Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Egy hét iPad Mini-vel

Immár egy hete nyüstölöm az iPad Minit. Mint androidos táblaPC felhasználó akaratlanul is folyamatosan összehasonlítgatom a két rendszert. Szubjektív beszámoló következik az Apple legkisebb tablájáról.

Legutóbb ott hagytam abba, hogy a Microsoft Surface szoftveres hiányosságai felett keseregtem. Őszintén bevallom, hogy eredetileg egy Surfacet szerettem volna, több okból:

- geek vagyok és minden infokom újdonság lázba hoz;

- bár próbáltam több számítógépes operációs rendszert is a múltban (Ubuntu és Apple) egyik sem volt számomra használhatóbb, mint a Windows, sőt (ezt most nem ragoznám, hogy miért van így, talán majd egy másik blogposztban);

- azt gondoltam, hogy a Surface egyetlen eszközben képes egyesíteni a tabletet és a laptopot a számomra megszokott szoftveres környezetben.

Sajnos az első négy részletes, videóval is ellátott angol nyelvű beszámoló a Surfaceről arról győzött meg, hogy bár a hardver nagyon izgalmas, a szoftver közel sincs tökéletes állapotban még. Egyelőre. Így végül alternatív megoldás után kellett néznem addig is, amíg a Microsoft (vagy valamelyik partnere) gyárt egy megfelelő Windowsos táblát. Maradt tehát az android vagy az iPad. Mivel elsősorban utazás közben használom a tabletet, fontos volt, hogy lehetőleg kicsi legyen (eddig egy Galaxy Tab 7 boldog és elégedett tulajdonosa voltam). Az új iPad Mini lehetővé tette a kis méret elérését iOS platformon is és nagyon kíváncsi voltam, hogy mennyivel másabb ez a rendszer, mint az (unalomig) megszokott android. Ezért hajlandó voltam azt a plusz összeget beruházni, ami egy Nexus és egy iPad Mini között húzódik.

A készüléket az Apple Store-ban rendeltem meg, rögtön az első napon, amikor hozzáférhetővé vált, október 26-án. Majd utána három hetet vártam, hogy kiszállítsák. Tanulság: attól meg, hogy valamit árulnak, nem biztos, hogy azonnal a tiéd lehet, még akkor sem, ha már kifizetted... Az iPadet így egy hete használom, múlt péntek óta. Nézzük, hogy mi az, ami tetszett és mi az, amivel elégedetlen vagyok (az egyszerűség és rövidség kedvéért felsorolásszerűen, abban a sorrendben, ahogyan szembesültem velük, tehát nem szálaztam szét a pro és kontra érveket):

- Tényleg nagyon keskeny és könnyű a készülék, szinte vág a kávája, ha huzamosabb ideig használom.

- A kijelző ugyan nem a legszebb, de nekem tökéletesen megfelel, a Tab után nem érzek visszalépést – ami, valljuk be, azért furcsa lett volna, hiszen az már egy két éves konstrukció volt. Retina kijelzőt huzamosabb ideig szerencsére soha nem használtam, így nincs hiányérzetem.

- Bár részben pont a sok dedikált táblás alkalmazás miatt vettem meg a Minit, többször belefutottam abba az elmúlt hét napban, hogy az androidon megszeretett és használt alkalmazások nem érhetők el, ilyen például az AnySoftKeyboard (teljes billentyűzetet varázsol a gépre) vagy a BKV / BpMenetrend. Ennek az az oka, hogy nincsenek ilyen dedikált iPad alkalmazások. Egy részük persze elérhető iPhone alkalmazásként, ami vicces méretben jelenik meg a tábla közepén. Nem használhatatlan, de ha iPhonet akartam volna, veszek azt.

- Azt azért erős túlzásnak érzem, hogy az androidon ingyen le tudom tölteni például az Angry Birds programjait, akár a legújabb Stra Wars-ososat is, itt pedig 2-3€-ba kerül darabja, az ingyenes verzió csak néhány pályát tartalmaz és közben egyfolytában a fizetős verziót ajánlgatja. Inkább megígérem, hogy veszek még Angry Birds plüss figurát meg egyéb vackot, de a játékot nem fogom pénzért letölteni (ez elvi kérdés). Mivel maradt még egy nagyobb androidos családi tabletünk is, akkor majd játszok azon, ott ingyen is megvannak a madarak és a malacok...

- Ami eléggé zavaró, hogy helyenként igen kicsik a képernyőn látható gombok, emiatt nehezen lehet pontosan eltalálni őket (pl. AppStore-ban való keresésnél a keresőmező tartalmát törlő X vagy böngészőben az aktív fül bezárása) – pedig nekem még csak nem is különösen nagyok az ujjaim.

- A Chrome böngésző nagyon jól működik, szinkronizál a háttérben a PC-n megnyitott ablakokkal, ehhez semmit sem kellett csinálnom azon kívül, hogy letöltöttem és beléptem a PC-n is használt Google fiókomba. Egyébként a Safari is sokkal használhatóbb, mióta jó 2 éve utoljára használtam.

- Nagyon tetszik a levelezés megoldása is (az Apple beépített levelezője is, illetve a Gmail hivatalos alkalmazása is, amiben végre külön látom az olvasatlan leveleket, ami nekem nagyon fontos, mivel olvasatlanra állítom a még megválaszolandó leveleimet)

- Sajnos hivatalos YouTube alkalmazást nem sikerült találni a táblára, csak iPhone verzióban. Ez botrányos, még akkor is, ha tudom, hogy a Google és az Apple most fúj egymásra. Őszintén, mezei júzerként ez nem érdekel, a YouTube-ot nem szabadna kihagyni egy ilyen platformról.

- A nagy remény, hogy iPad-en végre fut a Dimag Reader, amiben előfizettem a Galaktikára, teljesülni látszik, a teljesen újraírt alkalmazás kisebb kényelmetlenségekkel, de jól használható iPad-en. Végre van remény, hogy a 2011 szeptemberig olvasott Galaktikánál behozom a lemaradást, a hét nap alatt kiolvastam egy fél számot.

- A beépített böngészőből való megosztás sokkal szegényesebb, mint az androidnál, itt gyakorlatilag nem lehet teljes cikkeket elmenteni pl. Evernote-ba, ami nekem nagyon fontos, legfeljebb linket, kimásolt szöveget e-mailen lehet továbbküldeni Evernote fiókba vagy Pocketbe.

- A legfájóbb pont, hogy nincs teljes ékezetes billentyűzet, pedig simán elférne. Félreértés ne essék, vannak ékezetes betűk, elrejtve az angol karakterek alá, de ekkora méretnél már lehetne teljes billentyűzet (az androidon gyakorlatilag nagyon jól bevált, a rendszerbe beépült megoldások vannak erre). Így marad az ékezetek nélküli gépelés és az automatikus javítás (ahol a nem ékezetes szavakat javítja a rendszer) ez azonban helyenként pontatlan és bosszantóak a rossz javítások (aminek a korrigálása időfaló – de talán a rendszer tanul és idővel jobbá válik). Mindenesetre androidon sokkal gyorsabban tudtam ékezetes betűkkel gépelni. Érthetetlen az is, hogy a billentyűzeten minden betű nagyban jelenik meg, akkor is, ha egyébként éppen kis betűt írunk. És nincs külön smiley klaviatúra sem (de ez már csak hab lenne a tortán, igaz, androidon és Windows Phone-on is elérhető a dolog).

- Pozitívum, hogy nagyon jól lehet multitasking jelleggel dolgozni, tehát váltogatni az alkalmazások között, ez igazán kényelmes és hatékony.

- Muszáj megemlítenem, hogy a kiegészítők és tartozékok bődületesen túlárazottak, egy sima USB lightning kábel töltéshez közel 6000 forintba került…

- A végére két hardveres dolog: a wifi nálam problémásan működik, a telefonról megosztott wifi-t látja ugyan a Mini, de sokszor újra kell indítani az iPadet előtte, hogy tényleg működjön a dolog. De, hogy valami pozitívval fejezzem be, az akksi idő remek, ez alatt az egy hét alatt mindössze kétszer kellett töltenem az iPad-et, pedig nyúztam eleget!

Pintér Robesz

1 Tovább

Mondd, Te mit választanál? Tabletekről szubjektíven

Google Nexus, iPad Mini vagy Microsoft Surface RT? Esetleg Kindle Fire? Megjelent a tabletek új generációja, még élesebbé válik a harc az android és az iOS között és a Microsoft is helyet követel magának ezen a piacon saját, tabletekre szánt operációs rendszerével, a Windows RT-vel. Ebben a helyzetben adódik a kérdés, hogy aki mostanában tervezi egy tablet beszerzését, az mi alapján válasszon? Szubjektív mérlegelés következik a tabletekről és a választási szempontokról.

A kiindulópont természetesen az legyen, ha tabletet választunk, hogy egyáltalán mire szeretnénk használni a készüléket Ne vakítsanak el minket a cégek csábító kütyüi, meglehet, hogy nem is tabletre, hanem ennél kisebb vagy nagyobb kijelzővel rendelkező készülékre van igazándiból szükségünk (okostelefonra vagy laptopra). Nagyon fontos, hogy a tabletek a számítógépekhez képest ma még kivétel nélkül kompromisszumot jelentenek. Az új Alkotmányt leszámítva például kevés olyan szöveget írtak még tableten, ami lényegesen hosszabb lett volna, mint egy alapos bevásárlólista vagy egy ömlengős e-mail. A tabletek elsősorban tartalom fogyasztására és annak megosztására jók. A Microsoft Surface ígérete, hogy egyesíti a laptop és a tablet előnyeit, az első tesztek alapján biztosan nem igaz az ARM-os gépekre szánt Windows RT-re. Ez ugyanis nem képes a „hagyományos” Windows programok futtatására vagy huzamosabb munkára. És ezzel el is jutottunk a következő szemponthoz, ami nálam a funkcionalitás, vagyis, hogy egyáltalán mire használható az adott tablet platform. Nem biztos ugyanis, hogy arra szánták, amire használnánk, ideális esetben persze a vágyaink és a lehetőségek találkoznak, de nem árt előre mérlegelni még a tábla beszerzése előtt. Ebből a szempontból jelenleg az iPad van a legelőnyösebb helyzetben a 275 ezer, kifejezetten tabletre optimalizált alkalmazással. Ezt követi az android, leginkább még okostelefonos alkalmazásokkal, amelyek a tableten is elfutnak (legtöbb esetben probléma nélkül – mint több androidos tablet tulajdonosa ezt nyugodtan kijelenthetem). Majd a már említett Windows RT következik, ahol év végére – kincstári optimizmus – már több tízezres alkalmazás portfóliót ígér a Microsoft. Ha azonban az első tesztekből indulunk ki – például a szinte használhatatlan Kindle alkalmazással, vagy a rendszeres „lefagyásokkal” – akkor a Surface és a Windows RT ezen a fronton még jelentős javulásra szorul, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból.

A következő szempont a választásnál a képernyőméret és az azzal szorosan összefüggő hordozhatóság. Ez persze kapcsolatban van a használhatósággal is. Egy túl nagy táblát például kényelmetlen lehet elővenni tömegközlekedés közben, de ha úgysem tervezünk gyakran ilyet, akkor számunkra ez elhanyagolható kérdés. De a nagy és nehezebb tábla egyszerű kanapészörfölés közben is kényelmetlen lehet tartós használatra, egyszerűen azért, mert elfáradunk a folyamatos kézben tartásától. A nagyobb tablet azonban alkalmasabb videó nézésre vagy, ha fényképeket szeretnénk mutogatni rajta, esetleg üzleti tárgyalásokon anyagokat prezentálnánk vele. Ebből a szempontból az android és most már az iPad is rendelkezik kisebb (7-8 col közötti) és nagyobb (9-10 col körüli) kijelző méretű készülékekkel. A Microsoft Surface egyelőre csak a nagyobb méretben érhető el, de elképzelhető, hogy más gyártók kirukkolnak kisebb tablettel is hamarosan.

A végére hagytam az egyik legfontosabb szempontot, ez pedig a pénztárcánk vastagsága. Ha csak a bevezetőben említett gépeket nézzük, akkor ár-értékben az androidos tabletek verhetetlenek, majdnem hogy profit nélkül, anyag áron „vágják hozzánk” a Nexust vagy a Kindle Firet. Ennek oka, hogy részben piacot akarnak a gyártók maguknak, részben, mert nem a vason, hanem később a tartalmon csinálnak bevételt. (Utóbbi Magyarországon sajnos korlátozottan igaz, magyar piacon a beépített zenei, filmes vagy könyves szolgáltatások csak korlátozottan vagy sehogy sem érhetők el az androidnál vagy az Amazonnál, sajnos.) Árban az iPad is előrukkolt a mini révén egy, a korábbinál sokkal kedvezőbb ajánlattal, idehaza a lélektani 100 ezer forintos bruttó áron már hozzá lehet férni a legolcsóbb almás tablethez. A legmagasabb árat pedig a Surface-nél találjuk, ahol az 500 dolláros induló ár egyáltalán nem nevezhető dömpingárnak, amivel a piacot le szeretné tarolni a redmondi gyártó. A teljes funkcionalitást ígérő, várhatóan januárban megjelenő Surface Windows 8-as tablet / laptop hibridje pedig még ennél is drágábbnak ígérkezik (hivatalos ára még nincs).

Persze a választásnál felmerülhetnek további szempontok is, mint amilyen a kiegészítők hozzáférhetősége, a háttértár mérete, a kamera megléte és minősége, vagy, hogy csupán wifis vagy mobil nettel is rendelkező modellről van-e szó. A legfontosabbak szerintem azonban a fentebb említettek. 

Pintér Robesz

2 Tovább

Táblagépek piaca 2011 tükrében

Táblagépek mindenhol a boltokban, a legolcsóbbaktól a nagy nevekig minden. Vásároljuk is őket rendesen, de kérdés az, hogy ennek a hullámnak majd mely eszközök látják a kárát?

Az év folyamán több kutatóintézettől is megjelentek mindenféle statisztikák és előrejelzések. A legérdekesebb adatok talán az NPD DisplaySearch-től és a Forrester-től jelentek meg. A korábbi jövendölések ugyanis arról szóltak, hogy a táblagépek majd megeszik az hordozható gépek piacát. Ezzel szemben mind a Forrester és az NPD is azt jósolta, hogy ugyan lesz valamennyi hatása a táblagépek megjelenésének erre a szegmensre, de azért nem akkora.

A most megjelent legutóbbi adatok ezt a jövendölést támasztották alá, ugyanis míg a táblagépek a teljes hordozható gépek piacából több, mint 72 millió eladott példánnyal a részesedésük meghaladták a teljes mobil számítástechnikai piac 25%-át. De vajon melyik mobil gép kárára? A hagyományos notebook-okból 187 millió darab fogyott, ami ugyan némileg elmarad a 188 milliós előrejelzéstől, de a 2010-es évhez képest ez még mindig 12%-os növekedést jelent. Sőt az igazán érdekes az volt, ami az NPD adataiból derült ki, hogy a táblagép vásárlók nagyobb arányban vettek PC-t is a táblagép mellé. A két eszköz piaci részesedése valamikor 2017 körülre fog beállni arra a szintre, amikor is egyenlő arányban fognak osztozni a piacon.

Ez utóbbi adat azért teljes érthető, hiszen a táblagép elsődlegesen tartalomfogyasztásra és szórakoztatásra lett kitalálva. Tartalom előállításra, dokumentumok készítésére a hagyományosabb eszközök sokkal alkalmasabbak. De akkor miért vesznek az emberek ilyen eszközöket ilyen arányban és mit fogyasztanak ezeken az eszközökön? A táblagépek tulajdonosainak jó egyharmada elsősorban videó tartalmakat fogyaszt az eszközön, a hagyományos böngészés, levelezés, chat, játék és közösségi alkalmazások mellet. Ami még megdöbbentőbb, hogy a tulajdonosoknak mintegy 82%-a csak otthon használja az eszközt, a TV előtt, a konyhában, az ágyban és a mellékhelységben. A használók 62%-a csak este szokta használni a táblagépet.

Ez utóbbi adatok azt vetítik előre, hogy a már korábban jelzett streaming médiafogyasztás eszköze bizony itt van. Ennek a kábelszolgáltatók és hagyományos tévécsatornák látják majd a legnagyobb kárát. A reklámköltés pedig arra a platformra fog átterelődni, ahol az emberek a legértékesebb idősávban töltik az idejüket. Márpedig úgy tűnik, hogy a táblagépek komolyan versenyeznek a prime-time-ért. Nem véletlen, hogy a két nagy platform - az Apple és Android - mellé megjelenik egy harmadik a Kindle Fire az Amazontól. Ez utóbbi a szakmától nem kapott valami lelkes fogadtatást, mivel képességeiben elmarad a Samsung Galaxy és iPad párostól. A felhasználók ezzel szemben zabálják az eszközt és vele együtt a tartalmat Jeff Bezos (az Amazon.com tulajdonosa) legnagyobb örömére.

Képzavaros jóslat: 2012 táblagépe a tartalom lesz.

0 Tovább

Divatok és nevek a számítógéptípusok között

Hagyományosan az egyik leggyakrabban használt számítástechnikai kifejezés a PC (personal computer 'személyi számítógép') volt, amellyel a laikus felhasználók az otthoni, illetve a kis irodai mikroszámítógépeket nevezték meg. Manapság viszont már ez is változóban van, hisz az Apple gépei és legújabban a táblagépek is egyre gyakoribbak. Azt is vegyük észre, hogy a 21. század mikroszámítógépei egyre mobilabbak, ezért könnyen magunkkal vihetjük őket, így könnyen divattermékké válhatnak. Ennek pedig van nyelvi vonatkozása is, hiszen a számítógéptípusok nevei közül néhány már divatkifejezéssé vált.

A mikroszámítógépeknek hagyományosan két főbb típusa terjedt el, és így ezeket használtuk gyakran az informatikai nyelvben: a PC és a Macintosh, ez utóbbit szokták röviden Mac formában is használni. Ám a 21. század első évtizedében fokozatosan elterjedtek az ultramobil eszközök, és ezek között is elsősorban a netbookok és a táblagépek.

 

Image: Arvind Balaraman / FreeDigitalPhotos.net

 

Meg kell jegyezni, hogy korábban a PC-t használták a Macintoshra is, sőt a Commodore, a Sinclair és más mikroszámítógépekre is, de a kategóriamegnevezésből a PC egyre inkább az úgynevezett 'IBM-kompatibilis számítógép' szinonimájává vált. Olyannyira igaz ez, hogy a 2000-es években is sok esetben a PC-kategória részének tekintik a Macintosh-gépeket, pedig ezek már egyértelműen külön kategóriát alkotnak. A PC betűszó követi az angolos, csupa nagybetűs írásmódot, míg a Mac egy tulajdonnév (a Macintosh) rövidítése, így csak a kezdőbetűje nagy.

Érdemes összefoglalni az otthoni használatra szánt számítógép-kategóriák típusait. A sort az IBM PC nyitja, 1981-ben kezdték el gyártani, ezek voltaképpen asztali (desktop) gépek voltak. Röviddel ezután, 1984-ben jelentek meg a piacon a szintén személyi (tehát nem ipari, kutatási) használatra szánt Macintosh gépek. Ezek a gépek tehát alapvető kategóriát alkottak, így a megnevezésük is népszerű, divatkifejezéssé vált. Ma már senki nem keveri össze a PC-t és a Macintosht, mert ez utóbbiak nagyon népszerűvé váltak.

 

Image: Idea go / FreeDigitalPhotos.net

 

A hordozható számítógépek koncepciója ugyan már az 1970-es években megszületett, ám csak az 1980-as években jelentek meg a mai laptopokhoz hasonló eszközök, de a hétköznapi használatban csak az 1990-es évektől terjedtek el, szintúgy a 2000-es évekre már a laptop szinonimájává váló notebookok. Kisméretű, zsebben, tenyérben elférő gépek, a palm PC-k, a palmtopok, illetve a handheld PC kategóriáját 1989-ben indították útjára, és a hasonló kategóriájú zsebgépet, a PDA-t (personal digital assistant) 1992 januárjában dobta piacra az Apple. Az utóbbiak viszont már kezdenek véglegesen eltűnni a közhasználatból, így a szókincsben is a háttérbe szorultak.

 

Image: Nutdanai Apikhomboonwaroot / FreeDigitalPhotos.net

 

A szintén hordozható, jó multimédiás képességű, kihajtható kijelzőjű, kézírást is felismerő tábla PC (angolul tablet PC) koncepcióját 2001-ben jelentette be a Microsoft, és a 2010-es év februárjának a nagy újdonsága az Apple iPad-je ezt a kategóriát újította meg. Különösen érdekes nyelvhasználati zavar tapasztalható a táblagépek megnevezésében, mert nem ritka, hogy ezeket az eszközöket tábla PC-nek nevezik, ám tudhatjuk, hogy a 2010. évtől kezdve gombamód szaporodó táblagépek már nem a Microsoft-féle tábla PC kategóriájába tartoznak, hanem inkább az Apple táblagépének a kategóriájába, így pontosabb a táblagép elnevezés.

2006 februárjában jelent meg és nagy ütemben fejlődött az új PC-kategória, az UMPC (ultra mobile PC), amely voltaképpen a laptop és a PDA, palm PC közötti kategória, amely kiemelkedő internetezési képességekkel, és kis méreteivel hozott újdonságot. Az UMPC kategóriájában számos alváltozat jelent meg a 2007-es, 2008-as években: az összefoglaló kategórianévként használatos MID (mobile internet device) és a netbook kategória (amelynek a legendás, divatteremtő modellje a 2007-ben debütált ASUS-féle EeePC). A netbookok népszerűségének köszönhetően fejlesztették ki 2008-ra a hagyományos desktop gépek és a netbookok képességeit ötvöző nettop kategóriát. Ám mindezek közül is a netbook lett a legnépszerűbb divatkifejezés, de ahogy a 2011. év trendjeit megfigyelhetjük, a netbookok szerepét folyamatosan kezdik átvenni a táblagépek, így a netbook kifejezés is egyre inkább háttérbe szorul, az aktuális trendet a táblagép kifejezés vezeti 2011 nyarán.

 

Bódi Zoltán

0 Tovább

Könyvolvasó vs. táblagép. Melyik a nyerő?

Vajon melyik a népszerűbb kütyü mostanság: a könyvolvasó vagy a tablet? Ez kiderül a Pew Internet legutolsó megkérdezéses felméréséből. Nem csak az adatok érdekesek, hanem a kirajzolódó trendek is.

A Pew Internet 2009 óta negyedévente készít piackutatást a könyvolvasók piacáról és 2010-től táblagépek elterjedtségéről is. Az eddigi felmérések eredményében nem volt semmi különleges, ám az utolsó két negyedév adatiból kirajzolódó trend már figyelemre méltó.

<A könyvolvasók és táblagépek elterjedtsége

Az lehet látni, hogy a könyvolvasók elterjedtsége sokkal gyorsabban bővült az elmúlt két negyedévben, mint a táblagépeké. A növekedés ilyen gyorsulása nehezen magyarázható kizárólak az új olvasók megjelenésével, hiszen a táblagépek piacára is beléptek az iPad mellé új szereplők, mint a Samsung és a Motorola.

Bár az elterjedtsége ezeknek a készülékeknek folyamatosan növekszik, de még így is sereghajtók a többi kütyühöz képest. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen új kategóriát teremtve nehéz egyből az élre törni a régebbi berendezésekkel szemben.

Kütyük elterjedtsége

Ha megnézzük kicsit közelebbről azokat a felhasználókat, akik legalább az egyik fajta készülékkel rendelkeznek, akkor láthatjuk, hogy a könyvolvasó tulajdonosoknak mintegy 20%-a rendelkezik táblagéppel. Míg a táblagép használók majdnem a felének van könyvolvasója. Ez azért is érdekes, hiszen a táblagépeken ugyanúgy van lehetőség az elektronikus könyvek olvasására, mégis a felhasználóknak majd a fele szükségét érzi egy könyvolvasó megvásárlásnak.

A könyvolvasók és táblagép használók csoportja

Ebből én azt a következtetést vonom le, hogy a könyvolvasó sokkal alkalmasabb eszköz a könyvek megjelenítésére és olvasására, mint akár a legjobb táblagép.

A könyvolvasó tulajdonosok demográfiai adatai tartogatnak meglepetéseket. Azt várnánk, hogy a könyvolvasót lényegesen több férfi vásárolja mint nő (ez a kütyüpiacra általában igaz). Most viszont azt látjuk, hogy a férfiak és a nők egyaránt kiveszik részüket ami a készülékvásárlást illeti. Ezzel szemben az igazság az, hogy mindkét nem egyformán kedveli ezt az eszközt.

Könyvolvasó tulajdonosok

A táblagépeknél viszont már kiütközik a nemek közötti eltérés. Sokkal több férfi kedveli ezeket az eszközöket, mint nő. Az életkor szerinti eloszlás összehasonlításakor pedig azt látjuk, hogy a fiatalabb korosztály körében nő dinamikusan a táblagép használat.

Táblagép tulajdonosoksok

Konklúzió

A két eszköz terjedése a magasabb jövedelmi sáv mellett a közepes jövedelmi zónában is egyre markánsabban jelenik meg. Ennek eredményeként valószínűleg még nagyobb ütemű növekedést fogunk látni az elkövetkezendő időkben. Annak ellenére, hogy a táblagépek piacán jóval erősebb a marketing, mint a könyvolvasó piacon, mégis ez utóbbi növekedési üteme sokkal nagyobb. Az én meglátásom szerint a könyvolvasók piaca inkább örvendetes módon bővül, szemben azokkal a véleményekkel melyek korábban napvilágot láttak itthon. A teljes lakosságra vonatkoztatott 12%-os elterjedtség és a növekedés üteme olyan mértékű amely joggal teheti optimistává a könyvolvasók és az elektronikus kiadványok forgalmazóit.

A táblagépek pedig a növekedés ellenére sem tudnak olyan mértékben terjedni, mint ahogy azt várnánk. Ha az adatokat nézzük akkor elsődlegesen a korosztályi megoszlásban vannak még kihasználatlan lehetőségek. A középkorú fizetőképes vásárlókat kéne valamivel megszólítani a gyártóknak, hogy növeljék az eladásokat. Ez egyelőre még várat magára és ha így marad, akkor a könyvolvasók megőrzik az előnyüket azzal együtt is, hogy a táblagépek amúgy jóval több feladat ellátására alkalmasak.

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek