Netidők Blogtársaság

Milyen lett volna, ha a Google és a Twitter a nyolcvanas, A Youtube és a Facebook a kilencvenes években mutatkozott volna be? Néhány őrült megcsinálta a bemutató videókat.

Ennek jegyében a Netidők asztaltársaságának nevében kívánok mindenkinek kütyükben és sávszélességben gazdag boldog új évet.

Google a 80-as évekből:

A Twitter a 80-as évekből:

Facebook a 90-es évekből:

YouTube a 90-es évekből:

Toochee, a Galaktikus

A karácsony közeledtével mindenkinek valamilyen csomagon, pakkocskán jár az esze, és mindezt tetézi napjaink kereskedelem-központú világa. Persze az ajándékozás, a csomagok bontogatása szeretetteljes családi körben varászlatos tud lenni. Karácsony közeledtével a csomagokat a boltokban, a kisszoba bezárt ajtója mögött vagy a karácsonyfa alatt keresgéljük. Az informatika is ismeri a csomag metaforáját, ám ez a csomag jellemzően nem ajándékokat rejteget, hanem valami mást.

A csomag fogalma a számítástechnikában jellemzően valamilyen adatcsoportot jelent. Világos a metaforikus kapcsolat, hisz a valós csomagok is egy kisebb mennyiségű, zárt egységet jelentenek. Az adatcsomagok esetében pedig ugyanerről van szó, csak itt nem valós, megfogható, tárgyi jellegük van. Tehát az adatcsomag metaforájának a hátterében egy gondolati, azaz kognitív művelet áll, amelynek a lényege, hogy az adat mint virtuális, nem megfogható egység tárgyiasul, és így már csomagokba helyezhető.

Az adatcsomag kifejezéssel kapcsolatban beszélnünk kell a csomag egy másik előfordulási módjáról is, a csomagkapcsolásról, ami az internet technológiájának az egyik leglényegesebb eleme. Ez azt jelenti, hogy az internet hálózatán keresztül az adatokat úgy továbbítják, hogy csomagokra bontják őket, tehát egy nagyobb adatmennyiséget kisebb csomagokban továbbítanak, így a hálózatot csak a csomag továbbításának idejére foglalják, és az egyes adatcsomagok akár alternatív útvonalat is választhatnak, majd a címzett géphez, szerverhez való megérkezéskor egy hálózati elem összegyűjti és sorba rendezi a kis adatcsomagokat.

A csomag előfordul emellett még a javító csomag szerkezetben is. Voltaképpen itt is adatcsomagokról van szó, csak ezek a szoftverek javítására szolgáló zárt adatcsoportok, amelyek beépülnek a szoftverekbe.

A csomag tehát a modern informatika egyik kulcskifejezése, csak ez diszkréten a háttérben van, nem úgy, mint a karácsonyi csomag.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Obama még négy éve és Justin Bieber búcsúzása hat évesen elhunyt rajongójától - 2012-ben ezek voltak a legnépszerűbb csiripelések a twitteren. Obama lakonikus "Four more years" (Még négy év) tweetjét 810 ezren osztották tovább saját követőik között és több mint 300 ezren jelöltek kedvencnek. Bieber szeptember 26-án búcsúzott el egy ritka agyrákban elhunyt rajongójától, a hat éves Avalannától (“RIP Avalanna. i love you”) - ami érthető okokból erős érzelmi hullámokat indított el követői körében, akik 220 ezer továbbosztással és 100 ezer kedvencnek jelöléssel rótták le kegyeletüket.

Bár a Twitter nem tartozik a magyarok kedvelt közösségi szolgáltatásai közé, alig néhány százezren használhatják idehaza, a világon azonban egész biztosan beletartozik az öt legfontosabb social media oldal közé (a Facebook, az Instagram, a tumblr és a LinkedIn mellett). Ennek az az előnye, hogy, amit a twitteren, rövid szöveges üzenet formájában megosztanak az emberek, az képes pillanatok alatt körbeutazni az egész Földet és visszhangra találni, ha olyan a tartalom. Vagyis parfrazálva a mondást, a twitteren egy veréb is csinálhat nyarat.

Persze a híres emberek kivételesek, az ő hangjukat ugyanis hajlamosabbak vagyunk meghallani. A twitterben ugyanakkor az a fantasztikus, hogy nem csak hírességek, hanem bárki kaphat abból a bizonyos 15 perc hírnévből. Így lett az év egyik kedvenc tweetje az a bejegyzés, ami a londoni olimpián a modern kori játékok 104 éves története során legsikeresebb brit csapatnak gratulált.

Vannak olyan kuriózumok is, amik először a twitteren jelennek meg és onnan indulnak világhódító útjukra. 2012 a mélység és a magasság éve volt egyaránt: James Cameron a világ legmélyebb pontjáról csiripelt, miközben Sunita Williamsnak köszönhetően a világűrből is láthattuk a Sandy vihar képét valamint a NASA is élőben csiripel(t) a Marsról.

De nem csak egyetlen csiripelés lehet érdekes, hanem, ha ugyanarról a dologról kezdenek el hirtelen beszélni az emberek - amivel a hírek szinte valós időben követhetővé válnak. Erre példa a már említett Olimpia és az elnökválasztás vagy az MTV Music Awards díjkiosztó, a foci EB és a Bajnokok Ligája elődöntője (Barcelona - Chelsea), a Sandy hurrikán, Whitney Houston februári halálhíre vagy a SOPA/PIPA kalózkodás elleni törvények.

Egyébként a twitter elkészítette a maga Zeitgeist-ját is 2012-re, csak ebben az esetben a Google-től eltérően nem a keresésekről kapunk képet, hanem a twitteren hömpölygő bejegyzésekben leggyakrabban előforduló cimkékről (ún. hashtag-gel, kettőskereszttel megcimkézett témákkal jelölik a felhasználók, ha egy adot témához szólnak hozzá) és a gyakori nevekről, szavakról. Így például a legnépszerűbb tv-műsor a Family Guy lett, a legtöbbet csiripelt ország Szíria, a technológiai csiripekben pedig az AT&T volt a leggyakraban előforduló kifejezés.

További mazsolázgatnivaló érdekességek a Twitter 2012-es évéről a https://2012.twitter.com/ címen találhatók. Így például nem említettem eddig a New Voices (új hangok) kategóriát, ahol a 2012-ben népszerűvé vált felhasználók vannak témák szerint csoportosítva. Végül, aki esetleg mégis twitter felhasználó olvasóink közül, az maga is megnézheti a saját 2012-es évét a twitter szerint - a Vizify segítségével. Mint kiderült nekem például a májusi Media Hungary konferenciáról beszámoló csiripeléseim voltak a legérdekesebbek, aranyérmes követőm pedig a Piackutatás Blog, aki 53 alkalommal említett eddig az évben - köszönet érte!

Pintér Robesz

Legutóbb ott hagytam abba a felhő témát, hogy milyen tároló megoldásokat használok a felhőben, melyiket mire. Ám a felhő nem csak fájlok tárolására alkalmas, néhány felhő alkalmazás segítségével eleve ott hozhatjuk létre a jegyzeteinket és rendszerezhetjük internetes olvasnivalóinkat is. Erre én az Evernote és Pocket (korábban Read it Later) remekül együttműködő párosát használom.

Az Evernote alapvetően egy jegyzetelésre kitalált program, amely ingyenesen is használható jelenleg havi 60 mega keretig (ez bőven elég jegyzetelésre), az ide felrakott dolgokat (memók, feljegyzések, fotók stb.) a felhőben tárolja a rendszer, azokat bármilyen eszközről interneten bejelentkezve el tudjuk érni. De létezik alkalmazás is hozzá okostelefon platformokra és számítógépre is, amellyel szinkronizálható a fiókunk, így helyben is elérhetőek az anyagaink (csak számítógépen, a mobil eszközökön ezért már fizetni kell).

A Pocket ennél is egyszerűbb, segítségével az érdekes olvasnivalókat lehet elrakni későbbre, elég a cikk linkjét e-mailben elküldeni magunknak (ehhez ad dedikált egyedi e-mail címet a rendszer) vagy a böngészőbe beépülő Pocket menüben egyet kattintani és az érdekes cikk máris mentésre került. Később a böngészőben meg tudjuk nyitni a Pocket fiókunkat és abban megtaláljuk az összes elmentett anyagot, de természetesen a Pocketnek is van alkalmazása mobilra és tabletre is (ez ma már ingyenes).

Több mindenre is használom az Evernote-ot, például így karácsony idején abban tartom az ajándék listákat, ötleteket és mivel évek óta ezt csinálom, a tavalyi és az az előtti ajándék ötleteket is meg tudom nézni, sőt, azt is, hogy mi valósult meg belőle. Tulajdonképpen egész évben gyűjtögetem, hogy ki mit szeretne (elejtett félmondatokból) és ilyenkor december táján már csak elő kell venni a megfelelő jegyzetet és ki kell egészíteni... De most nem erről, hanem az internetes források bespájzolásáról lesz szó.

Miért kell elrakni az interneten olvasott érdekes cikkeket? Egyrészt, mert nem fogunk emlékezni később, hogy hol láttuk, hol olvastuk és így még Google segítségével is nagyon időigényes vagy lehetetlen megtalálni ugyanazt az anyagot később, ha szükségünk lenne rá. Másrészt így a minket érdeklő témákban saját adatbázist hozhatunk létre, amiben egyébként akár még a Google is keres (a normál webes keresőoldalba is integrálhatók az Evernote találatok, ha ezt engedélyezzük). Ezzel rengeteg időt spórolhatunk meg. Nekem például okostelefonos cikkekből, statisztikákból van egy most már több éves adatbázisom. Ha valamire kíváncsi vagyok, akkor a cikkekhez hozzárendelt kulcsszavak vagy akár az összes szövegben kereső keresőszavak segítségével szűkíthetem az anyagaimat.

Miért van akkor szükség az Evernote mellett a Pocketre is? Azért, mert előfordulhat, hogy valamit nem tudunk rögtön elolvasni, így nem tudjuk érdemes-e elrakni az Evernote-ba, de a címe alapján fontosnak tűnhet. Ez esetben bedobálhatjuk a Pocketbe, ahol elolvashatjuk bármikor és ahonnan egyszerűen elmenthetjük, ha később mégis úgy döntünk, hogy erre érdemes (a Pocket iPad alkalmazása például a napokban kapott Evernote mentési funkciót, ahol a teljes cikket elmenthetjük, kulcsszavazhatjuk, kommentelhetjük).

Mindez remek megoldás az infodiétánk tudatos megszervezésére (mert, hogy az vagy, amit megeszel tehát az vagy, amit elolvasol). Az Evernote és a Pocket segít nem elveszni az internetes források és anyagok között. Érdemes használni őket. 

Pintér Robesz

Sorozatunk harmadik részéhez érkezett: Videoton - erről a cégről a 80-as években egy kiváló focicsapat, TV-k és HiFi-k jutottak az emberek eszébe.

Aki "közelebb volt a tűzhöz", az tudhatta, hogy nagy hadi gyártóról és szállítóról van szó, sőt nagy informatikai rendszerekhez terminálokat és egyéb eszközöket is készítettek. Így merülhetett fel a gondolat, hogy ha ennyire felkészült cégről van szó, miért is ne szálljanak bele a világon mindenütt virágzó házi-számítógép üzletbe, főleg úgy, hogy az iskolaszámítógépesítés több ezer fix megrendelést jelenthetett? A Videoton nagy volt, erős volt, voltak gyártási tapasztalatai - logikusnak tünt a lépés.

Ha nincs saját, akkor licenceljünk

Nem lehet tudni, kinek az ötlete lehetett, mindenesetre mai szemmel nézve is jó döntés volt: ahhoz, hogy korszerű készüléket gyárthassanak két út lehetséges: fejleszteni egyet ennek minden buktatójával, illetve megvásárolni a licencét egy már létező készüléknek, amelyről tudni lehet, hgoy világszinvonalú. Ez utóbbi történt, a múlt héten bemutatott Enterprise 64/128-at fejlesztő cég egyik régebbi modelljét vették meg, ez alapján készült a Videoton TV Computere. Természetesen a terveket előbb át kellett állítani hazai viszonyokra és alkatrészkre (akkortájt a keleti blokkban még a licencelt, vagy "ellopott" technológiák elérhetősége sem volt garantált - magyarán mindennapos volt az alkatrészhiány).

Az Elan 64 (ez volt az Enterprise közvetlen elődje) és a TV Computer konstruktőrei gyakorlatilag napi kapcsolatban álltak egymással, így elméleti síkon igencsak hasonló tudású készülék jött létre - ami azonnal feltünő különbség az nem más, mint a processzor órajele, hsizen az Enterprise-ban 4MHz-en, míg a TV Computerben 3,125 MHz-en ketyegett a Z80 (később Z80A). Az átalakítás és a "magyarítás" sajnos komoly áldozatokkal járt. Hogy miért? Mert a TV Computer alkatrészei java részt gyönge minőségűek voltak: a joystick hamar letört, a műanyag ház recsegett, a forrasztások néha elengedtek, vagy gyárilag hiányoztak - rengeteg volt a minőségi reklamáció a forgalmazás megkezdése után.

Mégiscsak egyedi?

Ennek ellenére léteztek olyan dolgok, amelyekben a TV Computer egyedi volt. Elsőként a magyar billentyűzet, illetve a gyárilag beépített magyar karakterkészlet. Másrészt a négy bővítőhely, ami igencsak ritkaságnak számított a 80-as években. S volt egy harmadik dolog, amely inkább hátrány volt, mint előny: a gép ugyanis legfőképp kazettás magnó használatára készült, de a BRG legendás MK27-ese nem volt a csúcsok csúcsa az akkortájt forgalmazott Polimer szalagokról nem is beszélve. Elvileg a készülék önmagában nem kezelt lemezes egységet - azonban létezett ilyen, amely saját operációs rendszert hordozott (kettőt is voltaképpen, hiszen képes volt PC-s floppykat is olvasni). Nagyon sok hardver-kiegészítőt fejlesztettek idehaza a TV Computerhez: hangdigitalizálót, memóriabővítéseket, hálózati csatlakoást, illetve ezt vezérlő egységet stb.. A gép 3 változatban került forgalomba: a 32K, ahogy a neve jelzi egy 32 kilobyte memóriás, BASIC 1.2-es gép volt. A 64K csak a memória méretében különbözött az előzőtől. A 64K+ modellbe, amely az iskolaszámítógép programon indult, már továbbfejlesztett BASIC 2.2 volt található. A televízióhoz/monitorhoz az antennán, RGB kimeneten és kompozit kimeneten át is lehetett csatlakoztatni.

Forgalmazás és bukás

A TV Computer 1984-re lett kész és meg is jelent a Centrum Áruházakban, potom 12800 forintért - ez akkortájt egy tanár három havi fizetésének felelt meg (Életem első fizetése 1984 októberében 3100 forint volt). A BRG magnót 2900 forintért lehetett kapni. Ilyen áron a magán-vásárlókat kevésbé érdekelte, igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy külön TV-műsor indult (saját könyvvel) a TV Computer BASIC-jének elsajátítására. Az interneten fellelhető adatok szerint állami megrendelésre mintegy 12000 darab készüléket adtak el, 1988-ig, ezek közül 3000 db 32K-s, és 9000 db 64K-s volt. Magánemberek részére a Centrum Áruházak forgalmazta 14-16000 forint körüli áron: 40-50 programot is árultak hozzá, amely között volt szövegszerkesztő, levélnyilvántartó, CP/M operációs rendszer, FORTH programozási nyelv stb.

A rengeteg meghibásodás hatására a Novotrade nem vállalta a gép szervizelését és a programfejlesztés is akadozott rá. Ugyan készült a TV Computerhez Spectrum emulátor hardver, azonban csak egy darab példányban, házilag: ennek gyártására nem került sor. A Videoton az évek alatt nem tudta csökkenteni az előállítás költségeit, így mivel a TV Computer nem volt kompatíbilis sem a Spectrummal, sem az Enterprise 128-al és a Novotrade ellenérdekelt volt a programfejlesztésben (jóval nagyobb bevétele volt a Commodore fejlesztésekből, sőt később ők hozták be Magyarországra az Enterprise 128-at) a készülék szép lassan támogatás nélkül maradt, gyártása megszünt. Bukását többek között egy másik magyar számítógép, a jövő héten bemutatásra kerülő Primo is okozta, bár az okok közül többet is felsoroltunk. Manapság a TV Computer minden retro gyüjtő kollekciójának értékes darabja, egy-egy ép példány igazi ritkaságnak számít.

Műszaki adatok:

Processzor: Z80 / 3,125 MHz

ROM: 20 kbyte BASIC+OS (max. 24 kbyte-ig)

RAM: 32 kbyte vagy 64 kbyte

Video RAM: 16K (A 64K+-ban 64K)

I/O ROM-RAM: maximum 4db kártyáig (32K vagy 64K)

Szöveges mód: 64 x 24 karakter

Grafikus módok: 128 x 240 /16 szín (24x16 karakter) (GRAPHICS 16)

256 x 240 / 4 szín (24x32 karakter) (GRAPHICS 4)

512 x 240 / 2 szín (24x64 karakter) (GRAPHICS 2)

Hang: 1 csatorna 12 bites programozható lánc /195812,5 Hz/

Billentyűzet: 57 nyomógomb, 9 funkció billentyű

Botkormány: Beépített, a gépen két botkormány port is található

Kimenetek: TV kimenet PAL (25-40 csatorna közt), hangvivő képvivő + 6,5 MHz, FM

RGB kimenet - 75 Ohm 1,4 Vpp

Magnó csatlakozás - 200mVpp

Centronics port

2 x joystick csatlakozó

cartridge csatlakozó (max. 16 kbyte)

4 x bővítő csatlakozó (max. 8 kbyte ROM egyenként)

BASIC: TVC Basic V1.2 (64K+ modellnél TVC Basic V2.2)

Dragon György

(Eredeti közlés: 2012. május 20., GameStar Online)