Netidők Blogtársaság

Megmondom őszintén, marhára bosszant, hogy csak az iPhone és iPad felhasználókat veszik emberszámba. Viszont van egy jó hírem: változás előtt áll a piac, aminek már érezhetők a jelei.

Miért gondolom, hogy a nem almás felhasználók másodrendűek? Például állok tegnap este a metró peronon – pont elment előttem a szerelvény, volt időm nézelődni – nézem a reklámokat: nagy közműszolgáltató cég buzdít QR-kódos reklámposzterrel, hogy töltsem le iPhone vagy iPad készülékemre az alkalmazásukat, amivel mérő-óraállást lehet diktálni, meg ügyet intézni. Keresem, hogy hol van az androidos verzió, sehol egy utalás…

Vagy a másik: tavasszal előfizettem digitálisan a kedvenc havi magazinomra, hogy majd milyen jó lesz a tableten olvasni (androidos ez is). Hülye voltam és nem gondoltam arra, hogy nincs is androidos olvasója a szolgáltatónak. Azóta is csak ígérgetik, miközben iPhone olvasójuk van, iPad olvasójuk is, sőt, már az iPad 2-re is kijött az alkalmazásuk nem sokkal annak megjelenése után. Én meg tépem a hajam, hogy a saccra két tucat iPad 2 használójuknak bezzeg fejlesztettek külön appot, miközben az androidos olvasókra nagy ívben tesznek hónapok óta.

De mondhatnék további példákat is, amikor csak az iOS lebeg a cégek szeme előtt. A dolog különösen azért bosszantó, mert már ahogy az Ipsosban tavasszal végzett felmérésünkből kiderült, kb. háromszor annyi androidos felhasználó van idehaza, mint iPhone-os, a tablet meg gyakorlatilag még egy nem létező piac idehaza. Persze tudom, hogy az iPhone felhasználók hajlamosabbak többet költeni (sőt, egyáltalán költeni), mint az androidosok, de ez egy kényelmi szolgáltatásnál – mint amilyen egy közmű szolgáltatás, vagy banki szolgáltatás – vajmi keveset kellene, hogy nyomjon a latban, hiszen a közmű szolgáltatónak biztosan több androidos ügyfele van, mint iOS-es. Azt gondolom a dolog mögött részben az alkalmazást fejlesztését megrendelők tájékozatlansága áll, vagyis még mindig abban a hiszemben vannak, hogy az iPhone a legelterjedtebb okostelefon operációs rendszer. Pedig nem, sőt, soha nem is volt az, de a lényeg, hogy az android átvette világszerte a vezetést, nálunk is. A másik indok érzésem szerint, hogy a marketingesek azt gondolják a legtöbb cégnél, hogy az iPhone és iPad nevek egy reklámban való említése a saját márkájukkal („Figyelj, nekünk van iPhone alkalmazásunk, mi menők vagyunk”) önmagában mágikus hatással bír a saját brandre. (Egyébként ugyanez az oka, hogy szinte minden piszlicsáré nyereményjátékon iPod-ot, iPhone-t, iPad-et vagy MacBook-ot lehet nyerni, mintha mindenki csak erre vágyna). Nem mondom, hogy a marketingesek teljesen tévúton járnak, de ha tényleg felhasználókat akarnak az ingyenes alkalmazásuknak, akkor jobban teszik, ha inkább androidra költik el ugyanazt a pénzt, vagy legalább mind a két platformot komolyan veszik.

De, hogy ne csak a saját véleményem álljon szemben megannyi marketinges hitbéli meggyőződésével, mutatok néhány számot a mintaként kezelt Egyesült Államokból az eMarketer friss cikke alapján:

• az amerikai piacon 2011 májusában 38% volt az okostelefonok részesedése (Nielsen adat)
• ezen belül 39% volt az android részesedése és 27% az iOS-é
• ez a tény lassacskán eljut az amerikai marketingesek tudatáig is: míg 2011 első negyedévében „csak” 46% mondta, hogy fontos hirdetési platform számára az android, addig a második negyedévben már 62% (STRATA adat)
• a teljes képhez persze hozzátartozik, hogy továbbra is az iPhone vezet, 76% tartotta fontos hirdetési platformnak az első negyedévben és 87% a másodikban.

Lassan érik azonban, hogy (f)elismerjék az android szerepét a hirdetési piacon és az alkalmazások fejlesztésekor. Úgyhogy tessék idehaza is követni a trendeket, aki menő, androidra (is) fejleszt!

Pintér Robesz

Bevallom, hogy most erőteljes időhiányban szenvedek - még mindig a múlt heti gépösszeomlás miatt. (Mint kiderült, alaplapot kellett cserélni, aminek következtében rá kell még szánnom egy kis időt a masinára.) Ezért aztán ez alkalommal épp csak arra van lehetőségem, hogy a blogunk olvasói számára idemásoljam azt a háttéranyagot, amelyet rádiós kollégámnak, Horváth Gergelynek állítottam össze Steve Jobs-ról. Talán van még a Netidők olvasók-hallgatók között is olyan, akinek ez újat jelent.

Steve Jobs

Azt az elcsépelt szót pont neki találták ki, hogy FENEGYEREK. 2011. februári a hír, miszerint az amerikai tinédzserek közel negyede tartja a legmenőbbnek Steve Jobs eredményeit. Olyan neveket előzött meg a felmérésben, mint a Facebook-alapító, Mark Zuckerberg, vagy a Harry Potter kötetek szerzője, J. K. Rowling.

Steve Jobsnak köszönhetjük, hogy a személyi számítógép szerethető, sőt rajongható divattá vált. Az ő zseniális üzleti taktikáinak eredménye, hogy a Pixar ma a legnagyobb animációs filmstúdiók egyike. Továbbá Jobs munkálkodásának eredménye, hogy a zene- és filmterjesztés üzlete nem süllyed el a kalózkodás és az MP3 miatt, hanem az iPod és az iTunes révén üzlet maradhat az internet-korszakban is. E három mondatban összesűrűsödnek Jobs legnagyobb eredményei, amelyhez hozzájárult elképesztően makacs jelleme és agresszív vezetői stílusa, akarnoksága.

1976 - Steve Jobs ekkor alapította meg harmadmagával az Apple Computert. S bár rögtön meglátta a digitális kütyükben a jövőt, de az életrajzi források szerint Steve egyáltalán nem a kövér, pattanásos, forrasztópákás srác volt a garázsból, képességei már ekkor is inkább a menedzseré, a kellő forrásokat megszerző és a víziókat megfelelően vetítő vezetőé. A vízió és a design olyan fontos volt számára már a kezdetekben, hogy el sem tudta képzelni ezek nélkül a sikert. Az első siker az Apple II volt, amelyet a 80-as évektől kezdve követtek a Macintosh számítógépek - ezek a masinák mind a mai napig "arisztokratikusak" az unalmas és szürke PC-hez képest: a Mac stílusos, könnyen használható, szép - és nagyon drága.

Steve Jobs kiállhatatlanul agresszív stílusát jellemzi, hogy 1985-ben saját cégéből, az Apple-ből kirúgták. Nem tudtak vele együtt dolgozni. Ám ez csak arra volt jó, hogy Steve Jobs zseniális lépéseket tehessen. Megalapította a NeXT nevű számítógépgyártó céget, majd felvásárolta a Pixar stúdiót. Ez utóbbi stúdió nevéhez Oscar-díjak és olyan filmcímek kapcsolódnak, mint a Toy Story vagy a Némó nyomában. A Pixar-részvényeit 2006-ban eladta a Walt Disney Company-nak, így a Disney legnagyobb egyéni részvényese Steve lett.

De a sikerek csak akkor kezdődtek igazán, amikor 1996-ban Steve Jobs visszatért az általa alapított Apple céghez és ismét ő lett a vezérigazgató. Fáradhatatlanul hajtotta az újításokat és a dizájnos, trendi dolgokat. A hangsúly fokozatosan áttevődött a Mac gépekről a szórakozás és a mobiltelefon világára: jött a döbbenetes világdivatot kirobbantó iPod nevű MP3 lejátszó (korunk walkmanja), majd a még nagyobb őrületet kiváltó érintőképernyős iPhone mobiltelefon, és mostanában tartunk a könyvolvasásra és netezésre is alkalmas táblagépek második változatánál az iPad 2-nél.

A jelek szerint az idén 56 éves Steve Jobs egyelőre nem pihen. Vajon mi minden van még a tarsolyában?...

Szilágyi Árpád

Vajon miért vagyok így belelkesedve szinte mindentől ami az Ubuntu körül történik? Elmesélem. Mark Shuttleworth, az Ubuntu projekt atyja különleges figura. Pontosan olyan, mint Steve Jobs. Van víziója arról, hogy egy általános operációs rendszernek milyennek kell lenni. Van olyan vezetői képessége, amivel a vízió mögé hadsereget tud állítani. Mániákus, a szó legjobb értelmében.

Két évvel ezelőtt, mikor először megfogalmazta a fejlesztői konferencián, hogy a cél a Apple lekőrözése a felhasználói élményben, akkor nagyon sokan mosolyogtak. Ma már aki megnéz egy modern Ubuntu disztribúciót, az látja, hogy ez többé-kevésbé sikerült. A fejlesztés ráadásul nem állt meg, a következő verziótól, már nem a felzárkózás a cél, hanem a saját innovatív ötletek beépítése, melyek egyszerre szolgálják a könnyebb használhatóságot és az új készülékek támogatását.

Amitől még inkább érdekes az Ubuntu fejlődése az az, hogy most már a szolgáltatások egész tárháza is kiépült a rendszer köré, amelyeknek az igénybevétele, nem feltétlenül kötődik szorosan az Ubuntu használatához. Nézzük meg, hogyan is épül fel ez a birodalom.

Ubuntu One

Ez a szolgáltatás leginkább, a sokak által kedvelt DropBox-ra hasonlít, de csak a felületes szemlélőnek. Itt is rendelkezésre áll ugyanis egy 2GB-os tárhely, a faék egyszerűségű szinkronizálással. Viszont itt még meg van fűszerezve azzal is, hogy nem csak a fájljainkat tudjuk kirakni a felhőbe, de a levelező, jegyzetelő alkalmazásaink és a böngészőnk elmentett könyvjelzői is mentésre kerülnek. Ha a 2GB-os hely kevésnek bizonyul, akkor havi előfizetési díj ellenében plusz tárhely vásárolható.

Ubuntu One Music Store

Az Ubuntu zeneáruháza, egy az egyben az iTunes megfelelője, melyet a Rhytmbox nevű médialejátszó segítségével vehetünk igénybe a legkönnyebben. Fontos tudni, hogy az itt megvásárolt zenék az Ubuntu One tárhelyre kerülnek mentésre. Így könnyen szinkronizálhatjuk azt minden olyan eszközzel, amelyik kapcsolódik az tárhelyhez. Azért sem kell aggódni, hogy a megvásárolt zenék, esetleg nem férnek bele rendelkezésre álló online tárhelybe. Ilyen esetben a zeneboltból letöltött zenék akkor is mentésre kerülnek, ha egyébként ezzel meghaladjuk a kvótánkat. Amíg nem mentettük, le addig nem tudunk új fájlt hozzáadni a tárhelyhez, de plusz költséget nem jelent nekünk.

Ubuntu One Mobile

Havi díj ellenében a mobil eszközeinket is használhatjuk. A legfontosabb szolgáltatás talán a tárolt névjegyek folyamatos szinkronizálása a felhőben lévő tárhellyel. Kényelmi szolgáltatásként a felhőben tárolt zenéinket, akár azok letöltése nélkül is folyamatosan hallgathatjuk a mobil eszközünkön. Hamarosan a mobil eszközökkel készült fényképek is egyből szinkronizálásra kerülnek a háttérben.

Ubuntu Szoftverközpont

Ennek a megfelelője az AppStore. Ezen keresztül egy gombnyomással installálható minden olyan program, amire szükségünk van, az operációs rendszer használatához. Itt nem csak a népszerű nyílt forráskódú és ingyenes programok telepítésére nyílik lehetőség, de a fejlesztők fizetős alkalmazások terjesztésére is lehetőséget kapnak. Ezen felül a nyílt forráskódú fejlesztések közvetlen támogatására is van mód.

Konklúzió

Ezekkel a szolgáltatásokkal válik teljessé az a rendszer, amit eddig csak az Apple volt képes kínálni, így az asztali operációs rendszerek területén az Apple kihívója lehet. A tablet készülékek piacán pedig, az Apple és az Android rendszerekre egyszerre kínál alternatívát. Mivel az Ubuntu One szolgáltatások minden operációs rendszeren elérhetőek, így azok várhatóan nem csak az Ubuntu felhasználók körében lesznek népszerűek.

További elérhetőségek: