Netidők Blogtársaság

A tízéves Facebook változásokat indított el a társas kapcsolatokban, a társadalmi kommunikációban, az életmódban, a médiában és a tájékozódásban. Mindebből nyilvánvaló, hogy a nyelvben is változásokat kellett elindítania a legnagyobb közösségi hálózatnak, hiszen az előbb felsorolt területeket a nyelv köti össze, a kommunikáció elképzelhetetlen nyelv nélkül.

A Mashable 2014. január végén közölt egy cikket, amely felsorolja azt a tíz szót, ami az angol nyelvben változást indított el, tehát ezek a kifejezések új funkciókat töltenek be az angol nyelvű kommunikációban. Amellett, hogy én felsorolom a Mashable tíz szavát, megpróbálom mellettük felsorolni a magyar párhuzamokat is.

Facebook official: ’valakinek az olyan fajta romantikus kapcsolatát jelzik ezzel a szerkezettel, amely a Facebook nyilvánosságának a hatására szilárdult meg’

Magyar változata kb.: Facebook nyilvános

Pl.: Ha Facebook nyilvánossá tesszük, az talán segít rajta.

Friend (ige – és eben éppen ez az érdekes): ’barátként megjelölni egy másik Facebook felhasználót’, ’digitálisan barátkozni’

Az biztos, hogy a közösségi hálózatokon a digitális, virtuális térben kicsit másképp, lazábban értelmezzük a barátság fogalmát, könnyebben szerezzük és könnyebben is veszítjük el a barátainkat. A térbeli valóságban, a hagyományos értelmezés szerint a barátság nagyon mély emberi érzelem, amely tartós és rendszeres, intenzív kapcsolatot igényel.

Magyar változata: barátkozik, esetleg Facebook-barátkozik.

Pl.: Nem akarok barátkozni Janival, bár ő tényleg a barátom, ám nem szeretném, ha tudná, hogy Justin Bieber-rajongó vagyok.

Like: Ez az a szó, amelyet tényleg nem kell bemutatni senkinek, a lájkolás forma a magyar nyelvben is erős változást indított el. Speciális jelentésköre egyértelműen a közösségi oldalakhoz kapcsolódik.

Poke: ’megbökni valakit’, ’egyszerű figyelmeztetést küldeni valakinek’

Ez a funkció szerintem alig használatos, számomra teljesen értelmetlen. Inkább nyitok egy csevegést valakivel, mert ha megbököm, és reagál, úgy is csevegés lesz belőle!

Magyar változat: megbök.

Pro Pic: ’profilkép’ (ez egyben a magyar változat is).

Az angolban a profil lerövidült pro alakra, de magyarul megtartjuk a teljes formát. A profilkép egy műfajt, egy stílust indított útjára, amelyet az alábbi példamondat jól magyaráz.

Pl.: Szerintem ez igazi profilképnek való, de én mégsem raknám ki a helyedben, mert törvénybe ütköző cselekedet lenne.

Stalk: ’túl mélyen kutakodni valakinek a Facebook posztjai és képei közt, függetlenül attól, hogy mennyire vagyunk közeli viszonyban az illetővel’

Az angol facebookos nyelvben a cserkészés, kutakodás (stalk) gyakran használatos, hisz ez egy Facebook magatartás típus is. A nyilvánosságra hozott személyes információk kifejezetten vonzzák a kutakodásra hajlamos embereket.

Magyarul: becserkészni, kutakodni-

Tag: ’valakinek a profilját belinkelni, hozzákapcsolni egy képhez, poszthoz vagy kommenthez’

A személyes kapcsolatokat a közösségi hálózatokon keresztül már egyes személyek szöveges említésekor vagy képi megjelenítésekor is meg tudjuk közvetlenül jeleníteni. Ezzel az említéskor egy valóságos hiperlinken keresztül az idézett személy (illetve annak profil oldala) közvetlenül is megjelenik.

Magyarul: teggel.

Unfrined ’eltávolítani valakit a Facebook-barátaink közül’

Magyar megfelelője nincs, így csak a Mashable angol példamondatát idézhetem.

I unfriended you because your frequent statuses about how you miss the beach upset me.

