Netidők Blogtársaság

Október 13-án jelent meg az Ubuntu legújabb verziója a 11.10-es. Most a hétvégi upgrade maraton utáni tapasztalataimat összegzem.

Nem vagyok valami nagy upgrade betyár, ami azt jelenti, hogy általában nem rohanok a frissítéssel, ha egy új verzió megjelenik. Azokat inkább először virtuális gépen próbálom ki. Ha valami nagyon megtetszik akkor természetesen jöhet a frissítés. Ez most sem volt másképp. Kipróbáltam a live verziót és virtuális gépre is telepítettem az új verziót és miután az általam naponta használt programok gond nélkül futottak így a frissítés mellett döntöttem.

A frissítés (majdnem) gond nélkül lezajlott, ami hiba volt, azt is csak a saját figyelmetlenségemnek köszönhettem (nem egészséges hibernálni telepítés közben). De szerencsére ez kis malőr sem tudta tönkretenni a frissítést.

Akkor nézzük, hogy mi változott

Az új ruha

A Unity interfész nem most debütált, de a használhatóság terén néhány dolgot újragondoltak. A végeredmény egy jobban használható felület lett. Sokan kritikával illeték az új kezelőfelületet. Sokat gondolkodtam, hogy ennek mi lehet az oka, nekem ugyanis nagyon kézre esik. Aztán rájöttem, hogy hol lehet az a bizonyos eb elhantolva. A felhasználói szokásokban. Akik ugyanis főleg egérrel sűrűn kattintva használják a gépüket az bizony nem tudja értékelni a Unity felület nyújtotta előnyöket. Inkább csak egy megváltozott felületként látják a változást, ami meglehetős kényelmetlenséget tud okozni, hiszen semmi sem úgy működik, mint régen.

Ezzel szemben én a gyorsbillentyűk híve vagyok, aki nem szereti elvenni a két kezét a billentyűzet fülöl. Szeretem néhány gombnyomással elintézni az újabb programok elindítását. Ehhez pedig a Unity nekem megfelelő partner tud lenni. Bár szerintem a GnomeDo gyorsindító alkalmazás még mindig a legjobb, de a Uity mostanra megfelelő versenytárssá érett. Minél több gyorsbillentyű kombinációt sajátítottunk el, annál több értéke tárul fel a Unity-nek.

Ennek különösen a hordozható számítógépeken vehetjük hasznát, hiszen a gépünk használata közben a kezünket nem kell elmozdítani a billentyűzet fölül, hogy az egérrel babráljunk és a speciális (Windows logós) gomb végre értelmet nyer.

Jobb integráltság a felhővel

Az UbuntuOne felhőalapú szolgáltatások tárhelye ingyenesen használható területe 5GB-ra nőtt. Ezzel együtt az Ubuntu alkalmazásai is nagyon jól integrálódnak ezzel a szolgáltatással és lehetőségünk van a címlistánkat, könyvjelzőinket, zenéinket és egyéb fájljainkat ebbe menteni. Ezeket az adatokat aztán kényelmesen szinkronizálhatjuk az egyéb eszközeinkkel, legyenek azok akár Windows vagy Mac gépek, iPhone vagy Android eszközök.

A felhő alapú adattárolás és adatmegosztás az eszközeink között teljesen zökkenőmentesen használható. Nagyon fontos része a mindennapi informatikai eszközhasználatunknak. A Canonical is azért fektet rengeteg erőforrást ezeknek a szolgáltatásoknak a fejlesztésébe, mert ezek az operációs rendszer jövőjét és elterjedését tekintve kiemelt fontosságúak.

Új szolgáltatás - OneConf

Az egyik legnagyobb újdonság nekem a OneConf névre hallgató szolgáltatás. Én több számítógépet is használok és mindegyiken Ubuntu fut. Nagyon fontos, hogy mindegy legyen melyik géphez ülök le, ugyanazok az adatok és alkalmazások fogadjanak. Az adatok teljesen automatikus megosztására már ott van az UbuntuOne szolgáltatás. De a OneConf segítségével az is elérhetővé vált, hogy ha az egyik gépre telepítünk egy alkalmazást, akkor az a másik általunk használt gépre is települ és a beállítások is átkerülnek automatikusan. Ez nagyban megkönnyíti a többlaki használatot.

Ez tipikusan egy olyan ötlet átültetése a gyakorlatba, ami nem volt ismeretlen, hiszen a böngészőkhöz már léteznek olyan kiegészítők amelyek pontosan ezt a szolgáltatást nyújtják, de csak a böngésző alkalmazás kiegészítőire és azoknak a beállítására. Nagyon jó, hogy valakik továbbgondolták a koncepciót és kiterjesztették az operációs rendszer alkalmazásaira is.

Nagyobb változások

Voltak nagyobb változások is amelyek a felhasználónak szemet szúrnak. Az alapértelmezett levelező kliens az Evolution helyett a Thunderbird lett. Ha korábban Evolution-t használtunk, akkor a frissítés során ugyanúgy megkapjuk ez a programcsomagot is, amit továbbra is használhatunk. Viszont készüljünk fel, hogy az első futtatás alkalmával jó ideig csak a képernyőt fogjuk bámulni, amíg a program végez a gépünkön tárolt levelesládáink átalakításával, ugyanis az alapértelmezett fájlformátum mbox-ra változott.

Ha ezzel végzett a program, akkor ugyanúgy használhatjuk azt, mint eddig... Azaz mégis marad egy feladat, amit kézzel kell elvégezni a beállítások között. A levelező fiókok beállításainál az alapértelmezett "elküldött levelek" mappát kézzel kell átállítani a megfelelő mappára, ellenkező esetben minden kiküldött levél után kapunk egy figyelmeztetést, hogy az alapértelmezett mappát nem találja és elmetette a küldött levelek közé az üzenetet. Ez legyen a legnagyobb baj.

Megmondom őszintén, hogy megpróbáltam a Thunderbird-öt is használni, de vagy a szokás hatalma, vagy mit tudom én, de maradtam az Evolution-nél. Aki eddig is Thunderbird-öt használt, annak ez nem okoz problémát.

A Szoftverközpont nemcsak egy ráncfelvarrást kapott, hanem egyenesen ez lett az alapértelmezett szoftverkezelő amivel telepíthetünk és letávolíthatunk alkalmazásokat, vagy vásárolhatunk is, ha fizetős alkalmazásról van szó. Az hétköznapi programkezelési feladatok ellátásához egyébként sokkal jobb ezt az új alkalmazást használni, mint a régebbi megoldásokat. Persze, ha szükség van rá, továbbra is ahsználható a jó öreg apt-get is.

Biztonsági mentés

Ez egy olyan dolog, amit mindenki mond, hogy fontos és minden adatvesztés után megfogadja, hogy most aztán tényleg, de biztosan fogom használni. Aztán amikor szembesül az ember a nyűggel amivel ez jár, akkor egy idő után szépen feladja a dolgot. Az utóbbi időben egyre jobb megoldások születtek, amelyeknek a használatához nincs szükség pilótavizsgára. Sőt szépen megbújnak a háttérben és teszik a dolgukat. Most egy DejaDup névre hallgató alkalmazás az amelyik az aktuális kedvencem. Ezzel a lehet a felhőbe, hálózati és külső tárolóeszközre menteni, nagyon egyszerűen. Ez önmagában is megér egy blogbejegyzést, így arról majd jövőhéten írok.

Irodai felhasználás

Az OpenOffice helyét átvette a LibreOffice. Szerintem jó döntés volt, egyelőre a LibreOffice-t sokkal gyorsabbnak érzem, amint a korábban alkalmazást, de az abszolút csak a személyes érzésem. Semmiféle szintetikus tesztet nem végeztem, de szerintem nem is az a lényeg, hanem az, hogy a felhasználó mit tapasztal. Ezeknek az általános irodai programcsomagoknak a használatáról már sokan írtak, nem is szaporítom a szót tovább ezzel.

Nagyvállalati környezet

Eddig kevés szó esett arról, hogy nagyvállalati környezetben milyen használni egy Linux asztali környezetet. Én ezt pudingot, már 5 éve eszem és azt kell, hogy mondjam, sokkal jobb, mint a kollégáim nagyobb része által használt Windows.

Ahol dolgozom támogatott a Linux asztali környezet is és ki-ki a neki jobban használható operációs rendszert használhatja. Vannak a cégnek saját tárolója a különféle csomagok amelyek a vállalati használathoz szükségesek kényelmesen elérhetőek a hagyományos csomagkezelési eszközökkel.

A SAP-t, az SAP Java kliensével tudom használni, amihez szükséges az Oracle (Sun) Java telepítése, de szerencsére ez megtörténik automatikusan, amióta csomagból is elérhető a kliens telepítése. Érdekes, hogy a Java kliens méretét tekintve alig több, mint egytizede méretét tekintve, mint amit a Windows-t használóknak kell telepíteni. A használatban, kinézetben pedig semmi eltérés nincs. Mindent pontosan ugyanúgy lehet használni.

A cégben Lotus Notes van használatban, amiből szintén elérhető a Linuxos verzió. Ez mindenben ugyanolyan szintén, mint a Windows-on. Ugyanígy a Lotus Sametime azonnali kommunikációs alkalmazás (chat, IP telefon, konferencia stb...) ugyanúgy működik. A két Lotus alkalmazás közötti integráció szintén teljesen zökkenőmentesen használható.

Konklúzió

A személyes véleményem, hogy ez a verzió jobb lett, mint az előző volt, sok apró javítás történt ami a használhatóság javulásával járt. Mindennapi használatra teljesen alkalmas a rendszer.

Szeptemberben lett egy éves a LibreOfficeirodai alkalmazáscsomag, miután a fejlesztés szétvált tavaly az Oracle-höz került OpenOffice-tól. A válás oka az új tulajdonos és az fő fejlesztők közötti nézeteltérés volt, amit nem sikerült feloldani. A LibreOffice elmúlt 12 hónapja egyértelműen sikertörténet.

2010 szeptemberében az OpenOffice fejlesztők egy része megalakította a The Document Fundation csoportot, azzal a szándékkal, hogy folytassák az OpenOffice irodai szoftver fejlesztését más néven. Erre azért volt szükség, mert az Oracle-ben felmerült a lehetőség, hogy a projektet nem fogják folytatni, vagy hasonló korlátozásokat vezetnek be, mint előtte az OpenSolaris operációs rendszer esetében. Ez olyan feszültséget okozott, amit nem sikerül belátható időn belül rendezni, így fejlesztő egy része a válás mellett döntött.

A LibreOffice névet a fejlesztő eredetileg ideiglenes névnek szánták és meghagyták a lehetőséget mindenkinek, így az Oracle-nek is, hogy csatlakozzon a projekthez az OpenOffice.org névvel, de ezt a cég elutasította, sőt utasította az OpenOffice és a The Document Fundation vezetőségében is résztvevő tagokat, hogy mondjanak le az OpenOffice vezetőségi funkciókról összeférhetetlenség miatt.

A válás után aztán 2011 áprilisában az Oracle bedobta a törölközőt és beszüntette kereskedelmi fejlesztések támogatását az OpenOffice-nál, majd júniusban az Apache Fundation-nek adta át a projektet és az OpenOffice.org márkanevet, hogy ők inkubátorként támogassák tovább a közösségi fejlesztést.

Az elmúlt egy év nem csak a kenyértörésről szólt, de jelentős és fontos fejlesztések is napvilágot láttak a LibreOffice motorháztetője alatt. Csökkent a Java függőség, kikerültek olyan funkciók, melyek az Oracle licenceihez kötődtek, de bekerültek olyan plusz dolgok, amik korábban hiányoztak az OpenOffice-ból. Ilyenek az SVG kép formátum kezelés, a Lotus Word Pro és Microsoft Works import modul, MS Excel kompatibilitási fejlesztések (pl pivot tábla kezelés) és nem utolsó sorban rengeteg olyan fejlesztés ami pont a magyar nyelvi támogatás további erősítését szolgálja.

A legutolsó kiadással jön egy teljesen új TrueType betűkészlet, ami nem csak egy a sok közül, de kimondottan úgy lett megtervezve, hogy a magyar nyelvi sajátosságokat a lehető legteljesebben támogassa. Ilyenek a kettős mássalhangzók támogatása (ly, ny, sz, ty stb...) és a magyarban gyakran előforduló "gfi", "gj", "gj" együttállások támogatása. Ezeket az új fejlesztéseket, melyek az új betűtípushoz kötődnek, egyébként 5 oldalon keresztül sorolja a legutóbbi kiadáshoz tartozó dokumentum.

Egy év alatt több, mint 25 millió példányban telepítették a programcsomagot, melynek a fele Windows felhasználó. Újabb lökést adhat a felhasználói bázis növekedésének, hogy sok Linux disztribúció is lecserélte az alapértelmezett irodai programcsomagot az régi-új LibreOffice-ra. A felhasználók a váltás a korábbi csomagról teljesen zökkenőmentes, ami szintén hozzájárulhat a gyors növekedési ütem fenntartásához.

Mikor az Oracle megvásárolta a Sun Microsystems céget, megörökölte az OpenOffice nyílt forráskódú irodai programcsomagot is. A fejlesztők nem értettek egyet az új tulajdonos stratégiájával ami az OpeonOffice-t illete és kiválva a projektből létrehozták a LibreOffice programcsomagot. Erre az Oracle válaszul zárttá tette az OpenOffice-t.

A két irodai alkalmazás egy rövid ideig egymás mellett létezett, de míg a LibreOffice egyre fejlődött, addig az OpenOffice a fejlesztésekben lemaradt és a közösségi támogatás is elsorvadt. A vezető disztribúciók is inkább a LibreOffice verziót szállították ami végképp megpecsételte a sorsát a projektnek.

Az Oracle előtt két út volt. Vagy visszatér a nyílt fejlesztési modellhez, vagy a makacsságával nevetségessé válik és elveszti a tekintélyét. Valószínű, hogy az arcvesztés sokkal többe került volna a cégnek, mint a visszatérés a gyökerekhez. Így a héten a cég egyik vezetője Edward Screven bejlentette, hogy a cég visszahelyezi a fejlesztést a közösség kezébe és nem üzleti alapon fog tekinteni a projektre. Továbbra is fontosnak tartják a nyílt közösségi fejlesztések támogatását.

Nem véletlenül fújt visszavonulót a cég, hiszen nem ez az egyetlen olyan projekt aminek fejlesztői nem értettek egyet a cég irányvonalával. A MySQL adatbázis szintén hasonló cipőben jár, mint az OpenOffice. A fejlesztők egy része ott is búcsút intett az Oracle-nek. Márpedig a nyílt forrsákódot használók és fejlesztők között, mindkét projekt szimbolikus jelentőséggel is bír. A két eset nem vetett túl jó fényt a cégre melyet, most megpróbálnak helyrehozni. Sajnos közben olyan dolog veszett el, ami pénzzel nehezen pótolható: a bizalom. Talán ha korábban kapcsolnak néhány hónappal, megelőzhető lett a bizalomvesztés. Most viszont, kérdéses, hogy egyáltalán helyreállítható-e majd ez a renomé. Az látszik, hogy még ha helyre is hozható a hiba, akkor is sokkal tovább fog tartani, mint amennyi idő kellett a leromboláshoz.

Egyelőre a LibreOffice csak néhány dologban tud többet, mint riválisa, de ezek fontos részletek. Az egyik ilyen, hogy SVG (scalable vector grapics) vektoros képeket, ezzel lehetőség van a Microsoft Visio, Adobe Illutrator, Xara és CAD programokkal készített képek kezelésére a dokumentumban. A PDF importálás is olyan tulajdonság amivel nem tud versenyezni az OpenOffice (ott csak PDF exportra van lehetőség).