Netidők Blogtársaság

Vajon miért vagyok így belelkesedve szinte mindentől ami az Ubuntu körül történik? Elmesélem. Mark Shuttleworth, az Ubuntu projekt atyja különleges figura. Pontosan olyan, mint Steve Jobs. Van víziója arról, hogy egy általános operációs rendszernek milyennek kell lenni. Van olyan vezetői képessége, amivel a vízió mögé hadsereget tud állítani. Mániákus, a szó legjobb értelmében.

Két évvel ezelőtt, mikor először megfogalmazta a fejlesztői konferencián, hogy a cél a Apple lekőrözése a felhasználói élményben, akkor nagyon sokan mosolyogtak. Ma már aki megnéz egy modern Ubuntu disztribúciót, az látja, hogy ez többé-kevésbé sikerült. A fejlesztés ráadásul nem állt meg, a következő verziótól, már nem a felzárkózás a cél, hanem a saját innovatív ötletek beépítése, melyek egyszerre szolgálják a könnyebb használhatóságot és az új készülékek támogatását.

Amitől még inkább érdekes az Ubuntu fejlődése az az, hogy most már a szolgáltatások egész tárháza is kiépült a rendszer köré, amelyeknek az igénybevétele, nem feltétlenül kötődik szorosan az Ubuntu használatához. Nézzük meg, hogyan is épül fel ez a birodalom.

Ubuntu One

Ez a szolgáltatás leginkább, a sokak által kedvelt DropBox-ra hasonlít, de csak a felületes szemlélőnek. Itt is rendelkezésre áll ugyanis egy 2GB-os tárhely, a faék egyszerűségű szinkronizálással. Viszont itt még meg van fűszerezve azzal is, hogy nem csak a fájljainkat tudjuk kirakni a felhőbe, de a levelező, jegyzetelő alkalmazásaink és a böngészőnk elmentett könyvjelzői is mentésre kerülnek. Ha a 2GB-os hely kevésnek bizonyul, akkor havi előfizetési díj ellenében plusz tárhely vásárolható.

Ubuntu One Music Store

Az Ubuntu zeneáruháza, egy az egyben az iTunes megfelelője, melyet a Rhytmbox nevű médialejátszó segítségével vehetünk igénybe a legkönnyebben. Fontos tudni, hogy az itt megvásárolt zenék az Ubuntu One tárhelyre kerülnek mentésre. Így könnyen szinkronizálhatjuk azt minden olyan eszközzel, amelyik kapcsolódik az tárhelyhez. Azért sem kell aggódni, hogy a megvásárolt zenék, esetleg nem férnek bele rendelkezésre álló online tárhelybe. Ilyen esetben a zeneboltból letöltött zenék akkor is mentésre kerülnek, ha egyébként ezzel meghaladjuk a kvótánkat. Amíg nem mentettük, le addig nem tudunk új fájlt hozzáadni a tárhelyhez, de plusz költséget nem jelent nekünk.

Ubuntu One Mobile

Havi díj ellenében a mobil eszközeinket is használhatjuk. A legfontosabb szolgáltatás talán a tárolt névjegyek folyamatos szinkronizálása a felhőben lévő tárhellyel. Kényelmi szolgáltatásként a felhőben tárolt zenéinket, akár azok letöltése nélkül is folyamatosan hallgathatjuk a mobil eszközünkön. Hamarosan a mobil eszközökkel készült fényképek is egyből szinkronizálásra kerülnek a háttérben.

Ubuntu Szoftverközpont

Ennek a megfelelője az AppStore. Ezen keresztül egy gombnyomással installálható minden olyan program, amire szükségünk van, az operációs rendszer használatához. Itt nem csak a népszerű nyílt forráskódú és ingyenes programok telepítésére nyílik lehetőség, de a fejlesztők fizetős alkalmazások terjesztésére is lehetőséget kapnak. Ezen felül a nyílt forráskódú fejlesztések közvetlen támogatására is van mód.

Konklúzió

Ezekkel a szolgáltatásokkal válik teljessé az a rendszer, amit eddig csak az Apple volt képes kínálni, így az asztali operációs rendszerek területén az Apple kihívója lehet. A tablet készülékek piacán pedig, az Apple és az Android rendszerekre egyszerre kínál alternatívát. Mivel az Ubuntu One szolgáltatások minden operációs rendszeren elérhetőek, így azok várhatóan nem csak az Ubuntu felhasználók körében lesznek népszerűek.

További elérhetőségek:

Ugye neked is van kedvenc opensource alkalmazásod? Az új 11.04-es Ubuntu Szoftverközpontján keresztül nem csak telepítheted egy kattintással azokat, de a fejlesztőnek is lehet küldeni támogatást. Mark Shuttleworth, a Canonical elnöke annak a reményének adott hangot, hogy sikerül egy pezsgő és egészséges támogatási rendszert a fejlesztőknek biztosítani. Szerintem sok fejlesztő hasolóan reménykedik ebben. Az ötlet azért sem teljesen őrültség, mert már most is sokan fizetnek ezért a nyílt forráskódot fejlesztőknek, hogy egy-egy funkcionalitás, ami a felhasználónak égetően fontos, az minél előbb bekerüljön az alkalmazásba.

Érdekes látni, ahogy az Ubuntu fejlesztését végző Canonical mennyire építi ki azt a rendszert, amely már nem csak az operációs rendszerről szól, hanem azon keresztül a könnyen elérhető de jövedelmező szolgáltatásokról is. Szerintem egy második Apple épül, ahol csak az igénybe vett plusz szolgáltatásokért kell majd fizetni, mégpedig olyan árat, ami megfizethető lesz mindenkinek.

Az új Ubuntu megint egy csomó újdonsággal rukkolt elő, köztük az érintőképernyővel ellátott eszközökhöz kifejlesztett uTouch érintő technológiával. Ezt legjobban a szintén e verzióban debütáló Unity kezelőfelülettel lehet kihasználni. Ezek az Ubuntu Netbook Edition-ben már elérhetőek és merőben új felhasználói élményt nyújtanak.

Az új felület nagy kezelőgombjai szinte kívánják az érintést, mint őzike a friss forrásvizet. Nekünk felhasználóknak pedig egy remekül használható felülettel hálálják meg a simogatást és böködést, ahogy ez a videón is jól látszik.

Persze a gesztusok és a többujjas érzékelés ma már nem extra lehetőség, hanem a kötelezően teljesítendő feladatok közé tartozik. A uTouch technológia ehhez egy egységes kommunikációs interfészt kínál a programok számára, ami pedig a fejlesztők dolgát könnyíti meg.

A Unity felület pedig egy teljesen új koncepcióra épül, szem előtt tartva, hogy az érintőképernyős eszközök kijelzője általában kisebb mint a hagyományos hordozható számítógépeké. Ezért száműzték a képernyőről a státusz sort és a programok vezérlését inkább egy függőleges szalagra helyezték oldalt. Ezzel az amúgy sem túl nagy kijelzőkön több hely marad az alkalmazások számára. Osztom Mark Shuttleworth vízióját abban, hogy ez egy újabb lépés a még jobb felhasználói élmény felé. Mint minden újdonság, így ez is megosztja a jelenlegi felhasználók táborát. Viszont nincsen kétségem afelől, hogy a kezdeti ellenállás után, ezzel az újdonsággal még több hívet szerez magának az operációs rendszer.

A következő 11.04-es kiadásban még több újdonsággal fog jelentkezni a Canonical. Remélem, hogy elegendő gyártó is akad, amelynek az eszközei kihasználják ezeket az új lehetőségeket.

További elérhetőségek:

Egy igazi drágakövet leltem. Egy nagyon dekoratív megjelenésű natív Twitter klienst Linuxra és Windowsra, ami a Hotot névre hallgat. Annak ellenére, hogy a fejlesztők szerint a program még nem stabil verzió vagy végleges, szerintem teljesen jól használható. A felhasználói felület nagyon kényelmesre sikeredett. A használata teljesen magától értetődő, minden kézre - akarom mondani egérre áll.

Mivel én Ubuntu-t használok ezért a telepítést ehhez az operációs rendszerhez írom le (más rendszerekhez a telepítési útmutatót lásd a Hotot honlapján). Először is engedélyezni kell a megfelelő PPA tárhelyet ahonnan a rendszer telepíteni tudja a programot. Majd pedig a telepítést a jól ismert apt-get install... paranccsal tudjuk elvégezni a terminál ablakból:

sudo add-apt-repository ppa:hotot-team
sudo apt-get update && sudo apt-get install hotot

Windows 7 felhaszálók is örülhetnek mert innen letölthető erre az operációs rendszerre is a program.

A telepítést követően be kell állítani a felhasználói fiókunkat amivel a Twitter-t használjuk. Ó! Említettem, hogy nem csak egy fiókot tud kezelni és azt, hogy az identi.ca szolgáltatáshoz is használható? A mezítlábas Twitter üzenetek mellett kezeli az ahhoz kapcsolódó képmegosztást is a pic.ly valamint a twitpic szolgáltatásokon keresztül. A gyönyörű és könnyen kezelhető alkalmazásról használat közben nagyon hamar kiderül, hogy igazából ez egy nyolc danos fekete öves versenyző a mikroblog alkalmazások között.

Figyelmeztetés! Ha kipróbálod nehéz lesz róla leszokni!