Netidők Blogtársaság

Magyarországon nem divat a Wi-Fi hálózatoknak és hotspotoknak érdekes nevet adni, maradnak a gyári beállítások, a fantáziátlan kódnevek, nyilvános helyen a szolgáltató neve. Máshol ezt sokkal fantáziadúsabban oldják meg, sőt igen jó humoruk van a tulajdonosoknak.

Az Apple számítógépe 2014. január 24-én volt 30 éves, hirtelen tele lett a sajtó a hírrel, ám a puszta tény mellett érdemes megnézni a cég névadási folyamatát az elmúlt 30 év alatt. Ebben segítségemre van az Apple kifejezetten érdekes ünnepi weboldala: http://www.apple.com/30-years/.

1984-ben született meg a Macintosh, ami köztudott, hogy egy almafajta neve egy kis eltéréssel. Az eredeti almafajta McIntosh, ám ezt a nevet az Apple nem használhatta, mert foglalt volt, így kis módosítással Macintosh lett a névforma. A Macintosh név éveken keresztül utótagokat kapott: 1985-ben XL, 86-ban Plus, 87-ben II, majd egy évvel később IIx. 1989-ben egy funkcionális jelentésű utótag jelent meg: Macintosh Portable, vagyis ’hordozható’, ez egy notebookot jelölt. Egy évvel később ismét egy betűösszetételből álló utótag jelent meg, az LC, majd egy újabb nagy váltás: 1991-ben jelent meg a Power Book név, amelyben két szimbolikus kifejezés szerepel: a power ’erő’, ami nyilván az eszköz teljesítményére utal, illetve a book, ami a notebook rövidülése, elvonása. Ezután éveken keresztül különböző utótagokkal látták el a Macintosh illetve a Power Book névelemeket, illetve a power szó előtagként, utótagként való variálását végezték (1995-ben volt Power Macintosh is).

Az újabb nagy váltás 1998-ban történt: megjelent a bűvös kis i betű a név előtt, ami egyúttal lerövidült a kezdőelemekre: Mac, együtt: iMac. Ezután marad a Mac különböző előtagokkal, illetve egyre gyakrabban tűnik fel a kis i-betű a többi termékvonalon is (iBook). Érdekes, hogy a kétezres évek után a Macintosh gépek notebook verzióit leggyakrabban MacBooknak nevezik, majd egy újabb beszédes utótag jelenik meg 2008-ban, az Air: MacBook Air, vagyis légies MacBook (hisz az eszköz oly vékony, hogy már szinte légies).

Ismét új elem jelenik meg a nevekben 2011-ben, a Pro utótag: MacBook Pro, pro vagyis professional. Idén apró, ám izgalmas változás történt az Apple asztali gépeinek névadásában is, hisz elmaradt az i- előtag, ám a Mac magkapta a Pro utótagot: Mac Pro.

Az Apple névadása tehát koherens, egységes, jól követhető folyamatok figyelhetők meg benne.

Bódi Zoltán

A technológiai fejlesztés az informatikában névadási szempontból érdekesen alakul, mert vannak olyan eredmények, amelyeket használunk, ám a pontos nevük mégsem terjed el a nagyközönség körében. Például a Synaptics nevű céggel leginkább a laptophasználók találkozhatnak, amikor az érintőfelület, a TouchPad beállítását, esetleg a hozzá tartozó meghajtó program telepítését végzik. Azzal viszont kevesen szembesülnek, hogy a TouchPad is egy fejlesztés eredményeként létrejövő eszköz neve. Tehát tulajdonnév, ami egyébként a gyakori használat miatt lassan elveszíti tulajdonnévi jellegét, és köznevesül. Sőt ha a TouchPadet magyarítjuk például érintőpad, érintőfelület formában, akkor köznévként, kisbetűvel írjuk. A köznevesülés egyébként teljesen normális, megszokott folyamat, főként a gyakran használatos eszközök nevével fordul elő.

Ennél még érdekesebb, hogy az előző bejegyzésben elemzett ClickPad ugyanennek a TouchPadnek a továbbfejlesztett változata, amely még őrzi tulajdonnévi jellegét, és csupa nagybetűs. Ám ha jobban tájékozódunk, észrevesszük, hogy több, ehhez hasonló továbbfejlesztett változata is van a TouchPadnek, amelyet nem is ismer, nem is használ a közvélemény. Ilyen például a FlexPad és a ClearPad. Ezek olyan technológiai újdonságokat tartalmaznak, mint a jobb, érzékenyebb felület, több érintés értelmezése, összetettebb gesztusok használata. Ám olyan fejlesztés is van, amely a hagyományos érintőfelületet más felületekkel kombinálja, például billentyűzet mögé vagy a készülékházba építik az érzékelő felületet. Ám ezeket a technológiákat hiába nevezi el a fejlesztő, mivel az érintőfelületek jobbára formailag mégis csak a hagyományos TouchPad felületén jelennek meg, vagy a technológia jellegénél fogva az érintőfelület kevésbé látványos, háttérben van, egyre inkább abba az irányba halad, hogy az érintőfelületet észre se lehessen venni (készülékház, billentyű mögött, kijelzőre integrálva). Ha nem látjuk, nem is nevezzük meg.

Jól megfigyelhető ebben a névadási stratégiában a cég fejlesztési irányvonalának a jelzése, azonosítása. Brandet, márkanevet csinálnak egy eszköz nevéből (TouchPad), és annak az alaptagját (pad) továbbviszik az új technológiájukba. A ClearPadben meg azt figyelhetjük meg, hogy a mögötte álló technológia nevét emelik be az eszköz nevébe (ClearSense technológia > ClearPad).

A ClearPad és a ClearSense előtagja egyébként a clear: 'tiszta', 'akadálymentes', 'sima', 'világos', míg a FlexPad előtagja a flex a flexible elvonással létrehozott, rövid alakja, a jelentése 'hajlékony', 'rugalmas'. Minkét kifejezés jól leírja a mögötte álló technológia lényegét.

További információk:
FlexPad http://www.synaptics.com/solutions/products/flexpad
ClearPad http://www.synaptics.com/solutions/products/clearpad

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Sokért nem adnám, ha ezeket most a tárcámból pakolnám ki.

 Toochee, a Galaktikus