20 éves az SMS, ám hazánkban a mobiltelefónia lakossági elterjedésével együtt (kb. 1996-97-től) vált népszerűvé, ám akkor nagyon, amelynek elsősorban az az oka, hogy sokkal olcsóbb volt, mint a magyar pénztárcának akkoriban még relatíve drága telefonbeszélgetés. A mobiltelefonon keresztül küldött, olvasható, szöveges üzenetet eredetileg üzemi, technikai jellegű üzenetküldő rendszernek szánták, ám praktikussága és olcsósága miatt gyorsan elterjedt a lakossági felhasználók körében is. Húsz éve, 1992. december 3-án küldte az első sms-t Neil Papworth 22 éves brit mérnök.
Ennek a mozaikszónak a kifejtése short message service, azaz rövidüzenet-szolgáltatás. Magyarul már igét is képezünk belőle, hiszen (főként) a beszélt nyelvben használjuk az esemesezik alakot is.
Az informatikai szaknyelvben számtalan angol eredetű betűszó található, amelyek eredetüknél fogva csupa nagybetűsek, és ezt a formát idegen szóként jellemzően megőrzik a magyar írásbeliségben is, és csak igen-igen lassan váltanak kisbetűs alakra. Vannak kísérletek a beilleszkedés folyamatának a gyorsítására és a fonetikus átírásra, a kisbetűzésre, ám ezek nem minden esetben terjednek el az írásgyakorlatban (például inkább ADSL és ritkábban adsl, SMS > sms, de igen ritkán esemes).
A mozaikszavak írására tehát több lehetőség is van: a) az eredeti formát megőrizve csupa nagybetűvel írjuk, például: DVD, HDD; b) a gyakori, közhasználatú alakokat, különösen, ha tovább is képezzük őket, kiejtést követve írjuk le, például új jelenség, hogy a CD már előfordul ilyen írásmóddal is: cédé, de ilyen lehet az SMS is, azt is szoktuk már (igen ritkán) kiejtést követő módon írni: esemes, esemesezik. Helyesírási szempontból indokolt azonban, hogy a közszói eredetű betűszavakat kisbetűvel írjuk, például gyakran olvashatók ezek az alakok is: adsl, html, sms. Előfordulhat tehát, hogy egy mozaikszót háromféleképpen lehet leírni: CD, cédé, cd. Ebben logikát nem kell keresni, azok a szavak követik a kiejtést írásban is, amelyek gyakori köznyelvi elemmé váltak. Ez az írásbeli módosulás a köznyelvi írásbeliség egyszerűsödését szolgálja, nem jellemző a szakmai nyelvhasználatra, és némely tekintetben eltér az akadémiai helyesírási ajánlásoktól. Mindez azonban annyira mai, élőnyelvi jelenség, hogy ismert helyesírási tanácsadó szótárainkban nem találunk rá egyértelmű eligazítást.
Az SMS magyar fordítása nem terjedt el, hiszen a hosszadalmas rövid szöveges üzenet vagy szöveges üzenet helyett jóval egyszerűbb az SMS. A szlengben az SMS betűszó kiejtésére alternatív változatok is használatosak, például sömös, sumus, ám ezek a kreatív szleng kifejezésekre jellemző módon ritka, egyéni formák.
Vitás kérdés lehet, hogy ezt a betűszót nagy- vagy kisbetűkkel kell-e írni: a nagybetűzés mellett szól a szerkezet hagyományos mozaikszavas felépítése, valamint a számítástechnikai szaknyelvre jellemző, nagybetűzést követő általános írásgyakorlat, a kisbetűzés mellett szól a gyakori, közhasználatú volta, és ilyen esetekben lehet kisbetűs írásmódot is alkalmazni. Megjegyzem, hogy ma már leginkább a kisbetűs sms alak a gyakori, ám informatikai környezetben a csupa nagybetűs SMS alak is gyakori.
Az SMS-ben található message, 'üzenet' szó több infokommunikációs kifejezésben is megtalálhtó. A messenger 'üzenő' ismerős lehet az instant messengerekből. Emellett a message megtalálható a voice message 'hangüzenet, hangposta' szerkezetben.
Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy az SMS-t más, európai nyelvekben nem vagy csak ritkán használják, hanem helyette például az angolban jellemzően a text message 'szöveges üzenet', vagy röviden text esetleg továbbképezve texting 'szöveges üzenetet ír vagy küld'.
Külön érdemes említést tenni az SMS multimédiás változatáról az MMS-ről. Az MMS a multimédia és az SMS kifejezések szóösszevonásából alkotott betűszó. A kifejezés a mobiltelefonok közötti képi, szöveges adatok továbbítását jelenti. Idegen szavakból alkotott betűszó, amelynek eredeti alakját (MMS) rövid formájában megtartjuk, viszont magyarul feloldjuk, például így: képüzenet.
Bódi Zoltán
Utolsó kommentek