Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Multivilág

Ez a nemzetközi vándorszavakban gyakran előforduló, latin eredetű előtag a vele összetételben álló elem sokszorosát jelenti. A nyelvi ökonómiát követi, hogy a multinacionális alak helyett gyakran használjuk csak a multi formát. A divatot követve egyébként megjelennek már a mega- és a giga- fokozó, túlzó funkciójú előtagok is.

Az informatikai szaknyelvben a multi- gyakran fordul elő a multitask, a multimédia és a multitouch szerkezetekben.

A multitask egy angol szóösszetétel, amely azt jelenti, hogy 'sokfeladatú, többszörös feladatú'. Jellemzően operációs rendszerekkel kapcsolatos, mert ezek a műveleti rendszerek rendszerint egyszerre több feladatot is képesek végrehajtani. Nagyon kifejező a sokfeladatú vagy sokfeladatos alak a multitask mellett, ám mivel szűk szakmai körökben használatos a multitask kifejezés, és a nagyközönség igen ritkán találkozik vele, ezért nem közhasználatú egyetlen magyarosított forma sem.

A multimédia pedig két igen gyakori kifejezés összetétele, amelyek közismertek, a multi- előtag mellett a média, médium alakok is ismerősek. A multimédia 'többféle média (vagyis a látvány, a hangzás) kapcsolódása' egyes webes dokumentumokban. A world wide web lehetőséget ad a felhasználóknak arra, hogy multimédiás állományokat töltsenek fel éa webre és kapcsoljanak össze hiperlinkekkel.

A érintőképernyő az angol touch screen szerkezet egyszerű tükörfordítása, hiszen a touch jelentése 'érintés', a screen pedig a 'képernyő' jelentésű főnév. A multi-touch screen kifejezés többszörös összetétel, így jelentése csak körülírható: 'többujjas, többszörös, összetett érintésre reagáló képernyő'. Jól követhető itt is, hogy a multi- előtag megtöbbszörözi az utána álló szerkezet értelmét. A világ főként a 2007-ben bevezetett iPhone miatt figyelt fel erre a technológiára, hisz ebben az eszközben olyan multi-touch képernyő van, amelyen például két ujjunkat széthúzva lehet egy fényképet nagyítani.

A magyarban a multi-touch screen leginkább multi-touch képernyő alakban él, amit vegyes összetételnek nevezünk, tehát az igen összetett jelentéstartalmú multi-touch szerkezetet (egyelőre?) eredeti formájában használjuk, a képernyő utótagot pedig magyarul. Létezik a multi-input touch screen kifejezésforma is, ami szó szerint fordítva közelítőleg 'többszörös bemenetű érintőképernyő', ám a jelentése megegyezik a multi-touch screenével.

Bódi Zoltán

0 Tovább

Iránytű a közösségi média dzsungelében

Rendhagyó bejegyzés következik: oldalajánló. A Social Media Examiner saját meghatározása szerint a közösségi média iránytűje. Az oldal célja, hogy bemutassa, hogyan lehet az olyan eszközöket, mint a Facebook, twitter vagy LinkedIn minél okosabban használni – elsősorban üzleti célra.

A Social Media Examiner logója

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szakértők által üzemeltetett blog egy-egy bejegyzését rendre több százan osztják meg a twitteren. A Technorati és az AdAge a világ 100 legbefolyásosabb üzleti blogja között tartja számon. 87 ezer regisztrált felhasználójuk postafiókjába jutnak el e-mail hírleveleik révén.

A Social Media Examiner rendszeresen közöl esettanulmányokat, videóikban bemutatják, hogy hogyan használjunk 1-1 új eszközt (például a Google+-t), összefoglalják a friss kutatási eredményeket és interjúkat közölnek az egyes területek szakértőivel.

Néhány érdekesebb olvasnivaló a Social Media Examiner anyagaiból:

Pintér Robesz

0 Tovább

Az új Híradó.hu portál

Néhány héttel ezelőtt írtam e blogban a BBC portálról, ami jó példa arra, hogy hogyan lehet korszerű és átgondolt közszolgálati portált építeni. Meggyőződésem, hogy ez a helyes irány és előbb-utóbb (jobb lenne előbb) ebbe az irányba kell haladnia a magyar közmédia portálnak is.

Most megújult a közmédia központi weboldala, ami ugyebár pár hónapja egy döntés nyomán a Magyar Televízió korábbi nyitó oldala, a hirado.hu lett. Hogy e névválasztásból mi következik, tartalomban és kommunikációban, azt most tegyük félre. Röviden a sok év óta hangoztatott véleményem: első lépésként elfogadható, hogy egy hírportál legyen a „faltörő kos” az első hónapokban, de biztos vagyok benne, hogy ezt a hírportál felfogást érdemes lendületesen kibővíteni (általános portállá, mint az Origo és az Index, vagy a BBC.co.uk) úgy, hogy ne csupán a hírfogyasztó netezők alkossák a célcsoportot, hanem valamennyi magyar netező.

Híradó.hu - a logó és a menü egy része

Itt az alkalom tehát, hogy az első vakuvillanások fényében elkapjak egy pillanatképet és rögzítsem első benyomásaimat. Le kell szögezzem, hogy jómagam is az egységesülő közmédia egyik munkatársa vagyok, ráadásul több múltbeli (közmédiás) internetes fejlesztés révén érintett vagyok a témában és van is némi rálátásom az elmúlt 15 évre úgy, hogy közvetlen közelről láttam bizonyos részeredményeket felmutató fejlesztéseket, de e másfél évtizedet úgy látom, hogy összességében (értsd: a jelentős hatású portál létrehozása szempontjából) jórészt kihagyott lehetőség maradt az online világ a magyar közmédia számára. Azt is jelzem, hogy ez alkalommal nem volt lehetőségem befolyásolni a közmédia portál átalakítását. E helyütt nem lehet elég részletesen végigvenni a portálépítés legfontosabb szempontjait és ez alapján alapos elemzést írni. Tényleg csak egy első benyomás, ami a későbbiekben módosul majd, ahogy a közmédia portálja remélhetőleg továbbfejlődik.

Elsőként érdemes elismerni (hiszen mindenki először a külcsínt nézi meg), hogy a portál a korábbi hirado.hu finoman szólva is eklektikus esztétikájához képest jóval nyugodtabb, letisztultabb és így vonzóbb képet mutat. Szintén fontos, bár nem különösebben érdem, hogy a nyitó oldalon van egy kiemelt anyag (címlapsztori), továbbá a logóra (?) kattintva a portálokon megszokott módon visszajutunk a nyitó oldalra. (Logónak tekintettem legalábbis azt a fura jelet, amire ráírták, hogy BETA, a logó helyén találjuk és az RSS logóra emlékeztet.) A kötelező körös rápillantáshoz tartozik még az is, hogy észleljük a menürendszert, ami e portálon vízszintesen kapott helyet. Rögtön hadd fűzzem hozzá ez utóbbihoz, hogy érdemes egymás mellé tenni a BBC menürendszerét illetve tartalomtérképét („Can’t find? Try A to Z”) valamint a Hirado.hu menüjét (nincs sitemap!) – rögtön látszik majd, mire gondolok… Nem tudom például, hogy ha a Netidőkben hírértékű információ van és mondjuk egy blogposztban megírjuk, akkor melyik menübe kerülhetne? A Netidők se nem kultúra, se nem tudomány, se nem gazdaság – illetve mindegyik kicsit, de csak érintőlegesen… Hopp: van egy HIGHTECH rovat! De sajnos nem kapott helyett a menüben, csak a nyitó oldal alján (ahova a netezők kis százaléka fog csak eljutni) egy dobozban.

A címoldal alapján az is ténynek látszik, hogy egyrészt a tartalom alapján egyértelmű, hogy a közmédia nyitó oldala jelenleg csupán hírportál és nem általános portál, másrészt egyértelmű, hogy a tervezés során valamilyen okból kifolyólag elbillent az arány a tévés felfogás felé.

Kezdjük ez utóbbival: a vízszintes menü rögtön egy VIDEO menüponttal kezdődik, rákattintva egy olyan gyűjtőoldalon találjuk magunkat, ahol az MTV és a Duna TV híranyagait találjuk meg. A közmédia rádiós tartalmai itt nincsenek, de hát miért is lennének a VIDEO alatt? Logikailag akkor kellene legyen egy AUDIO menüpont (vagy inkább: „Hangtár”, ahogy a rádiós weboldalakon évek óta működik), de se AUDIO, se hangtár. Aztán a címlapsztori mellett jobbra láthatjuk kiemelt helyen a LEGFRISSEBB VIDEÓK c. ablakot, ahol ismét a televíziós hírműsorokat látjuk. Ha pedig a nyitó oldal aljára tekintünk, ott még egy TV MŰSOR ajánló részt is találunk. (Rádiós hírműsorok meghallgatása sehol, rádiós műsorrend sehol.) E tévéműsort ajánló doboz felett (tehát nem túl értékes helyen) találunk egy rádiós dobozt, amibe mindössze a Kossuth, a Petőfi és a Bartók Rádió élő adásának linkje fért be.

Nézzünk még két szempontot: a hírportál jelleget támasztja alá az is, hogy az eddig felemlített felületeken kívül lényegében csak híranyagokat találunk, továbbá szintén a hír műfaj dominanciáját jelzi ezen a portálon az is, hogy az egyetlen közösségi szolgáltatást felhasználó tartalmi egységben, a Facebook dobozban a hírek megosztása látható.

Értékelésre e helyütt (értsd: nyilvánosan) nem vállalkozom, a fentiek inkább ténymegállapítások voltak az eddigi tapasztalataim alapján, érdemes átgondolni ezeket a szempontokat és továbbfejleszteni a közmédia portált, ha komolyak a szándékok vele kapcsolatban.

Szilágyi Árpád


0 Tovább

Médiapiac és internet (konferenciabeszámoló)

2011. március 29-30-án rendezték a Médiapiac 2011 konferenciát Tapolcán, amelynek második napján jómagam vezettem az internettel foglalkozó Web 2.011 szekciót. A szekcióban elhangzó kilenc előadás meglehetősen sok témát fedett le be a területen folyó történésekből, így beszéltünk a számítási felhő adatvédelmi vonatkozásairól (cloud computing), a HTML5-ről, a márkák és a keresők viszonyáról, az online marketing szerepéről a média munkahelyeken, a céges rajongói oldalakról, a webes hatékonyságnövelés eszközeiről, egy alternatív kézbesítési rendszerről, a digitális fogyasztókról, végül a mobilok térnyeréséről. Konferenciabeszámoló következik.

Első ránézésre talán túlságosan is sokszínűnek tűnik ez a program, de van benne rendszer: a technológiától indulva jutottunk el a márkákig, majd az online marketingig, onnan az online kereskedelemig, és a mobil megoldásokig. Minden előadás a friss, 2011-es internetes jelenségekkel, foglalkozott és szinte kivétel nélkül a hazai helyzetre reflektált. A teljesség igénye nélkül szemezgetek az előadások gondolataiból, szubjektíven kiemelve néhány számomra meghatározó elemet.

A nyitó előadásban Kulcsár Zoltán (Privacy Policy Online Services) a számítási felhővel kapcsolatos adatvédelmi aggályokat mutatta be. Miután a számítási felhő nem egyetlen fizikai helyhez kötött, nehéz meghatározni, hogy a segítségével nyújtott szolgáltatásokra milyen adatvédelmi és egyéb szabályozási elvek vonatkozzanak. Bár egyre többen vesszük igénybe a számítási felhő alapú rendszereket, a szabályozásban még számos luk található, nem tisztázott például, hogy pontosan mihez járult hozzá előzetesen a felhasználó, milyen jogai vannak és mi történik, ha kiszivárognak vagy elvesznek az adatai.

Kolozsi István (fps webügynökség) előadásából megtudhattuk, hogy mi az a HTML5, mi hívta életre, milyen területei vannak és milyen hatással fog járni, ha elkészül. Gyakorlatilag egy olyan webes szabványról van szó, ami 2014-ig készül el, fokozatosan vezetik be és a böngészők kompatibilitásától függően gondoskodik arról, hogy nekünk internetezőknek egyszerű legyen böngészni (ne kelljen plusz kiegészítőket telepítenünk). Ezen felül a webre fejlesztő cégek számára jelent egy egységes környezetet, amiben sokkal kevesebbet kell a fejlesztéssel, dizájnnal, webes optimalizálással foglalkozni, tehát a tartalomipar és egyéb webes szereplők számára is előnnyel jár majd a bevezetése.

Varga Péter (Optimalizálás Bt.) arról beszélt, hogy miközben nagyon sokan keresnek a nagy márkákra, illetve a hozzájuk kapcsolódó kifejezésekre, ezek sok esetben nem vezetnek el magának a márkának az oldalára. Vagyis nem az a kérdés, hogy egy nagy márka tulajdonosa mit nyerhet a keresőoptimalizálással, hanem, hogy mit veszíthet, ha a felé irányuló figyelmet átengedi másoknak.

Damjanovich Nebojsa (Senpai Consulting) arra hívta fel a figyelmet, hogy a marketing szakma technologizálódik, digitalizálódik, a médiában dolgozó szakembereknek egyre inkább nem csak egyszerűen ismerni kell az online világot, hanem abban, annak az eszközeivel dolgozni, ezért nem mindegy, hogy milyen tudással rendelkeznek, milyen képzéseken vesznek részt.

Forgács Mariann (MarketingMorzsák) a Facebook céges rajongói oldalainak világába kalauzolt el minket. Bemutatta, hogy még a kis cégektől is tanulhatnak a nagy márkák, például többek között az egyszerűséget és hatékonyságot. Megtudhattuk, hogy a rajongói oldal nem értékesítésre való, hanem folyamatos párbeszédre, ahol a közösségépítés meghatározó, ezért a tartalom minősége és nem az önmagában vett mennyisége a mérvadó.

Dunder Krisztián (Dunder.hu) a webes hatékonyságnövelésről beszélt. Ma már a felhasználók gyakran csak átfutják az oldalakat és nem olvassák el a tartalmat, miközben egyre tudatosabban használják a keresőket – bár sok esetben a lustaság is meghatározó lehet a tevékenységükben. A weben egyszerre, egymás mellett található a hasznos tartalom és a szemét, miközben mindkettő ingyen van, mivel ehhez hozzászoktak az emberek. Emiatt szükség van hatékonyságnövelésre, amihez számos, sok esetben ingyen is hozzáférhető eszközt nyújt számunkra a web.

Sipos György (Lapker) az Inmedio és Relay boltok rendszerét mutatta be, mint csomag kézbesítésre használható alternatív eszközt. Ha rendelünk valamit az internetről, akkor nem muszáj azt futárszolgálattal kiszállíttatni és lesni a futár érkezését. A megrendelt csomag egyre több webáruháznál (jelenleg kb. 200 partnere van a cégnek) kérhető a Lapker boltjaiba, amelyek forgalmas, könnyen megközelíthető helyeken találhatók. A csomagok biztonságos kiszállítását összetett logisztikai rendszer biztosítja, az átvételkor pedig tudunk készpénzzel vagy kártyával is fizetni.

Bacher János (GfK) a digitális fogyasztóról (Digital Connected Consumer) szóló friss magyar kutatás adatait ismertette. Ezek szerint a 15-49 éves, legalább hetente internetező lakosság netes és digitális fogyasztási szokásai alapján öt csoportba sorolható: megszállott (8%), neten lógó (11%), kütyümániás (17%), célzottan tájékozódó (26%), bizalmatlan (39%). Elsősorban milyen tevékenységeket vált ki az internet már idehaza is? Újságolvasást, tévézést, bankba járást, hivatalos ügyek személyes elintézését, könyvvásárlást. A digitális fogyasztás már jelen van a magyar emberek egy részének az életében, viszont csalóka lehet csak Budapestről, egy íróasztal mögül figyelni mindezt, mert így túlértékelhetjük a jelentőségét és súlyát.

Az utolsó előadásban Dobó Mátyás (Peer) a mobil platformokról mesélt. Véleménye szerint átmeneti időszakban vagyunk, végleg lezárult a PC-korszak, amikor a felhasználónak értenie kellett az eszköz működéséhez, amikor nem egyszerűen csak használnia kellett azt, de működtetnie is. Minden népszerű fogyasztói technológia életében eljön az a pillanat, amikor használata megnyílik az egyszerű tömegek számára, akik nem érteni, hanem csak használni akarják. Mert három -féle használó van, a mérnök, a nerd és „anyu, apu”. Az informatikában az okostelefonok és a tabletek elhozzák az infokom eszközök használatát a harmadik csoport számára is – aminek a kisebbségbe szorult mérnök és nerd csoportokat leszámítva mindenki örül.

A fentebbi beszámoló alapján is látszik, hogy a média és az internet viszonya sokrétű, összetett és szerteágazó. A kilenc előadás alapján úgy tűnik, hogy aki ebben a világban vállalkozóként, média tulajdonosként vagy akár szakmában dolgozó alkalmazottként boldogulni akar, annak egyszerre kell figyelnie a technológiákra, marketing eszközökre, képzésre, fogyasztóra, szolgáltatásokra, újdonságokra... És még így sem garantált, hogy nem marad le valami fontosról, ami végzetes lehet számára.

Pintér Robesz

 

0 Tovább

Az aggregátorral nem csak áramot lehet termelni!

 

Egyre inkább közkeletű gyakorlattá kezd válni, hogy a netezők a napi híreket már nemcsak a hagyományos és az új média forrásaiból szerzik be, hanem fölmennek kedvelt közösségi oldalukra, és az üzenőfalakra, közös helyekre föltett információkból, az ismerősök által fontosnak vagy érdekesnek tartott hírekből tájékozódnak. Ez meglehetősen időigényes feladat, amelyet megkönnyíthetnek a szociális aggregátornak nevezett alkalmazások.

A szociális aggregátorok működésének lényege, hogy különböző közösségi portálok és hírgyűjtő oldalak (pl. a Google Reader, a Flickr, a Facebook, a MySpace, a myVip, a YouTube, a Twitter stb.) forrásaiból képesek begyűjteni a tartalmakat, és azokat egy felületen tálalják a felhasználónak, amivel megkönnyítik a több közösségi portálon lévő profilok és üzenőfalak, közös felületek ellenőrzését. Jó példa a szociális aggregátorra a Sociagg, a PostPost, a Paper.li, akár a Windows Live, illetve a Flipboard, ami egyelőre csak az iPad felhasználók számára hozzáférhető.

Az aggregátor szolgáltatásoknak nagyon sokféle funkciói lehetnek, kigyűjthetik a közösségi portálról az ismerőseink által generált híreket, és azokat webes hírlapként a saját felületükön tálalják, vagy akár az ismerőseink által fontosnak vélt hírekből állítják össze a hírfolyamot. Lényeg, hogy a különböző közösségi hálózatok forrásaiból képesek a kiemelt információkat egy felületre átvezetni ezek az aggregátorok, amelyeket akár különböző látványos, áttekinthető, valóban webes médiafelület formájában képesek megjeleníteni.

A szociális aggregátor angol formája kicsit eltér a magyar alaktól, mert hosszabb, a social network aggregator közösségi hálózati aggregátor’, illetve a social media aggregator ‘közösségi média aggregátor’ formában fordul elő. A szerkezet központi eleme (alaptagja) az aggregátor, ami latin eredetű nemzetközi vándorszó, többféle, jellemzően műszaki szakterületen terjedtek el különböző származékai (pl. aggregáció, aggregál, aggregátum). Az aggregátor és származékainak a közös jelentéseleme: összegyűjt, halmoz, csoportosít, különböző forrásokból egységessé formál. Az aggregátor a jelenlegi, informatikai jelentése mellett a műszaki szaknyelvben ‘olyan gép, gépcsoport, amelyik több gépből áll össze’, vagy így hívják a ‘kis, helyi igényeket kielégítő áramfeljesztő gépcsoportot’ is. Az aggegátor eme műszaki jelentésének köznyelvben való viszonylagos elterjedtsége némiképpen zavarhatja az új, informatikai jelentéskörnyezetet, ám ez ízlés, illetve egyéni nyelvhasználat kérdése. Szerencsésebb volna inkább a web 2.0 gyűjtőoldal vagy a közösségi gyűjtőoldal forma használata. A magyar nyelvi környezetben egyébként jellemzően a szociális aggregátor vagy a szociális hírolvasó alak fordul elő, bár hozzáteszem, hogy amennyire a Google-ben tájékozódni tudtam, mindkét alak igen ritkán fordul elő, ami köszönhető az alkalmazás viszonylagos újdonságának, illetve az angol forma használatának.
Bódi Zoltán

 

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek