyarországi rendszert 20 percre…

A magyar mobiltelefónia és mobilinternet világában is megjelent a 4. generáció, amelynek a megnevezésére egy másik kifejezést is használunk. A legújabb széles sávú mobiltechnológiai szabvány kulcskifejezése az LTE betűszó, amely a long term evolution, magyarul hosszú távú fejlődés kifejezést jelöli.

Nyelvileg kifejezetten érdekes az az attitűd, vagyis nyelvi viselkedés, ami emögött a kifejezés mögött áll. Az informatikai fejlesztésekről ugyanis eddig az az általános kép terjedt el, hogy nem hosszú távra szólnak, hanem igen gyors ütemben követik egymást az új technológiák. Természetesen mint minden sztereotípia, ez sem teljesen igaz. Most kifejezetten ezzel a közhellyel kívánt szembeszállni a technológia névadója, hiszen a hosszú táv kifejezés erősen asszociálja ezt az elképzelést.

A kifejezés háromtagú szószerkezet, így az informatikában szinte kötelező, de mindenesetre igazán divatos háromelemű betűszók sorába jól illeszkedik, és követi az eredeti angol, csupa nagybetűs írásmódot.

Az LTE széles sávú internettechnológiája jól jelzi a mobilinternet előretörését. Az LTE a 3,5 G-t, vagyis a 3,5. generációs mobilkommunikációt, a HSDPA-t (High Speed Downlink Packet Access) követő technológia. Azaz az LTE a 4G azaz a 4. generáció a mobiltechnológiában. Az LTE segítségével elérhető elméleti maximális sávszélesség a 300 megabit per másodperces érték körül van, ez a gyakorlatban várhatóan jellemzően a 200 megabit per másodperces álló, 50 megabites mozgó letöltési sebesség körül alakul, valamint a több 10 megabites feltöltési sávszélességet is elérheti másodpercenként.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Világszerte igaz, hogy az okostelefon felhasználók nagyjából kétharmada(!) az első okostelefonját nyüstöli, ami azért fontos, mert most köteleződnek el, vagy utálnak meg egy platformot, esetleg márkát jó időre. A többség számára ez az egész okostelefonosdi újdonság, az eszköz még keresi a helyét az életükben, nagyjából a következő 1-2 évben fog kiderülni, hogy mire jó is ez igazán. Folytatódik a múlt héten kezdett sorozat, amelyben az Our Mobile Planet globális okostelefon kutatás eredményeit járom körbe.

Az első rész a Netidők Blogban: Android : iPhone – félidőben 11:10

Az első felhasználók ilyen óriási száma azt is jelenti egyúttal, hogy most alakulnak ki a felhasználói szokások. Amit az elmúlt 2-4 évben megtanultunk az okostelefonokról, az a kezdeti felhasználói csoportok, az innovátorok (rendszerint a felhasználók 2,5%-a) és a korai adaptálók (rendszerint a felhasználók 13,5%-a) tapasztalataiból fakadt. Ennek a világnak azonban az okostelefonok robbanászszerű terjedésével éppen ebben évben szakad vége, a „zöldfülű” tömegek átveszik a hatalmat: ami nekik tetszik, az fog elterjedni, elsősorban az ő igényeiket kell kiszolgálni ahhoz, hogy egy platform vagy márka tartósan sikeres legyen. Tehát részben elfelejthetjük, amit eddig az okostelefonokról és az okostelefonosokról tudtunk, az új felhasználók új világot hozhatnak.

Mindebből az következik, hogy amilyen felhasználói szokásokat felvesznek az újdonsült okostelefonosok, az évekre eldöntheti, hogy milyen tömegtermék lesz a következő években az okostelefon. Ezek a tömegek már nem a korábban a többséget kitevő technológiai gurukból (geek felhasználók) állnak. A két legnagyobb platformnak, az androidnak és az iOS-nek ma már felhasználók százmillióit kell egyszerre terelgetniük, ami az éles kanyarokat, tehát a forradalmi megújulásokat meglehetősen kockázatossá teszi. Az okostelefon igazi tömegtermékké válik. A felhasználók tömegei pedig paradox módon egyszerre jelentik a sikert a piacon és azt a ballasztot, amit cipelni kell. A Nokia, a Blackberry vagy a HTC példája pedig minden gyártó számára intő jel, hogy ebben a gyorsan változó iparágban, ahol átlag 1,5 évente cserélnek készüléket a vevők, milyen gyorsan ki lehet esni a vásárlók és a részvényesek kegyeiből.

(folytatjuk)

AZ OUR MOBILE PLANET KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL

A kutatás első hulláma 2011. március-júliusa, második hulláma 2012. január-márciusa között készült. A kutatás országonként és évenként eltérő mintamérettel folyt (a legkisebb országos minta 500 fős, a legnagyobb 6.000 fős volt). Minden országban online kérdőívvel vették fel az adatokat, amelyeket kulcs változók mentén súlyoztak az okostelefonos populációra. A súlyozáshoz szükséges változókat telefonos kutatással vették fel. Bővebben a kutatásról.

Pintér Robesz

Melyik országban vezet még mindig toronymagasan a Symbian? Hol van lakosságra vetítve a legtöbb okostelefon tulajdonos? Hogyan alakul az android és az iPhone versenye? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ több mint két tucat ország vonatkozásában az Our Mobile Planet 2012-es kutatásából, ugyanis a napokban jelent meg a Google felmérése az okostelefonokról, amelyet az Ipsos készített a Google felkérésére, a Mobile Marketing Association és az Interactive Advertising Bureau partnersége mellett.

Az Our Mobile Planet már 2011-ben is elérhető volt, most a 2012-es friss adatok kerültek fel az új oldalra. Ami különösen tetszik ebben a felmérésben, hogy ingyen hozzáférhetővé teszi az összes adatot, amiből egy interaktív online felületen maga a felhasználó gyárthat pár pillanaton belül egyszerű grafikonokat. Sőt az adatbázisok is letölthetők országonként Excel formátumban és a riportok is PDF-ben. Idén egyébként 26 országban vettek fel adatot (nem mindegyikben azok közül, ahol tavaly volt adatfelvétel), így összesen 40 országra van 2011-ből, 2012-ből vagy mind a két évből adat. Tehát valóságos kincsesbányáról van szó! (Sajnos Magyarország idén sem került bele a mérésbe – pedig reménykedtem benne. Azért lesznek magyar adatok is, ugyanis a magyar Ipsos jelenleg készít egy meglehetősen összetett kutatást a témában, amiről terveim szerint ősszel részletesen be fogok számolni ezeken a hasábokon is).

Na, de akkor lássuk az adatokat! A kutatás az okostelefonok elterjedtségi adatain túl széleskörű betekintést nyújt a felhasználói szokásokba például a keresés, videó, közösségi oldalak, levelezés, vásárlás kapcsán. Egy blogposztba nyilván nem fér bele sok minden, szóval most nézzük meg az elterjedtséget, aztán a következő hetekben körbejárok még néhány érdekesebb témát. A 2012-ben vizsgált 26 ország közül Szaúd-Arábiában (61%) és az Egyesült Arab Emírségekben (60%) a legmagasabb az okostelefonokkal rendelkezők aránya – első ránézésre meglepő lehet az eredmény, de végül is jól magyarázható ezeknek az országoknak a jólétével. A harmadik a dobogón Norvégia (54%), majd Ausztrália (52%), Svédország (51%) és az Egyesült Királyság (51%) következik. Ezek azok az országok, ahol már többségben vannak az okostelefonosok, az összes többi országban még kisebbségbe szorulnak (például az USA-ban 44%-os az elterjedtség).

Folytassuk a mobil platformok részesedésével: azt gondolnánk, hogy az elsőség az android vagy az iOS között dől el mindenhol. Mindkét fentebb említett arab országban azonban a Blackberry a nyerő (Szaúd-Arábiában 35%-kal, az Emírségekben 42%-kal) és ezen kívül még Mexikóban (25%) is tart a szebb napokat látott rendszer elsősége (bár az android itt már 24%-on áll). Remélem, senkit nem lep meg, hogy Finnország a Symbian mentsvára (43%), ezen kívül még Egyiptomban (19%) áll a rendszer az első helyen.

A maradék 21 országon az android és az iOS osztozik 11:10 arányban (az android javára). Ahol az iPhone a nyerő (részesedések a teljes piacon zárójelben): Ausztrália (49%), Ausztria (41%), Kanada (45% iPhone – a Blackberry saját „hazájában” csak 23%-on áll, éppen, mint az android), Dánia (46%), Franciaország (43%), Németország (35%), Írország (39%), Egyesült Királyság (30% - igaz itt az android csak 1%-kal marad le), Svédország (48%) és Svájc (52%). Utóbbi az egyetlen ország a vizsgálatban, ahol az iPhone több mint a felét birtokolja a piacnak – szép kis teljesítmény. De a lista maga is elgondolkodtató, a világ igen fejlett országai találhatók rajta, amiből nyolc nyugat-európai.

A gazdasági kontraszt még nagyobb, ha megnézzük, hogy hol vezet fölényesen az android: Argentína (33%), Brazília (28%), Kína (38%) és Spanyolország (34%) – ezekben az országokban legalább duplája az android részesedése az iOS-ének, de van ahol még nagyobb. További hét országban vezet az android, a következő ötben már „elhúzott”: Belgium (28% szemben a 20%-kal), Olaszország (26% szemben a 17%-kal), Japán (55%! szemben a 39%-kal), Új-Zéland (41% szemben a 31%-kal), USA (40% szemben a 32%-kal). További kettőben bár vezet az android, de szinte fej-fej mellett van a két rendszer: Hollandia (33% szemben a 30%-kal), Norvégia (39% szemben a 37%-kal).

Érdemes azt is észrevenni, hogy ahol az iPhone vezet 2012-ben, ott rendszerint 40% feletti a részesedése (kivétel Németország és az Egyesült Királyság), viszont az android számai csak három országban érik el a 40%-ot: Japánban, Új-Zélandon és az Egyesült Államokban. Ennek ellenére elmondható, hogy az iPhone vesztésre áll: a 2011-es adatokat megnézve abban a 15 országban, ahol mindkét évre vettek fel adatot, Finnország kivételével mindenhol vezetett még tavaly (és egyedül Ausztriában volt holtverseny a két rendszer között). 2012-re viszont a 14 országból hatban már elveszítette az elsőségét, sőt, van ahol látványosan visszaesett, például Japánban vagy Spanyolországban.

(folytatjuk)

AZ OUR MOBILE PLANET KUTATÁS MÓDSZERTANÁRÓL

A kutatás első hulláma 2011. március-júliusa, második hulláma 2012. január-márciusa között készült. A kutatás országonként és évenként eltérő mintamérettel folyt (a legkisebb országos minta 500 fős, a legnagyobb 6.000 fős volt). Minden országban online kérdőívvel vették fel az adatokat, amelyeket kulcs változók mentén súlyoztak az okostelefonos populációra. A súlyozáshoz szükséges változókat telefonos kutatással vették fel. Bővebben a kutatásról.

Pintér Robesz