Netidők Blogtársaság

Oly gyakran találkozom ezzel az összetétellel, hogy éppen ideje volt elgondolkodnom azon, hogy mitől infra- az infrastruktúra. Nem tehetek róla, engem lázba tudnak hozni ezek a kérdések, amelyek másoknak talán föl sem tűnnek vagy éppenséggel nagyon is nyilvánvalóak.

A Magyar értelmező kéziszótár szerint az infrastruktúra a társadalmi, gazdasági tevékenység zavartalanságát biztosító alapvető létesítmények, szervezetek (pl. lakások, közművek, a kereskedelem, a távközlés, az oktatás, az egészségügy stb.) rendszere. Közvetlenül az angolból vettük át az összetételt, ám a tagjai latin eredetűek, és már régen meghonosodott elsősorban a természettudományok, a mérnöki tudományok, illetve a közigazgatás szaknyelvében.

Az infra- előtag jelentése az Idegen szavak szótára szerint ’valamilyen értéken vagy valamin aluli’. A struktúra közismert jövevényszó, jelentése ’szerkezet’. Az infra- előtag egyébként több köznapi használatban is előforduló szakkifejezésben is megtalálható, így pl.: infrahang ’az emberi fül hallóképességének alsó határát el nem érő hangrezgés’, infravörös ’olyan vörös sugárzás, amely a vörös fényen inneni, nem látható hullámhosszú sugárzás’.

Fölmerül a kérdés, hogy a közigazgatáson túl a köznyelvben, az informatikai tematikában is gyakran előforduló infrastruktúra (pl. hálózati infrastruktúra, internetes infrastruktúra, számítástechnikai infrastruktúra stb.) kifejezésben milyen jelentéstani szerepe van az infra- előtagak, ugyanis a struktúra mint ’szerkezet’ érthető. Egyszerűbben: mitől infra- azt infrastruktúra? A szóban forgó kifejezés pontos jelentése ’végső struktúra, finomstruktúra’, tehát olyan alrendszerek, amelyekre épülnek a nagy rendszerek, amelyek a végső, alapvető hátterét biztosítják a munkavégzésnek, a működésnek. Az informatikai infrastruktúra tehát azoknak a számítógépes eszközöknek, hálózatoknak a rendszerét jelenti, amely az alapvető működőképességet biztosítja. Az infrastruktúra tehát számomra leginkább alapstruktúra, alaprendszer, alrendszer.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Elsősorban az okostelefonoknak, illetve táblagépeknek köszönhető, hogy ez a kifejezés egyre népszerűbb a hétköznapjainkban. Népszerűsége ellenére idegensége és meglepő jelentéstani háttere miatt kicsit rejtélyes ez a szószerkezet.

Az angol augmented reality szó szerinti magyar fordítása ’kiterjesztett valóság’. A szerkezet értelme pedig a következő: a térbeli környezet virtuális kiegészítése. Olyan alkalmazásokkal hozhatjuk létre a kiterjesztett valóságot, amelyek kamerával felszerelt, helymeghatározásra alkalmas, akár internetetésre is képes eszközre vannak telepítve. A kiterjesztett valóság a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy híres épületre vagy műemlékre irányított kamerával az augmented reality alkalmazás rávetíti a képre az épületről, műemlékről való tudni valókat. Az alkalmazási területe szinte határtalan, érdekes, izgalmas lehetőség.

Az angol kifejezés betűszó formájában is terjed: AR < augmented reality. A magyarban lefordítva, kiterjesztett valóság alakban használatos, illetve előfordul még az augmentált valóság forma is.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Miután már sejtjük, sőt tudjuk, hogy mitől okos az okostelefon, egy újabb, zavarba ejtő újdonság jelent meg, mégpedig az okos fejhallgató. Egy cég kifejlesztett ugyanis egy olyan fejhallgatót, amely okos funkciókat tartalmaz, tehát nemcsak zenét lehet vele hallgatni, hanem más szolgáltatásokat is képes nyújtani.

Ezzel továbbra is felszínen marad az okos kifejezés, hisz a pár héttel ezelőtti „okos” címszóból megtudtuk, hogy egy infokommunikációs eszköz attól lesz okos, hogy saját operációs rendszere van, és a platformjára lehet fejleszteni különböző alkalmazásokat, applikációkat. Az egyszerűbb értelmezés szerint pedig az okos eszközök az alapfunkción túl sokféle szolgáltatást tudnak nyújtani a felhasználójuknak. Ez utóbbi magyarázat alapján érthetjük meg, mitől is lesz vagy lehet egy fejhallgató okos. Leginkább azért, mert az alapfunkción, a zenehallgatáson túl kiegészítő szolgáltatásokat is képes nyújtani. Felmerülhet a kérdés, hogy ugyan milyen kiegészítő szolgáltatást kellene nyújtania egy fejhallgatónak. Ennek a megválaszolásakor pedig az információs társadalom egyik törvényszerűségét, a digitális szakadék jelenségét kell megismerni. E sorok írója életkoránál fogva az információs társadalom azon polgárai közé tartozik, aki tanulja és követi az új infotechnológiai eszközöket. A huszonévesek és annál fiatalabbak generációja pedig beleszületett a modern, internet alapú és hálózati kommunikáció világába. Számukra természetes, hogy mindent megosztanak magukkal kapcsolatban, még a zenehallgatási szokásaikat, preferenciáikat, ízlésüket is a közösségi hálózatokon tudatják az ismerőseikkel, illetve bárkivel. Mellesleg 30-35 évvel ezelőtt mi is valami ilyesmit tettünk, csak nem az interneten, a Facebookon vagy a Twitteren osztottuk meg kedvenc zeneszámainkat, hanem a kétkazettás magnóval, illetve ráfirkáltuk kedvenc együtteseink nevét az iskolatáskánkra.

Ezek után már világos lehet, hogy mi kell egy igazán modern, jó minőségű, zenehallgatásra alkalmas, hordozható eszközbe, vagyis egy okos fejhallgatóba: a zenemegosztás képessége. A sajtóhírekből http://ipon.hu/hir/ujabb_orulet_kozossegi_funkciokkal_jon_az_okos_fejhallgato/26255 vagy http://gizmodo.com/muzik-these-smart-headphones-come-with-unlimited-pla-948217552) csak annyit lehet tudni, hogy 2013 év végén jelenik meg a piacon az eszköz, és alkalmas lesz például arra, hogy az éppen hallgatott zenét a tulajdonosa megossza a közösségi hálózatokon, illetve valószínűsíthető, hogy a web kettes hálózatokon megosztott zenéket is hallgatni lehet majd vele.

Ezután már csak a zenehallgató személynek kell elég okosnak lennie, hogy jól válasszon zenét, és a megfelelő személyekkel ossza meg ízlését.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Filléres csináld magad megoldások mobiltelefon tartónak:

Évek óta hallani híreket az okostelefonok fokozatos térnyeréséről. A napokban azonban több hír egyszerre jelent meg, amik alapján szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a hordozható készülékek, elsősorban az okostelefonok válnak az elsődleges eszközökké és platformmá az emberek életében. 2013 második negyedéve fordulópontot jelez az informatikában.

A napokban látott napvilágot a hír a Lenovóról, hogy a 2013 júniusáig tartó negyedévben több okostelefont és tabletet értékesített darabszámra, mint számítógépet (igaz, a bevételekből az utóbbi jóval nagyobb részt tett ki). Annak ellenére megtörtént a helycsere, hogy a világ negyedik legnagyobb mobiltelefon és legelső PC gyártója mobil készülékeinek 95%-át a kínai piacon értékesíti.

A Gartner friss adatai alapján egyébként az okostelefonok értékesítése először haladta meg darabszámra a butatelefonokét 2013 második negyedévében. Az IDC-nél már az első negyedévben megtörtént a trendforduló (viszont ők nem a kiskereskedelmi értékesítést - amikor eljut a vevőhöz a készülék - hanem a termékek kiszállítását veszik figyelembe, amikor még csak a kereskedőkhöz kerül a termék).

De nem csak az eszközök értékesítése, hanem használata alapján is trendfordulót érzékelhetünk. Az Egyesült Államokban az eMarketer becslése szerint először alakult úgy, hogy mobilon és tableten több időt töltenek online aktivitásokkal a felhasználók, mint számítógépen (US Time Spent on Mobile to Overtake Desktop).

Az e-kereskedelemben pedig a mobilos és tabletes vásárlás kezdi meghaladni a PC-n folyó vásárlásokat, szintén az Egyesült Államokban. A Millennial Media és a comScore közös kutatása szerint több időt töltenek online vásárlással az emberek ezeken a hordozható eszközökön, mint PC-n.

Végül, az online játékplatformok között is átvette a vezetést a mobil - szintén az Egyesült Államokban. Az eMarketer kutatása alapján a mobil válik az elsődleges online játék platformmá, mivel 126 millióan játszanak mobilon legalább egyszer havonta, míg ugyanez a szám 96,6 millió az online alkalmi (casual) játékok esetén, 80,3 millió az online közösségi oldalakon és 43,3 millió az online konzolos játékoknál.

Pár éve, amikor először megjelent a "Mobile First" jelszó (a design kapcsán), talán megmosolyogták néhányan, látva PC hegemóniáját, ám mostanra úgy tűnik, hogy azoknak volt igaza, akik a hordozható számítástechnika elsőségére számítottak. Szépen lassan, területről-területre egyre nagyobb szerepet játszik életünkben a mobiltelefon és a tablet, ami mindenhová elviszi az internetet, így az azon elérhető szolgáltatásokat is. A trend pedig erősödik, ahogy az íróasztalhoz kötött számítástechnika kiszabadul a "szobafogságból" és úgy érzem még csak a folyamat legelején járunk, a Google Glass vagy az okosórák azt mutatják, hogy megannyi hordozható (viselhető) eszköz van még, ami csak tovább fogja erősíteni azt, hogy a számítástechnika lassan mindenütt jelen legyen az életünkben (ubiquitous computing). Trendfordulóhoz értünk.

Pintér Robesz