Unlike ’visszavonni valakitől a korábban megadott lájkot úgy, hogy ismételten megnyomjuk a lájk gombot’

Magyar változata nincs, hisz még a lájkolás formát sem fogadta el minden nyelvváltozat. Az *unlájkolás még nem terjedt el.

Wall: ’az a nyilvános felület a közösségi hálón, amelyen a saját posztjaink, illetve az ismerőseink velünk megosztott posztjai megjelennek’

A fal egyértelműen újabb jelentést vet fel, és ez a jelentéskör jól mutatja, hogy a közösségi oldalak kognitív környezete a faliújsághoz kapcsolódik, amelyre mi is és az ismerőseink is kitehetnek szövegeket, képeket, egyéb anyagokat.

Magyarul: fal.

Bódi Zoltán 

Érdekes kérdést vetett fel a What if a héten: vajon mikor lesz több holt emberhez tartozó profil a Facebookon, mint elő, vagyis mikor válik az a „Holtak könyvévé”?

A héten több hír is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy az amerikai fiatalok elfordulnak a Facebook-tól és a Twitter lett a körükben a legfontosabb közösségi oldal, illetve feljövőben vannak az alternatív közösségi szolgáltatások, mint amilyen például az Instagram. Ennek ellenére is igaz azonban, hogy a Facebook elsősorban a fiatalabbak körében népszerű szerte a világon, így az átlag életkor igen alacsony az oldalon. A What if becslése szerint jelenleg 10-20 millió közé tehető azoknak az embereknek a száma, akik profiljuk létrehozása óta már elhunytak.

Mivel a fiatalok - vagy egy jelentős részük - láthatóan elfordul az oldaltól, növekszik az átlagéletkor és ezzel párhuzamosan emelkedik a Facebook használók körében a halandósági ráta. Annak eldöntéséhez, hogy vajon mikor lesz több holt lélek a Facebook-on, mint élő, azonban azt is kellene tudni, hogy hogyan alakul a Facebook népszerűsége a jövőben a fiatalok körében. Ha ugyanis világszerte csatlakoznak a Facebook-hoz, akkor előfordulhat, hogy a világ népességének növekedésével – és az internet terjedésével (amit a Facebook is támogat újabban) – párhuzamosan nagyon sokáig növekedhet még a Facebook mérete. Persze az is kérdés, hogy vajon milyen policy-t határoz meg az oldal a holtakhoz tartozó profilokkal, ha azok mennyisége növekszik az oldalon.

A What if számítása szerint több szcenárió képzelhető el, az egyik szerint a 2060-as évek lehet a fordulópont, egy másik szerint csak a 2100-as években jöhet el a vizsgált „átfordulás”.

A lényeg azonban az, hogy ahhoz, hogy ez a kérdés még releváns lehessen 50 év (vagy akár csak 5 év) múlva, akkor még léteznie kell a Facebook-nak. A kérdés ugyanis azt feltételezi, hogy semmilyen innováció nem fogja zárójelbe tenni és meghaladni a közösségi média mostani üdvöskéjét – vagy másképpen fogalmazva, a Facebook folyamatosan képes lesz megújulni és velünk maradni. Meglátjuk – legalábbis reméljük megéljük.

Pintér Robesz

Különös problémával kellett szembesülniük az igazságügyi szerveknek az Egyesült Államokban. A Kaliforniai Büntetési és Rehabilitációs Hivatal egy tavalyi incidens nyomán figyelt fel a problémára, hogy az elítéltek a közösségi online médiumon keresztül újabb bűncselekményeket követhetnek el, illetve zaklathatják korábbi áldozataikat. Tavaly egy gyermekek zaklatásáért elítélt férfi felkutatta korábbi áldozatát a Myspace-en és a Facebookon. Az áldozat édesanyja olyan rajzokat kapott, amelyek 17 éves lányát ábrázolták, és pontosan tükrözték a lány hajviseletét és kedvenc ruhamárkáit. A nyomozás során kiderült, hogy az elítélt mobillal fért hozzá a lány online fotóihoz.

Bár a raboknál nem lehet mobiltelefon, 2006 óta élesen megugrott a börtönbe becsempészett mobilok száma. A börtönőrök csak az utóbbi fél évben több mint hétezer telefont koboztak el az elítéltektől.

Nem facebookozhatnak többé a kaliforniai elítéltek. Az állam büntetés-végrehajtási hivatala a közösségi hálóval szövetkezett a rabok letiltására. A CDCR felvette a kapcsolatot a Facebook biztonsági szakembereivel annak megoldására, hogy börtönbüntetése letöltése alatt egyetlen elítélt se használhassa a Facebookot. A törvények ugyanis nem tiltják, hogy egy elítélt megtarthassa Facebook-profilját, amelyet még börtönbüntetése előtt készített. A Facebook a CDCR kérésére törli az érintett profilokat.

A probléma nem egyedi. Szintén a múlt évben a brit igazságügyi minisztérium kérésére a Facebook eltávolította harminc börtönben ülő rab profilját a közösségi oldalról. A bűncselekmények áldozatai panaszkodtak, hogy a rabok az interneten fenyegetik őket, vagy a facebookon. "Leütöttek, de még nem ütöttek ki" - írta a Facebookon egy férfi, aki egy 16 éves fiú meggyilkolásáért ül börtönben. Hozzátette, hogy szeretne egy távirányítót, amellyel elhallgattathatna vagy kitörölhetne embereket, ha kell. Egy másik rab állítólag azzal hencegett, hogy alig várja, hogy szabadulása után belenézhessen bizonyos emberek szemébe és lássa a félelmet.

Kérdéses, hogy ez megoldást jelent-e a problémára, hiszen ezek a bűnözők újra regisztrálhatnak, akár saját, akár álnév alatt is. De ezeket az identitásokat is fel lehet fedezni, ha újra zaklatják áldozataikat. Ráadásul nem fogja megérni számukra, hogy ily módon leplezzék le magukat, hiszen csak arra hívják fel a figyelmet, hogy mobilt rejtegetnek a börtönben.

Toochee, a Galaktikus

A virtuális lábnyommal, a felhasználói profilunkkal kommunikációs magatartásunkat, nyelvhasználatunkat is kiadjuk. Ráadásul, ha ezt a közösségi oldalakon tesszük, akkor jellemzően ez összeköthető az identitásunkkal is. Ez a nyelvészeti kutatásokban új perspektívát nyit, hiszen hagyományosan az egyéni nyelvhasználat (idiolektus) nagyon nehezen és lassan kutatható terület volt a nyelvtudományban, hiszen senki sem adja ki szívesen a személyes levelezését kutatási célokra.

A közösségi szolgáltatások megjelenésével viszont ez a lehetőség soha nem látott mértékben gyorsult fel. Önként közölt adatokkal, torzításmentesen, pontos, személyes nyelvi adatokat közölnek nagy felhasználói tömegek. Ezzel nagyon könnyen lehet megfelelő statisztikai mintavételezéssel fölrajzolni, megalkotni egy személy vagy egy csoport nyelvhasználatának, idiolektusának, dialektusának a szabályait, jellemzőit. Például meg lehet figyelni a sajátos kötőszóhasználatot, a jellegzetes frazeológiahasználatot, a spontán szerkesztési szabályokat, mondatszerkesztési módokat (használ-e alárendeléseket, és ha igen, milyet), jól feltérképezhető az egyénre jellemző szóhasználat, a nyelvi reakciók, az emocionális tartalom kifejezése és a jellegzetes helyesírási hibák is.

Image: Idea go / FreeDigitalPhotos.net

A nyelvi profil megalkotásával egy személy pszichikai képét, jellemvonásait, szociális, kulturális képét is nagyon pontosan föl lehet vázolni, és ez nem is elsősorban a kutatásban, hanem a bűnüldözésben vagy a bűnelkövetésben játszik fontos szerepet.

A kutatás számára a nyelvi profilalkotásnak, a tömegessége és a torzításmentessége miatt van jelentősége, hisz ezekkel a befolyásmentesen közölt adatokkal könnyen lehet vizsgálni a nyelvi attitűdöt (a presztízsviszonyokat, a szabályok érvényességi körét), a nyelvi változásokat, azok terjedési sebességét, hatókörét.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség