Nincs olyan hónap, hogy ne röppennének fel újabb hírek a médiában a frontszolgálatot teljesítő robotokról. Bár folyamatosan terminátorokat és android-hadosztályokat vizionálunk, a valóság ettől még nagyon messze jár.
1,8 millióan online álláslesen
A már több mint két éve tartó gazdasági válság sok egyéb mellett a munkaerőpiacra is hatással van. A racionalizálások, leépítések miatt megnőtt az állások iránti kereslet, és ezzel párhuzamosan valamelyest csökkentek az álláskeresők igényei, elvárásai is. A csapatukat bővíteni szándékozó cégek tehát egy nagyobb körből, könnyebben – és olcsóbban – találhatnak megfelelő munkaerőt.
Az NRC mérései szerint az elmúlt két évben a felnőtt internetezők 48 százaléka, tehát közel 1,8 millió ember keresett állást az interneten. Kényelmes, olcsó és gyors – ez az egyöntetű vélemény az internetes álláskeresésről, így nem meglepő, hogy ha egy netpolgár munkát keres, akkor szinte biztos, hogy igénybe veszi ehhez a webes lehetőségeket, sőt az „alkalom szüli a tolvajt” elv alapján sokan akkor is elkezdenek böngészni az interneten található hirdetések között, ha épp van állásuk, és ahhoz még nem lenne elegendő motivációjuk, hogy offline módon is keresgéljenek.
A magabiztos fellépés a nyerő?
Az interneten állást keresők demográfiai profilja alig tér el az összes internetezőétől. Leginkább az életkort tekintve fedezhető fel különbség: az álláskeresők átlagéletkora 2,5 évvel alacsonyabb, mint a teljes internetes populációé; a 18-29 évesek körében ugyanis az átlagosnál magasabb, az 50 felettiek körében viszont az átlagosnál alacsonyabb az elmúlt két évben állást keresők aránya.
A weben munkára vadászók kétharmada legalább érettségivel rendelkezik, minden negyediknek főiskolai vagy egyetemi végzettsége is van, a diplomások fele egyharmada közgazdász, egyötöde műszaki végzettséggel rendelkezik.
És ha már végzettség. Az álláskeresők nagy többsége úgy látja, a munkaerőpiacon nincs igazán jelentősége annak, hogy egy jelölt főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezik-e és véleményük szerint ma Magyarországon az informatikai végzettség a legjobb ajánlólevél, megelőzve a pénzügyi és a műszaki képesítést. Utóbbit egyébként főleg a huszonévesek tartják sokra, míg az 40 felettiek a marketinges végzettséget érzik értékesebbnek, mint az átlag.
Az idősebbek egyébként eleve fontosabbnak tartják a diplomát, mint a fiatalabb korosztály – de még ők is úgy gondolják, messze nem ez a legfontosabb tényező az állásjelentkezők kiválasztása során. A magabiztos fellépés és a jó megjelenés kulcsfontosságú, de a nyelvtudás is igen fontos szempont, különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szerint. Érdekes, hogy a munkatapasztalat fontosságának megítélésében komoly generációs különbségek figyelhetők meg: a húszasok, harmincasok az egyik legjelentősebb paraméternek érzik, míg az ötven felettiek – vélhetően saját kellemetlen tapasztalataik miatt – sokkal kevésbé tartják hangsúlyosnak a szerepét.
A nyelvek közül természetesen az angolt érzik a legfontosabbnak az álláskeresők, de megítélésük szerint a német nyelv ismerete is komoly előnyt jelent. Ennek ellenére csak minden negyedik álláspályázó rendelkezik legalább középfokú angoltudással, és csak minden ötödik ismeri középszinten a német nyelvet. E téren is szépen megmutatkoznak a korosztályok közötti különbségek: a 18-29 évesek 38 százaléka tud angolul, addig a negyven felettieknek csupán 10 százaléka állítja ezt magáról, ráadásul egynegyedük egyáltalán nem ismeri a legfontosabbnak tartott nyelvet. Németül is a fiatalok tudnak nagyobb arányban, ellentétben az orosszal, ahol – ugyancsak nem meglepő módon – az 1960 előtt születettek vannak előnyben a későbbi generációkkal szemben.
Online és offline is próbálkoznak
Az internetes álláskeresés elsődleges terepét természetesen az állásportálok jelentik – a többség ezeken az oldalakon keresgél, vagy feliratkozik a hírlevelükre, hogy időben értesüljön az aktuális lehetőségekről. Emellett azonban minden harmadik álláskereső ellátogat konkrét cégek honlapjára is, sőt 5 százalék közösségi oldalakat is igénybe vesz a keresgéléshez. Bár ötből négyen egyetértenek azzal az állítással, hogy a neten lényegesen több álláshirdetést lehet találni, mint más módokon, a keresgélők zöme azért nem csak a világhálót használja ahhoz, hogy minél jobb állást találjon: érdeklődik ismerősei körében, megnézi az újságok hirdetéseit vagy – főleg az alacsonyabb végzettségűek közül – munkaügyi központban kér segítséget.
Legalább egy állásportálon az álláskeresők kétharmada regisztrált az elmúlt két évben, hírlevélre pedig 60 százalékuk iratkozott fel. Így a rendszeres hírlevél és az önéletrajz-, valamint motivációs levél-sablonok a legfontosabb elvárások ezekkel a honlapokkal szemben – természetesen a megfelelő mennyiségű és releváns álláskínálat mellett. A különböző teszteket, kalkulátorokat csak egy szűkebb közönség használja, ám ezek a funkciók, szolgáltatások is nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egy állásportál minden álláskereső számára vonzó lehessen.
Negatív tapasztalatot az elmúlt két évben interneten állást keresők közel 40 százaléka szerzett; leginkább a visszajelzés hiánya érintette őket kellemetlenül, de minden ötödik álláskeresővel előfordult, hogy mire elküldte az önéletrajzát, addigra az állást már betöltötték. Pozitív tapasztalatnak leginkább az nevezhető, ha valakinek valóban sikerül állást találnia. Ez 29 százalékuknak sikerült; a harminc évnél fiatalabbak és a fővárosban élők az átlagosnál sikeresebbek voltak e téren, míg a negyven felettiek és a kisebb településeken élők között arányaiban kevesebben találtak új munkahelyet.
Kurucz Imre
(Az adatok forrása egy, az interneten az elmúlt két évben állást keresőkre reprezentatív 1500 fős felmérés, amelyet az NRC Piackutató végzett 2010 novemberében.)
Az NRC mérései szerint az elmúlt két évben a felnőtt internetezők 48 százaléka, tehát közel 1,8 millió ember keresett állást az interneten. Kényelmes, olcsó és gyors – ez az egyöntetű vélemény az internetes álláskeresésről, így nem meglepő, hogy ha egy netpolgár munkát keres, akkor szinte biztos, hogy igénybe veszi ehhez a webes lehetőségeket, sőt az „alkalom szüli a tolvajt” elv alapján sokan akkor is elkezdenek böngészni az interneten található hirdetések között, ha épp van állásuk, és ahhoz még nem lenne elegendő motivációjuk, hogy offline módon is keresgéljenek.
A magabiztos fellépés a nyerő?
Az interneten állást keresők demográfiai profilja alig tér el az összes internetezőétől. Leginkább az életkort tekintve fedezhető fel különbség: az álláskeresők átlagéletkora 2,5 évvel alacsonyabb, mint a teljes internetes populációé; a 18-29 évesek körében ugyanis az átlagosnál magasabb, az 50 felettiek körében viszont az átlagosnál alacsonyabb az elmúlt két évben állást keresők aránya.
A weben munkára vadászók kétharmada legalább érettségivel rendelkezik, minden negyediknek főiskolai vagy egyetemi végzettsége is van, a diplomások fele egyharmada közgazdász, egyötöde műszaki végzettséggel rendelkezik.
És ha már végzettség. Az álláskeresők nagy többsége úgy látja, a munkaerőpiacon nincs igazán jelentősége annak, hogy egy jelölt főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezik-e és véleményük szerint ma Magyarországon az informatikai végzettség a legjobb ajánlólevél, megelőzve a pénzügyi és a műszaki képesítést. Utóbbit egyébként főleg a huszonévesek tartják sokra, míg az 40 felettiek a marketinges végzettséget érzik értékesebbnek, mint az átlag.
Az idősebbek egyébként eleve fontosabbnak tartják a diplomát, mint a fiatalabb korosztály – de még ők is úgy gondolják, messze nem ez a legfontosabb tényező az állásjelentkezők kiválasztása során. A magabiztos fellépés és a jó megjelenés kulcsfontosságú, de a nyelvtudás is igen fontos szempont, különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szerint. Érdekes, hogy a munkatapasztalat fontosságának megítélésében komoly generációs különbségek figyelhetők meg: a húszasok, harmincasok az egyik legjelentősebb paraméternek érzik, míg az ötven felettiek – vélhetően saját kellemetlen tapasztalataik miatt – sokkal kevésbé tartják hangsúlyosnak a szerepét.
A nyelvek közül természetesen az angolt érzik a legfontosabbnak az álláskeresők, de megítélésük szerint a német nyelv ismerete is komoly előnyt jelent. Ennek ellenére csak minden negyedik álláspályázó rendelkezik legalább középfokú angoltudással, és csak minden ötödik ismeri középszinten a német nyelvet. E téren is szépen megmutatkoznak a korosztályok közötti különbségek: a 18-29 évesek 38 százaléka tud angolul, addig a negyven felettieknek csupán 10 százaléka állítja ezt magáról, ráadásul egynegyedük egyáltalán nem ismeri a legfontosabbnak tartott nyelvet. Németül is a fiatalok tudnak nagyobb arányban, ellentétben az orosszal, ahol – ugyancsak nem meglepő módon – az 1960 előtt születettek vannak előnyben a későbbi generációkkal szemben.
Online és offline is próbálkoznak
Az internetes álláskeresés elsődleges terepét természetesen az állásportálok jelentik – a többség ezeken az oldalakon keresgél, vagy feliratkozik a hírlevelükre, hogy időben értesüljön az aktuális lehetőségekről. Emellett azonban minden harmadik álláskereső ellátogat konkrét cégek honlapjára is, sőt 5 százalék közösségi oldalakat is igénybe vesz a keresgéléshez. Bár ötből négyen egyetértenek azzal az állítással, hogy a neten lényegesen több álláshirdetést lehet találni, mint más módokon, a keresgélők zöme azért nem csak a világhálót használja ahhoz, hogy minél jobb állást találjon: érdeklődik ismerősei körében, megnézi az újságok hirdetéseit vagy – főleg az alacsonyabb végzettségűek közül – munkaügyi központban kér segítséget.
Legalább egy állásportálon az álláskeresők kétharmada regisztrált az elmúlt két évben, hírlevélre pedig 60 százalékuk iratkozott fel. Így a rendszeres hírlevél és az önéletrajz-, valamint motivációs levél-sablonok a legfontosabb elvárások ezekkel a honlapokkal szemben – természetesen a megfelelő mennyiségű és releváns álláskínálat mellett. A különböző teszteket, kalkulátorokat csak egy szűkebb közönség használja, ám ezek a funkciók, szolgáltatások is nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egy állásportál minden álláskereső számára vonzó lehessen.
Negatív tapasztalatot az elmúlt két évben interneten állást keresők közel 40 százaléka szerzett; leginkább a visszajelzés hiánya érintette őket kellemetlenül, de minden ötödik álláskeresővel előfordult, hogy mire elküldte az önéletrajzát, addigra az állást már betöltötték. Pozitív tapasztalatnak leginkább az nevezhető, ha valakinek valóban sikerül állást találnia. Ez 29 százalékuknak sikerült; a harminc évnél fiatalabbak és a fővárosban élők az átlagosnál sikeresebbek voltak e téren, míg a negyven felettiek és a kisebb településeken élők között arányaiban kevesebben találtak új munkahelyet.
Kurucz Imre
(Az adatok forrása egy, az interneten az elmúlt két évben állást keresőkre reprezentatív 1500 fős felmérés, amelyet az NRC Piackutató végzett 2010 novemberében.)
Netidők Blogtársaság
Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.
Utolsó kommentek