Netidők Blogtársaság

A Netidők 2012. május 28-i adásában olyan témákat idéztünk fel, amelyek a zene és a digitális világ találkozási pontjairól szóltak. Mindennek apropóját az adja, hogy a Petőfi Rádió most öt éve alakult át zenei rádióvá. Ezúttal az asztaltársaság nélkül Nagyistók Tibor beszélgetett Szilágyi Árpáddal, a műsort elindító rádióssal és megidéztek néhány momentumot a műsor múltjából, olyanokat, amelyek a zenéhez és természetesen a digitális világhoz kapcsolódnak.

1.)
A műsor szignálzenéjét 1998 és 2007 között használhatta, a zenei rádióba már nem hozhatta magával – mert egységes hangzást alakítottak ki. Az első felvételből az derül ki, hogy hogyan keletkezett a szignál, majd meghallgathatjuk, hogy a Netidők hallgatóit hogyan ihlette meg ez a zene…

2.)
A második bejátszásban egy közel 9 évvel ezelőtti adást idéztünk fel, a szenzáció ekkor az volt, hogy robotok énekeltek el egy dalt megdöbbentő minőségben...

3.)
A Netidők egyik legfontosabb témaköre volt a 90-es évek végén az MP3. Igaz, hogy ezt a formátumot és a hozzá tartozó hangtömörítési eljárást már évekkel korábban kifejlesztették a német Fraunhofer intézetben, de az igazi áttörés 1999 körül következett be. Ez év elején egy teljes adást ennek a témának szenteltek, mert érzékelhető volt, hogy a zene-terjesztés módszerei gyökeresen alakulnak át. Gőz László, aki akkor a Jazz + Az producere és a BMC kiadó vezetője is volt egy személyben, elmondta a véleményét.

4.)
A 2001. október 25-i adásban az derült ki, hogy a számítógép improvizálja a zenét! Ekkor volt először a műsor vendége MS3, vagyis ifj. Mester Sándor, akinek a neve nem az MP3-ra rímel. Szóval MS3 a feltalálója a Digimpro rendszernek, amivel a számítógép is képes zenét improvizálni, persze a legfontosabb zenei szabályok betartásával.

5.)

A Petőfi Rádió mai fiatal hallgatói számára meglepő lehet, hogy a mai „Petőfi-kompatibilis” zenészek, együttesek egy része annak idején a Netidőkben mutatkozott be. Ilyen például Tövisházi Ambrus is, aki akkor jelent meg a zenei életben az Amorf Ördögök nevű formációval. (De ebbe a sorba illeszkedik Zsagar Balázs a Yonderboi projekttel, és Dudás Marcell a Golden Army-val.) A bejátszásból kiderül, hogy Tövisházi Ambrus hogyan került a digitális világgal foglalkozó műsorba.

A műsorvezető Nagyistók Tibor, az adásszerkesztő Neltz János volt.
Programszerkesztő: Szilágyi Árpád

Az informatikai kifejezésekről úgy tudjuk, hogy főként amerikai angol alapú, globális, tehát nemzetközi környezetben is általános, egységes formájú szókinccsel rendelkezik. Éppen emiatt lepődhetünk meg, ha egy informatikai kifejezésről valódi nemzetközi környezetben kiderül, hogy senki sem érti rajtunk kívül, pedig nyilvánvalóan angol eredetű.

Erre jó példa az SMS (short message service - rövid üzenet szolgáltatás), amelyet Európában általában text message ('szöveges üzenet') formában használnak. Sőt az angol nyelvhasználatban kialakult ennek az igei formája is: texting 'szöveges üzenetet írni/küldeni'. Magyar nyelvi környezetben igen gyakori a winchester kifejezés 'merevlemez' jelentésben. A winchester onnan kapta a 'hard disk' jelentését, hogy a mai merevlemez-technológia legelső példányának tekinthető IBM 3340-es tárolóegység fejlesztése során két 30 megabájtos cserélhető "forgótárat" használtak; a 30/30 jelölés Kenneth E. Haughton vezetőmérnököt a leghíresebb Winchester puskára, a .30-30 jelzésű 'Model 1894'-esre emlékeztette, így ezt választották a projekt kódnevéül. Ez a winchester kifejezés terjedt el a köznyelvben is, és mi magyarok valahogy megőriztük ezt a belső használatú kódnevet, és a jelentését általánosítottuk.

Legújabban arra bukkantam rá, hogy a pendrive kifejezést nem ismerik a belga és általában a nyugat-európai nyelvi környezetben, helyette az USB stick szerkezetet használják. Ebben az az érdekes, hogy a magyar szókészletben az USB stick a mobilinternetezéshez szükséges eszköz neve, amelyik valóban úgy néz ki, mint egy pendrive, csak nem adattárolásra szolgál, hanem vezeték nélküli internetkapcsolatot biztosít. A pendrive-ot a spanyolok egyébként memoria USB-nek hívják, a franciáknál a clé USB-t használják, ami magyarul USB kulcsnak felel meg. Ezek a példák is jól mutatják, hogy az informatikai szaknyelv rétegzett, hisz az USB kulcsot mi is használjuk penrive jelentésben, ám pontosabb, ha az USB kulcs szerkezetet 'másolásvédelmi USB kulcs' értelemben alkalmazzuk.

Ezeknek az interkulturális különbségeknek és esetleges félreértéseknek a lehetséges okai a következőek: stílusrétegbeli eltérések vannak a szaknyelveken belül is, tehát vannak szakmai köznyelvi, szaktudományos rétegek, van szaknyelvi szleng és helyi szóalkotás, helyi divatok is kialakulhatnak. Az IT szókincs sem egységes stílusú, hanem nagyon változatos rétegekből áll: a szaknyelvi terminológia jellemzően szabványosított, szabályozott, ami egységes és esetleg honosított változatokból áll. Itt jelenhetnek meg a nemzeti nyelvekre jellemző, illetve a globális, közös kifejezések, a szakirodalomban találkozhatunk ezzel a szókincsréteggel. A szakmai köznyelv az a réteg, amelyet a szakemberek használnak a laikusokkal, jobbára ezt találjuk a számítástechnikai lapokban, a sajtótermékekben, a műsorokban. Emellett kialakulhat a laikus szókincs is, amely egyenetlen, esetlegességekkel teli, nem szabványszerű, de köznyelvivé váló kifejezésekből áll. Az nagyon nehezen követhető, hogy melyik nyelv melyik rétegből veszi át a külső forrásból származó, idegen kifejezéseket. Tehát még a globálisnak hitt IT szaknyelv sem egységes, ennek is vannak egyedi, kulturális változatai.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Rendhagyó poszt következik most, ugyanis el nem ítélhető módon rettentően elfogultak vagyunk Dragon György barátunkkal kapcsolatban, aki ezúttal mint zenész kerül a képbe. Át is adom a szót a művész úrnak és buzdítom olvasóinkat a szavazásra! Hajrá Gyu!

Szilágyi Árpád

Szavazzatok Hírsziporka-mesterünkre, hadd nyerje meg a zenei Jamendo Awards 2011-et!

Kedves Asztaltársaság-kedvelők, Kedves Olvasók!

Egy picit bajban vagyok, ugyanis hiába tartozom az asztaltársasághoz majd 15 éve, ez az első blogbejegyzésem itt. Ami nem is lenne gond, ha a kollegák mélyen szakmai, kiváló publikációi mellett most nem egy kéréssel jelentkeznék. Méghozzá egy szavazós kéréssel, amellyel már biztos sokan találkoztatok (ugye nem baj, ha tegeződünk?). Azonban ezúttal tényleg totálisan személyes dologról van szó, ami mögé odaállt az asztaltársaság is, sőt, talán még picit büszkék is rám. Köszönöm nekik!

A Netidők tagságomon és a GameStar szerkesztésen kívül zenélek is - ezt sokan tudják rólam. 2009 decemberben megjelent a virtuális Jamendo kiadónál első lemezem a Time Machine, majd 2010 decemberében a második a The Everlasting Hope of Light. Igazán nem panaszkodhatom, hiszen a Time Machine majdnem 18000-es hallgatottságnál és több, mint 1000 letöltésnel tart, amely sokkal több, mint amit valaha reméltem. Azonban most egy ritka alkalom jött el, ugyanis a Jamendo meghirdette a Jamendo Awards 2011-et, amelyen hét kategóriában lehet a legjobb előadókra szavazni, többek között rám is. Mivel minden nap lehet szavazni, így szeretnék megkérni mindenkit, akinek van kedve segíteni, hogy mindennap tegye meg.

Katt a képre!

Itt az Instrumental kategóriában kellene szavaznotok rám, a művésznevem George Dragon. A szavazatot, azaz a nevemet (George Dragon) a Vote area mezőbe kell írni, és a Vote gombot kell megnyomni. A szavazás egy ingyenes és egyszerű regisztrációhoz kötött és naponta egyszer lehetséges.

Köszönöm szépen előre a sok-sok segítséget és ne feledjétek, július 10-ig minden nap lehet szavazni és jó lenne, ha meg is tennétek! Nemcsak nekem lenne ez dicsőség, hanem a Netidőknek és áttételesen a magyar könnyüzenének is - szóval hajrá!

Én pedig cserébe örök hálámat adom mindenkinek, aki segített - köszönöm szépen!

Baráti üdvözlettel,

Dragon György