Netidők Blogtársaság

Egy izgalmas cikkre hívták fel a napokban a figyelmemet. Az írás célja, hogy bemutassa az olvasóknak azokat a(z alantas) trükköket, amelyekkel a cikkek írói elérik, hogy rákattintsunk a tartalmukra az interneten, sőt, el is olvassuk azokat, még akkor is, ha nincs semmi hasznos bennük számunkra.

Miután végigolvastam a bejegyzést, rájöttem, hogy valójában nem is az olvasóknak szól, hanem az íróknak, miközben cinkos módon összekacsint velük. Ráadásul maga a cikk is él minden általa bemutatott trükkel. Ügyes.

Röviden, mit csináljunk, ha szeretnénk egy minél több olvasót vonzó blogposztot írni? Íme, a 8 trükk:

1. Jól meg kell magyarázni valamit. Ha már a poszt címében az szerepel, hogy „hogyan”, „miért”… nagyobb valószínűséggel kattintanak rá és olvassák el azt. (Csak tessék megnézni ennek a bejegyzésnek a címét. Na, ugye! Működik.
2. Kérdezni kell. A kérdések kíváncsiságot keltenek. (Megint kénytelen vagyok visszautalni a bejegyzés címére.)
3. Adjunk hozzá egy számot. Az olvasók szeretik a listákat. (És megint csak a cím.)
4. Ígérjük le a csillagot az égről. Ha azt ígérjük, hogy valaki tuti sikeres lesz attól, amit kínálunk neki, könnyebben adja a fejét az olvasásra. (Ígérem, utoljára említem a bejegyzés címét.)
5. Legyünk negatívak. Egy ízes káromkodás is megteszi a címben, aztán a tartalomban. Erre a szintre már én sem aljasodtam le. De megtehettem volna, a fenébe is, ha bátrabb vagyok!
6. Fokozzuk a tempót és adjunk hozzá felesleges mellékneveket. A legeslegrégebbi trükkök egyike, de az emberek szeretik a fokozást.
7. Hivatkozzunk (szak)tekintélyre! Lehet szakértő, vezető, vagy akár celeb. A lényeg, hogy legyen, aki felnéz rá. Sőt, a legjobb, ha a tudományt hívjuk segítségül. És akkor adjunk hozzá számot is (3-as pont)! Például egy jó címmel 80%-kal valószínűbb, hogy ugyanazt a cikket végigolvassák az olvasók.
8. Kombináljuk az előző hét pontot! Az az igazság, hogy külön-kölön minden pont szánalmasan átlátszó. Együtt vagy megfelelően kombinálva viszont védtelen velük szemben az olvasó.

Persze akár vissza is fordíthatjuk a dolgot az írók nyelvéről az olvasóéra: kedves olvasó, ha rendszeresen ezeket a trükköket látja egy blogon, portálon, újságban, akkor biztosan tudhatja, hogy csak a forgalomszámláló pörgetésére használják. Ettől még élvezheti, amit olvas, de ugye milyen jó érzés, hogy nem tudják az orránál fogva vezetni?

Pintér Robesz

Tömegközlekedési eszközökön utazva 2013-ban már egyáltalán nem ritkaság, amikor egy utas előveszi az elektronikus könyvek olvasására alkalmas eszközét. A minap épp láttam egy ilyet valaki kezében, és elgondolkodtam, hogy mi is a neve ennek a használati tárgynak.

Több változat is közhasználatban van, és a helyesírásuk is némiképpen bizonytalan: elektronikus könyvolvasó (vagy elektronikuskönyv-olvasó), e-könyvolvasó (vagy e-könyv olvasó,  e-könyv-olvasó), e-book olvasó, e-book reader, leginkább ezek a változatok fordulnak elő.

A szószerkezet teljes formája az elektronikus könyv olvasó, vagyis olyan eszköz, amely az elektronikus könyvek olvasására való. A szerkezet alapja az elektronikus könyv, és értelmezés kérdése, hogy az utótag pontosan mire vonatkozik: a könyvre vagy az elektronikus könyvre. Ha csak a könyvre, akkor a könyvvel egybeírjuk: könyvolvasó, és az előtag – az elektronikus – utal a teljes utótagra – a könyvolvasóra –, tehát ez egy elektronikus könyvolvasó.

Vélhetően nem pontosan erről van szó, hanem egy olyan eszközről, amely elektronikus könyvek olvasására szolgál. Ilyekor lép életbe a helyesírásunk egyik mozgószabálya (139/b), miszerint ha egy egyébként különírt szószerkezethez (elektronikus könyv) olyan utótag járul, amely az egész szerkezetre vonatkozik (olvasó), akkor az alakulat egyébként különírt elemeit egybeírjuk, és az utótagot kötőjellel kapcsoljuk (elektronikuskönyv-olvasó). Igen ám, de ennek az alakulatnak az írásképe kifejezetten csúnya. Ha pedig ez így van, akkor el kell kerülni vagy körül kell írni. Ezt azonban ebben az esetben nem lehet.

A probléma látszólag megoldható úgy, hogy az egyébként is hosszadalmas elektronikus könyv szerkezet helyett a közhasználatúként elfogadott, rövid e-könyv formát használjuk. Ehhez az egyik gyakorlat szerint külön írjuk az utótagot: e-könyv olvasó. Ám a helyesírási szabályzat szerint egybeírva (e-könyvolvasó) vagy két kötőjellel (e-könyv-olvasó) írott alakokat tudunk megmagyarázni. Megfelelőbb az e-könyv-olvasó, hiszen a kötőjeles előtaghoz mindkét tagra vonatkozó utótag kapcsolódik, és ilyenkor a szabályzatunk kötőjellel kívánja jelezni ezt az összeforrottabb viszonyt.

A vegyes, angol-magyar szerkezeteket nem támogatom, mert szerintem stílustalanok (e-book-olvasó), de ez ízlés, stílus kérdése, vitatkozni nem érdemes rajta.

A kiejtésről meg kell jegyezni, hogy a magyaros alakban az e- előtagot [e] módon kell kiejteni [e könyv], míg az angolos formát [í] módon [í buk ríder].

Ötletes módon egyre gyakrabban fordul elő, hogy ezt az eszközt a legnépszerűbb típusáról, az Amazon Kindljéről nevezik el, tehát a márkanévből köznév válik lassan, és az e-könyv-olvasó neve egyszerűen kindl lesz.

Mindenesetre én maradnék a közismert alakoknál és a kialakult gyakorlatnál: vagy az angolos e-book reader (esetleg a mind gyakoribb eBook reader) vagy a magyar e-könyv-olvasó alakot javaslom.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Az előző részekben [1 2 3] igazából hagyományos módon használtuk a könyvolvasót. Viszont ha jobban utána gondolunk, van minden háztartásban olyan "könyvecske", ami nem kell nekünk rendszeresen, de ha kell, akkor nagyon és biztos, hogy nem fogjuk megtalálni.

Használati utasítás

Ilyen az összes otthoni berendezésünk használati utasítása és még számos más nem igazi könyv. Nekem szokásom, hogy a különféle háztartásban előforduló berendezéseknek a használati utasításait letöltöm a netről és lehetőleg eltárolom egy mappába a számítógépen. Ez jó is, meg nem is. Egyrészről jó, mert legalább megvan, de egy számítógéppel billegni egy programozható kazántermosztát, vagy táviránytó felett a nem éppen kényelmes mutatvány. Arról már ne is beszéljünk ha az a valami pedig a kertben használatos, akkor biztos, hogy a legnagyobb verőfényes napsütésben lesz dolgunk, nehogy valami olvasható legyen a használati utasítás. Ilyenkor jön jól, ha inkább a könyvolvasón is megvan a kézikönyv. Márpedig ezeket csak egy mozdulat átrakni PDF formátumban az olvasóra. Próbálkoztam azzal is, hogy a PDF dokumentumot átültetem a Calibre-vel igazi elektronikus formátumba. Mivel a legtöbb PDF kézikönyv is mérsékelten kiváló színvonalon készült el, így a konverzió utáni végeredmény sem hoz nagy javulást. Próbálkozni azért érdemes.

Receptek

Ki ne látott volna már saját szakácskönyvet otthon? Ez általában valami lerobbant régi füzet teleírt lapokkal, és gazdagon tele van tűzdelve mindenféle újságokból kivágott receptekkel, de ott lapulnak még a körlevelekben kapott csodakuglófok kinyomtatott receptjei is. Ez is egy járható út szó se róla, de én mást javaslok. Fogjuk munkára a könyvolvasót. Az internet kifogyhatatlan tárháza a különféle jobbnál-jobb ételek receptjeinek. Ha ráakadunk egy olyanra amit magunk is szívesen elkészítenénk akkor elég csak megnyomni a Kindle-It gombot a böngészőnkben, majd az oldalt elküldeni az olvasóra. Pontosan ugyanúgy, mint egy hosszú újságcikket, vagy könyvet, amit később szeretnénk elolvasni. Az olvasón aztán megfelelően rendszerezhetjük a friss szerzeményeket, hogy később könnyen megtaláljuk majd azokat. Az én gyűjteményem szépen gyarapodik és volt már nálunk olyan hétvégi nagy főzés, ahol már nem papírral vagy laptoppal billegtem a konyhában, hanem a könyvolvasómmal.

Utazáshoz

Itt nem arra kell gondolni, hogy jó sok könyvet veszünk magunkhoz digitális formában. Hanem arról, hogy az utazáshoz szükséges dokumentumokat is inkább elektronikus formában érdemes eltárolni. Ilyenek lehetnek a repülőgép és szálloda foglalások, a biztosítási kötvényünk vagy egyenesen az útlevelünk másolata. Ha valami baj van, akkor az útlevél számát szinte biztos, hogy nem fogjuk fejből tudni. A biztosítási kötvényünk számát sem tudja senki szerintem és azt sem, hogy külföldön hova kell fordulni a segítségért. Ezeket az információkat is eltárolhatjuk az eszközön. Ebben az esetben viszont gondoskodni kell arról, hogy az olvasó bekapcsolása, csak jelszó ellenében legyen lehetséges.

Ezzel zárom is egy időre a könyvolvasós sztorikat, mindenkinek jó olvasást kívánok!

Két hete azzal foglalkozom, hogy bemutassam, hogyan tölthetjük meg könyvolvasónkat magyar nyelvű olvasnivalóval. A klasszikus irodalomtól a kortársakig. Most pedig bemutatom, hogyan csinálhatunk "újságot" az általunk naponta látogatott weboldalak tartalmából.

Ehhez megint a Calibre segítségére lesz szükségünk. Ha megnézzük a program menüsorát, akkor találunk egy N betűt és mellette egy lenyíló menüt. Ez utóbbira kattintsunk rá, hogy kiválasszuk azt az online hírforrást, amiből újságot szeretnénk csinálni az olvasónkra.

Megnyitva a "Schedule news download" (hírek időzített letöltése) menüpontot, elénk kerül egy lista azokkal a hírforrásokkal, amelyekhez már elkészült az a plug-in, amivel a cikkeket letölti a program. A hírforrásokat nyelvek szerinti csoportosításban találjuk.

A megnyíló ablakban alul van egy mező (Delete downloaded news older than) ami azt mutatja meg, hogy hány nap után törölje a program a korábbi híreket. Én ezt 1 naposra állítottam be magamnak. A példa kedvéért az egyik kedvenc híroldalamból (CNN) készített újság beállítását fogom bemutatni.

Válasszuk ki a CNN-t, mint hírforrást.

A Schedule (időzítés) fül alatt találunk egy sor beállítást. A legfontosabb, hogy a Schedule for download-ot jelöljük be, ezzel állítjuk be, hogy ezt a hírforrást szeretnénk bizonyos időközönként letölteni. Ha már nem szeretnénk kapni az újságot, töröljük innen a kijelölést és nem fogunk több újságot kapni innen. Én a mindennapi letöltést választottam ki. Napi rendszerességgel frissülő tartalmaknál nekem ez a logikus beállítás. A haladó beállítások között megadhatjuk, hogy a letöltött tartalmat milyen címkével lássa el a Calibre, ami a későbbi rendszerezést nagyban megkönnyíti.

A Calibre az oldalakat háttérben futó programmal olvassa, jó lassan. Ennek nem elsősorban a Calibre az oka, hanem az, hogy a programnak el kell látogatnia a kérdéses weboldalra. Ott körül kell néznie és kicsemegézni a linkeken keresztül a fontos tartalmat. Ez nekünk embereknek egyszerű feladat, de a legtöbb weboldal - még a legnagyobbak is - meglehetős trehánysággal készültek, amelyekből valóságos művészet kinyerni a lényegi információkat. Az éppen futó folyamatokról a főképernyő jobb alsó sarkában forgó ikonra való kattintással bővebben is tájékozódhatunk.

Az éppen futó folyamatok ablaka:

Ha a program megküzdött a weboldallal, akkor készít belőle egy újságot majd a beállított Amazon-os email címünkre elküldi azt, amit az olvasónk következő szinkronizálásakor megkapunk.

Amióta kitanultam a Calibre kezelését a kedvenc oldalaimat így szemlézem napi, heti rendszerességgel. A könyvolvasóval aztán egy nyugodt hétvégi délelőttön leülhetünk egy meghitt sarokba vagy ha az időjárás engedi akkor a szabadba. Kell még hozzá egy jó tea vagy kávé és visszaköltözik az a pillanat, amikor még évtizedekkel ezelőtt az újsággal tettünk ugyanígy.

Legközelebb még egy alkalmazását mutatom meg a könyvolvasónak, aminek időnként hallatlan nagy hasznát veszem.

Minden második asztali számítógépet használó embernél akad otthon 1-2 használaton kívüli CD/DVD olvasó vagy író. Már rég nem kell, de kidobni nincs szívünk, hiszen működik. Vagy csak éppen a polcon maradt a rossz drive. De mire lehet használni még ezeket. Akiben van egy kis barkácsszellem, az átalakíthatja rejtett széffé. Az átalakítás egyszerűbb, mint hinnénk.

Toochee, a Galaktikus