Netidők Blogtársaság

A műsorban már korábban beszámoltunk, hogy a Facebook adatközpontot épít a svédországi Lulea városában.

A sarkkörhöz közeli településen fel is épült a világ egyik legnagyobb szerverbázisa.

Igazi zöld és zöldmezős beruházás: az energiát a közeli vízerőmű szolgáltatja, a szerverek hűtésére a hidek sarkvidéki levegőt fogták be, de még a szobák fűtésére is a szerverek melegét használják.

Nem szeretjük a sarkvidéket: hideg, fél évig sötét van, sokáig minden csupa hó és jég. Nem egy kellemes hely. Viszont cégek számára pont ez lehet ideális. Már nem csak a bányatársaságok és fakitermelők küzdenek meg az időjárás viszontagságaival.

Megindult az informatikai cégek északra húzódása. Pontosabban azoknak a cégeknek, amelyek óriási szerverparkokat üzemeltetnek: felhőszolgáltatok, közösségi oldalak, online játékok. De mi az oka az északra vándorlásnak? Ha a jó oldalát vesszük, akkor a környezetvédelem, ha a valós oldalát nézzük, akkor a pénz.

Az internet világának létezik egy olyan része, amely gyakorlatilag a rendszer motorjaként üzemel, de a hétköznapi emberek szeme elől rejtve marad: ezek a szerverparkok. Ez a terület az internethasználat bővülésével folyamatosan fejlődik, a Microsoft előrejelzése szerint a szerverparkok piaca 2020-ra a mai 50 milliárdról 78 milliárd dollárra nőhet.

A világ legnagyobb szerverparkja Chicagóban van, a Lakeside Technology Center nevű épületen belül 1,1 millió négyzetméter áll rendelkezésre a szerverek üzemeltetéséhez. Jól jellemzi az egység nagyságát, hogy egy 3 217 600 hektoliter méretű, különleges folyadékkal feltöltött tank gondoskodik a géptermek hűtéséről. Összehasonlításként hazánkban a Dataplex a piacvezető, ez egyben a Deutsche Telekom 64 európai szerverparkja közül a legnagyobb a kelet-közép-európaiak listáján. A létesítményben mintegy 14 400 négyzetméter terület áll a gépek rendelkezésére. Itt több mint 25 000 szerver üzemel.

Ma már a nethez van kötve az életünk, senki sem tolerálja, ha néhány órán keresztül nem elérhető kedvenc szolgáltatása. Ez a jövőben még „rosszabb” lesz, a kötödés a nap minden percét érinteni fogja. Ép ezért a szerverparkoknak a nap minden percében működtetni kell. A szerverparkok üzemeltetése nem egyszerű. Folyamatosan el kell látni árammal, hűteni kell azokat, az áramkiesést azonnal pótolni kell generátorokról, védeni kell természeti katasztrófáktól, bűnözőktől, terroristáktól. És mindehhez rengeteg áram kell.

A szerverparkok által fogyasztott rengeteg energia biztosítására számos különböző megoldással kísérleteznek az üzemeltetők, és a zöldmegoldások is egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak ebben. A szerverparkok elképesztő mennyiségű energiát fogyasztanak, ezért nem mindegy, hogy az mennyibe kerül, és hogy hogyan lehet csökkenteni a fogyasztást.

Nem mindegy, hogy mennyibe kerül az áram, ilyen nagy felvásárlók már egyedi árban állapodnak meg. Az áram ára függ az előállítás módjától, és a szállítási távolságtól. A nagyfogyasztók egyre szívesebben fordulnak a víz, a szél, és a geotermikus energia felé, mint olcsó és környezetbarát energia felé. Igyekeznek az energiatermelő helyekhez minél közelebb költözni, hogy az áramszállítás vesztesége minél kisebb legyen.

A szerverparkok legnagyobb fogyasztói a hűtőrendszerek, amelyek a szerverek által termelt hőt vonják el a gépektől. Éppen ebből következik, hogy minél hűvösebb a külső levegő, annál olcsóbb a termek hűtése.

Ez az oka szolgáltatók északra húzódásának. A világ legnagyobb forgalmú oldalának, a Facebook kiszolgálására éppen tavaly tavasszal készült el egy gigantikus szerverfarm. A központ a messzi és vadregényes Oregon államban kapott helyet. A Prinevilleben felépített központ 13 700 négyzetméter területű és a Facebook forgalmának felét elbírja.

Az északnyugati államra elsősorban a megfelelő klíma miatt esett a választás az oregoni helyszínre. Többnyire hideg és száraz a levegő, amely megfelelő a szerverek hűtéséhez, spórolni pedig ezen lehet igazán. A hideg levegő a szerverfarm házának tetején lép be, majd elkeverik a gépekből kiáramló meleg levegővel, amelyek egy szinttel lejjebb vannak. A hűvös levegő áthalad egy sor légszűrőn, páramentesítőn, ahol egy finom spray alkalmazásával beállítják a megfelelő hőmérsékleti és páratartalom-értéket, majd ezt a keveréket küldik vissza annak a teremnek a padlózatán keresztül, amelyben a szerverek vannak. A rendszer szépsége, hogy gyakorlatilag olyan, mintha szellőztetnénk, a levegő szabadon áramlik.

Már javában épül egy izlandi komplexum. A jelenleg is épülő adatparkot a közeli víz- és geotermikus erőművek látják majd el energiával, a hűtést pedig a hűvös helyi levegővel fogják megoldani. Így a számítástechnikai igények 100%-át képes megoldani megújuló energiából. Másrészről Izland épp az Egyesült Államok és Európa között helyezkedik el, vagyis ideális helyszínt biztosít olyan vállalatoknak, melyeknek mindkét kontinensen fontos az online jelenlét.

 A Facebook ősszel írt alá megállapodást új európai telephelyéről. A svédországi Luleå városának szélén felépítendő szerverpark mindössze száz kilométerre van az északi sarkkörtől és ugyanazért számít ideális helyszínnek: roppant hideg van. Az átlagos hőmérséklet mindössze 2 fok, ráadásul 1961 óta nem telt el úgy 24 óra, hogy 30 foknál melegebb legyen. Az áramot a helyi vízerőmű szolgáltatja, amelynek bőséges szabad kapacitása van az igények kielégítésére. Ráadásul a helyi elektromos hálózatok stabilan működnek, a nagyfeszültségű rendszerekben 1979 óta nem volt üzemzavar. Így minden adott a 11 futballpályányi szerverterem-komplexum építésére.

Toochee, a Galaktikus

A szerverek hatalmas mennyiségű áramot fogyasztanak, amelynek java része a hűtésre megy el. Ez az energia szinte mindig veszendőbe megy. D e a világválság egyik áldásos hatása, hogy megtanítja az embereket takarékoskodni. Ma már kész módszerek állnak rendelkezésre, hogy az eddig hulladékhőként távozó energiát visszaforgassák.

Három éve már beszéltem a műsorban arról, hogy a svájci GIB-Services nevű cég úgy döntött, nem hagyják kárba veszni az általuk üzemeltetett számtalan PC által kibocsátott hőt, hanem azt egy speciális csövön keresztül elvezetik a pár tíz méterre található uszodába, és azzal melegítik fel a medencében lévő vizet, sőt a helyiséget is így fűtik. Az a számítógépközpont annyi hőt termel, hogy azzal akár 80 kisebb lakást lehetne fűteni.

Most a finnek követték a példát. Helsinki ékessége az Uszpenszkij-katedrális. A legtöbben azonban nem tudnak arról, hogy hét méter mélyen egy régi, sokáig használaton kívül álló  bunker található. Az a 300 négyzetméteres, igen biztonságos termet az egyik finn IT-cég szerverteremnek rendezte be. A dolog érdekessége, hogy a beruházást környezetvédelmi szempontok figyelembevételével végezték, ezért a szerverek hőjét a katedrális fűtésére használják fel. A technológia révén  a szerverek hőjének 70 százaléka újrahasznosítható.

A beruházás nem csak a szükséges hatósági engedélyeket szerezte be, de még klerikális jóváhagyással is bír: Helsinki püspöke megáldotta.

Toochee, a galaktikus